Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-25 / 195. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztősig és k t »d óhi va t« 2 .* Ouj, Cale» Moţilor 4 Fiókkíadóhjv«tal is könyvosztály: Piaţa Unirii y szám. Tclefonszám: 109. —- Levélcím: Cluj, postafiók 8o, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési áriak í havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 2.0, évente 40 pengő.' A többi külföldi államokba cs»k a portókülönbözette-toba LVII. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM. KEDD 1936 AUGUSZTUS 2 5. Angol hajó spanyo történt feltartóztatása keltett tegnap diplomáciai izgalmat Hivatalos londoni felejtés békései»!* nraés'etfelceí ad az esetnek- — „Gibraltárból Sdvomsit angol hadihajók csak a helyzetről akaráok iííeggy®£ÓciiiiÉÍ- — A harctereken nem történt doni© változás Meggyilkolták a tarragon érseket é$ megfosz­tották termékétől Unamuno hírét spanyol írét Tegnap újra riasztó jelentést küldtek világgá a hirngyalkkséget, de rövidesen kide­rült, hogy ha a hírnek valamelyes alapja volt is, mindenesetre erős túlzással tették közzé. Azt jelentették ugyanis, hogy Gibraltártól nem messze egy angol szállítóba jót spanyol kormány-hadihajó feltartóztatott, átvizsgált és ezután kényszeritett arra, hegy a maiagai kikötőbe vonuljon be. Ugyancsak s hír szerint a gibraltári admiralitás eire hat egységből álló hajórajt küldött ki az ügy rendezésére. A fair, mely burkoltan angol katonai beavatkozást akart bejelenteni, előre is valószínűtlennek látszott a londoni kor­mány eddigi állásfoglalása után» Ha valamelyik hatalom kerülni akarja az ilyesmit, már csak azért is, hogy másoknak ne adjon alkalmat a beavatkozásra, az elsősorban Anglia. Csakhamar ki is derült, hogy túlzásról van szó. Nem lebet világosan látni, hogy a fegyelmezetlen spanyol hadihajók részéről nem követték-e el a terhűkre rótt cselek­ményt, vagy pedig, ami valósranübhn-Hk látszik, a londoni kormány nem akarja a dolgot zavaró incidenssé fejleszteni. Az utolsó hivatalos jelentés mindenesetre azt tudatja, hogy az angol hajót a „Miguel Cervantes4' spanyol hadihajó nem kutatta át, csak irá­nyának megváltoztatására kérte. A gibraltári tengerészeti főparancsnokság pedig azért küldött ki nem hat, hanem csak három haditengerészeti egységet, hogy meggyőződje­nek a helyzet mibenlétéről. Ez a három angol hadihajó azonban, bármilyen békés cél­zattal is futott ki hivatalos jelentés szerint a gibraltári kikötőből, mindenesetre bizo­nyítja, hogy Anglia maga részéről szintén nem ismer tréfát, ha hajózásának megzava­rásáról van szó. És bizonyltja ezenkívül azt is, hogy angol részről nem hajlandók elis­merni a spanyol kormány által bizonytalanul és a nemzetközi jog szabályainak meg nem felelően elrendelt zárlat-rendszabályokat, melyekhez különben, főleg az angol tiltakozás miatt, Madrid sem ragaszkodik már túlságosan. A német „Kamerun“ hajóval kapcsolatos viszáiy ügyében újabb fejleményekről nines jelentés. Valószínűnek látszik azonban, hogy a spanyol kormány angol és francia nyomásra elégtételt fog adni Németországnak. Girai spanyol miniszterelnök, aki eddig a haditengerészeti tárca élén állott, most átadta ezt a tárcát egy másik vezető politikus­nak. A változás mindenesetre arra mutat, hogy a kormány és a haditengerészet közötti viszony terén nem lehet minden a legnagyobb rendben. Spanyol álláspont szerint a német hajót spanyol territoriális vizeken tartóztatták föl, még pedig azért, mert hadi- anyagot, benzint akart szállítani Cadixba. Német részről a legerélyesebben cáfolják ezt az állítást és — nyilvánvalóan megfelelő adatok alapján — a cáfolatnak hitelt adnak Londonban és Párisban is. Francia vezető lapok, bár erősen bírálják azt, hogy Német­ország egész hadiflottát tart a spanyol vizek előtt, a „Kamera n-ügyben44 elismerik, hogy nemzetközi jogi sérelem történt. Az angolokon esett sérelem békés irányú elintézési törekvésében viszont London mérsékletre irányuló figyelmeztetését látják úgy Madrid, mint Berlin felé. A spanyol polgárháború hadszíntereiről különös változást ma sem jelentenek. Mind­két fél