Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-27 / 197. szám
2 'B:LUENZÉfC T9Sé 27« MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Kérvény KonitmimisBiniis — Terv - Vita — Nyilatkozat DIMINEAŢA: Rövidesen megjelenik az uj köz igazgatási törvény végrehajtási utasítása. Reméljük, nem feledkeznek meg az állampolgárok kérvényezési jogarok Amennyiben ugyanis ma valami kérnivalonk van, kénytelenek vagyunk iBucuresti-be utazni, liogy ott esetleg magánál a miniszternél kérjünk kihallgatást. Ezt pedig igen nehéz, sokszor tehetetlen elérni. így indul el aztán a kérvény arra az útra, melynek néha nem akar vége leírni. A kérvényt elfogadják, beiktatják, aztán belepi a por az. irattárban. A kérvényező időt és pénzt pocsékol, hogy kérvényének sorsát megtudja. Az uj közigazgatási törvény változtatni akart ezen a lehetetlen állapoton és — ha jól tudjuk — háromnapos határidőt szabott a kérvények elintézésére. Helyes gondolat, csak tartsák tiszteletben illetékes helyen a törvény szavait. Jó volna, ha a végrehajtási utasítás erről is gondoskodna. VIITORUL: A nemzeti-paraszt pár than amatőr-kommunistákkal találkozunk. Ezek csak jobboldalon látják a bajt s áldozatoknak tartják a kommunista agitációért elitéit vádlottakat. Többnyire străinek ezek az. áldozatok. akiknél röpiratokat és fegyvert találnak. Ez azonban csekélység az ő szemükben. Az antifasiszta vádlottak egvtől-egyig kommunistának vallották magukat a legutóbbi tárgyalásokon. Míg a szerencsétlenek börtönben ülnek, védőik a politikai klubban és redakciókban bírálják az oligarchikus kormányt, mely fölibiik helyezi az osz- tályuralmat. Az amatőr-kommunisták igy gyöngítik a hatóságok és bíróság tekintélyét. Azt állítják, hogy az elítéltek a békéért és alkotmányos életért harcolnak. Meg kell szűnjön ez a szerencsétlen rendszer. Mondja meg nyíltan, aki kommunistának érzi magát s vonja le ennek következményeit. Mert nálunk is van bolsevizmus és mi is védekezni akarunk minden eszközzel a járványos betegség ellen. Aki ezt tagadja, az félre szeretné vezetni a közvéleményt. Aki nem kommunista, helyteleníti a titkos, erőszakos agitációt akkor is, ha ezt tökéletes demokrácia leple alatt folytatják. Lehet valaki amatör-fotografus, de az amatőrkommunizmust nem fogjuk megengedni. PREZENTUL: Aki szereti az országot, ilyenkor egyik végétől másikig beutazza. „Szép és gazdag országunk van“ — mondja a költő. Mi azonban pozitivisták vagyunk és egyedül a való tényeknek, számoknak hiszünk. Ebből azonban csupán azt a következtetést vonjuk le, hogy szép és gazdag ország lehetne Románia. Egyelőre szegény maradt. Világrekordot tart a pelagrában, ez a szegénység legjobb bizonyitéka. Románia a petróleum hazája, mégis legkisebb petróleum és benzinfogyasztása. Itt fogy a legkevesebb ruházati cikk, itt — a legelők hazájában — jut legkevesebb tejfogyasztás egy főre. Miért? A nép volna a hibás? Az úgynevezett felsőbbrendü népek eltűnnek és a rabságban tartott nemzetek kerülnek az élre. Másutt kell tehát az okot keresni. Lép- ten-nyomon halljuk: „Mennyi kő van hegyeinkben s az utak mégis járhatatlanok“. „Mennyi fa van az erdőkben és télen hidegben dideregnek tisztviselőink“. „Mily nagyszerű vizierőnk van elektromosság céljára, mégis mily nagy a sötétség az országban“. Terveket kell országrészenként készíteni. Olyan tervet, mely a szép és gazdag ország célját becsületesen szolgálhatja. ROMANIA