Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-07 / 181. szám

* TBtLfíNZfiK UMliM 10 3 6 a n {/ u * s. t u n 7. Poros Ferenc riportja : a berlini olimpiáról így láttam | az oümpiász megnyitását BERLIN. (Auf^us/tus hó.) Megnyíltak az gymnányi alapon. 'Utolsónak a sort a von. dtf>látók maguk, a németek zárják le, az rlóIliik felvonult nemzetek közt azonban or. kánszerii tapsot kaptak a magyarok, kiknek zászlaját Bácsalmási Péter viszi az élen. \ feszes léptekkel haladó katonai csapatot Istenecker láhornok, gazdagon dekorált, dél- cég figurája vezeti, tikét követi a 250 címe­res atléta, kiknek sorából azonban hiány­zik a másnapi versenyeken már induló Sir, (ivenes, Gerő, Bodossy, Darányi, Horváth és lg!ói ők a tribünön helyezkedtek el, nin­csenek a lent masírozok között. ♦ Amerikát Hello Boy . . .!, Japánt zászló- loboglatás, az osztrákokat zsebkendő lenge- tés, az angolokat kalapfeldobás, a franciá­kat taps, az olaszokat Duce . . Duce...! ki­áltás fogadja, a stadion keleti sarkából an­nál erőteljesebb hipp, hipp, hurrá bömbülés rengeti meg a levegőt. Az aréna mosolyog. Mindenki tudja, hogy olt a 2000 főnyi. Pestről jött magyar drukker csapat ül, hi­fiik megelőzte már őket: rettegett drukke­rek ők, kik addig buzdítanak s annyit lel­kesítenek, hogy még a leggyengébb magyar is nemzeti ügyet csinál a startlyukból való elugrásból. ♦ A filmfelvevők peregnek, noteszek olda­lai forognak, fényképezőgépek kattognak s már is futárok továbbítják a szemmel már nem is követhető mennyiségű sajtóanyagot. Lázas izgalommal hajol .'1 nemzet más és más nyelvű szpíkere a mikrofon felé. Per­sze mindegyik a maga nációjánál kér az­után az elektromos továbbitó központtól egy kis áramerősitést: hadd hallják azután amúgy Istenigazában Tokióban vagy Kap­stadtban. hogy milyen nagy sikere is volt Berlinben a messze földről jöttéknek. * A mezőny egyre színesebb lesz, mint va­lami tarka szőnyeg telik meg mind inkább a felvonuló pittoresz.ken hullámzó nemze­tekkel. (Nincs a szivárványnak az a színe, amit itten nem lehetett volna látni Piros nadrágok, fehér, zöld, kék inggel, kabáttal, zubbonnyal, kék szvetterek lila, kármin és okker kalapokkal, enyhe színek, élénk szi­liek, egyszerű öltözékek, mesebeli turbánok, fátylak és köntösök képe váltogatja egy­mást. * Itt vannak azután a ,,kicsik“. Bátor em­ber lehet például Costarica képviselője, hogy egyedül akarja az egész világ sportifjuságá- val szemben felvenni a küzdelmet, de azért őt éppen olyan komoly taps fogadja, mint Haiti sötétbülrü. de annál ragyogófehérebb tnrbános kiküldöttjét. Bolíviánál a helyzet már kedvezőbb, mert ott kél ur oszthatta meg legalább egymás között a csapatkapi­tány, a csapat maga és a zászlóvivő szere­pét. Lgészen nagyvonalúan gondoskodott arról azonban, hogy ezen célfa még tarta­lék is rendelkezésre álljon Columbia, mely 7 s/.ines gentlemannel száll a győzelemért síkra. Ilyen tömegek mellett persze már fel sem tűnik azután a 320 tagú USA legény­ség . . . * „Megnyitódnak jelentem ki az lf>36-os berlini olimpiai játékokat“ — mondotta mikrofonba a Führer, Rudolf Jsmayr eskü­re emelt jobbja alatt hajolt meg fogadalom­ra 51 lobogó és 4844 versenyző fiatal tor­ka harsogta a minden igaz sportember előtt ma már szent szavakat. A levegőben 30.000 postagalamb cikázik, mozsarak dördülnek, az olimpiai harang érces hangja messze szól, az eredménythirdetö táblán, hol később a nagy világ sportjának kalkulusai állanak majd, most Pierre de Coubertin szavai vilá­gítanak: ,, Az olimpiai játékok célja nem a győzelem, hanem a részvétel. Céljuk nem a harc, hanem a lovagiasság“. Ezrek éneklik a németekkel együtt a himnuszt... a XI. berlini oümpiász megnyílt. . . EFontas tanácskozások kezdődnek