Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-26 / 196. szám

1936 BW0umnt*a 26.

4

Ok nélkül semmi sem történik e világon. Mindennek megvan és meg kell legyen, a maga jól megindokolt értelme. Ez a megdönthetetlen és kivételt nem ismerő természeti törvény, a mai időkben, bizony gondolkodásra és elmélkedésre késztethetné az embereket. Látjuk, érezzük és tapasztaljuk, hogy az egész világ forrong. A helyzet mindenütt, részben egy kitört, részlxm egy kitörőben ie- \ö tűzhányóhoz hasonlít. Tehát, sehol senki sem átitathatja magát azzal a hiú reménnyel, hogy a talaj szilárd a lába alatt. És épp ezért, mert ez le nem tagadható, e tény fölötti sirámokkal van téli a föld, illő tehát, hogy ezen állapot igazi okával és igy annak a megszüntetésével foglalkozzanak. Hiszen oka kell legyen annak az elégedetlenségnek, gyűlölet nek és feszültségnek, mely világszerte őss zegy ülemlett, Spanyolországban kirobbant. más helyütt meg kirobbanásra készen áll. Ezzel az okokkal mindenkinek már saját jól felfogott érdekében is foglalkozni kellene. Ehelyett, az illetékesek szájából egyebet sem hallani, minthogy mindennek a bolsevizmus az oka. Ha bolsevizmus nem volna, akkor elégedetlenség sem létezne. Már pedig a bolsevizmus nem ok, csak okozat. Előbb volt az elégedetlenség, ez szülte a bol- sevizmust, mely most már tovább táplálja és szítja.

Ha tehát a bolsevizmiisnak gátat akarnak vetni, akkor minden kertel'és nélkül kell feltárni a jelenlegi több, mint tragikus helyzetnek igazi okát és hozzá kell fogni annak kiküszöböléséhez. Semmi más nem segít. Vagyis nyíltan szembe kell nézni és le kell számolni az önzéssel. Mert, ami nyomor, szenvedés és vérontás e földön van, az mindmind az önzés zabolátlan tombolásának köszönhető.

Odáig már eljutottunk, hogy ezzel senki- sem kérkedik. Annyit már elértünk, hogy az emberek az önzést már restellik. Csakhogy ez nem jelenti még az ösztön hatalmának meghajlását. Talált száz és ezer módot az önzés, hogy saját neve helyett, más jelszavak és lobogók alatt kitombolhassa magát.

Tudjuk, hogy a javak nem állanak korlátlan mennyiségben az emberek rendelkezésére. Természetes, hogy egy olyan világban, amelyikben ez ez ösztön szabadjára van engedve, a szerencsésebbek, a szemesebbek lel- kiismeretfurdalás nélküliek, elhalasszák a nagy többség elől a javakat. Ennek a folyamatnak a természetes következménye aztán az a nyomor és szenvedés, amely látható az egyik oldalon, meg a minden arányt felülmúló bőség és jólét a másikon.

A tényleges helyzet feltárása és elismerése helyett kendőzéssel, valótlanságokkal, ferdítésekkel és félrevezetésekkel táplálják az együ- gyiieket. Teszik ezt abban a reményben, hogy igy el lehet hárítani a fejek felett kovái ygó veszélyt.

A most folyó borzalmas spanyol drámában mindenről, csak az ezt felidéző okról nem lehet hallani és olvasni. Pedig ezzel kellene első sorban foglalkozni, mert csak igy okulhatnak az emberek. Utána kellene előbb nézni a spanyolországi tényleges gazdasági és társadalmi helyzetnek, csak azután- mondhatnánk bírálatot.

Spanyolország területe 70 százalékkal nagyobb országunkénál, népessége pedig csak 5 millióval több. Az ország gazdag. Van bőven érc, gabona és gyümölcs benne. Ennek ellenére a népnek csak 30 százaléka van foglalkoztatva a különböző termelési ágakban, közhivatalokban. A nép nagyrésze ennélfogva nem birja kenyerét megszerezni. Huszonhárommillió lakosból egymillió a nyilvántartott munkanélküli. Évenként hatvanezer lélek kénytelen a nyomor elől kivándorolni. Ti- zennéggmillió spanyol parasztnak egy talp- alattnyi földje sincs. Ezek mint napszámosok, napi 12—14 órai nehéz munkáért 10— 14 lej keresettel tengetik nyomorult életüket. A parasztság 80 százaléka Írástudatlan és egynegyede hegyoldalakba vájt barlangokban lakik. A parasztság és munkásság fele me- riilább és rongyokban jár. Tizenkilencmillió juhból csak 3 millió a parasztságé. Lovak és szarvasmarhák nincsenek. Hiányzanak az utak, kórházak, árvaházak és a szociális intézmények. Európában Spanyolország vezet a halálozások terén-. Nem hiszem, hogy a tömeg volna hibáztatható. Az a tömeg, mely ezen állapot megszüntetését követelte, amikor látta, hogy jogos követeléseire miként válaszolnak, védekezik és támad.

