Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-28 / 198. szám

ELLEMZEK í 93 6 a iiffusztui 2 fi. VAN MÉG ROMANTIKA ... Híres és nagyon boldog házasságok 19 3 6. Augusztus hó. A házasságtól való tartózkodás, ami megfertőzi korunkul ás egyelőre még beláthatatlan károkat okoz úgy erkölcsi. mint társadalmi tekintetben, azt az okot hozza föl mentségül, hogy <1 megélholt's rosszabbodása révón kőt, saját ko/omunka.já- hól élő ember egybekelése semmiképen som vozothot jóra és nőm szüle!hol tartós hohlog- ság ott, ahol anyagi gondok és egyél» meg­próbáltatások várnak a házostársakra. Nem az újságíró dolga, hogy o probléma mólyob- l»en fekvő rojté! velin* lxx'.sátkozzék. Azonban ugyanakkor feladata, hogy esetleges tévedé­seket tényekkel cáfoljon és rámutasson a tévedéseknek példákkal igazolt cáfolatára is. Ezek szerint nyugodtan állíthatom, hogy fenti kifogás a házassággal szemben nem helytálló, És ezt a súlyos megállapítást alá is támasztom oly példákkal, amik az. egész, világ előtt állnak, részint a történelembe is helekerültek s egytöl-egyig arról tanúskod­nak. hogy két igazé,n egybeforrt, az. átlagon felülemelkedni tudó ember szívesen szeml>e- száll a világ összes kísértéseivel, ha család­jában fel tudja fedezni a házasság révén ka­pott előnyöket és szépségeket. Sinclair Harri/, Rockefeller után a világ második olajkirálya, nem is olyan régen egyetlen peták nélkül bolyongott az amerikai nagyvárosokban. Negyven esztendővel ezelőtt túrót ebédelt és rendszerint elfelejtett vacsorázni. Volt favágó, könyvügynök, borbély, szerkesztő, matróz, postás, tűzoltó, varrótű gyáros. Bátran hivat­kozhat arra, hogy mai, mérhetetlen vagyonát saját tiz körmével kuporgatta össze. S ez qz ember éppen akkor nősült, amikor sorsa a leggyalázatosabb irgalmatlanságga! sújtotta. Mikor megalapította „varrótügyárát“, mely­ben összesen két ember dolgozott s melynek alaptőkéje nem haladta meg a húsz dollárt: egy szurtos, makrancos kislányt vett fel cso- magolónak. Ez a leány addig lábatlankodotl körülötte, mig Sinclair beleszeretett és elvet­te feleségül. A házaspár száraz kenyéren élt. de vállvetve dolgozott. A nyomor szenvedéseit szó nélkül tűrték. Egyik sem vethetett a má­sik szemére semmit, hiszen mindketten az ut­cáról kerültek a ,,gyárba“, mely hamarosan tönkrement. Kár lenne a további részletek­ről is megemlékezni. Egyszer aztán megszü­letett a remek ötlet, ami Síncfairt a magasba röpítette. Sinclair ma is rideg, kegyetlen üz­letember, de tagadhatatlan, hogy feleségét ki­mondhatatlanul szerette. Mihelyt befolyt a családi kasszába az első ezerdolláros, Sincla- irné meghalt. Ha ez nem történik, lehet, hogy az oiajkirály ma Albánia királya, mert hi­szen felesége kedvéért koronát akart szerezni ez az ember! Még meghat óbb Newyork megalapítójának és máig is leggaz­dagabb polgárának: az As tor-család ősének házassági regénye. 1783-ban Newyork helyén még csak kiterjedt mocsarak és erdőségek voltak. Ebben az esztendőben kötött ki a Hudson-öböl partján egy Ast Jakob Johann nevű hesszeni fiatalember, aki otthon nem tudott boldogulni, törékeny vitorlásával te­hát átkelt az Atlanti-óceánon és az Újvilág­ban a magával hozott pálinkáért prémeket vásárolt az indiánoktól. Az uj üzlet annyira felvirágzott, hogy néhány hét múlva Ast újabb rumrakományt hozatott Európából, de ezzel a hajóval elhozatta gyermekkori ját­szópajtását és későbbi szerelmét is. Elképzel­hetetlen veszélyek és szenvedések vártak a flata] asszonyra o prémtelepen. Minél többet szenvedett azonban. annál több bankjegy gyűlt össze rejtett magánpénztárában. Nélkü­le hol lennének ma az Astorok! A fiutahesz- s/onv voll az, aki egy szép napon azt aján­lotta férjének: vásárolja meg a IManhattun- s/. igelet a tüzes vizen szerzett vagyonnal. Es Ast habozás nélkül meglette, amit felesége óhajtott. A sziget területén ma felhőkarcolók állnak és az Astorrá változott egykori hesz- s/cui Ast Jakab leszármazottai innen szed­ték milliárd jóikat. Úgy