NOUA: Hitler és Horthy találkozása, mint tiszta égből lecsapó villám megrázta a lelkiismeretet és a jelenlegi bolond légkörben világosságot teremtett. Voltunk néhányan, akiknek nem jelentett meglepetést. Csupán azok lepődhettek meg, akik minden logika, minden előjel, minden politikai és erkölcsi tétellel szemben Romániát bele akarták vinni Németország karjaiba. Tiltakozó szavunk elveszett, rá sem hederi- tettek. Öregasszonyok meséjével hozakodtak elő, hogy a német—magyar szövetség nem veszélyes s megcsalja majd Németország a magyarokat kedvünkért stb. Horthy most hagyta el 16 év után először országát, hogy Hitlerrel találkozzon. Sokkal komolyabb ez a szövetség, mint a valahisták látják. Danzig felrázta Lengyelországot, bennünket ez a találkozó kell figyelmeztessen. Most már bizonyára megszűnik a francia-ellenes agitáció. A vita ezzel még nincs lezárva. PORUNCA VREMII: Azzal vádolnak bennünket, hogy Románia külpolitikáját meg akarjuk változtatni. A román jobboldal sohasem akart olyan külpolitikát, mely alá van rendelve valamely idegen hatalomnak. Ellenkezőleg: mindig a tiszta román érdekek szolgálatát ajánlotta, mely nem fogad el idegen sugalmazásokat. Ami pedig a németeket illeti, ők csak a világháborúban Vs^itamasságj zsebkoîţyv 1936. évre I Minden elektrotechnikával foglalkozó szakembernek nélkülözhetetlen kis kézikönyv. 2 kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzzal 235 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Plata Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, utánvéttel is. voltuk ollmségeink, ami megváltozott, amint a török és orosz, i« ellenségből barát lehetett idők folyamán. Nincs érzelgősség a külpolitikában. A román—-német megegyezés tehát egyedül haláraink biztosításától függ. A német revízió nem nyilatkozott oly irányban, hogy a nullán határok megváltoztatását kívánja, sem azt nem mondta hivatalosan, hogy változhatatlnnok ezek a határok. Ne gondoljuk azonban, hogy Hitler kedvező nyilatkozata esetén nyomban létrejönne a megegyezés. Románia nem hagyhatja el szövetségeseit, a kisantantnt. Csupán akkor lehetne román német megegyezésről beszél- ni, ha Németország mindhárom kisantant- állain területi sérthetetlenségét garantálná, (Ezt a/, őszinte nyilatkozatot várjuk Németországtól.------------ 1 —...----------------------------------------------------------------Helyettes utján akart házasságot kötni magyar táncosnőmenyasszonyával egy máltai szállótulajdonos BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósitójától.) 1.1 Máltában egy dúsgazdag szálló- és bártulajdonos, dúsgazdag szülők gyermeke, aki már beutazta egész Amerikát, Afrikát, igy tapasztalatiamnak sem mondható, emellett mindössze 36 éves, fiatal, csinos, napbarnított arcú olasz. Neve angolos: Victor Mifsud. Máltai szállójában, amelynek Sanssoucci a neve, bárhelyiség is van, ott táncolt mintegy két hónap előtt Házy Margit szép fekete, 19 éves magyar táncosnő. Victor Mifsud halálos szerelemre lobbant a fiatal magyar táncosnő iránt és mindem vágya az volt, hogy feleségül vehesse. Házy Margitnak azonban hamarosan lejárt máltai tartózkodási engedélye, úgyhogy egyik napról a másikra el kellett hagynia a szigetet és vissza kellett térnie Magyarországba. Semmit sem változtatott a máltai hoteltu- lajdonos érzelmein, hogy igy rövid napok alatt egész világ tolakodott közé és szerelme közé. Eszébe jutott, hogy van