helyi sikerekről számol be, melyeknek jelentőségét a távolból nem lehet fölbe­csülni. A felkelők visszaverték a kormánycsapatoknak Cordova ellen intézett támadá­sát. Malaga irányában felkelő csapatok támadása van előkészülőben. Madridot tegnap felkelők repülőgépei bombázták. A San Sebastian és Iran körüli harcokban tegnap sem történt változás, itt úgy látszik mindkét fél kimerült. A háborús frontokon kívüli vérengzés is változatlanul tart tovább. A11 an'loan érkeznek hírek újabb borzalmakról. Legújabb jelentés szerint Tarragona érsekéi meggyilkolták. Az érsek, aki igen népszerű volt, régebben nagy szerepet játszott a katalán mozgalmakban. Közben a madridi kor­mánynak arra is akad ideje, hogy Unamunot, az európai hirü filozófust és írót meg­fossza egyetemi tanári tanszékétől. A harctéri helyzetről katonai szakértők ma már hozzávetőleges képet tudnak adni. Egyik legnagyobb német lap beszámolója szerint a harcok elhúzódásának elsősorban az az, oka, hogy a felkelőknek a kezdeti sikerekhez fűzött reményei nem váltak be. Ezen kívül túlságos korán is indult meg az ellenforradalom, amikor még nem volt teljesen előkészítve. Teljes sikert kezdetben csak Spanyolország északnyugati részében arattak. Barcelonában a felkelést, melyet Goded tábornok vezetett, a kormány emberei leverték. A tengerészet sem csatlakozott olyan mértékben a felkelőkhöz, amint remélték, ami­nek az volt a következménye, hogy Franco tábornok nem hozhatta idejében át marok­kói csapatait. Ma azonban már rendszeresen érkeznek a marokkói csapatők és igy az elnyúlt polgárháborúban a felkelők lehetőségei megnövekedtek. Ezzel szemben viszont kérdéses, hogy pénzzel és hadianyaggal meddig tartják ki. A kormánynak pénz tekin­tetében nagy előnye van, mert rendelkezésére áll a Spanyol Bank aranykészlete. Hogy meddig húzódik el a spanyol polgárháború, egyelőre belátni sem lehet. Ezen a téren még Madrid elfoglalása sem hozhat döntést, mert ebben az esetben a kormány előre­láthatólag Kataloniába vonulna vissza. Anglia sem tűri, hogy hafóH áívízsgáíjáh Gabels William uticélja Melilla kikötő volt, de oda nem érkezett be. Állítólag a spanyol cirkáló kényszeritette a hajót, hogy Mala­gába fusson. Az angol tengernagyi hatóságok utasításá­ra vasárnap délután háromnegyed 4 órakor a ,,Riphars“ cirkáló hat torpedóhajóval Gib­raltárból elindult Malaga felé. Az angol csa­tahajók harci készültségben, de egyelőre még nem közölt céllal futottak ki Gibraltár­ból. LONDON. (Augusztus 24.) A ,,Gabels Wil­liam“ hajó esetével kapcsolatban, hivatalos jelentés tudatja, hogy az első hirek túlzottak voltak. A hajót a „Miguel Cervantes“ spanyol hajó nem kutatta át, csak kérte, hogy irá­nyát változtassa meg. A gibraltári angol ha­ditengerészeti parancsnokság mindössze azért küldött ki három hadihajót ebben az ügy­ben, mert az első hirek nem voltak megbíz­hatóak és azt akarta, hogy pontosan meggyő­ződjék a helyzet mibenlétéről. Újabb sikereket jelentenek a fel­kelők PÁRIS. (Augusztus 24.) Cordova előtt a spanyol kormánycsapatok súlyos vereséget szenvedtek. A felkelők légi haderői három egymásutáni támadással megsemmisítették a kormánycsapatok állásait. Ezután a muokás- milicia már nem bírt ellentállni a gyalog­sági támadásnak és rendetlen futásban kere­sett menedéket. A déli harctéren a felkelők egy katalán osztagot szétvertek. Toledo felett tegnap a fel­kelők hat repülőgépe jelent meg. A gépek röpcédulák utján kitartásra buzdították a la­kosságot, közölve, hogy a felszabadító sereg legkésőbb 24 órán belül megérkezik. Mint a szevillai rádió hirül adja, Malagában a kom­munista milicia fellázadt a hadvezetőség el­len. A zavart felhasználva a felkelők repülő­gépei bombázni kezdték a város hadászati pontjait. Néhány bomba a malagai benzin- raktárakat érte, melyek a levegőbe repültek. PÁRIS. (Augusztus 24.) Szevillai távirat jelenti, hogy vasárnap a felkelők repülőgépei Madrid ellen is támadást hajtottak végre. Több órán keresetül bombázták a fővárosnak azt a negyedét, melyben a kaszárnyák van­nak. A madridi kormány reménykedik PÁRIS. (Augusztus 24.) Girai, a madridi kormány