Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-30 / 200. szám
F sau lassan elhal a/, emberek léikéből s valamennyien más után törekednek? s miért értékelik le a családi eletet, miért beszélnek gúnyosan papákról, mamákról és miért nem látják be, hogyha az emberek évezredek alatt nem tudtak jobbat kitalálni a családi életnél, talán mégis csak egyik alapja kell, hogy legyen az emberi boldogságnak. Itt van előttem egy fiatal, harminc éves férfi. Sohasem fog nősülni — mondja. Meg kellett kérdezni tőle: miért? — A sok rossz példa elrettenti az embert a házasságtól — mondja. — Lseteket sorolhatnék fel. Tudok házaspárt, akik hat évig tartó szerelem után esküdtek meg egymással, azért, hogy félév múlva, a legnagyobb gyűlölettel egymás iránt, válóperrel fejezzék be a dolgot. De a főok a mai élet nagy-nagy bizonytalansága. Itt vagyok én, ügyvédi diplomámmal krshivntalnok, de mivel állásom van még, szerencsésnek mondhatom magam. Fizetésem olyan kicsi, hogy igazán nem gondolhatok család- alapításra. Jól van, tegyük lel, a feleségem is keres. De mi történik, ha ő, vagy én elveszítjük az állásunkat? Nyo- morgunk, vagy ő tartson el engem? Ezt nem tudnám elviselni. Magam csak megélek valahogy. Független és szabad vagyok, nincs a vállamon másokért való "felelősség. Aztán a mai ember felett állandóan ott lebeg a háború eljövetelének réme. Egyedül, a magam életével más a helyzet. Családdal, gyermekkel nehezebb, szörnyűbb. Nem nősülhetünk mi, kérem, mert először nem engedi a gazdaságii helyzet, másodszor, mert nem úgy van ám, mint régen, apám generációjának korában. Ha akkor tanult és végzett valaki, tudta, hogy miért tanul, állást kapott, ha szorgalma, tehetsége, kitartása volt. csak feljebb vihette az útja. nyugodtan tervezhetett évekre előre. Most nem tudom, hogy nem kezdi-e holnap a főnököm azzal, hog*v nagyon sajnálja, de elsejétől kezdve... ugye megértem, a mai helyzet, satöbbi... Itt van kérem, „Plugart“ szívok és nem biztos, hogy holnap ezt is megvehetem magamnak. Hát erre nősüljek én? Még hozzáteszi keserűen: — Általában nagyon szomorú nemzedék ez a miénk. Gyerekkorunkat tönkretette a háború, nem tudtak minket rendesen táplálni sem. Ifjúságunk pedig csupa küzdelem, kevés és hamis öröm. A ma: sok és rosszul honorált munka, tömegszórakozás. gépzene, gép- müvészet, szerelmek, amikben nincs nagy érzés. Komolyság, jövő? De a mai nők is kérem... Itt van viszont egy mai nő. ö az a bizonyos, aki nem akar férjhezmeni. Teljes meggyőződéssel nem akar. Csinos, fiatal, húszéves, ruhája müselyem, körme piros, haja egy árnyalatnyit hid- rogénhiperoxiddal világosabbá tett a kelleténél. Magános kis nő, egyedül él, azaz egy barátnőjével, szoba, fürdőszobás, garzonlakásban, ahol harisnyák és kombinék száradnak állandóan a kád fölött egy kifeszitetí spárgán. Azt mondja a mai húszéves nő: — Nem akarok férjhezmenni. Először is érdekes foglalkozásom van, szeletem. Női divatszakma. Rajzolok, tervezek, jövőm van. Emberekkel jövök össze. Egész nap dolgozom. Ha férjhez- megyek, képtelen leszek háziasszony is lenni, dolgozni is. Egy férj megkívánja ugyebár, hogy az ember gondolkodjék orról, hogy friss inge legyen, meg hogy oda legyen készítve a manzsettagombja. Egy férj szereti ha az ember főz neki. En nem tudok főzni és nem vagyok gondos. És minek cseréljem fel a mostani életemet egy rosszabbá!? Jómódú ember nem engem vesz el. Magamfajtához nem megyek, mert