Pocol Victor.

Az uj közigazgatási törvény magyar fordítása (dr. Kiss Endre ügyvéd fordításában) 50 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Piaţa Unirii. Vidékiek 60 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében bérraentve kapják.

A NEMZETEK ZÁSZLÓTARTÓ! tiszta égnék a dísztribün előtt

VEZENZßK

Ksmmamr •■ ammmnmmmmmmmm

Ferdinand aki könyökévé! súrolja a paragrafusokat

„Legalább negyvenszer kellett volna elitéljenek“

CLUJ. ÍAz Ellenzék tudósítójától.) Bejön egy ur és leül. Ingujjban van. Nagyon ingujjban! Ing és ing között nagy a különbség. Azok az urak, akik a kávéházak terra- szán üdülnek ingujjban, nem keltik a kabát- talanság hatását. Viszont Fcrdinánd felsőteste csupa hiányérzet, övét nem visel, nadrágját hózentráger tartja. És Ferdinánd mozgása is olyan — különösen, amikor leül és jobbkezével ingujjas balkarját simogatja — hogy az ember önkéntelenül a kabátja iránt érdeklődik.

— Eladtam — feleli iFerdinánd.

Ferdinánd nem fiatal ember már. Nadrága hátsó zsebében kis cédula, melynek tartalma a következő:

Elboesűtó-levél

Igazoljuk, hogy Ingujjas Ferdinánd. ki 1936 május 8-tól csalás stb. büntette miatt előzetes letartóztatásban volt, a törvényszék határozatával a mai napon szabadon bocsáttatott.

* 'Pecsét. Olvashatatlan aláirás.

Börtön helyett inkább magaslati levegő

Ingujjas Ferdinánd nem mai gyerek a szakmában. Haja már őszül, de arca még mindig pajzán. Ilyen pajzánságot viselnek

az ötvenötéves kalandorok, közvetlenül a fogházból való szabadulásuk után.

— Hát mi volt az a kis „csalás, stb.‘‘ — kérdezem.

Ferdinánd legyint:

— A csalás egy kis szabadalom volt.

— És a „stb.“?

— Nem volt nagy dolog az sem. Azt jelenti, hogy háromszor adtam el ugyanazt a szabadalmat különböző egyéneknek. Csekélység, kérem .. .

Azután elmondja,. hogy nagy nyomorban van.

— Nem akarok ismét elkövetni valamit, mert az orvos magaslati levegőt ajánlott nekem. Elhatároztam, hogy egyelőre becsületes útra térek . . .

— Na!?

— Igen, én is ezt mondom. Dehát az ember mindent megtesz az egészségéért. Az idegeim sincsenek egészen rendben. Pihennem kell és ezért elhatároztam, hogy munkát keresek. Olyan fáradt vagyok már, hogy akár zsákhordást is vállalnék. Tiz napja ténfergek a városban. Az angol szövetből készült öltönyömet becseréltem egy puszta nadrágra. A különbözetböl éltem. De most már ez a pénz is elfogyott. Éhezem. Pedig, ha akarnám, két órán belül harmincezer lejt is tudnék szerezni . . .

— Hogyan?

Szenzációs terv

— Reggel unatkoztam s csak úgy a ma- | gam szórakoztatására a következő üzletet gondotlam ki: felkeresem az egyik orgazdámat és egy drága női bundát kérek tőle köl- | csőn. Azt mondom neki, hogy üzlethez kell - és részesedést ígérek. Kérem, nekem olyan : nevem van a szakmában, hogy szó nélkül j megkapom a bundát.