elnöke vasárnap derülátó nyilatko­zatot adott a külföldi újságíróknak. Hangsú­lyozta, hogy két hét leforgása alatt végetér a spanyol polgárháború. Ezután Madrid haj­landó lesz megtéríteni a külföldi károkat. PÁRIS. (Augusztus 24.) A spanyol hadügy­minisztériumban a spanyol néparcvonal bi­zottságot alakított, amely összekötő szerv a szakszervezetek és a politikai pártok, vala­mint a hadügyminisztérium szakértői között. Ez ‘ulajdonképen azt jelenti, hogy a hadügy­minisztérium a szakszervezetek vezetése alá került. NEW’YORK. (Augusztus 24.) Az Egyesült- Államok hadianyaggyárosai kérdést intéztek a külügyminisztériumhoz aziránt, mi az ame­rikai kormány álláspontja a Spanyolország­nak szánt szállítások ügyében? A külügymi­nisztérium azt válaszolta, hogy az ilyen szál­lítások nem felelnek meg az Egyesült-Álla­mok szigorúan semleges politikájának. A kül­ügyminisztériumhoz különben nem érkezett be sok ilyen természetű kiviteli kérés. VARSÓ. (Augusztus 24.) Varsóba érke­zett, de még meg nem erősített jelentés sze­rint a barcelonai kormánycsapatok letartóz­tatták, majd kivégezték Naguerra lengyel fő­konzult. A madridi lengyel ügyvivő erélyes nyomozást indított az ügyben. Magyarország kormányzója udvarias- sági látogatást tett a BercMes adenben nyaraló Siller vezérkancellárnál LONDON. (Augusztus 24.) A brit tenger­nagyi hivatalnak vasárnap délben kiadott hi­vatalos közleménye: azt adja tudtul a köz­lemény, hogy a spanyol baloldali kormány egyik cirkálója ismét megsértette a nemzet­közi tengeri jogot. Az angol gőzös, a „Ga­bels William“ áll a bonyodalom központjá­ban. Az angol hajót megállásra kényszeritet- te egyik spanyol kormányhü cirkáló, átku­tatta s azóta a gőzösnek nyoma veszett. A (BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Hor­thy Miklós, Magyarország kormányzója, aki két nap óta az osztrák kormány vendége és az osztrák—német határvidéken tiszteletére rendezett zerzevadászaton vesz részt, meglá­togatta a bajor határ mentén, Berschtesga- benben nyaraló Hitler vezérkancellárt. A lá­togatás 'húsz percig tartott, ami után Horthy kormányzó visszautazott Salzburgba. A bu­dapesti sajtó szerint tisztán udvariassági lá­togatásról van szó, amit bizonyít a látogatás rövidsége is. Horthy kormányzó Salzburgba való visszatérése után, szombat este meghall­gatta az ünnepi játékok sorozatában előadott „Nürnbergi Mesterdalnokok“-at és az éjsza­kát is Salzburgban töltötte. Innen Hinder- nissbe utazott, ahol tegnap reggel megkezdő­dött a zergevadászat, mely hol osztrák, hol német területen a hét közepéig tart. A va­dászat után Horthy kormányzó meglátogatja Miklas osztrák köztársasági elnököt. Horthy kormányzó és Hitler találkozásá­ról a vasárnapi sajtó úgy Németországban, mint Franciaországban és Angliában nagy részletességgel számol be. Német lapok sze­rint most, hogy Németország és Ausztria kö­zött elsimultak az ellentétele, Magyarország kormányzója megvalósíthatja régi tervét, hogy ezt a látogatást Ausztriában megtegye. A párisi sajtó szerint Horthy kormányzó lá­togatását nem szabad magánjeRegii ténynek tekinteni, ellenkezőleg, jelentős diplomácia eseményt kell látni henne. A „Temps“ sze­rint a Látogatás uj állomást jelent Olaszor­szág, Magyarország, Németország és Ausz­tria viszonyában. Sőt, sok minden arra mu­tat, hogy e csoportosulásba Bulgária is bele­kapcsolódik. Több párisi lap arról akar tud­ni, hogy az események fejlődésében jelentős része van Papén bécsi német követ és Boris bulgár király közbelépésének. Más lapok vi­szont óvnak attól, hogy túlzott következteté­seket vonjanak le a dologból. A Matin pél­dául figyelmezteti olvasóit, hogy ne fűzzenek szükségtelenül túlzott követeléseket 0 látoga­tásról szóló bécsi hírekhez. Leégett Argetoiami volt miniszter erdeje. Bucuresti-ből jelentik: Argetoianu volt mi­niszternek Craiova közelében, Breasta köz­ségben lévő erdejében tűz ütött ki, mely a faanyag nagy részét elpusztította. A csend­őrség megállapította, hogy az erdőtüzet gyúj­togatás okozta. Két földművest letartóztat­tak. Az eljárás folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents