Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-30 / 200. szám
1936 augusztus 30. ELLENZÉK 11 Kipuszíilás fenyegeti a magyarofszácp éiicsigái Yagón<$záBnra ySszSÍí Franctaorsxeigba BUDAPEST, augusztus hó.) Szerény, csendes állatka az éticsiga. MiegHopuH a fűben, a fatörzsek oldalán, a szederindák között és leginkább akkor látni, ha esős idő után kisüt a nap, aranyos sugarak világítják meg az erdők tisztásait, a fatörzsek közötti csendet és némaságon. Ilyenkor az éticsiga, hátán dicsőséges kunkordi házacskájával, szépen esküszik, tapogatóin s az apró nyelecskékcn el helyezkedett szemek vidáman fürdenek a nap fényében, a párás levegőben. A természetbarátok, a vadászok és az erdőket járó kirándulók előirt az éticsiga közömbös állat. Amolyan semmitmondó lény, látszólag nincsenek különös szokásai, színezése se rendkívüli és csöndess ég évűi, szerénységével' elérte azt, hogy jóvá] kevesebbet beszélnek róla, mint a bogarakról, vagy a madarakról'. Nálunk legalább is igy von, sokan irtóznak tőle, mert nyálkás, mint az már szokása a csigák nemzetségének. Ritkán veszik tenyerébe és még ritkábban viszik haza, hogy valamelyik terráriumnok a dísze legyen. De az éticsiga most, akarva, nem akarva, mégis az érdeklődés előterébe kerül. Előtérbe kerüli azért, mert vannak emberek, akiknek a gyomra különlegesség után vágyik és ha a csiga látszólag nem a legguszituso- sabb lény, mégse vetik meţg, a puhatestei, saját házában lakó állatkát. A külföld figyelme most rövid idő alatt rá'terelődik a magyar csigára. Az éticsigára, amely eddig nyugodtan élte a maga életét: és dehogy is gondolt arra, hogy affajon csigavadászok megbolygatják házának csendjét, többi testvéreivel együtt dobozba és ládába rakják, hogy végül Franciaországban, kifőzve, megfőzve, pácolva;, olajba áztatva és ecetben meghenger- getve, valamelyik Ínyenc ház asztalsára kerüljenek... Középkori szerzetesek hozták az éticsigát Brehrn csodálatosan okos könyve azt mondja a csigákról, főleg az éticsigáról, hogy jó viseletű, szerény ál! atka. A puhatestűek, MdÜusvák rendjébe tartozik, kora tavasztól késő őszig éli a maga: vili-ágát, azután amikor megindulnak északról a zord fagyok, megjön a hó, a jeges szél és a jeges eső, akkor a csigák, akárcsak a medvék, vackaikba vonulnak. Husz-haiminc centiméter mély csator- ná'cskákat: ásnak a főidbe, elbúcsúznak a napvilágtól, azután úgy, amint vannak, házaikkal együtt bevonulnak a lyukba. Ott azután téli álomra hajtják apró fejecskéiket, mésztartalmú hártyával elzárják a házikó bejáratát és egészen addig, amig a föld, a csodálatos föld-anya, nem jelzi nekik titokzatos távírójával a tavasz közeledtét, az éticsigák szive halkabban ver, légzésük is jóval gyengébb, mine a vidám időben, amikor odakint, erdőn és mezőn tűz a nap fénye. Azt mondja Brehm, hogy szívós és igénytelen állatkák, kicsinyke tojásokat raknak, amelyekből azután lassanként ki kel az uj generáció. A szeretet is kigyuj a Szivükben, amikor megérkezik a tavasz. Az éti csiga férfitársadalma háztüznézőbe indul, a szemrevaTó menyecskéket kiválogatják maguknak és azután megkezdődik az udvarlás- Napokig körbe-körbe setalniak egymás mögött. — emberi szem részere rettentő unalmas lassúsággal, bár ők ezt vaiószinüleg n-agy rohanásnak tartják. Ezt a jelenetet hívják q: tudósok az éticsiga „tancanak“, amely az ő életükben éppen olyan nagy dolog, mint a siketfajdnál a dürgés, vagy pediíg a szarvasnál- Q bőgás ideje. Az éticsigia is párt keres. De nézzük meg közelebbről, hogyan is történt -az, hogy a magyar éticsigák felett meg- kondulc a haiálbanang. A csigáknak is- megvan maguk története. Régi följegyzésekből tudjuk, hogy valamikor az ausztriai Ulmban egész telepek voltak, ahonnan nemcsak Németországba, Franciaországba és Itáliába, ha- hanem dereglyéken ás bárkákon még Magyarországra is szállították a csigát. Mert a csigát is, mint ahogyan a halakat is, böjti ételnek nyilvánították és úgy látszik, hogy a régebbi időben még nem voltak olyan ké- ryes gyomra emberek Magyarországon, mint most, mert böjt idején bizony a csiga nagyon közkedvelt és kitűnő eledel volt. Wagner János dr., a csigák nemzetségének ismert kutatója, mondta e sorok írójának, hogy az ' ad dal ezelőtt -a papok és szerzetesek hoz- i iák be bizonyára a balkánról vagy Kisázsiá- * ból. A középkora kolostorokban tenyésztették is, hogy a nagy-böjt idején, eltávolitva házacskájukból — az asztalokra kerüljenek. De a dolog valahogyan feledésbe merült, mindig -több és több csiga élhette vidám es nyugodt életét a természetben, mert jelenleg nálunk csak nagyon kevesen vannak, kiknek az igazán ízletes éticsigára fáj a foguk. Most: azután, rövid hónapok alatt változás -történt. Soós Lajos dr., a Nem-ztei Muzeum állattárának ny. igazgató-őre, akinek sok érdekes tanulmánya és könyve jelent már meg, hirtelen a fiigyeimet rájuk terelte- Soós Lajos dr. szereti -a csigákat, a Nemzeti Múzeumban levő gyűjtemény az ő vezetese alatt lett valóban értékes. Soós Lajos dr.-nak azután most jelent meg egy nagyon érdekes értekezése, -amelyben felhívja ,a természettel foglalkozók figyelmét arra, hogy nagy és súlyos- veszedelem fenyegeti a magyarországi éticsigát. Mert -a Halix pomatia (az éticsiga) megtalálta útját a francia piacra és nemcsak kálónként, ládánként és kosaranként, hanem kocsinakományszámra szállítják a gall kakas hazájába! Azt mondja Soós Lajos dr. erről a nem mindennapi esetről: Soós Lajos, a csigák tudósa a kiirtás veszélyéről — A csiga nálunk sohasem tartozott a népszerű csemegék közé, ezért nem is volt sohasem valódi kereskedemi cikk és ha most azt látjuk, hogy hirtelen százmázsás tömegeit viszik külföldre, nyilvánvaló, hogy alkalmi árusok vetették rá maigukao az uj üzletre, a könnyű pénzszerzés- vágyának mohóságával és közömbösségével a jövő alakulása iránt. Értem alatta a. kiirtás veszélyét a kíméletlen term-észetpu sztitâs-on kívül kereskedelmi szempontból oktalan rablógazdálkodást, amely elvágja a birka nyakát ahelyett, hogy okosan nyírná. Mert hogy fé.re j ne értsenek, természetesnek és jogosnak tartom, hogy ezt a földön heverő értéket ne engedjük ott pusztulni-, hanem használjuk ki I annyira és ölyan okosan, ahogyan kihasználjuk a föld egyéb termékeit. Csak a fenyegető ki-pusztítás ellen óhajtok szót emelni, mindjárt-, az első veszély -mutatkozásának pillanatában. Azt -mondjia Soós Lajos dr- a csigák veszedelméről, hogy Ausztriában a csigavadászok úgyszólván már ki is irtották a csigát. Mia>- gyarország éppen ezért vált most egyszerre kivánatos vadászterületté. A vadászat meg is j indult és nyilván jól is jövedelmez. Hogy mennyire igy van, arról Wagner János dr. tájékoztatott bennünket, akinél éppen úgy jártak a kereskedők, mint Soós Lajosnál. Mert há'tt, mégis csak a tudós urak tudják a legjobban, hogy hol lehet megtalálni az éti- csi-ga nagy seregét és hol lehet azután dobozokba gyűjteni az állatkákat— Jártak náLam már többen, —- tájékoztatott bennünket Wagner János dr. — letgr utóbb is egy kereskedő az iránt érdeklődött, hol lehet legjobban gyűjteni az éticsigát. Tér mészetesen nekünk itt -nem az a feladatunk, hogy a