Budapesten egy ügyvéd ismerőse, aki régebben kint járt 1 nála La Valettában és az ügyvédet valóság- I gal elárasztotta telefonfelhivásokkal és ká- I beltáviratokkal. Azt kivonta tőle, eszközölje I ki, hogy helyettes utján Budapesten kössön j házasságot Házy Margittal, aki azután, mint angol állampolgár, már zavartalanul visszatérhet Máltába. A fiatal ügyvéd először telefonon. majd kimerítő levéll>en felvilágosította Victor Mifsudot, hogy kérése teljesithetet- { len, mert a magyar törvények értelmében házasságot csak a felek együttes és személyes jelenlétében lehet kötni. A háború alatt talán megtörtént, hogy fronton levő katonák helyett kivételesen helyettes vezette Budapesten vagy valamelyik vidéki városban oltárhoz a menyasszonyt, ez a rendkívüli lehetőség azonban azóta teljesen megszűnt s újból a házassági törvény rendelkezései léptek életbe. A máltai ezt selmgy sem akarta megérteni. Egy napom azután itt termett Budapesten, felkereste az ügyvédet és felszólította, járja végig vele az egyes hatóságokat, amelyek a helyettessel való házasságkötés ügyében intézkedhetnek, vagy legalább felvilágosítást adhatnak. Az ügyvéd eleget tett a felhívásnak és elment ügyfelével az angol konzulátusra, majd a VI. kerületi anyákonyvvezető- ségre és mikor mind a két helyen megerösi- tették információját, Victor Mifsud végül is be letöröd ött a változhatatlamba és megbízást adott, hogy most már tegyék lehetővé a minél gyorsabb rendes esküvőt. Ekkor váratlanul újabb akadály merült fel. Kitűnt, hogy Házy Margitnak férje van. Igaz, lx)gy évek óta nem él vele együtt és a bontóper is megindult már korábban, befejezve azonban még nincsen. Vidor Mifsud, aki Budapestre is fölváltva hajón, vonatom és repülőgéppel jött, megkérte az ügyvédet, hogy sürgősen bonyolítsa le a válópert, azután újra repülőgépre ült és visszatért Máltába azzal, hogy két vagy három hét múltán, mikor a »válóper előreláthatóan befejeződik, újra Budapestre jön és megtartja az akkorra már szabad Házy Margittal az esküvőt. HA FAKADT ÉS IZGATOTT, tó a hasban feszülés érzése kínozza és gyakori félelemérzetben szenved, akkor igyák reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF' ke- serüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait, csökkenti a mérges bélgázfejlődést s elhárítja a, vértódul ásókat. Orvosok ajánlják. ■■■.... .... .......................... üitanő benyomásokkal hucssazotí a magyarországi cserkészek csapata Benda EKáEmán csapatvezető nyilatkozata CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A bra- sovi jámboré külföldi képviselői között a magyarországi cserkészek is szép számmal I szerepeltek. A budapesti református gimná- J zium Bethlen Gábor csapatának Zrínyi Miklós raja vett részt az idei, romániai nemzetközi jámborén. Néhány map óta már elhagyták a tábort, hogy nagyobb kirándulásokat rendezhessenek. Három nap óta városunk ut- oáin tűmnek fel fehér színfoltjukkal, vizi- cserkész öltözetükkel. Benda Kálmán, csapatvezető röviden beszámol romániai utjukról: — A világ különböző tájairól összegyűlt cserkészekkel való találkozásunkon kívül fontos érdekűink volt Románia és Ardeal megismerése. Célunk — ha nem is teljes egészében — sikerült. Képet alkothattunk az itteni helyzetről s mondhatom, meglepő volt számunkra az itteni élet, hisz egészen mások a román és magyar viszonyok, mint ahogy azokat hallomásból ismertük. — Utunk a Dunán vezetett és Turnu-Se- verinben léptünk romám földre. Megérkezésünk alkalmával kedves, udvarias fogadtatásban részesültünk. A város polgármestere, a helyőrség parancsnoka és a központi cserkész szövetség kiküldöttje üdvözöltek. A város megtekintése után a fővárosba utaztunk, hol két és fél napot időztünk. Megérkezésünk napján koszorút helyeztünk az ismeretlen katona sírjára, majd megtekintettük a város nevezetességeit. — Hálával tartozunk a cserkész szövetségnek azért az igen figyelmes és udvarias bánásmódért, melyben részesített. Kieszközölte ugyanis, hogy díjtalanul látogathattuk végig az összes múzeumokat és állandó vezetőt adott mellénk. — Milyen benyomást keltett a főváros? — Lázasan fejlődik. Központi része világvárosi nivón áll. Hatalmas épületeivel, utcáinak fényével nyugatias benyomást kelt. Külvárosai kissé keletiesek. Különöis város, szinte küllőn világ számunkra. A fővárosból Brasovba indultunk, közben, pár órára, megszakítottuk utunkat Sinaian. Brasovbam szintén feledhetetlen fogadtatásban volt részünk. A hivatalos kiküldöttek mellett rengeteg közönség sereglett az állomásra és valósággal elhalmoztak virágokkal. K at o naze ne k a r és hatalmas tömeg kisérte kibontott zászlónkat. A táborban cserkészboltot állítottunk fel, ami állandóan zsúfolt volt. Egy-kettőre szétkapkodták áruinkat. — A táborozás ideje alatt végig jártuk a román cserkészek sátrait. A fiuk igazán kedvesek, előzékenyek voltak hozzánk. Különös figyelmet ébresztett bennünk a romániai cserkészek föld-munkában mutatott kiválóságuk. Ebben jóval előbb állnak, mint mi, nálunk nem fektetnek ilyen nagy súlyt ezekre a munkálatokra, pedig esős idők alkalmával felette fontos a sátrak körülsámeolása. Feltűnően szépek voltak a díszítések, a virágszőnyegek. Megint romániai cserkészkiválóságok. — A táborból kirándulásokat tettünk. Megnéztük az örökké ködös Cenk-tetőt, voltunk a Nagykő-havason. Ellátogattunk a Szent Anna-tóhoz, a Bálványos-várhoz. Visz- szatérve még 3 napig táboroztunk, aztán Sibiu felé vettünk utunkat. — Hazafelé vezető utunkra kísérőt kaptunk magunk mellé Nemes Alexandru főhadnagy személyében, kinek őszinte lekötelezettjei maradunk. Kedves, szimpatikus ember. Mindent megtett érettünk, hogy kényelmünk és zavartalanságunk biztosítva legyen. — Sibiu—Alba-Julia—Turda után érkeztünk Ardeal fővárosába. Megtekintettük kultúrintézményeit, templomait, bejártuk az egész várost. Sorra néztük történelmi emlékeit. Vasárnap kirándultunk Galatel egyik legendás szépségű falujába. A falu szinpompá- jába, a népművészet csodálatos szépségébe valósággal belefáradt szemünk. Feledhetetlen élmény marad. — Még egy napig maradunk Romániában: Oradean. Nehéz lélekkel fogunk átmenni a Király-hágón. Az itten tapasztalt szeretet, a kékes havasok, a beláthatatlan erdők, a barátságos városok, a legendás öltözetű faluk, mind megnehezítik a búcsút. Olyan lesz elválásunk, mint az itten érzett őszi hangulat, — szomorú. Élményeink emlékeit azonban féltve fogjuk őrizni Budapesten. (ni.) Spanyolul egy negyedóra alatt Ha a világtó borúban illett tudni az újságolva« 6 embereknek u temérdek francia, tóiga, német, olasz, lengyel, orosz, szerb és romám helyiségneveknek és a hadvezérek neveinek kiejtését, a most zajló spanyol polgárháborúiéin előforduló neveket sem ejtheti ki az ember úgy, ahogy magyarosan betű szerint kiolvassa, anélkül, hogy ne vádolhatnák miiveletlenséggel. A spanyol: világnyelv. Ismerkedjünk meg hát egy kissé vele. Előre megmondjuk, hogy a pontos kiejtést a hirlapszedés nyomdatechnikájával nem lehet megadni. Arra törekszünk tehát, hogy közelítőleg helyes legyen a közölt kiejtés; olyan, amivel már nem vallunk szégyent spanyolul tudó ismerőseiuk előtt sem. A hangsúly a magánhongzós végű szavaknál az utolsóelőtti, a mássaihangzós végiiek- Yiéi az utolsó szótagon van. Ez a főszabály, ami alól bőven vannak kivételek. A legfontosabb kivételes eset az n-re és az s-re végződő szavak hangsúlyozása; ezek a szavak, az imént ismertetett főszabály ellenére, utolsóelőtti szótagokon viseb’k a hangsúlyt. Ha mégxincs igy, akkor azt a spanyol ékezesse! jelzi. Az ékezés mindig a kivételes hangsúlyozás jelzése. Ahol az ékezet, ott a hangsúly. Nézzük most a szavakat, elsőbben is a személyneveket. Sanjurjo: Szánthurho — Franco: Franko — Mola: Mólá — Queipo de Llamo: Keipo de Ljáno — Gabanellas: Kábáneljász — Romanones: Románonesz — Ruiz: Ruisz — Gil Robles: Hi! Roblesz — Agro- mento y Cortijo: Ágrámonte i Kortiho — Gonzales: Gonzálesz — Decarces: Dekár- szer — Danez: Dánesz — Casanella: Kászá- nelja — Rokamora: Rokámorá — De Puja- das: De Puhádász — Azana: Ászáná — Companys: Kompányisz, a kaíaián Generaiidad fhenerálidá) elnöke. Mint láttuk: egyik spanyol név sem ékezetes, tehát hangsúlyozásuk főszabály-szerinti, figyelembe véve az n és s végűek szabályát is! Térjünk a helynevekre. Albecete: Álbeszeíe — Alcázar (hangsúly!): Alkászár — Alicante: Álikante — Andaluzia: Ándálusziá — Aranjuez: Áránhvesz — Badajoz: Bádáhosz — Barcelona: Bárszeloné — Bilbao: Bilbáo — Burgos: Burgosz — Cadiz: Kádisz — Cartagena: Kártáhéna — Casilla: Kászilja — Cataluna: Kátálunya (Katalónia) — Ceuta: Szeutá — Ciudad Real: Szjudá Reál — Córdoba: Kordová — Escano: Eszkászo — Es- tepana: Eszteponá — Estremadura: Esztre- miádurá — Galicia: Gáliszja — Guadaljara: Gvádálhárá — Guadalquvir: Gvádárkivir — Hendaye (kis határállomás): Endáje — Huelva*: Velvá — La Coruna: Lá Korunyá — La Linea: Lá Lineá — La Roque: Lá Roke — Lobrigo: Lobrigo — Madrid: Mádri (az utolsó i betűn a hangsúly) — Malaga Málá- gá — Mallorca (sziget): Máljorká — Menorca (sziget): Menorká — Murcia: — Murszjá — Navarra: Návárrá — Oviedo: Ovjedo — Oyarzun: Ojárszun — San Juan — Szán Hván — San Sebastian: Szán Szevásztián — Santander: Szántánder — Segovia: Szegovjá — Sevilla: Szeviljá — Sierra Guadarrama: Szjerrá Guádárrámá — Somosierra: Szomosz- jerrá — Tajo: Táho — Tarragona: Tárrá- goná — Toledo: Toledo — Tolosa: Toloszá — Valencia: Válanszjá — Zaragoza: Szárá- goszá. (Az utolsó helynevet a világsajtó gyakran írja — olaszosan — Saragossámák. A spanyol nem is ismeri a kettőzött s betűt, ahogyan nem ismeri a kettőzött n-et sem; ezért például az Anna keresztnév spanyol megfelelője Ana). Itt említjük meg még, hogy- a hadijelentésekben előforduló guardia civil (gvárdiá szivil) a csendőrségnek megfelelő fegyvernem, nem pedig „civilgárda“, avagy „polgárőrség“, ahogy a spanyol viszonyokkal távolról sem ismerős, egyes hírszolgálati tényezők fordítani szokták. (—nn., Érdekes könyvujdonság!! DR. JANCSÓ ELEMÉR: magyar sza hadk omuvesseg Irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIIl-ik században. 282 oldal Lei 60, ugyanaz képes kiadás, csak föO Sei Kapható az „ELLENZÉK“ könyvosztályában CLUJ, Piaţa Unirii No. 9. Vidékre utánvéttel is szállítjuk.
