Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-29 / 199. szám

rntBltZÉ K

ffW n u fra nx't au 29.

Beszélgetés egy modem létekkatatóval,

ki álíitm és bizonyítja, hogy megoldotta a legfontosabb kapom életproblémát:

í. Megtalálta és tudja, hogy mi a lélek,

2, Egyedüli célravezetőnek a születéselötti nevelést tartja

3. Szerinte csalhatatlanul, száz százalékos biztossággal megállapítható előre a születendő gyermek neme: ha akarom fiú, ha akarom leány

I. Közlemény

ARAD. (Az Ellenzék tudósitójától.) \mb- rus János Dezső nyugalmazott iskolai igazgató, 57 éves, makk egészséges, fiatalos, ruganyos mozgású, élénk és triss szellemű Filozófus, lélekbúvár és mint ilyen: szakiró. l!l él Aradon Rengetegei dolgozik; néhány munkája nyomtatásban, könyvalakban mar megjeleni, egy csomó meg gépelt iveken várja megjelenését. Ismerik öt nem csak Európa távoli országaiban, de a tengerentúl, Amerikában is. Ha megjelenik valahol egy lélekkutatótól vagy bölcselőtől künvv, esetleg újságcikk, vagy folyóiratban értekezés, Ambrus János nyomban reflektál ra. hozzáértő és meggyőző írásban küldi el véleményét, illetőleg ellenvéleményét, mert szinte ki van zárva az, hogy felfogása egyezzék amazéval. Ambrus János az ő elméleteivel istenről, lélekről, születéselötti nevelésről, a születendő fiu-leány kérdésről, bűnről és biinhödésröl ma még egyedülálló es ezért kell bírókra mennie az egész világgal, j Nvitott szemmel jár. Figyeli a nap-nap után i történő eseményeket, legyenek azok elvont tudományos jellegűek, vagy hétköznapi , aktualitások. A legtávolabbi országokban sem hirdethetnek ki addig valamilyen na- j gyobb bűnügyben törvényszéki ítéletet, mig ; terminusra be nem érkezik Ambrus igaz- i gató kérdőivé, hogy vájjon tettek-e fel a j vádlottnak ilyen és ilyen kérdéseket és ki- | terjedt-e a vizsgálat ebben és ebben az irány- j ban és ezzel egyidejűleg természetesen vélemény-ét is kifejti.

Könyvtárszobája az értékes és válogatott könyveken kívül valóságos raktára a félretett újságcikkeknek, melyeknek piros és kék cer-uzával aláhúzott sorai, papirszélre irt jegyzetei igazolják, hogy nem maradtak felelet nélkül. Egy Rómában megjelent közlemény miatt egyenesen Mussolininek irt, de épp úgy elküldte bírálatát Stockholmba, Párisba, Londonba vagy Newyorkba, mint például a budapesti nagy perek idején Töreky tanácselnöknek, vagy Huxleynek, a nagy angol biológusnak, legutóbbi munkájára vonatkozó, kimerítő, könyvterjedelem- nek megfelelő hozzászólását, kemény kritikáját, melyben a kiváló szerző sorozatos tévedéseit veszi bonckés alá.

Állítja azt, hog3r a mai tudományos elmélet, mely a lélekről, annak keletkezéséről és életfunkciójáról szól, téves. Szerinte az egész társadalmi nevelés, életfelfogás, sőt maga az élet is hibás görbén szalad, éppen azért, mert az alapkiindulásban végzetes tévedés van.

Állítja és bizonyítja, hogy előre meghatározható a születendő gyermek neme, a fiu- leány probléma, mint olyan, megszűnt s a lélek alakithatóságát és nevelését a születéselötti időre helyezi; forradalmi elméleteivel nyugtalanítja a tudományos világok robbant és gyújt, agitál és ir, komoly és hírneves szaktekintélyekkel, akadémiákkal levelezik. vitatkozik. Már vannak ellenségei, barátai, hivei, csodálói — és alakulni készül egy tudományos kör, mely Ambrus János elméleteit fokozottabb erővel akarná gyakorlatba vinni.

Felkerestem Ambrus professzort, hosszasan elbeszélgettem vele a harcról, amit korát meghazudtoló fiatalos lendülettel folytat az egész világ gondolkodói hibásnak vélt elméletei ellen és lejegyeztem az Ellenzék számára nagy figyelmet érdemlő, érdekes és egészen uj megállapításaiból azokat, amelyek egy napilap hasábjain napvilágot láthatnak, abban a reményben, hogy korunk időszerű kérdéseihez, melyek egy egészen egyéni és sajátos, nagyfelkésziiltségü tanárember, szinte uj fejezetet jelentő állításait adják, hozzászólás és vita fog követni olvasóink részéről, kik között kiváló orvosok,

lélekkutatók és bölcselők is vannak. Bírom Ambrus igazgató Ígéretét, hogy mindegyikre lapunk utján — kívánságra magánlevélben — érdemlegesen válaszolni fog.

Beszélgetésünk anyagát csoportokba osztottam s hogy a száraz, kimondottan tudományos részt azok előtt is olvashatóvá és élvezhetővé tegyem, akik nem a szakember látószögéből figyelik e nagyfontosságu kérdéseknek újszerű megvilágítását, színes s talán, ha szorosan a lényeghez hozzá nem tartozó, de általános érdekességül képekkel és hasonlatokkal kevertem.

Van-e lélek?

— Van-e lélek? — kérdem — és ha igen, akkor mi az?

A felelet gyorsan jön:

— Van. A lélek, amit én prolektonnak nevezek, az az öntudatos értelemmel biró lény és erő, amely a testet élteti, azt működésbe, növekedésbe hozza és önálló mozgást fejt ki általa. Lényegében a természeti elektromosságnak egy szikrája. A legkiválóbb természettudósok különbözőképen nyilatkoznak a lélek fogalmáról. Haeckel szerint a lélek nem egyéb, mint természeti jelenség. Vannak, kik a lelket az éterrel hasonlítják össze és egy finom, könnyű és mozgékony anyagnak képzelik, mely mindenütt ott van a szervezel mozgékony részesei között, de olyanok is vannak, kik két különböző lénynek tekintik, vagy egy levegőszerii valaminek. ami a test halála után elszáll. Vala- 1 mennyien tévednek. A lélek elektromosság

s minthogy minden létnek az elektromosság az előidézője, természetszerűleg a szerves testek életének is. Állításomat legjobban bizonyítja az a tény, hogy minden anyagnak a paránya, az atomja egy pozitiv villamos töltésű magból és az e körül keringő elektromosságból áll.

— Úgy. De, ha elektromosság a lélek, miért van különbség a felnőtt és a gyermek értelme között? A fiatalok szelleme miért frissebb és ruganyosabb, mint az öregeké, általában, miért különböző az emberek értelme? Vagy, miért következik be a halál szervi hibák nélkül?

— Egyszerű. Ahogy a testi erő, a test növekedésével bizonyos korig nő és erősbül, majd a szervezet gyengülésével csökken, épp | úgy a lélek is; az agy művelésével érlelme mindjobban megnyilvánul, aszerint, hogy milyen az agy foszforos összetétele. Mert az agy foszforosságától függ az értelmi képesség. szellemi tehetség; az agy lelkünk megnyilvánulásának csak eszköze. A test elektromossága, a rendkívül erős ráhatás folytán az idegrendszert megbénítja és beáll a halál A sok évezredes lélekkutatás az utóbbi időben nagyon előrehaladt, de mégsem talállak meg, nem ismerték fel a lelket. Es ! pedig azért nem, mert a tudomány mindig j olyan anyagot keresett, amely, bemutatható j lett volna, mint a test külön alkotó része. Ma sem ismerik a lelket, a prolektront. j Minden, ami létezik, elektronból és proton- j ból áll. Az emberi sejttesteket is elektronok és protonok alkotják, ezért azok szintén elektromossággal teltek. így minden ember egy elektromos telep, sől enné] is több, egy önműködő elektromos gép, mert egy vagy több szabadon mozgó áramkör egyesitője. Ez megdönthetetlen. Ennek a gépnek értékét és tartósságát a szerkezete és minősége adja meg. Rendeltetése az előző gépből vált ki, vagy mint mondani szoktuk: örökölte. És ennek oka a prolektron, azaz a lélek elektromossága. A prolektron, mint elektromosság, a testnek, az idegeknek ruganyosságot, hajlékonyságot, érzékenységet, a vérnek hőmérsékletet és mozgást ad.

— Professzor ur, ön azt mondja, hogy az

I KIRAKATRENDEZÉS I

E könyv a kereskedő igazi ír unkatársa jesz. - A főbb fejezetek cimei: Általános kirakatszem’é- let. A kirakatrendezés felfogása és munkamenete. A kirakati rajz, festés és szövegirás. Kuakatren- dezési anyagok leírása és árki- számitási szokványai. Szerszám ismeretek. A szinekről. Különféle árunemekből összeállított kirakatok A kirakatrendezői hivatás.

A vaskos, közel 300 oldatos könyv ára csak 165 lej az Ellenzék könyvosztályában, P. Unirii

A jól rendezett kirakat, a JÓ ÜZLETMENET TITKA!

Szécsi Hacker József;

A könyv fontos mellékletei : 50 old. ábrarész, mely a szerszámok használatát, a kirakati mozdulatok tanácsait, a teljes szabadkézi és mértani rajzolás tanmenetét, a kirakat-irást, a színharmónia mérést, a selyemáruk ráncolásának lehetőségeit, a ruha-tüzés alapelemeit mutatja. 35 oldalas képes melléklet: kirakatok, k:- áltitások és üzlet-homlokzatok.

Vidékre utánvéttel is szállítunk. Kérje azonnal a könyvujdonsá- gok jegyzékét! Díjtalan kapja!

:igV lelkünk megnyilvánulásának csak mz- kőze s elismeri, hogy szellemi működésünk

központja. Vájjon irányitója is testünk minden megmozdulásának ?

Nem. Ha beszélünk, nem az agyvelő beszél, nem is ir. Sőt, szoros értelemben véve az sem áll, mintha egész életünknek irányítója, mozgatója, éltetője az. agy lenne s az sem való, hogy testünk állítólagos milliárd és milliárd agysejtjeinek működését az kormányozná. Az agyvelő a szellemi működésnek és az öntudatos cselekvésnek csak fös/.erve és központi váltószere a prolek trónnak. Életműködésünknek nincs millió és millió központja az agyban. Az agy, mint idegközpont, nem jelenti azt, hogy ö az élet fenntartója. De, mert a testet sűrűn behálózó idegfonalak mind az agyból terjednek szét és oda vezetnek vissza, nyilvánvaló, hogy az agy az idegrendszer központja, de nem az életadója. Sok bizonyíték van erre. Az átvágott idegfonal ingerlékenysége a vil- lamosáramra különböző hatásokat gyakorol. Téves megállapítása a mai tudománynak az, hogy középidegrendszerünk mindig csak idegfonalizgalmakkal dolgozik. A szó, hogy ,,izgalom“ csak egy elvont fogalom, márpedig mindennek a végrehajtója valamilyen tárgy vagy elem. A prolektron nem izgalmakkal dolgozó idegfonalat épit ki: mint minden elektromos erő, az ö rendeltetésének megfelelően működik. Tehát az érzéki folyamatot, amit izgalomnak neveznek, maga a prolektron okozza, amit ilt-olt néhány tudományos megállapítás is igazol, ha más formában is, de az elektromosság javára. Mimién életmegnyilvánulásnak van egy hajtóereje; természetes tehát, hogy az a hajtóerő az emberi testből eredő megnyilvánulásoknál is megvan. Lennie kell tehát egy belső erőnek, mely e működéseket összhangul ja és szabályozza: ezt hívom én prolek- tronnak.