csiga-vadászokat kioktassuk, hanem I az, hogy tudományos munkáit végezzünk, j Először nem vetettünk nagy súlyt ezekre az I érdeklődésekre, de látva azt, hogy mennyire j nekifogtak a csigák pusztításának, tartotta I szükségesnek Soós Lajos, hogy a nyil-vános- j ság elé menjen. A közönség természetesen nem rendül meg arra a hírre, hogy az éticsigák veszélyben vannak. Elvégre ögy állattal kevesebb, pláne olyan állattal, amelyik a népszerűtlenek közé tartozik, nem fog kiváltani nagyobb fedfáborodást- De nekünk mégis csak az a kötelességünk, hogy megvédjük a csigákat. Hat vasúti kocsi csiga Arra a kérdésünkre, mennyi csigát visznek ki és mennyiért értékesítik, Wagner dr. a következőiket mondotta: — Természetesen csak hozzávetőlegesen lehet erről nyilatkoznom. Egy kilóban körülbelül ötven darab éticsiga lehet és mint tudomásomra jutott, például az a kereskedő, aki legutóbb nálam járt, az egyik győnme- gyei falu környékéről legalább hat vasúti kocsira való csigát szállított Franciaországba! Ezek a kereskedők úgy dolgoznak, hogy kidobd tarják a faluban a osigavá'sár megindulását. Van elég szegényember a falvak környékén és ezek, ha a bér nem is olyan nagy, nekilátnak keresni. Egy kiló csigáért tizenkét fillért kapnak és hallottam olyan munkásról, aki negyven kilo csigát szedett össze A külföldi áraltat nem tudom. Ezek a számok bizony nagyok és ha számításokat végzünk, mint ahogyan azt Soós Lajos dr. is kiszámította, meglepő eredményekre juthatunk. A vasúti kocsik tizenöt tonnások és a kereskedő bizonyára igyekezett minden térfogatot kihasználni, mert a fizetség ugyanaz, akár tele van &, kocsi, akár nem. A 'hat kocsi tartalma összesen kilencven tonna: ki-lencszáz mázsa. Ha leszámítjuk a csomagolási 'anyagot, akkor ebben az esetben a nyolcszáz mázsában közel négymillió darabon vittek ki Franciaországba. Tehát a ki pusztítás bizony megindult. Mint Wagner János mondja: — Az éticsiga- se nem hasznos, se nem kártékony. Mint a legtöbb csiga, ez is rothadó anyagiból él és igy nem lehet mondani, hogy ezért vagy amazért kár lenne a kipusztulásuk. Mentségére egyszerűen azt lehet felhozni, hogy az éticsiga (xkiig is az ország állata 'lom anyához tartozik és ha már értéket jelent, mint ahogyan azt most ebben az esetben is látjuk, akkor gazdasági érdekből meg kell szabni & korfauakat. Mert az éticsiga igy jövedelmi forrást jelent és a rablógazdálkodás heiyett komoly tenyésztéssel kellene foglalkozni. Csigafarmokat kcdl létesíteni és akkor nem veszélyezteti a szabadban élő csigák nagy tömegét; a lap-tisztítás veszedelme, viszont egy újabb termelői ágat lehet létesíteni. A falusi emberek tizenkét fillért kapnak a csiga kilójáért. De vájjon mennyiért értéke- sitrik a gourmandoknak való csemegét a kereskedők, azok, akik kiszállítják és azok is, akik a vájárló kosárba rakják Franciaországban?! A termelő bizony sokat elérhet még. , D. A. Rovatvezető: DK. BRODUc" MIKLÓS. 9. sz, feladvány Szcghy J--től (Budapest.) (A „Munkás-sakk“ 1935. évi versenyén Idíjas.) (Sötét: 8 darab.) a b c d e í g h (Világos: 9 darab.) Világos indul és a második lépésre mattot ad. Az augusztus 9-én közölt 6. számú feladvány (Lewmann) megfejtése: i. Vd8xf6. Helyesen fejtették meg: Balogh K., Bartha Gy., Pan-eth Ö-, Várady M. (Cluj); Altmann H. (Tg.-Mures); Balogh Gy. (SemLac); Bárány A. (Oradea); Buzloa P- (I. G Duca); Gaál I. (Teius); László K. (Brasov); dr. Sólymos I. Zalau). 10. sz. játszma. (Játszották f. év júliusában, a Zandvoort-i mester-versenyen-) Világos: Keres. (Észtország) 1. e2—e4, 2. d2—d4, 3. e4—ej Sötét: Dr. Euwe (Holltnd) ej—e6 Ó7—d 5 (Újabban Nimzowu-csch nagymester által gyakrabban alkalmazott folytatás, mely mindkét félnek esélyeket ad-) 3. • . • . 4. Hgi—f3, 5. Vdixd4, 6. Vd4—f4, c7—C5 cjxd4 Hb8—c 6 f 7-fj! (Jó lépés, mellyel sötét elejét veszi egy gyors királyszámyi támadásnak.) 7. Ffi—d3, Hg8—e7 8. 0—0, 9. Vf4—g3, He7—g6 Ff8—e7 1. Bfi—ei, 0—O ii. a2—23, (Hc6—b4 ellen-) • • • ii ............. Hcé—b8 (Mélyértdlmü átcsoportosító lépés) 12. Hbi—d2, tag-—a.j 13. Hd2—b3, Hb8—a6 r4. a3—34 (Világos akadályozni akarja az aj—04 és utána Hej manővert-) 14. . Ha6—b4 i J-HÍ3—dg Fc8—d7 16. Fd3—bj, Hb4—c6 17. C2—c4 . . . (Kétélű folytatás, mely végeredményben inkább sötét malmára hajtja a vizet-) O ............. 18. Hb3xd4, 19. Vg3—d3, 20. Hd4xbj, 21. Vd3—fi (Talán 21. g2—g3 tott volna-) Hc6xd4 Fe7—ej Fd7xbj Vd8—h4! jobb védelmet nyuj21. ... . Ba8—d8 22. Fci—e3, 23. Fe3—d2, 24. b2—b3, 2j. Bei—e4, 26. Bai—ei. 27-.112—li3, (Nyert volna 27. Vh4—g3 pl-.: 28. Fe3, fxe3, 29. fxg3, e3 tét nyer.) 28. Hbj—d6, 29. Fd2xÍ4, 30. Be4xÍ4, 31. Bei—e4, és világos feladta. dj—d4 d4—d3 fj—f4! Bf 8—f j Bíj—h j Bhj—gj folytatás is; —e2-[- és söVh4xh3, Hg6xf4 VI13— g3 Bgi5—dj A müncheni sakk-olimpIáS2ön 21 nemzet vesz részt nyolcas Csapatokkal. Körülbelül a felét játszották már le az összes fordulóknak és a vezető nemzeti csapatok helyzete már kezd kialakulni. Természetesen az ösz- szes elért pontszámok aránya dönti el a I helyezéseket. A helyzet áttekinthetőségét i hátrányosan befolyásolja -az a köriiknény- hogy egyes nemzetek már szabad-naposak voltak, mások viszont még nem. A sok függő játszma is nehezíti az általános áttekintést. A hét első forduló után Románia 21 között a- t’-zenegyedik halyen állott — pontszámarányban. Ez a helyezés nem várt kedvező és arra mutat, hogy a csapat teljes ambícióval és lekesedéssel harcol. A pontarány (zárjelben a függő játszmák száma) — ekkor a következő volt: 1. Jugoszlávia 34V (5); 2. Lengyelország 33 (10); 3. Csehország 33 (6); 4. Németország 30 (14); j. Ausztria 28fi (j), 6. Magyarország (már volt szabadnapos) 27 (11); 7. Lettország 26 (11); 8. Dánia 2jfí (6); 9. Észtország 23^ (10); 10. Svédország 23 (12); 11 Románia 21 (14); 12- Brazília 20fí (rí); 13. Svájc 2of^ (4); 14 Finnország 19^ (6); íj. Holland i8fí (3); 16. Izland i7fí (9) 17. Litvánia 17 (7) iS- Norvégia ijfí (12); 19. Olaszország ijff (7); 20. Franciaország 11(7); 21. Bulgária 8 fi (10V ________ i Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. *- kisebbségi és emberi jogok elöbarcosj. E könyv a kereskedő igazi n un- katársá Jesz. - A főbb fejezetek cimei: Általános kirakaíszemlé- let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. K rak- íren- dezési anyagok leiráta és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A színekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok A kirakatrendezői hivatás. pb——uimi mmmmmammmaammmmmmmmmmumm —— — A vaskos, közel 300 oldalcs könyv ára csak 165 lej az Ellenzék könyvoszíályában, P. Unirii illllSl A jól rendezett kirakat, a JÓ tiZLE’íMENET TITKA! Szécsi Hacker József: ÍHBBÜMiDEZÉS A könyv fontos mellék eíei : 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdulatok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenet.t, a kirakat-írást, a szinharmóni mérést, a selyemáruk ráncolásának lehetőségeit, a ruha-tüzés alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, kiállítások és üzlet-homlokzatok. Vidékre utánvéttel is szállítunk Kérje azonnal a kör.yvujdons gok jegyzékét' Díjtalan k<p; |4j l ■BHBHHnnB. ■ í ív rí