tudom, hogy az As- tor-család mindkét ágú egyforma szeretettel őrzi a dédanya áldott emlékét . . . Sir Lipton Thomas, a teakirály mint kifutó kezdte életpályáját. Tiz év múlva csemcgoüzletet nyitott Angliá­ban és el ve He feleségül egyik a'kalmazottjál. Nem járt vele rosszul, mert az. üzlet csakha­mar az. asszony uralma alá jutott és Liplon- né az asszonyok csodás éleslátásával csakha­mar úgy felvirágoztatta az üzletet, hogy férje az ü válla in a világ legelső teaszállitójáivá küzdötte fel magát. Az asszony ötlete volt, hogy Liptonék senkitől soha nem kértek sem kölcsönt, sem hitelt, de nem is adtak. Máig is ezen az alapon dolgoznak a Liplon-üzletek. Nem is ez a fontos a mi szempontunkból, hanem az, hogy Lipton házasságának idő­pontjában a házaspárnak igazán nem volt mit ennie és hogy Lipton. saját vallomása szerint, feltétlenül elkallódott, elzüllött volna, ha meg nem nősül . . . Nem utolsó a sorban «•gy Gvoszdajiovits Fedor nevű orosz orvos, aki Mamontov orosz milliomos társas ágában, mint annak háziorvosa, egyszer elvetödött Monb coi lóba. Hosszas rálws/.clés után az or­vos kockáztatott tiz frankot a ruletta.s/.talon. Nyert. Miközben a szivarjára gyújtott, két- s/.-r jött ki ugyanaz a szám és a halom pénz természetesen további játékra csábította (,voszdaiiovitsot Két héten belül kétszer rob­bantotta a bankot, nini nem is árt a nye­részkedésre alapított játékkaszinónak. Min­denki azt várta, hogy az orvos mielőbb visz- szuvesziti a hatalmas vagyont. De a megrög­zött játékosok ugyancsak tévedtek. Egy na­pon (ivoszdanovits a tengerparti korzón sé­tált. lágy ibolyát árusító leány jött vele szembe. Mondd csak, kislányom, mit csinálnál, ha feleségül vennélek és azt mondanám, ne­sze, ill adok kétmillió frankot, tégy vele, amit akarsz. A pénzt a kaszinóban nyertem. Nos: kérem a választ. — Azonnal abbahagynám a játékot, birto­kot vennék és nagyon szeretném a férjemet és gyermekeimet és .-virágaimat — válaszolta a leány. Erre az orvos felkereste a leány .szüleit és megkérte u kezét. Soha többé nem látlak a kaszinóban. Az orosz forradalom ele­jén ölték meg a túlontúl boldog házaspárt és hat gyermekét valahol Odessza környé­kén . . . Meddig folytassam? száz és száz esettel tudnám igazolni, hogy minden házasság lx>l- dog még a megpróbáltatások közepette is, ha igazi házasságról beszélhetünk. (—9) Johannesburg fétszemii királya LONDON (augusztus). Fokvárosból érke­zett a hir, hogy Philips Lionel, Délafrika aranymezői és gyémántbányái egy részének dúsgazdag tulajdonosa nyolcvanegy éves ko­rában meghalt. Halálának hírét ismerősei kétkedéssel fogadták; nehéz volt elhinni, hogy Philipset csakugyan legyőzte a halál, amely eddig öt alkalommal rontott rá orvul, várat­lanul, de kiszemelt áldozata mindig kicsú­szott kezei közül. Philips Lionel édesatyja terménykereske­dő volt és azt akarta, hogy fia is erre a pályára lépjen. Lionelnek azonban semmi kedve sem volt a könyveléshez. A London City egyik mellékutcájában lévő üzletből kivágyott az élet forgatagába, ahol küzde­lem, tülekedés, kaland vár az emberre. Nem is birta ki sokáig a szürke egyhangúságot. Takarékoskodott. Minden fillért félrerakott. És amikor annyi pénze volt, hogy egy fedél­közi jegy megváltására tellett, megszökött, hajóra szállt és Délafrikába utazott. Tizen­kilenc éves volt, mikor üres zsebekkel, de nagy álmokkal és tervekkel Kimberleybe érkezeti és az aranymezőkre sietett. Olt akart dolgozni. Bízott magában és hitt a szerencséjében. Egy aranykereső társaság­hoz csatlakozott. Együtt kutatták a sárga fémet. Nem sok eredménnyel. Egy alkalommal egy szakadék állta útju­kat. Aranybányászok már jártak erre. Né­hány mély gödör tanúskodott erről. A leg­mélyebb felköltötte Philips érdeklődését. Kiváncsi volt reá: vájjon mi van a szakadék fenekén. Hosszú kötelet csavart derekára, ezt megerősítette egy fán és leereszkedett a sötét mélységbe. Alig hogy megindult, a kö­tél elszakadt és a fiatalember lezuhant a százméteres szakadékba. Társai odarohan­tak, de biztosra vették, hogy Philips halálra zúzta magát. Mily nagy volt azonban meg­lepetésük, mikor óvatosan leereszkedve, a szakadék mélyén megtalálták Philipset. Egy nagy sziklatömbön ült. Teljesen sértetlen volt. A kézilámpák fényénél csakhamar ki­derült, hogy a mélységben — arany van. Ez volt Philips első találkozása a Halállal. A szerencsés lelet megvetette Philips bol­dogulásának alapját. Földet vásárolt, ame­lyeken a bányászat szép sikerrel járt. Min­den évben gazdagította birtokait és évről- I évre gyarapodott tekintélye és pénze egy- j aránt. Huszonhat éves korában már egy j nagy aranybányatársaság igazgatója volt, de i a gyémántkereskedelemben is jelentős sze- j repet játszott. Később —- még nem volt har- ; mine éves -— nagy része volt a De Beers- 1 társulat, a világ egyik legnagyobb gyómánt- j vállalata megalakulásában. Fontos tárgya­lásai voltak Rhodes Cecil kiváló angol gyar- I matpolilikussal és a British South African Company megalapításánál élénk részt vett. Ez a társulat azért alakult, hogy Délafrika természeti kincseit minél jobban kiaknáz­zák. Rhodes Cecil biztatására Johannesburg­ba költözött, itt csakhamar a bányatársula­tok elnöke és — a legnagyobb arany-, gyé­mántmezők tulajdonosa lett. Az angol-bur háború idején teljes erejé­vel az angolok pártjára állott. Egy táma­dásnál a burok elfogták és mint a vezetők egyiket halálra ítélték. A kivégzés napján azonban Krüger elnök megkegyelmezett neki, pedig már a vesztőhelyen volt. Másodszor állott Philips a halál közelé­ben, de most is megszabadult. Transvaal területéről száműzetve London­ba helyezte át irodáit. De szive visszavon- zotta őt Délafrikába. Már 1913-ban újra a Fokföldön volt. ahol ismét hatalmas arany- mezőket bérelt. Bányáiban azonban az elége­detlen orosz munkások felbujtására zendü­lés tört ki és a benszülött munkások meg­támadták az irodákat. Philipset ekkor négy puskagolyó érte. Az orvosok gondosan meg­vizsgálták. — Menthetetlen — mondották. — Har­madszor mégis csak a Halál fog gjmzni. Tévedtek Philips napokig élet-halál kö­zött lebegett, de végül mégis megbirkózott a végveszedelemmel. Három hét múlva már ismét irodájában volt. — Majd akkor halok meg, ha az Isten rendeli és nem :fkkor, amikor ellenségeim akarják — mondotta. Philips nagy kedvvel folytatta vállalkozá­sait. Ekkor már „Johannesburg koronázat­lan királya“ volt a neve. Az évek múltak, de Philips serénysége, szorgalma nem hagyott alább. Hetven éves korában baleset érte, súlyos műtétet kellett végezni rajta. — Négyszer sikerült kibújni a Halál öle­lése alól, de most a csontvitéz lesz az erő­sebb — hangoztatták környezetében. Csalódtak. Philipset erős szervezete átse­gítette minden bajon. Rövid idő alatt össze­szedte magát. Kevesebbet dolgozott, de bá­nyáitól, zúzdáitól, gyémántmezőitől nem tu­dott megválni. Hetvennyolc éves korában egy hegyi kirándulás alkalmával lezuhant az egyik szikláról. A fején sebesült meg igen súlyosan. De most sem halt meg, egyik sze­mét azonban elvesztette. Ekkor nevezték el „Johannesburg félszemü koronázatlan kirá­lyáénak. A baleset után vállalataival már keveseb­bet foglalkozott, de minden társadalmi moz­galomban élénk részt vett és roppant össze­geket áldozott jótékony célra. Néhány hónappal ezelőtt ágynak esett. Tüdőgyulladást kapott. — No, most végre legyőz a Halál — mon­dogatta. — Ötször megszöktem előle, de most elcsíp. Nem menekülök. Környezete vigasztalta, de Philips csak a fejét csóválta. — Érzem, hogy most én leszek a vesztes. Jóslata beteljesedett. Rövid betegség után csendesen elhunyt. (z—I) PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható az Ellenzék könyvoszíáíyában, Cluj, Piaţa Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 10 lej, mintás szalvéta 25 darab 10 lej. Ma harminchat éve. 1900 augusztus 27-Ón rendkívül izgatott a légkor. De nem lehet csodálkozni. Alig egy hónapja, hogy Bre.sci nevű anarchista meg ölte Umberto olasz királyt s pár nap múl­tán a párisi világkiállításon szórakozó pei - z.sa sah ellen revolvere« merényletet kísé­reltek meg, melyet ö maga bámulatos hi­degvérrel elhárított. Még Károly román ki­rály ellen is próbáltak összeesküdni, de Carp miniszterelnök résen állt. Ezenkívül háborúk is tombolnak. Javában folyik az angol—húr háboru. A macedón bandák zsarolásai és gyilkosságai miatt — a ro­mán jegyzék öt áldozatot sorol fel — Bul­gária és Románia között erős viszály tört ki; már mind a két oldalon megerősítették a határőrségeket, Bulgária haza hívta Nau- hejinbeu üdülő fejedelmét és három had­osztályt készenlétbe helyezett. A külközéle- tet azonban leginkább a kínai események izgatják; itt az. anyakirálynő részéről boxer-láz.adás, majd Csungla-jamenbe me­net meggyilkolt Ketteler hr. német követ miatt és a Pekingben ostromolt többi dip­lomáciai testűiéi megmentése érdekében nagy nemzetközi haderő lépett föl és en­nek a véglegek fővezére, Waldersee német tábornagy már útban van Keletázsiába; Li­li ung-Gsang, a kínai Bismarck hasztalan próbálja békejavaslatokkal elhárítani Pe­king bukását. Vannak békére intő derűs kö­rülmények is. Parisban hatalmas világkiál­lításra tódulnak az emberek. A hires Ni­kitu montenegrói fejedelem 40 éves ural­kodói jubileumát ünnepli. A Széli-kormány ellen Ugrón Gábor füg­getlenségi pártja országos szervezkedést in- dilott meg. Alkalmak a vezérszemélyiségek beszámoló beszédei lesznek: az elsőt or­szágrészünkben uj kerületében Ugrón mondja, aztán Holló Lajos számol be Fél- egyház.án, Bartha Miklós pedig Gyulán. A megyék és gazdasági egyesületek sorra fé­nyes elégtételt adnak Darányi Ignác föld­művelésügyi miniszternek, akit a Pester Lloyd megtámadott, mert a párisi világki­állítással kapcsolatban rendezett nemzet­közi agrárkongresszuson a magyar földmű­velésügyi érdekeket kihangsúlyozta. A mi­nisztert különben erősen várják ide, a vá­rosunk nagy állatkiállitására, melyre már lejött Losonczy Mihály min. tan., Pirkner oszt. ta-n. és Schnöpfler méneskari kapi­tány. Jósika Samu koronaőr lett. Lányi József katolikus teológiai tanárt, tudós papot, Ferencz Ferdinánd és felesége meg­hívta magyarnyelvű oktatónak. Klug Lipót dr.-t kinevezték egyetemünkre az ábrázoló mértan r. tanárának. Budapest volt hires polgármesterét, Gerlóczy Károl\rt eltemet­ték. Városunkban és országrészünkben a káposzta-özöndék nevű hernyó a zöldsé­gekben és fákban óriási pusztítást okoz, aminőre száz év óta nem volt példa. A gaz­dák récékkel védekeznek, de most már megkezdődött a földművelési kormány ré­széről vezetett gyakorlati bernyópusztitás is. A színház Millöcker kitűnő operettjét, a Szegény Jonathánt elevenítette föl és Szé­kely Trén, Komlósi Emma, Árpási Kata, Kassai, Leővey, Mezei játszották a főszere­peket. Másnap Kövesi Albert és Barna Izsó Vigécek című énekes bohózatát mutatják be; Komlósi Emma, H. Novák Irén, Bilkei kapták a főszerepeket. KERTGAZDASÁG gyümölcs-, virág-, konyhakertészeti, szőlészeti, gyógynövénytermelési, baromfitcnyész-ési és méhészeti lap. Megjelenik havonta egyszer. A júliusi szám tartalma: Kertgazdasági iskola. A jó kert három főkelléke. Virág- és zöldségkertésze-s tanácsok. Kaktuszbetegségek. Taiajfütés elektro­mos árammal. A mai kertes ház. Zöldnyesés. Korai burgonya — őszi vetéssel. Szőlőí’gazdák — fel a fejjel! Gyógynövénytermelés. Rabarbara. Baromfi — a gyümölcsösben. Méhlegelő. Kert­gazdasági tanácsok. Halkeltető láda. Hírek. Adás-vétel. Üzenetek. Kertészhumor. — Egyea szám án 20.— lej, vidékre 23.— lej, pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA, Glnj Piata Unirii. Előfizetési árak: egy évre 200.—, félévre 100.—, negyedévre 50.— lej. Mutatványszámot 5.— lej postabélyeg ellenében készséggel küldünk. AZ EURÓPA Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak 1 Carmen Sylván máius hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL NOU, VRAJA MĂRII VILLÁK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents