Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-23 / 194. szám
19 36 augusztus 23. 'wmE'BNT’&m 15 BELYECCYüjTfe Az uj Michel-katalógus meglepő áremelkedésekéi hozott Az 1937. évi Michel katalógus az előző évektől eltérve, már augusztus hónap közepén megjelent- Minden gyűjtő türelmetlenül várja már az uj bélyeg-katalógust, amely értékmérője a gyűjteménynek. Most tudja meg a gyűjtő, hogy mennyivel nőtt az dlmult év alatt gyűjteményének értéke. Elsősorban a román bélyegek uj katalógus árai a legfontosabbak, mert eltekintve attól, hogy ia legtöbb gyűjtő elsősorban a román bélyegeket gyűjti, .a külföldi cserékre is befogással van, a bélyegek alacsonyabb, vagy magasabb katalógus ára. Ez évben minden gyűjtő meg lesz elégedve a Michel katalógussal, mert- a román bélyegek árát annyira emelte, hogy az árak — eltekintve egyes régebbi bélyegtől — teljesen reálisaknak mondhatók. Vegyük sorjába « fontosabb sorozatokat: Az 1906. évi sorozatok átlag 30—40%-aI emelkedtek, a Silistria sorozat értéke 2 Mk- val nőtt. Az 1926. évii- emléksorozatOD 6 Mk-val, a Geográfiai sorozatot használatlanul is 10 Mk-val jegyzi. A Basarabia és Dobrudja sorok 10 Mk., illetve 9.65 Mk-val szerepelnek. Sokkal nagyobb az áremelkedés az újabb sorozatoknál. A népszámlálási sorozat 1-50 Mk., az 1932-ős királyság jubileum 6 30, tengerészeti jubileum 6.95 és a hadsereg jubileum 5 Mk., a cserkész sor 5.50, az orvoskongresszus 6.yo, sőt a postajubileum 7-60 Mk-ra szökött fel. A rekordot a Turnu Severin, a Mamaia cserkész sorozat és a gyümölcshét sorozat csinálta, mert uj értékük túlhaladja, az eddigi értékük kétszeresét. A legújabb sorozatok közül a Luna Bucureştilor 90 Pf-ggel és a junius 8-i népviseleti sorozat 5 Mk-val van jegyezve, az uj katalógusban. Természetesen fentieken kivül még igen sok román bélyeg ára változott meg, melyet egyenként felsorolni helyszűke miatt nem tudunk. Az uj Mich el-katalógus az újabb — helyes — ár megállapításaival minden sérelmet orvosolt. Ha hiányzó bélyegeit .akarja beszerezni, ha bélyegalbumot akar vásárolni, ha cserefüzetre, bélyegragasztóra, berakókönyvre, vagy más bélyeggyüjtési kellékre van szüksége, keresse fel ia legnagyobb' és leg dúsakban felszerelt bélyegszaküzletet, a Concordia bélyegházat Cluj, Str. Miemoranduiui 2. Az uj Mich el -kától ógusra előjegyzéseket elfogadunk. Szállítás a rendelések sorrend- j ében utánvéttel. lOSECAIMSAe Tanoncszerzötítetes az uj ipartörvényben CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az uj ipartörvény fontos rendelkezései azok, melyek a tanoncszerződtetésről, a gazda és az inas kötelességeiről! szólnak. A törvény szerint inas más nem lehet, csak az, aki 14 életévet betöltötte, (eddig csak 12 életév betöltése volt szükséges), az elemi iskolát elvégezte s végüli orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy egészségi állapota megengedi az illető mesterség gyakorlását. Ezen orvosi bizonyítványokat nálunk a betegsegélyzoi orvosok kötelesek ingyenesen kiállítani. Elemi iskolai véglbizonyitvánnyal nem rendelkező tanonc-jelölt kivételesen s csak az uj törvény megjelenésétől számított J éven belül kérheti az illetékes munkafelügyelőségtől, e feltétel alól való felmentesét. E rendelkezés minden bizonnyal a falukból beözönlő és a városi iparban elhelyezkedni óhajtó, sok esetben elemi iskolai végzettséggel sem rendelkezőket van hivatva pártfogolni. A tanonc felvétele csak a. munkakamaránál bejegyzendő, Írásban kötendő szerződéssel történhetik. A felvétel alkalmából kötelező leg megállapítandó