— Azután elviszem a bundát egy másik j orgazdához. „Friss áru, adjon érte egy ez- . rest“ — mondanám neki. Az orgazda látja j a vagyontérő bundát és szó nélkül megadja j a pénzt. Én zsebrevágom és leteszem a pult- J ra a bundát. Ebben a pillanatban betoppan j egy detektív: „Hogy került magához ez a ! bunda?“ — kérdezi a rémült orgazdától. Mit i felel erre az orgazda? Nos? . . . Hát azt, hogy nem az övé a bunda. Én hoztam be és csak letettem az asztalra. Ő nem vette meg, ó dehogy, lopott holmit nem vásárol. Isten ments! A detektiv naiv fiú, elhiszi, amit az orgazda mond és csak engem visz el a bundával együtt. Meg az ezresekkel, melyek ott lapulnak a zsebemben. Az orgazda világért sem kérné vissza, mert akkor kiderülne, hogy mégis megvette a bundát, örül, hogy ilyen olcsón úszta meg a dolgot. : Még int is nekem titokban, hogjr ne árul- ! jam el. Kint azután leadok az áldetektivnek 1 egy néhány százast. S folytatom a mókát egy másik orgazdánál. Ugy-e, jó ötlet? Dehát ez csak. amolyan ártatlan álmodozás egy pádon. Nem tudnám most megcsinálni, j nincsenek idegeim hozzá. Becsületes akarok j lenni. Lehet, hogy a becsületesség is ideg- | baj . . .

A kockázat aránya: 6 a 40-hez J

— Mondja, hány évet töltött eddig bőr- I

tönben?

Ferdinánd finoman mosolyog.

— Fontos ez? — kérdezi. — Hát, ha mindenáron tudni akarja: eddig hatszor Ítéltek el és összesen 14 évet ültem. De, ha ! minden kiderült volna, legalább negyven- i

a női bundával

szer kellett volna, hogy elitéljenek... és száz évre minimálisan . . . Kérem, a mi szakmánkban a kockázat aránya pontosan 6:40, vagyis a lebukás veszélye tizenöt percent...

— Nem valami sok.

— Ja, mi nem dolgozunk durván. A 15 percent a súrolok kiváltsága.

— Micsoda surolóké?

— A paragrafussurolóké. Mi óvatosak vagyunk és munka közben csak súroljuk a törvény határát. De most ez a tizenöt százalék is sok nekem. Kérem, szerezzen nekem egy kabátot. Cserébe elmondok önnek egy érdekes kirakatfosztogatási lehetőséget. Jó? Sőt, ha megengedi, hogy többször is felkeressem, elmondom önnek az egész élettörténetemet. Vagy inkább csak szemelvényeket. Kérem, én hiú ember vagyok és nincsen kabátom. Dolgoztam már mindenütt Európában. Legutóbb két szem cukorral utaztam be a világot.

— ?

Világfcörüli ut két szem cukorral

— Ez egy szabadalom volt. Tudtam, hogy az ötlet kivihetetlen és nem ér semmit, mégis eladtam majdnem minden fővárosban. Mert a szabadalomnál sem a találmány a lényeg, hanem a fellépés és a duma. A két szem cukrot mindenki bevette, súlyos ezreseket kaptam érte . ..

— Mégis, mi volt a találmány?

Ferdinánd ásít.

— Nem érdemes róla beszélni. Majd egyszer elmondom, most túlságosan éhes vagyok már a beszélgetésihez. Szeretnék reggelizni . . . Nem tehetne valamit ezirányban?

Mielőtt kimennék a szobából, Ferdinánd

visszahív:

— Kérem, nézzen körül, nincs-e itt valami értéktárgy . . . Nem szeretném, ha utólag félreértések merülnének fel...

Ezt nagyon finom gőggel mondja Ferdinánd. A puszta nadrágtartó egy másodpercre elhomályosul rajta és arca őrgrófbsra merevedik. A tüneményt F erdinánd hangja

okozta. Ez a hang szmokingot visel és monoklit.

Miért nem áll szóba Ferdinánd krokodilbőrös emberrel?

Kiderül, hogy a vádtanácsi határozattal szabadlábra helyezett rabnak krokodilbőr- tárcája van.

— Kérem, ez nagyon fontos — magyarázza. — A krokodilbőrt egyenesen nekünk találták fel. Volt idő, amikor egy lépést sem tettem Európában krokodilbőr nélkül. Mindenem abból készült: a tárcám, a bőröndöm, a kesztyűm, a monoklitokom, a noteszom, sőt még a cipőm is... Higyje el, uram, a krokodilbőr csalhatatlan! És ezért krokodilbőrös emberrel szóba sem állok!

— Most szállodába megyek, megfürdöm

és megberetválkozom. Lehet, hogy ettől elmúlik majd az idegbajom. Talán csinálok valamit. A történelem nem tanítja, hogy a nagy tetteket mindig fürdés és beretválko- zás előzi meg, mert az iskölakőnyveket tudósok Írják és nem szakemberek. De én tudom, hogy rejtelmes erők vannak a fürdővízben. Öntudatossá, merésszé, sőt vakmerővé teszi az embert. Senki sem tudhatja, mi lesz belőle, ha megfürdik és ezért gyáva embereknek azt tanácsolom, hogy inkább fürödjenek ritkábban . . . Uram, ön még fog hallani rólam! .. . (—k)

Mit hallgassunk meg?

Péntek, augusztus 28.

BUCUREŞTI. 6.30: Reggeli műsor, 12: Közvetítés Salzburgból. Lásd Becs. 13-30: Sport. 13.40: Lemezek, 14.13: Hírek, 14.30: Lemezek, 15: Hirek, 19: Síbiceanu-zenekar, 19.45: Alkalm’- csevegés, 19.55: Sibiceanu-zenekar, 20.15: Felolvasás, 20.35: Lemezek, 21.05: Felolvasás, 21.20: Verdi: Rigo'etto, háromfelvonásos opera lemezeken. Szünetben hirek, 23.45: Hirek külföldre németül és franciául, 23.55: Hírek.

BUDAPEST. I3.°5: Országos Postászenekar, 13.30: Hirek, 14.30: J«kabfi Magda zongorázik, Tóth Gabriella énekel, 15.40: Hírek, 17.15: Felolvasás, 17.45: H:rek, 18: A rádió szalonzenekara, 19.25: Spanyol műfordításból előad Har- sányi Gizi, 20.30: Előadás, 21: Film-dalok, 21.15: Előadás. 23.50: Lengyelnyelvü előadás, 24.05: Cigányzene, 1.05: Hűek.

BÉCS. 23.10: Rádiózenekar. — BELGRAD. 19.30: Meze Anita operaénekesnő előadása. — MILÁNÓ. 21,40: Bormioli—Semprini zongorakettős. — RÓMA. 21.40: Szokoll: La moglie per un «fare, hárcmfelvonásop operett. — STRASBOURG. 21.30: Strauss O.: Teresinja1, háromfelvonásos operett. — VARSÓ. 22: Szimfónikus zenekar. — ZÁGRÁB. 21.3c: Férfiéneknégyes.

Szombat, augusztus 29,

BUCUREŞTI. 6-30: Reggeli műsor, 13.30: Sport, 13.40: Lemezek, 14.15:. Hirek, 14.30: Lemezek, 15: Hirek, 19: Mareu-zenekar, 20.05: Időszerű anyag, 20.20: Egyházi zene a brasov-i Fekete-templomból, 21.20: Felolvasás, 21.35: Cora!ogos-jazz, 22.30: Hírek, 22.45: Gurgeal- zenekar. 23.45: Hirek külföldre németül és franciául 23.55: Hirek.

BUDAPEST. 13.05: A Tiszántúli Ipari Kiállítás megnykása Debrecenben. 14.30: Cigányzene, 15.40: Hirek, 17.15: Mesék, 17.45: Hirek, 18: Séta a Duna fenekén, 18.40: Szájj Dénes tárogatózik, 19: Előadás, 19.30: A rádió szalonzenekara, 20.30: Csevegés, 21: „Ami az olimpiászból kimaradt.“ A „Rádióélet“ tarka estje. Közvetítés a Városi Színházból, 23.15: Hirek, 23.45: Zenekar, 0.05: Hírek.

BÉCS. 20.25: Lehár: Az eszményi férj, operett, — MILÁNÓ. 21.40: Cileaa Az arlesi lány, há- romfelv. opera. — RÓMA. 22.20: Zenekari verseny Marcucci mezzoszopránnal. — VARSÓ. 20 Hangverseny. — ZÁGRÁB. 18.45: Rádiózenekar.

Heííai Jeitß: A NÉMA LEVENTE. A legnagyobb budapesti színpadi siker könyvalak-« ban, illusztrált, amatőr kiadásban 1Î9 lej az Ellenzék könyvúsziátaá&u»-. üla*