a nemzeti-parasztpárí Ardeal-i tagozatában olimpiai stadion kapui, összegyűlt at nem­zet fia, hogy nemes vetélkedésben mérje össze erejét. \z olimpiai láng újból fellob- hant, hogy hirdesse messzire azt az eszmét, melyet Pierre de Coubertin báró ajándéko­zott évezredek felejtése után a világnak. * A történelmi sorba számítható napon, már kora hajnalban ellepték az országutat a kiváncsiak ezrei. Jobbról-halról autók és tehergépkocsik állnak, bennük, rajtuk és körülöttük pedig az emberek tömege, kik mind az. egyre jobban Berlin felé tartó fák- • y a fii tót akarják látni. Egész iskolák vonul­tak ki. a keménygalléros tanítók a jobb iigvhöz méltó buzgalommal magyarázhatják a nebulók elölt egyelőre még mindig kissé homályos olimpiai eszmét, bár kétségtelen, hogy az ütmen ti lacikonyha ínycsiklandozó szaga legalább is épp olyan érdeklődést vált ki az ifjabb évjáratokból, mint az éppen át­futó staféta. * Kipirult arccal, ziháló mellel húz el előt­tünk a szőke német futó, a fáklyát messzire tartja szellös trikóba öltöztetett testétől. Mögötte a filmoperatőrök, újságírók és fo­tográfusok hada gurul autókon, mint vala­mi egész különös slcpp. * Visszaindul Berlin felé a mi kocsink is. Az ut egyre szűkül, a házak sűrűsödnek, a kapuk előtt tolongó embextömeg pedig mindinkább ölt nagyobb méreteket. A tetők is persze tele vannak, gukkerek és a ki­váncsi szempárok ezrei szegeződnek a kilo­méterenként váltó stafétásokra, kik fölött közben már is a Hindenburg óceánjáró óriás léghajó, jóltáplált teste írja le ünne­pélyes köreit. Mindenki a fáklyát akarja látni! A han- gulai egyre melegebb lesz, nézők, idegenek barátkoznak össze, mindenki tud valami ér­dekességet, mindenki hallott valamit s az embereken a tömegre oly jellemző bőbeszé­dűséggel összekötött közlékenységi bullám vesz erőt. * Az <i<Ü5: az eső lassú cseppekben szemer­kél, egyenletes hullásban paskolja a türel­mes várakozók axcái. Csak a futók nem za­vartatják magukat, óramű pontossággal vált­ják egymást, mindegyikük tisztában van életük eme nagy élményének súlyával. 'Pe­dig a berlini futókat a társadalom legkü­lönbözőbb rétegeiből válogatták össze. A Berliner Tageblatt Thuerkauff nevű rikkan­csa éppúgy közöttük van, mint a Siems müvek dr. Becker nevű vegyésze, vagy a Deutsche Disconto Banktól Herr Dili . .. egészen biztos, hogy mindegyiküknek más és más a világszemlélete, de az olimpiai eszmében ők is mind egymásra találtak. * Ä Via Triumphalison, a történelmi Unter den Lindenen át, végig ez előkelő Tiergar­ten negyeden, Schielgen mérnök fut be, ke­zében a fáklyával a stadionhoz. A ÍOO.OGO nézőt befogadó óriás ellipszis az emberi szervezőerő diadalának és a népeken felüli eszme jegyében áll. Van valami lélekzetfoj- tó ebben az élő ember-fallal kibélelt gigász­ban, hol az ember teljesen elvész az óriási arányok között, hol — a sajtótribünün — írógépek kattognak, telefonok csöngetnek, távírók jelentenek, körlevelek futnak s a fotográfusok gépei aratják kaszamódra a díszpáholyban közben helyetfoglaló kancel­láron és magas kiséretén kezdve az ezreket egészen az utolsó kis szolgálattevő ajtónál- lóig. * Közben a jó Isten is az oümpiász mellé szegődött, elkergette esőcsináló angyalkáit, hogy kiküldje a szépen tisztuló firmamen- tumra a napot s puha, meleg sugarakkal ör­vendeztesse meg az emberek szivét. A leve­gőben zászlók lobognak: egyszerre szökken­tek fel mind a karcsú árbocokon, ez a lát­vány felejthetetlen marad, óriások nem tud­ták volna jobban megcsinálni, de a néme­tek még ebben is külön oliimpiászt csináltak -— szervezőképességük páratlan s utolérhe­tetlen maradt. • Strauss olimpiai himnusza, (Händel Halle­luja mellett a mi magyar Liszt Ferencünk Prelüdjét intonálja a zenekar. A gyönyörű melódiák különösen emelik az ünnepélyes, szinte megillelődött hangulatot. A most ép­pen 50 éve idegen földben eltemetett, mesz- sze tőlünk elhunyt mester szelleme szólott hozzánk s a magyarok mind mély csend­ben hallgatták a gyönyörű muzsikát. * A bevonuló nemzetek előtt, megtörve a német ABG-rendet, Görögország masíroz ha­A „Romania Noua“ BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Politikai körökben kíváncsian várják dr. Lu- pu érkezését, ki jelenleg Karlsbadba/n tartóz- I kodik. A liberálisok és nemzeti keresztény- pártiak a nemzeti-paras'ztpártban észlelhető ellentétek kimélyitésére várnak Lupu dr. is­mert párisi beszéde miatt, mely kommunis­ták oldalán hangzott el a framcia fővárosban. A Dreptatea védelmébe veszi Luput s han­goztatja, hogy a párisi szereplés Románia ha­gyományos külpolitikáját szolgálta. Az Adevernl jelentése szerint a pártveze­tőség együttíétrez Lupúval, aki ellen Mihalache a párt kebelében nem fog megengedni rágal­makat. A Lupta úgy tudja, hogy augusztus hó első felében — Lupu, Popoviciu és Potarca visz- szátérósekor — a nemzeti-parasztpárt vezérei Marűu és Gostachescu bevonásával megbeszé­lést tartanak s a párt belső helyzetét tisz­tázni fogják. A lap szerint politikai körök­ben augusztus közepémi fontos eseményekre számátanak. CLUJ-I TANÁCSKOZÁSOK A Curentul jelentése szerint Mânau hívei M'ihalacheval történt tanácskozásuk után Bucuresti-ből Clujra utaztak, hal Mamiival találkoztak. Megbeszélték, miigen választ adnak Vaida támadásaira s minő formában folytatják tovább mozgalmukat. A tanácskozás után Marnáu, Socol képvise­lő társaságában Badacin-ba utazott. Mamán híveinek megbeszélésével párhuza­mosan Mihalache barátai Sinaia-ban tanács­koztak. A Naţionalul Nou jelentése szerint Mihalache mindent megtesz, hogy a pórt hivatalos programját Maniu Vint-i beszédé­vel szemben érvényre juttassa. Politikai körökben kiváncsiam (várják, hogy Maniu hívei életbe léptetik-e a Vint-i nép- gyülés alkalmával Valér Moldovan inditvá- ínyára hozott határozatot s megszervezik-e az ardeaii „igazgatóságot“? A lap értesülése szerint Maniu hiveá Mihalache előtt leszögez­ték, hogy szabadkezet tartanak fenn Ardeal- ban. VÁLASZ VAlDANAiK A Romanáa Noua sorozatos vezércikkekben válaszol Vaida legutóbbi Dej-i beszédére, melyben többek közt Mamut is élesen tá­madja. A személyi kérdéseken túl, Manáu cso­portjának lapja következőket Írja a Vaida ál­fái szóvátett külpolitikai orientációról: — Mi sem helyeseljük — főleg az utóbbi Vaida külpolitikájáról I időben — „ Köztünk és Vaida között mégis igen 1 nagy különbség van. Meri, amig mi a béke- 1 szerződések fenntartását óhajtjuk, Voídanak az eszmei-tájékozódás (orientarea ideologica) a fontos. Az az Vaida szerint: ,,Éljen a fa­siszta Németország, annak dacára, hogy re­vizionista _ ^ mely a ha­tárok megváltoztatása- ellen vanli. Vaida tiltakozik a francia beavatkozás el­len, ami semmivel sincs bizonyítva. Elfelejti, hogy a francia kormány választások révén jutott hatalomhoz s 'nekünk sincsen jogunk ahhoz, hogy Franciaország belügyeibe avat­kozzunk, vagy figyelmeztetéseket küldjünk számukra. Oroszországgal szemben Vaida még követ­kezetlenebb. 