a mesterség* melynek tanulására a tanonc elszegődik s a mesterség elsajátításának összes feltételiéi. Megállapítandó továbbá a tanidő tartalma, mely nem lehet rövidebb mint 3 év és hosszabb, mint 4 év, valamint a tanonc ellátása és esetleges fizetésé. A 18 életévet betöltötték szülői, vagy gyámi beleegyezés nélkül szerződhetnek el tanoncnak. A tanoncszerződés, mely minden bélyeg és taxa alól mentes, a belépéstől számított 30 nap aliatt az illetékes munkakamaránál bejegyzendő. A bemutatás alkalmával a munkaügyi hatóság az eredeti, vagy hiteles másolatban csatolandó bizonyítványokat bevizsgálja s az előirt feltételeknek meg nem felelő szerződéseket visszautasidhatja. A tanoncszerződés csak a próbaidő letelte után végleges. E próbaidő legalább egy hónap, de legfeljebb 4 hónap lehet, ami be- leszámittatik a tanidőbe. Kikötés hiányában a próbaidő 3 hónap. Tanonoot tarthat 25 életévet betöltött önálló iparos, vagy jogiszemély, ha attól időlegesen, vagy véglegesen nem lett blróilag eltiltva. Nőtlen, vagy bár nős, de feleségével nem együtt lakó iparos, 18 éven alóli leáinyt tanoncul nem alkalmazhat. A tanonc tartás eltiltását az uj törvény 36. §-ban szabályozott, legfeljebb egy évre terjedhető eltiltási időt, nem korlátozza, sót kimondja, hagy a törvényes és szerződéses kötelezettségeit súlyosan megsértő iparos a tanonctortás jogától mindörökre mcgfosztathatik. A törvény a mester s inas közti viszonyt, rendezésében általában fenntartja a régi ipartörvény rendelkezéseit, illetve azok szellemében intézkedik. Eltérést a fizetéses ta- noncoknál mutat, akikre vonatkozólag kimondja, hogy a kialkudott fizetés 15 naponként fizetendő. Egy igen üdvös uj intézkedést foglal magában a törvény 33. §-a, mert elrendeli, hogy minden mester évenként 15 napi. pihenő-szabadságot köteles adni tanoncának. A tanonctartó iparos köteles felszabaduló inasának, az inas személyadatait, a tényleges eltöltött időt és mesterség megjelölését s végül az inas szakmai ismereteinek és jártasságára vonatkozó megjegyzéseket tartalmazó bizonyítványt adni. A bizonyítványt, melyben semmiféle más megjegyzés s különösen a tanonc magaviseletére vonatkozó megjegyzés nem tehető, a szabadító mester köteles 15 napon belül hitelesítés végett az illetékes munkakamaránál bemutatni. E végbizonyítvány és az inasiskola elvégzését igazoló bizonyitvány alapján, jelentkezhet a tanonc a megyeszékhelyen működő vizsga-bizottság előtt, hogy segédi munkakönyvét nyerjen. Végül érdeklődésre tarthat számot a törvény azon rendelkezése is, mely szerint a mnukafelügyelőség az érdekeltek kérésére. a munka- és iparkamara egyező véleménye alapján egyes iparosok álul szerződtethető t2noncok számát korlátozhatja, a minősítéssel rendelkező alkalmazottak számához viszonyítva. Az inasok száma a kérdéses mesterség elsajátításának lehetősége és azon iparban észlelhető munkanélküliség alapján állapítható meg. Kötelezhetők végül az állami, megyei és városi szállítók, akik nagyszámú munkással dolgoznak s akiknek az ipar természeténél fogva szükségük von inasokra, hogy egy bizonyos számú tanoncot vegyenek fel, sőt a legfelsőbb gazdasági bizottság véleménye j alapján arra is, hogy külön inasmüheiyeket I létesítsenek. Az adóhivatalok fogják behajtani azokat a váltókat, amelyeket az állam a magánvállalatoktól átvett 1929-ben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától..) J Ismeretes, hogy 1929-ben, amikor a stabilizációs törvény életbelépett, ennek a törvénynek az alapján az állam átvette a magánvállalatok százmilliókra rugó, úgynevezett immobil váltóállományát. Ardeal és Banat területén is hatalmas összegre rúgott az így átvett váltótárcák összege s természetesen ezáltal azok a váltóadósok, akik a szóban- forgó vállalatok adósai voltak, az állam adósaivá váltak. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminisztérium most a következő körrendeletét intézte a pénzügyigazgatóságokhoz: A Banca Naţionala, mint a román állam mandatáriusa, a szokásos törvényes intézkedések alapján kísérelte meg likvidálni és behajtani azt a váltótárcaanyagot, amelyet az 1929-iki stabilizációs törvény értelmében az állam átvett. Minthogy ez a KkvidáSdós eljárás nem minden esetben vezetett a kívánt eredményre, a behajtás hatályosabbá tétele érdekében az 1936 április elsején megjelent törvény, ! amelyik a pénzügyminisztérium és a Banca ! Naţionala között létrejött egyezségre vonatkozik, negyedik szakaszában úgy intézkedik, hogy az állam által átvett és a Banca Naţionala birtokába került váltó tárcákból származó követelések az állami jövedelmek beszedéséről, és behajtásáról szóló törvény rendelkezései szerint hajtassanak be. Ezen rendelkezésnek megfelelően a Banca Naţionala meg fogja küldeni, minden pénzügyigazgatóságnak azoknak a váltóköveteléseknek a kimutatását, amelyek az illető pénzűgyigazgatóság területén lakó adósokra vonatkoznak és a pénzügyigazgatóságok utasítani fogják a behajtási közegeket a végrehajtási eljárás meginditilsára. Az így behajtott összegék direkt a Jegybankhoz fizetendők be annak a négyszázmillió lejes számlának a javára, amelyet a Bonca Naţionala nyitott az államnak az útépítési költségek ’számára. NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat lef- olcsóbban és legnagyobb választékból is Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P, ünini vásárolhatják* 9 B, TRAVEb i fl KORDE 46. Regény 1 FORDÍTOTTA: SZEGŐ ISTVÁN „Ma az ágyamba jössz,. érted, te patkány“. „De én nem akarok — mondtam — félek tőled. A lányok sírnak miattad, te pedig vered őket“. Azt mondja erre Jose: „Nem kell félned, te patkány, jó leszek hozzád, ha te is jó leszel énhozzám. A lányok orcát- lanok és hazudnak, ezért kell elvernem őket, hogy ne hazudjanak a faluban és az anyámnál. Hozok majd neked vörös selyemszalagokat, ha a postaállomásra lovagolok“. Mondom neki: „Kérlek, patron cito, haggy békén engem, én nem akarok menni és nem fogok menni“. Erre leugrott a lóról és úgy ütötte- verte a hátamat lovaglókorbácsával, hogy térdrees- tem a fájdalomtól és a félelemtől. Egészen mellém lépett, belekapott a hajamba és felráncigált, úgyhogy kiabáltam, mert nagyon fájt. Hajamat öklére csavarta és ide-oda ciháit: „Te patkány, még ma este az ágyamba jössz. Ha nem, akkor kicipellek a konyha- szögletből, kitépem a hajadat bőröddel együtt, aztán a disznók elé hajitlak és bezárlak éjszakára a kuko- ricacsürbe, hogy elevenen faljanak fel a patkányok és ha még megmarad valami belőled, azt a disznók elé dobom. Megesküszöm neked a Szent Szűzre és a Gyermekre, hogy igy cselekszem veled, ha ma este nem jössz az ágyamba. Nyitvahagyom az ablakot“. És a földre lökött. „Tudod Andreu“, fordult a fiúhoz, „a kukoricakamrában ezernél több óriási patkány van, ezek mindent felfalnak, ami éjszaka oda kerül. És emiatt nagyon féltem. így hát éjszaka hozzá akartam menni, ahogyan megparancsolta. De amikor eljöttem a folyópartról, szembe jött velem egyik kedvese, akinek három gyereke van Jósétól és megszólitott: „Chica, tudom, hogy Jose nagyon kerülget téged, de ne hallgass rá. Tudd