Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-26 / 196. szám
TAXA POSTALS PLÄTTTÄ IN NUMERAR No, 141.163/19’9, ára 3 lej Szerkesztőség ét k j *d óhi vatal : Quj, Cala* Moţilor 4 Fi<5kkiadóhiv«tal ét kőayyosztíly: Piaca Uniră 9 tzAm. — Telefonszám: io9. — Levélcím: Cluj, posrtfiók MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, -Yenw 840 lej — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. * A többi külföldi államokba cs*k a portóknföniy LVIJ. ÉVFOLYAM, 19 6. SZÁM. SZERDA 1936 AUGUSZTUS 26. Visszatérünk Benes csehszlovák köztársasági elnök beszédére, amelgnek európai vonatkozásmi már legutóbb méltattuk. Most rendkívül jelentős és feltűnő naggméretü kisebbségpolitikai fejtegetéseit — országrészünk sajtója vasárnap úgyszólván kivétel nélkül velük foglalkozott vezető helyen — kívánjuk szóvá tenni. Ezt az ismertetést melegen ajánljuk a numerus vallachikus, a numerus romanus, vagy a ki- sebbségektökéletes elintézését követelők, a Veil dák, Merniük. Gogák szives figyelmébe. Ne feledkezzünk meg a kormányról se, amely ünnepélyes alkalomkor mindég a kisebbségi jogok tiszteletét hangoztatja, de a legújabb időkben már az ártatlan közművelődési és gazdasági összejöveteleket sem engedélyezi, miután a magyar párt országos nagygyűlését megakadályozta. Benes a német Reichenberg- ben másfélórányi és német nyelvű beszédben ismertette kisebbségpolitikai hitvallását. Köztudomású, hogy a németség ott a romániai magyarság szerepét játsza: a legnagyobb számú, a legjelentősebb művelődési és gazdasági történelme van és mind a kettő „a határszéli és veszedelmes nemzetiségek“ sorába tartozik. Hatalmas és melegítő beszéd volt. A bevezetés arról szólt, hogy a két nép egymás hátrányára keveset tudott változtatni, hogy politikai és gazdasági tekintetben a két népnek együtt kell dolgoznia és nem fokozni a nemzetiségi harcokat, a népi ellentéteket. Nem állította, hogy a kisebbségi jogok megadását előbb a kisebbségek állam iránt való hűségének és az áilamgondolatban való felolvadásának hivatalos megállapítása kell megelőzze: minden hátsó gondolat nélkül hirdette, hogy az elismert népjog értelmében a nemzetiségi ügyek megoldandók, de a belpolitikai területen; idegen beavatkozásról szó sem tehet, egyedül a Népszövetség ellenőrzését tűrik el, sőt meg is kivonják. E pillanatban Benesnek eszébe jutott, hogy külső államokkal, mini a lengyellel, külön kisebbségi egyezményt kötött s az utolsóelőtti genfi szereplésekor Eckhardt magyar főmegbizottnak szintén fölajánlotta a zöld asztal módozatát, azért hozzáfűzte, hogy idegen államokkal a teljes viszonosság, vagy kétoldalú egyenlőség alapján hajlandó volt és lesz tárgyalni. Csehországban egyébként is a kisebbségi küzdelem nem a létfenntartás harca, hanem a küzdelem a politikai hatalomért és az állam kormányzásába való részvételért. Erről a cseh hatalom és a vezető kisebbség mint az egyenlők lehetőségről beszél. Ezért a cseh köztársaság a maga utján és a saját módszereivel kívánja megoldani a kisebbségi jogokat, amelyeknek jelenlegi állománya csak minimum; egyenes, nyílt, őszinte, hűséges tárgyalással kell folytatni a dolgokat minden nyomás, fenyegetés, idegesség, radikalizmus, erős szó, túlzás nélkül. Nem fél a nemzetiségi küzdelmektől. Meg van győződve, hogy mindent becsületesen meg fognak oldani ama fogadalmak szellemében, amelyekkel Massaryk s az ő kijelentései kötelezték a feleket. A százados nemzetiségi küzdelem klasszikus földjén nehézségek vannak, de a külföldi elméletektől függetlenül meg találhatják a viszonyoknak megfelelő, helyes, gyakorlati, gyors és hatásos köz- igazgatás és az uj müszakiság szellemében való megoldást. Ennek alapja csak a demokrácia és a szabadelvüség lehet, a regiona- lizmus és a decentralizáció módján. Nem ki- ván egyebet, mint bizalmat, és közreműködést. De hozzáfűzte, hogy sem a totalitás, se a kommunizmus nem érvényesülhet. Viszont kétségtelen, hogy a kisebbségek javarésze nem rabja ennek a behozatalnak. Befejezésül mind a két oldalról a jóakaratot, mind a két oldalról a bizalmat, mind a két oldalról az állandó és kölcsönös közeledést kérte .. . Mikor ennyire fogadalmiak és forrók a szavak, ugy-e szabad hinni a tettekben is. ■ Berlini jelentés szerint ss&víet oroslétssémtölemelés tette ■ szükségessé est az mSéskedést. - Pérts és London izgalom- j mai fogadta a Sétszámfölemelésről szóló hirt. - Francia terv európai konferenciára j Pillanatnyi szélcsend a spanyol válságban A spanyol polgárháborúval kapcsolatos külpolitikai válság határozott enyhülést ' mutat, mióta Róma és Berlin szintén beleegyezésüket adták a francia be neam avatkozást indítványhoz. A németek a párisi kormány közlésére, hogy valamennyi számba- j jövő állam már megadta beleegyezését, tudatták Párist, hogy bár a Spanyolországban lefoglalt német repülőgép ügyében szabott feltételeiknek még nem tettek eleget, a fegyverkiviteli tilalmat a maguk részéről mégis életbeléptették már. Ez a közlés komoly megelégedést okozott úgy Parisban, mint Londonban, ahol a be nem avatkozási terv sikerét most már véglegesnek látják. A spanyol ügyekhez fűződő válság-légkör enyhülésével egyidejűleg azonban újabb eseményt kelt nagy izgalmat diplomáciai körökben. Német hivatalos jelentés szerint Hitler kancellár elrendelte, hogy a német katonai szolgálati időt két évre emeljék föl. Ez annyit jelent, hogy a német hadsereg békelétszáma, melyet eddig hivatalosan 600.000 I főben jelöltek meg, ezután körülbelül egymillió lesz. Német részről ezt az intézkedést Szovjet-Oroszország rövid idő elolt tett katonai intézkedésével indokolják, mely a szol- j gálati idő kezdetének 19 évre való leszállításával az orosz hadsereg békelétszámát majd- í nem kétmillióra emeli. A német hadsereg eddigi hatszázezeaies létszámának körülbelül felét régebben szolgáló, vagy hivatásos katonák teszik ki, másik felét első évben szolgáló újoncok. Minden német évfolyam legalább háromszázezer újoncot jelent. így a német hadsereg belső Európának kétségtelenül létszámban legerősebb hadserege lesz. Franciaországban a létszámfele melésről szó’ó hír főleg azért kelt izgalmat, mert francia ■ részről hasonló intézkedéssel nem lebet válaszolni. Angliában szintén nagy aggodalmat keit a fegyverkezési versenynek ez az njabb nekilendülése, melyet súlyos akadálynak látnak az őszre tervezett európai megegyezési tárgyalások előtt. Ezeket a megegyezési tárgyalásokat változatlan eréllyel készítik elő Londonban, amivel egyidejűleg legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak azon is, hogy' az angol haderő j különösen technikai szempontból gyorsan túlszárnyaljon minden más haderőt. Angliá- I nak erre megvannak az anyagi