semmi értelmi- Ha nem lehet jobb és szebb életem, mint a mai, nem cserélem fel csak azért, hogy a kifutó lány nagyságos asszonynak szóliíson. Aztán nem adom semmiért a szabadságomat. Oda megyek, ahova akarok és senkinek semmi beleszólása. Megszoktam az önállóságot és képtelen lennék alkalmazkodni... Anya nem akarok lenni. Ma gyermeket hozni a világra szegény embernek könnyelműség, aztán a gyermek mindig beteg, amig kicsi és folyton bőg. Nem mondom, ha csak anya és feleség lehetnék. De más fából vagyok faragva ELLENZÉK \t.Ui is kell ehhez semmit hozzátenni. és nem ambicionálom. Menjenek férjhez a házilányok, ha ugyan még van házilány. Így beszél a mai nő és a mai lórii Vitatkozni sem lehet velük. Nem min denheii ők lehelnek róla, hogy ilyenek. (M. L.) henhy f ş», ©likens fga^aticmSíCi' íwe5-zé! a tecLmnkaí kuglira vác'Siaíó csoeJáírói, a Eíos 'Sm cfeá titkáról*, a és í*5g~ : a anesterseges i ej rőt „Kollektiv gardúlhodás melleit magasabb lesz az életnívó* Henry Ford a közelmúltban volt 73 éves- Ebbő! az alkalomból intcrjuolta őt meg W. W. Chaplin, az ismert amerikai újságíró. Amikor a dearborni Ford-müvek nagy udvarára érkeztem, az udvaron egy ülött- kopott ősrégi Ford-kocsiban ült az auto- királv. Körbe-körbe vezette a kocsit az ud- sraron, majd amikor észrevette az integetést, megállította az asztmásán döcögő motort es odajött hozzám. Már tudott érkezesemről, távirati választ kaptam titkárságától: Ford hajlandó interjút adni nekem. Születésnapját a Ford-müvek egyik ..eher- száiiitó hajóján tölti, a nagy tavakon fog utazni, ezért voltam kénytelen még születésnapja előtt megcsinálni vole az interjútHenry Ford most is olyan karcsú és látszólag most is o.ya-n élénk, gyorsmozgásu, mint amilyen volt ötven évvel ezelőtt, hivatásos bicikliversenyző korában, vagy később, amikor autóversenyző lett. Bementünk a kísérleti laboratórium egyik helyiségébe és Ford belekezdct:, hogy elmondja mindazt, amit szü etésnapja alkalmából elmondani fontosnak tart. Könnyű szürke ruhát viselt, őszcs haja érdekes keretet adót; egészségesen lebarnult \ arcának. Amikor leültünk, még mindig éreztem kézszoritását tenyeremen. Ford energikusan rázza meg az ember kezét és közben érdeklődve az ember szemébe néz. Annyi fiatalos erőt árasztott magából, hogy önkénytelenül is az volt z-'í első kérdésem, miképpen őrizte meg ennyire a rugékonysá- gát— Ha az ember sokáig üzemben akar maradni, akkor csak egyet kell tennie: üzemben maradni. Más szóval a hosszú, egészséges élet titka szerintem: az akarat. Élni akarni! Bárki megérheti a századik évét, ha erősen akarja. Ford ezzel már másról kezdett beszélni, minthogy úgy érezte, ezt a témát lezártuk. A beszélgetés során szóba kerülitek azok a dolgok, amelyeket én ártalmas dolgoknak nevezt-em, munkanélküliség, háború, gazdasági elzárkózás és hasonlók. — Nincs ártalmas dolog —- kiált fel Ford- — Ártalmasnak tartják egyesek a magán- vállalkozások állami "befolyásolását, kontrollálását, a tervgazdálkodást, a különböző rendszereket, én azonban azt mondom, hogy nincs ártalmas dolog. Vannak dolgok, amik károsoknak látszanak, de ha végeredményben azzal a célzattal hozták őket be, hogy jobb, boldogabb, rendesebb emberi életet teremtsenek, akkor nem. lehet ellenük beszélni. j Sokszor káros dolognak jó a visszahatása, j Minden ami történik, a javulás érdekében j történik, mert különben meg sem történne. Egy idő után újra a hosszú életről és j egészségről kezdtem vele beszélni. Persze I tudtam, hogy nem dohányzik és nem iszik, j hogy naponta nyolc órát alszik és hogy több j testmozgást végez, min; a legtöbb korabeli í férfi. Megkérdeztem, mondja el a napi prog- I romját, életrendjét, egy átlagos napját, j Nekem nincsenek átlagos napjaim. Akí kor eszem, amikor úgy érzem, amikor éhes vagyok es azt eszem, amire étvágyam van. — Úgy tudom pedig, hogy ön igen szigorú diétát tart. — Rosszul tudta. Azt eszem, amire kedvem van. Ha van étel, amitő' állandóan fáj a gyomrom, altkor azt nem eszem. Ettől függetlenül azonban igazán nem étkezem rendszeresen, nem tartom be az ebéd- és vacsoraidőt, akkor eszem, amikor eszembe jut. Később észrevettem, hogy az autókirályt érdeklik a táplálkozási problémák. Elmond- ; ta, hogy véleménye szerint például a tej, I a felnőttek isznak, nem oilyan tápláló j mint az anyatej, vagy mint az a tehéntej, : amit a. kisborju szopik. Amint levegő éri a tejet, bizonyos kémiai változások történnek, amelyek csökkentik táplálóerejét. — Ilt a gyár .szomszédságában többszáv tehenem van — folytatta Ford. — Az istállók mellett építettem egy kibora tóriumot, ahol kitűnő vegyészek kísérleteznek. Erősen hiszek abban, hogy függetlenítem tudjuk magunkat, a tehenektől. Azokból -az anyagokból mi emberek is tudunk minden bizonnyal olyan jó tejet gyártani, mint a tehenek. Az interjú má.odik fele már technikai kérdésekkel volt kapcsolatos. Ford, aki roppant nagy szerepet játszott a kerékpár, az autó és a repülőgép kifejlődésében, erőien hisz uj találmányokban, amelyek szerinte legalább annyira meg fogják változtatni az emberi életet, mint az autó és a repülőgép. Hogy az interjút megszerezzem -Newyork- ból Dcarnbornba repültem alig négy óra alatt. Ez az ut öt évvel ezelőtt csodaszámba jött volna. Erről az útról beszélgettünk és arról, hogy manapság már nem tartják meglepőnek a távolságok végtelen összezsugorodását. Megkérdeztem, mi a véleménye a technikai kultúra jövőjéről. — Az amerikai feltaláló zseni még nem is nyilatkozott meg igazán. A technika és a fej.ődés gyökeresen át fogják formálni az emberi életet a jövőben. Az automobil és re/ •) .1 () n vff ti 4 z t u $ 30. pülőgépközlckcdés párosítani <* gyolsb ••ebesvéget a nagyobb bizto. • vasutak valószínűleg egyszerűen tU-err/j litó eszközök lesznek, viv/mt az or /> kát kiszélesítik, megnagyobbitják. A gyí ipar valószínű cg meg fogja re; or: ni! n közoktatást, hogy már a kózépis/.oril megkezdjék az emberek elő’: -//.itését <rrs' munkára, amit végezni fognak — Munkanélküliségnek nem volna bad lenni. A technikai kultúra mai fejlet isége mellett csalt meg kel enr találni a n dot arm, hogy minden ember' beL-pci junk a földön a termeié, és fogyav/t' n<, malis, magas vta.ndc.rdu rendjébe. Ebben esetlsen nem lenne munka nélküliség. &' Jobb termékeket gyártanának és magasa! béreket fizetnének. Nagyon fontosnak ta tóm a közoktatás reformját. Az ecmi kala, a középiskola, sőt az egye cm sem 1 sziti elő az ifjúságot arra a specializált mt kára, amit végeznie kel! Itt Dearbomh alapítottam egy iskolát, amelyben az ifjak pomosan az én szükségleteimre tanítják , Mikor aztán kikerültek az iskolából, otth találják magukat munkakörükben. Ezután újra kérdeztem, mondja meg rés letesebben, milyen találmányokat vár a j vőtői. — Erre nem tudok felelni. Nyilvánva! hogy a nagyvárosok é étét át kell formál: Kollektiv