meg, hogy nem egy jó legényt kapsz, hanem egy gyereket és te még olyan fiatal vagy, nem tudod, mit csinálj egy gyerekkel és aztán meghal az“. Étkezés után, mikor a patron és mindenki más aludt már a házban, Jose is, megszöktem. Először a nagy erdőn át mentem, de ott is fél tem és megint vissza akartam menni. Jött azonban egy indio a feleségével, disznókat hajtottak Jovel-be. Ezekkel jókora utat tettem meg. Azt mondták, hogy Balun Canan-ban Szent Caralampio ünnepe van, menjek oda, könnyen akadok valamilyen munkára, és ott a városba biztonságban vagyok a finquerok elől. Ez a házaspár nagyon jó volt hozzám, úgy beszéltek, mint én, az én nyelvemen. Amikor egy ke- resztuthoz értünk, azt mondták, meujek arra, arra rövidebb az ut Balun Canan felé. Ha velük mennék Jovel-be, csak igen későn érnék a szent ünnepre, mert nagy kerülő úttal jár és a disznókkal nem tudnak olyan gyorsan előrehaladni, mint én, ha egyedül vagyok és semmitsem cipelek magammal. Mindent elmondtak és elmagyaráztak nekem, hogy azon az utón kereskedőkkel fogok találkozni, indián edényárusokkal, kalapkészitőkkel, petatefo- nókkal, bőrkereskedőkkel, gyapjuszalagszövőkkel, akik valamennyien szintén Balun Canan-ba igyekeznek, hogy ott portékájukon túladjanak. Azokhoz csatlakozzam, aikik a legbarátságosabbaknak mutatkoznak és ha valaki megkérdezné, miért megyek egyedül és egy fincáról vagy pedig egy szolgálati helyről szöktem-e meg, mondjam azt, meghalt anyámnak tettem fogadalmat, hogy Szent Caralam pio-hoz megyek, gyertyát áldozok és megcsókolom a talpát. Ha ezt mondom, mindenki el fogja hinni. És ne mondjam, hogy egy fincáról jövök, hanem, hogy Baschajom-ból, mert az a helység egy független pueblo, szabad indián község. Adtak nekem néhány tortillát, frijólét és chilét utravalóul és én tovább vándoroltam. Első nap azonban nem találkoztam senkivel sem útközben, egész napon át. Későn délután egy miipához értem, ahol két kunyhó volt, a kunyhókban néhány indián család lakott, akikhez a miipák tartoztak. Elbeszéltem, hogy utón vagyok Balun Canan-ba, hogy megcsókoljam a nagy, szent Istennek, Caralampionak lábát, mert fogadalmat tettem anyámnak és elmondtam mindent úgy, ahogyan a férfi és az asszony, aki a disznókat hajtotta, magyarázta el nekem. Az emberek ennem adtak, éjszakára kunyhójukban ma radtam a tűznél, ahol meleg volt. Reggel, mikor felkelt a nap, menni akartam, az emberek azonban azt mondták nekem, nem mehetek egyedül, mert tigrisek vannak az utón és meglehet még oroszlánok is. Oroszlánokat ugyan még sohasem láttak a környéken, tigrist azonban nagyon sokszor. Várnom kell, mondták, aznap délután, vagy másnap hajnalban sok indián kereskedő megy el előttük asszonyaikkal és gyerekeikkel* azok is valamennyien Balun Canan-ba tartanak árujukkal és onnan a házból is velük megy egy férfi és egy asszony, akik papagájokat akartak vinni az ünnepre, hogy eladják ott. így is történt. Már délelőtt jöttek a kereskedők családjaikkal. Cancuc, Oshchuc, Chiilum, Hucutsin, Sivacja, Teultepec, Chanjal vidékéről és tudomisén még honnan érkeztek. Mindnyájan Achlumal-ban gyülekeztek. És ott a város presidenteje egyiküket sem engedte tovább. Előbb adót kellett fizetniök ut- jog cimén, azért a jogért, hogy az utón mentek. Nem tudták, hogy a presidente elveszi utolsó fillérjüket is, különben kerülőt tettek volna és nem érintettek volna egyetlen olyan helységet sem, ahol presidente van. Ezért olyan gazdag valamennyi presidente és ezért tudnak csakhamar mindnyájan egy nagy fincát meg venni. (Folytattuk,)