Mit nevezünk lelki életnek?

— Sokat hallunk a lelki életről. Kiváncsi vagyok, igazgató urnák mi a véleménye erről. Van-e és ha igen, miben áll?

— A tudomány sokat tépelődik afelett, hogy mi a lelki élet. A zavart elsősorban a lélek ismertlen volta okozza, aztán a lelkiélet téves meghatározása és értelmezése és az a meddő vita. mely azt akarja eldönteni, hogy a lelki élet tudatos-e vagy tudattalan, annál is inkább, mert az ismertető jelei tudatosak Vannak, kik a lelki éb-trt a testiből magyarázzák és minden gondolatot az agyvelö bizonyos fuuk< lóilxil származtatják Ezeken azonban mái túl vagyunk. A lelkiélet az agyvelö bizonyos működéséhez van ugyan kötve, mégis a prolektron müve az. A lelkiélet megismerésében a leglel ki ismeretesebb kutatások ellenére is alig tudtak e században clőbbrejutni. A prolektron megismerésével a lélektani rejtélyek egész sora megoldódik. Ennek jelenségei összehasonlíthatók lesznek a testiekkel. Minden jelenség a lelkiélet és az agy szoros összetartozását bizonyítja. Az agyvelő teljes egészében a lelkiélet orgánuma, tehát, ha élettanilag okoljuk meg a lélektani jelenségeket, megtaláljuk a kapcsolatot a kettő közt; a lelki jelenségek létezését pedig megértjük az. agy- velő és prolektron sajátságaiból. A lelkiéíet teliát organikus funkció. A tudomány azt tartja, hogy annyiban egységes a lelkiélet, hogy fenn akarja magát tartani. E meghatározás furcsa és hibás, mert a lelkiélet egysege ennél sokkal több: az életjelenségek összessége, melyek normális állapotban ösz- szefüggésben és összhangban vannak a szervek működésével. A lelkiélet tehát több, mint gondolat, érzelem, akarat vagy törekvés. A lelkiéletet az a lelki adottság tartja össze, mely a prolektron alkotásában rejlik, a természeti elektromosság alapján.

A lélek halhatatlansága

— Halhatatlan-e a lélek?

— Igen. Hiszek benne, de nem abban az

értelemben, ahogyan általában mások. Halhatatlan, mert mint elektromosság egyesül a nagy természettel az összelektromossággal, mely az örökkévalóság nagy körforgalmát végzi. A halhatalanságnak erősebb hite a kulturáltabb népekben csak később jelentkezett; ez csak érett gyümölcse a mélyreható gondolkozásnak az élet és halál felett, tehát igazi és független bölcsészeti elmélkedés eredménye, mellyel Kr. előtt a 6-ik században találkozunk a jón természetbölcselőknél: Plátónál, Demokritosnál, Lucretius Casusnál s a klasszikus ókor bukásával a kereszténységnél. Egy újabb életkörülmény reménye a túlvilágon, a jó cselekedet nvegjutalmazása és a rossz megbüntetésébe vetett remény érlelték meg az emberekben, amit később a keresztény vallás tett magáévá és kiegészített. Jenei József.

Négy középiskolai, vagy hét elemi osztály?

CLUJ. (Augusztus hó.) Még van néhány szabad napunk és az iskolák kapui újból megnyílnak. A szétszóródott diákság újból egy bolyba gyűl, hogy tanuljon, szellemi képességeket szerezzen^ a majdani élet versenyére. A gyermekek még vigan, gondtalanul vakációznak. Talán csak olykor jut eszükbe, hogy közeledik az évnyitó, kezdődik az uj iskolai óv. Persze, ez a gondolat még indítja fontolgatásra őket, különösen nem a kis diákokat, az olcsóbb osztályos tanulókat. Miért is töprengenének? A tanulás mellett sok vidám huncutsága is van a benkikások nap- paÍjainak és a tantermek izgalmas óráinak. Még nem látják, nem érzik, nem tudják, hogy a középiskolai évek csak előkészületek az élet iskolá jába, mely sokkal kegyetlenebb, sokkal izgalmasabb s amelyben, ha valaki nem tudja megáll an i a helyét, végkép elbukik. Az élet nem enged pótvizsgát, nem enged ismétlést.

Ezt a tényt a szülők sokka] világosabban látják. Éppen azért töprengenek, aggódnak napjainkban annyit az iskolás gyermekek j szülei. Természetes. Hisz minden szülő a legjobb, a legmegfelelőbb életkörülményt szeretné biztosítani fia, vagy leánya számára. Mindent megtesz, mindent elkövet, hogy gyermekeinek ipari, kereskedelmi, vagy szellemi pályákon olyan kenyér keresési lehetőséget biztosítson, amelyért hálát és nem vádat várhat öreg korára. Sose tudhatja egy i apa, hogy mikor áll elő fia és mikor veti szemére, hogy miatta nem sikerült az élete: miért nem taníttatta, nem adta kellő végzettséggel ipari vagy kereskedelmi pályára. Kétségtelen dolog, hogy nehéz és meggondolkoz- tató helyzetben vannak különösen azok a szülők, kik gyermekeiket, helyesem gondolkozva, nem számítják intellektuális pályákra adni, hol már is lehetetlenség az elhelyezkedés. A válaszúton álló szülők előtt két lehetőség kínálkozik: vagy négy középiskolai, vagy hét elemi osztályt végeztetni gyermekeikkel és úgy adják gyakorlati pályákra őket. A kérdés most abban áll, hogy vájjon melyik végzettség előnyösebb? Nyugodt lelkiismerette! mondhatjuk, hogy a négy középiskolai osztály több elhelyezkedési lehetőséget nyújt, mint a hét elemis abszolváló. A középiskola szélesebb látókört, bővebb ismeretet ad tanulójának, mint az elementáris ismereteket biztosító elemi iskola. Egyenesen az lenne kívánatos, hogy ne négy középiskolai osztályt, de érettségi diplomát szerzett magyar ifjak lépjenek gyakorlati pályákra, amint a nyugati államokban történik. Hisz a gyakorlati pályákon is az értelmi erők birtokosai állják kj leginkább azt a versenyt, amelyik a napnap után mindinkább fokozódik. Különben már törvényrendeletek is előirják, bogy egyes jobb gyakorlati pályára csak négy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjak vehetők fel tanulóknak. A katonai szolgálatoknál és a tanonciskolái évek látogatásánál szintén előnyösebb, kedvezőbb helyzetet biztosit a négy középiskolai osztály elvégzése. A mai gyakorlati pályák szakszerűsége pedig legalább olyan tág látókört és értelmiséget kívánnak, amilyent a középiskola négy éve alatt elsajátíthat a jövő iparosa vagy kereskedője.

Bátran és nyugodt lelkiismerettel, nyomatékosan ajánljuk kisebbségi társadalmunk taníttató szülőinek, hogy gyermekeiket a legnagyobb áldozatok árán is küldjék el középiskoláinkra, mert ezzel nemcsak maguknak és gyermekeiknek szolgálnak javukra, de kisebbségi magyar társadalmunk jövője érdekében is jót tesznek. Hisszük, sőt meg vagyunk győződve róla, hogy a szülők és a gyermekek nehéz helyzetét az egyes középiskolák igazgatóságai is belátják s a lehetőségek szerint, kedvezmények nyújtásává], alkalmat adnak szegényebb sorsú, de arra érdemes gyermekeknek középiskolában való tovább tanulásra. (—)

Az utóbbi idők legérdekesebb háborús riport-regényei

STANCA DOMOKOS

Ára 60 lej. - Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk ! !!