eszközei, amit főleg a légi haderő példátlan arányú, gyors j kiépítésére használ föl. Eden külügyminiszter közben változatlan szívóssággal folytatja a megegyezéses külpolitika érdekében kezdett fáradozásait. Rossz nyelvek szerint Angliának erre főleg azért van szükség, hogy ideje legyen haderejének kiépitésére, ami után, mint az európai egyensúly mérlegnyelve, a londoni diplomácia hagyományaihoz mérten, erélyeseid) hangot használhat külpolitikai céijai meg valósítása érdekében. Az angol külpolitika ma még mindenesetre a népszövetségi tanács szeptember 18-ra kitűzött 93-ik ülésszakára, melynek megvitatásra kerülő tárgyait a népszövetségi főtitkárság most tette közzé. Ezek között szerepel a népszövetségi alapokmány végrehajtása körül felmerült viták kérdése, valamint a Franciaország Németország, Anglia, Olaszország és Belgium között létrejött locarnói és újra vitássá vált megállapodás ügye is. Eddigi jelek szerint tehát a fontos kérdésekkel foglalkozó népszövetségi tanácsülést nem fogják elhalasztani. Az alkotmány módosítására vonatkozó indítványokat szeptember 1-ig kötelesek a tagállamok benyújtani. Eddig csak francia részről érkezett Genfbe ilyenirányú közlés. Valószínűnek látszik azonban, hogy még elseje előtt beérkezik az angol indítvány is, melyen a londoni külügyi hivatal szakértői jóideje dolgoznak. Érdekes ezzel kapcsolatban a francia szenátus külügyi bizottsága elnökének, a nagytekintélyű Henri Berenger-nek indítványa, hogy mielőbb európai konferenciát kell összehívni, melyen a földrész valamennyi népének képviselői vitassák meg az őket érdeklő nagy kérdéseket. Ezt megelőzőleg a locarnói egyezségben érdekelt öt hatalom között kell létrehozni megegyezést, ami kedvező légkört teremthetne az egész Európára kiterjedő kérdésekkel foglalkozó tanácskozás számára. Berenger szerint ennek a tanácskozásnak gyarmati kérdésekkel is kell foglalkoznia. A kérdés a nagytekintélyű francia szenátor szerint az, hogy Európa végleg két részre szakad-e, vágj’ pedig hajlandó egy laza „föderáció“ formájában az együttműködésre. Az első lehetőség háborút jelent, a második békét. Ha tehát Európa a háborít ki akarja kerülni, akkor az európai népeknek össze kell ülni és közös tanácskozáson az egymás iránti lehető legjobb akarattal megbeszélni azokat a nagy kérdéseket, melyeknek elintézése egyedül teheti lehetővé a békés együttműködést. A spanyol harctérről érkező hírek továbbra is ellentmondóak aszerint, hogy a kormány kezében, vagy a felkelők kezében lévő rádióállomások adják le. Tegnapi hírek nagyobb számban a felkelők helyi sikereiről számolnak be. Jelentős esemény azonban j Madrid egyik negyedének légi bombázásától eltekintve, nem történt. San Sebastian és i írun körül Is szii í set ebiek a hareok. Madrid bombázása állítólag bevezetés akar lenni a j főváros ellen előkészített nagy támadás részére. A spanyol rádióállomások által világgá I küldött hírek bizonytalanságára vall, hegy római jelentés szerint, Barraquer érsek, aki- I ről azt jelentették, hogy a vörösek meggyilkoltak, jó egészségben a Vatikáóvárosban él. Ugyancsak ezeknek a híreknek megbízhatatlanságát bizonyítja a nizzai jelentés is, amely szerint Románon es gróf, a spanyol liberálisok vezére, akit pár nap előtti hir szerint San Sebastianban tuszképen megöltek, a francia Riviérán van és a madridi kormány állítólag azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy közvetítsen a kormány és a felkelők között. A felkelő!« sikeffelceá feleljenek PÁRIS. (Augusztus 25.) A spanyol had- j szintérről tegnapról felkelő sikerelvet jelen- 1 tenek. Állítólag a kormány több hajója is a I felkelőkhöz pártolt. A szárazföldön tovább j áll a harc. Hosszas küzdelem után a marokkói hadtesteknek sikerült elfoglalniok az Escorial melletti Pelegrinos falut. Legújabb hírek szerint Bilbaoban és San Andre-ben teljesen felbomlott a munkásmi- liciák. rendje. A tömeg a kommunista népszónokok izgatására gyilkol, rabol és gyújtogat. Fokozza a zűrzavart az is, hogy a két város élelmiszerellátása már napok óta lehetetlen. Bilbaoban két, San Amdreben három templomot rombolt össze a tömeg. A felkelők burgosi főhadiszállása friss gyalogsági erőket vet a harcba. Hétfőn 3 gyalogdandárt irányítottak a déli hadszíntérre. A felkelők által három héttel ezelőtt elfoglalt Pampelonában vasárnap nagyszabású körmem í volt, melyen a spanyol papságon kivül a jobboldali mozgalom összes előkelőségei is jelenvoltak. Kiélésüknek a spanyolokkal kapcsolatos francia politikai viták PÁRIS. (Augusztus 25.) A francia kommunista párt tegnap hatalmas plakátokon kedd estére népgyülést hirdetett az egyik párisi sportarénáhan. A falragaszok szerint a mun- kásgyülésen követelni fogják, hogy a kormány haladék tálamul avatkozzék bele a spanyol polgárháborúba, a spanyol kormány oldalán. A be nem avatkozás körül úgyszólván állandósultak a sajtóviták. A jobboldali Echo de Paris azt irja, hogy Toulouseból vasárnap 6 bombavető repülőgépet indítottak el a madridi kormány címére. A gépek mindegyikén 3—3 gépfegyver van és összesen három tonna robbanóanyagot szállítanak. PÁRIS. (Augusztus 25.) A francia radikálisok egyik lapjában Gaston Martin radiká- j lis képviselő nagy cikkben foglalkozik Fran- i ciaország külpolitikai helyzetével. Mindenekelőtt megállapitja, hogy teljes az elszigetelődés és egyes európai kérdéseket Franciaország nélkül oldanak meg. „Mit várhatunk ezek után? — folytatja Gaston Martin — Egyetlen megbízható barátunk sincs már. A kisantantból Jugoszlávia Berlin és London felé tekint, Lengyelország magatartása igazán nem nevezhető franciabarátnak és Anglia a rajnai kérdésben már megmutatta érzelmeit. Egyedül Szovjetorosz- ország az, mely komoly katonai segítséget nyújthat veszedelem esetén, de vájjon rászolgáltunk-e eddig erre a segítségre?“ Gaston Martin cikke végén úgy gondolja, hogy Franciaországnak még sok szolgálatot kell tennie Oroszország számára, hogy — háború esetén — az orosz szovjet katonai támogatás.:! kiérdemelje. RÓMA. (Augusztus 25.) Viktor Emanuel, olasz király, több magasramgu katonai méltóság kíséretében tegnap délután elhagy!’ Rómát és Avellmo-ba utazott. Avellino környékén mára virradó éjszaka kezdődtek meg a nyárvégi olasz hadgyakorlatok, melyeknek méretei majdnem tüntetőén nagyok. A kék és piros jelzésű haderők harci játékaik során ezúttal használják legelőször az olasz hadsereg legújabb fegyvereit, a gyorstüzelő ágyukat és gépfegyvereket.-----------Tnwr mi—■ 1 — A PÁPA FOGADTA ZITA EX-KIRÁLY NÉT. Rómából jelentik: XI. Pius pápa tegnap Castelle Gandolzóban hosszú kihallgatáson fogadta Zita magyar exkirálynét. Az özvegy királyné — liirek szerint — néhány ua- pig még Olaszországban marad.