gazdálkodás mellett magasabb le ne az életnívó. Meg keLl oldani a város központi fűtését, ahol az egész városb; minden házat néhány központból fütenén el kell tűnnie a városokból a föidfö’ötti földalatti villamosoknak és autobuszokna mozgó járdákat kell létesíteni, amelyen város minden lakosa ingyen járhat. Ez tál: a városi adók növelését jelentené, de ‘okk kevesebb kiadással járna az egyes ember sz mára, mint amennyi megtakarítást jele az, hogy nem kel! fűteni, nem kell vili másra és autóbuszra köbeni. Hason.ó m dón életünkben sok mindent át kell form: ni az észszerüség jegyében. Ehhez foga bennünket hozzásegíteni a feltalálók. ... így beszél Ford, lelkesen, szinte m hón, mint egy fiatalember. W. W. Chaplin. orz:: A magyar színházi irodalom foglalta a világon a francia helyét Herierich Ferenc, a Burgszinház volt igazgatója a magyar színmű rodalom szerepéről er BECS. (augusztus hó-) Szeptember 3-án kezdődik Becsben a nemzetközi színházi kongresszus, amelyre a színházi és iroda.mi élet számos kiválósága fog Becsbe érkezni. A kongresszus szervezési munkáinak vezetője Herterich Ferenc udvari tanácsos, a Burgszinház volt igazgatója és mostani rendezője <a következőket mondta a készülő kongresszusról: — Nem vagyok barátja a kongresszusoknak, a nagy cécóvai rendezett tanácskozásoknak, de fanatikusa vagyok a színháznak és minthogy meg vagyok győződve róla, hogy ezen a nemzetközi színházi kongresz- szuson gyakorlati eredményeket fogunk elérni, ezért dolgozom e kongresszus sikere érdekében. Hogy ezen a kongresszuson a magyarok nagy szerepet fognak játszani, azt nem kell külön hangsúlyoznom. Én magom is, különösen mint a Burgszinház igazgatója, igen intenzív kapcsolatokat tartottam fenn a magyar színházakkal és színházi irodalommai. Igazgató koromban magam is sok magyar darabot hoztam úgy a Burgszin- hóiban, mint & Kamaraszínházban színre- Játszottam is magyar darabokban a, Burg- szinház színpadán, igy az ,JEmber tragédiájában“ is felléptem. Legutóbb majdnem másfél hónapig voltam Budapesten, ahol a Liszt-film német változatában én játszottál: Liszt Ferencet. — A magyar színházi irodalomnak Bécs de az egész világ számára is rendkívüli je lentősége van, mert a francia színpadi iro dalrni termelés nagyon lecsappant és igy < francia színpadi írók helyét az egész vilá gon a magyarok foglalták el, akik minden kor felveszik a francia irodalommal a ver senyt. Különben hozzánk, osztrákokhoz a: uj magyar színpadi irodalom még sokka közelebb is áll, mint a francia. — Csak természetes, hogy a küszöböl álló nemzetközi kongresszuson a magyal irók jelentős szerepet fognak játszani. Nemcsak azáltal, hogy számos, nagynevű delegál tussal képviselteti magát ezen a kongresszuson, hanem azzal is, hogy a budapesti Nemzeti Szmház reprezentativ előadással fojj Becsben megjelenni- A ,,Roninok kincsé“-! fogja játszani a Deutscher Volkstheater színi padán. Nyolcvan tagú társulattal jön a Nemzet* Színház Becsbe és Németh Antal igazgató ur gondoskodott róla, hogy a darab tártál*!; mát konferáló színészek ismert bécsi müve szék legyenek, akik német nyelven fogják történendő eseményeket bekonféráink p. p Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatí álló szállodái: Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyéni pausál-kurák Mérsékelt árak i Caarosera Sylván máius hó 15-én megnyitottál HOTEL MOVILA, HOTEL &Ă3L0A MOTEL l@i. VRAM m * ■ ' 7 -, i 1