1920-ban miniszterelnök volt s akkor kezdett tárgyalásokat Szovjetorosizor- szággal, midőn a világon egyetlen állam sem kereste a moszkvai barátságot. Azért tette ezt, mert Basarabia védelme igy kívánta. Ma már elvből semmiféle tárgyalást nem enged, még ahhoz sem járul hozzá, hogy az orosz kormány Németországgal és Ma­gyarországgal szemben garantálják határai­kat. Mi ezzel szemben hangoztatjuk, hogy mellé­kes milyen rendszer van valamely országban, a fontos, hogy védje meg a határokat. Még ha ezerszer is fasiszták, mégis azokkal mara­dunk, akik az ország területi sértetlenségét garantálják, akkor i®, ha bolsevikok, demok­raták, liberálisok vagy mások. Ha jobbat tud Vaida, közölje. Addig azonban minden ka­landtervet vissza utasi tunk, mert amellett, hogy ez nem biztosit semmit, mindent koc­káztat — végzi cikkét a (Romania Noua. Román—francia pénzügyi tárgyalások BUCUREŞTI. (Ar Ellenzék távirata.) A Prezentul jelentése szerint a hadiéi szerelési szállításokra vonatkozó tát gyalások tovább folynak Parisban ab­ban az irányban, bogy a Credit Natio nal 252 millió frank kölcsönt nyújtson Romániának. Ennyire van szükség, hogy kifizessék a megrendelések szám­láit. Az átengedett román kincstári pet róleumjavak hozadéka ugyanis nem fedezi a nyomban leszállításra kerülő szállítások árát. A Credrl National há­rom évre szóló román kincstári-jegye­ket kér fedezetül, melynek kamata át­lag 7 százalék volna. Badulescu román megbízott ezzel szemben a román-cseh­szlovák legutóbbi kölcsönszerződésre hivatkozik, mely 5 százalékos kamatot ir elő Románia terhére. A Prezentul je­lentése szerint a francia pénzügyminisz­ter magánúton igyekezett segítséget nyújtani Badulescunak s ezzel párhuza­mosan a francia kormány is megnyug­tató kijelentést lett oly irányban, hogy a nacionalizált hadiüzemek tiszteletben tartják a régebbi megállapodásokat. A román-francia tárgyalások befejezéshez közelednek s augusztus 15.-én, minden valószínűség szerint sor kerül a hadiren­delések pénzügyi fizetésének aláírására. Felhívás a volt Bethlen- kollégiumi vén­diákokhoz Az 193G. évi általános Bethlen-diák- találkozó előkészítő bizottsága követ­kező felhívást adta ki: Megpróbáltatásokkal telt időkben fo­kozott mértékben kell az egybetarto- zandóság és összetartás érzését ápolni és azt kifejezésre is juttatni, és pedig olyan formában, hogy az a kifejezésre- juttatás befelé maradandó nyomot hagyjon, kifelé példát mutató, tiszte­letreméltó legyen. Áll ez a megállapítás főként ránk, akik közül jelentős rész nem vehet részt az évente rendezni szo­kott találkozón. Hogy tehát a sokszor alig nehány megjelent résztvevővel rendezni szokott diáktalálkozók erkölcsi és anyagi súlyát és jelentőségét idők- parancsolta módon a jövőre fokozzuk, elhatároztuk a kollégium igazgatóságá­val való egyetértésben évente a 10, 15, 20, 25, 30, 35, 40, 45, 50 stb. éves talál­kozók együttes rendezését, általános diáktalálkozóvá kiszélesítve, az iskolai évnyitót követő első vasárnap lesz. A ta­lálkozó tehát az idén 1936. szeptember 20-án lesz megtartva. Arra kérünk azért benneteket, és általatok minden volt diáktársunkat, hogy ha csak módotok­ban van, ne sajnáljátok a fáradtságot és jertek el az idén rendezendő első ilyen közös találkozóra. Ha lehet, hoz­zátartozóitokkal együtt, hogy az örök­kön szép műit felelevenítésével magunk megerősödjünk és egyben tanúságot te­gyünk az ifjú diáknemzedék előtt arról a szellemről, amelyet a nagy fejedelem hagyott örökül reánk. Amelyet fönntar­tani, ápolni, fejleszteni mindenkoron emberi, nemzeti és hitbeli kötelességünk. Ugyanezen alkalommal közös ünnepi ebéd rendjén fölelevenitjük a Bethlen serleggel való köszöntés szokását, min­den esztendőben megújuló hitvallást téve az alapító fejedelem eszméihez való ragaszkodás mellett a mindenkori találkozók legidősebb évfolyamaiból ki­kerülő köszöntő beszéd formájában. Bővebb felvilágosítással az évfolyamok Aiud-i társai, valamim dr. Szabó András készséggel szolgál? AZEUROPA Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak ! Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Carmen Syíván iráius hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL NOII,VRAJA MĂRII VILLÁK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents