Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-23 / 194. szám

1936 augusztus 23. El,tEKZÉK Sikes'iil-e egységes fel®!© listái lélreSaozni a EaunkaEkaraiarai választásokon ? CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A munkakamarai választások előkészítése érdekében napok óta folynak a megbe­szélések az időközi-bizottság vezetősége és a kamara kebelébe tartozó csoportok, nevezetesen a munkások és a magánal­kalmazottak szervezetének vezetőivel. A tárgyalások abban az irányban foly­nak, hogy a választási költségek megta­karítása érdekében mindahárom csoport egységes listát készítsen. Az eddigi tárgyalások eredményéből ^rra lehet következtetni, hogy a három csoport előbb-utóbb meg fog egyezni a jelöltek személyében. A munkakamara munkáscsoportja és a kisiparos csoport nagyjában már hoz­zájárult az egységes listához. Csert a magánalkalmazottakkal nemi fejeződtek még be a tárgyalások, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy külön listát készítsenek. Ez az álláspontja a magyar párt ipari szakosztályának is. Tekintve azonban, hogy a választásokig még egy hónapnál több idő van, valószínű, hogy a külön­böző csoportok, — ha kívánságaikat ér­vényesíteni tudják, — mégiscsak egysé­ges választójegyzéket nyújtanak be, bár ennek az ellenkezője sincs teljesen ki­zárva. A munkásság és a kisiparosság hajlandó Bucoveanu Petre, jelenlegi időközi bizottsági elnök jelölését támo­gatni, mert eddig tárgyilagosan vezette a munkakamara ügyeit és nem voltak cselekedeteiben pártpolitikai szempon­tok irányadók. Tűrhetetlen uzsora folyik városunk piacán Azonnali hatósági intézkedésre van szükség. — Amíg az áru a fogyasztóig jut... CLUJ. (Az Ellenzék tudóst tójától1.) Későn kelő embereknek sejtelmük sincs arról, hogy mi a piac, hogy a gazdasszonyoknak mennyi vesződéssel kell beszerezniük azt az élelmi­szert, amit délben az asztalra tálalnak. Csak a háziasszonyok tudják, milyen gyötrelmeket, sőt személyes sértéseket kell végigszenved­niük a kofáktól, akik uralmukba vették a piacokat és diktálják az árakat. A helyi és a fővárosi sajtóban több panasz hangzott el, hogy városunk az ország egyik legdrágább vá­rosa. Sajnos, ebben a megállapításban nincs sem­mi túlzás. A város lakossága igen nagy, a várost környező termelőterülethez viszonyítva és így behozatalra vagyunk utalva. Vidékről hoz­zák be a baromfit, a gyümölcsöt, sőt o zöldségnemüek eggrészét is. Amig azonban a termelőktől a fogyasz­tóhoz jut az áru, több kézen megy át és ez az eddig megtűrt közvetítő kereskedelem az oka városunk piacának országszerte hir- hedt drágaságának. Kezdjük talán a baromfi piacon a szemlét. Illetve nem itt kell kezdeni, hanem már a vámoknál, amelyeket hetivásárok előtti napokon este és másnap hajnalban valósággal eltorlaszolnak a piaci kofák. Volt vályogvető cigányok és cigánynék állják el a városbaigyekvő falusiakat, valósággal erőszakkal tépik ki kezükből a baromfiakat. A piaci árakkal tájékozatlan falusiak köny- nyen lépre mennek, elkótyavetyélik áruikat, másnap aztán a posta hátamögötti baromfi­piacon szomorúan látják, hogy a kofák két­szeres áron adják el jószágaikat. Csak ritkán történik meg, hogy a vidéki termelők át tud­nak törni a vámoknál leskelődő kofák sor­falán. Eljutnak a baromfipiacig, ott aztán', ahogy megáH a szekér, rögtön felkuporodik egy-egy elhízott, nagyszájú kofa és közel sem engedi a vavőket, hogy minden az övé és csak tőle lehet vásárolni. Pedig a valóságban csak előleget adott az árura és akkor fizeti ki, ha már eladta. Megszokott dolog, hogy egy-egy kofa egy- egy ilyen üzleten többet keres, mint az a szegény vidéki gazda, aki hosszú hónapokon nevelte az apró szárnyas jószágokat. Minde­nütt megszokot dolog, hogy a kofákat eltilt­ják az elővásárlásoktól. Nálunk is van ilyen tiltó rendelet, csak nincs aki végrehajtásáról gondoskodjék. A gyümölcspiacokon, ha el lehet ezt mon­dani, még rosszabb a helyzet. Hihetetlen üzérkedés folyik itt a piacra be­hozott gyümölcsnemüekkel és ez a magya­rázata annak, hogy városunkban a gyü­mölcs most szezon közepén is olyan drá­ga, hogy nem kerülhet a szegények aszta­lára. Városunkban a gyümölcsöt majdnem kizáró­lag mind vidékről hozzák be. Aradról, Ora­dea környékéről és az aranyosvölgyi magyar községekből. A gyümölcsös kofák szervezett társaságot alkotnak. Vezérük is van, aki a Mihaiu VHeazuJ téren, mint az iparfejedelem a börzén, úgy diktálja az árakat. Ügynökei a hajnali órákban eláll- ják az állomás környékét, valósággal kikap­ják a vonatról érkező friss gyümölcsöket az eladók kezéből és mire a piacig eljut a gyü­mölcs, már háromszoros ára van. Felhasznál­ják ezek a kofák azt, hogy a vidéki termelőknek nem szabad csak 10 óráig árusitaniok. Áruikat rendszerint er­re az időre nem tudják eladni és ezért po­tom áron adják el a leselkedő kofáknak. Ezek pedig a termelő kényszerhelyzetét ki­használva, olyan árakat ajánlanak, amilyet ők akarnak. A zöldségpiacon eddig normális volt a helyzet. A szorgalmas bulgárok verejtéke» munkájukkal annyi zöldséget termeltek, amellyel olcsó árakon el1 tudták látni az egész piacot. Történt azonban az, hogy valame­lyik konkurrens reá jött arra, hogy a bolgá­roknak csak termelni szabad, de elárusítani nem és ezért feljelentette őket a rendőrsé­gen. A rendőrség eltiltotta őket az árulástól, most a zöldségpiac is az árdrágító uzsorá­sok kezébe jutott. Az uzsoráskodásból és árdrágításból élő cigá­nyok kimennek a bulgár kertészethez, össze­vásárolják a zöldségnemüeket, behozzák a piacra, ők adják el a zöldséget, de már két­szeres áraikon. Kérdjük, miért különbek az uzsoráskodó vályogvető cigányok, mint a szorgalmas bulgárok és miért részesítik őket előnybe ni? A városi tanács úgy tudjuk negyven rend­őr fizetését vállalta magára. Ez a negyven rendőr semmi városi munkát nem végez, les­sék őket a piaci uzsorások megfékezésére ki­rendelni, mert a városi tanácsnak nemcsak az a kötelessége, hogy vámot szedjen' az el­adóktól, hanem az is, hogy a kiuzsorázástól megvédje a fogyasztókat ! Budapesten az kaphat minden igényt kielégítő, MÉRSÉKELT ÁRU SZOBÁT I--------------------------------------­Teljes kényelem, központi tütés, ál­landó meleg-hideg folyá«^ JSMele- íonos szobák. Telefon 202-4^294-34 VI. PoílmaníczÉíy *,. 8 9L pomán ipar SűszÍLesége: A PETROLEUM IPAR 9? petróleum ipar Süszdes LU BOI 1 oCyan o(aj, amety a fegna- gyo66 sikereket érte e( nemeseid az ország San, f) anem dü ífö ídönis. Ma a román ipar egyike a leg­fejlettebbeknek. A román fino­mítók a technikai tökéletesség legmagasabb fokán állanak, mig a román petrolum termékek nem­csak egyenlők, de sokszor job­bak a külföldieknél. Ezen hires gyártmányok között LUBOIL az első helyet foglalja el. A legkitünőb nyersanyagok­ból készül, kiváló kémiai szak­emberek közvetlen felügyelete alatt. Luboil valóban kiváló gyártmány, olyan olaj, amelynek kivételes tulajdonságait az autó­sok ezrei igazolják. zdtasznáfjcm Ön is ßuSoiC oíajat - azt az olajat, ame- íyet éved óta a román autó­sod nagy tö66sége fiasznáf. LUBOIL az ea társaság gyártmánya. ege; OöntO íontossagn tanácskozásokat Mosatott a noazefl-perasztpöil Megmentették Mibalache elnökségét- — Maniu szerepe ©UGUtRESTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A nyári politikai vakáció végén egyszerre szokatlanul mozgalmas az élet a fővárosban. Tegnap Popoviciu Mihai, a nemzeti-paraszi- párt Ardeal-i tagozatának elnöke is megér­kezett Bucuresti-be, kinek kedvéért Maniu néhány órára elhalasztotta utazá­sát. Együtt volt tehát a nemzeti-parasztpárt ve­zérkara, folyton tanácskoztak s nem sok szivárog ki ezekről a tanácskozásokról. A Viitorul jelentése szerint Maniu továbbra is hajthatatlan s a vele szemben álló Costachescu sem akar en­gedni álláspontjából. Erre mutat, hogy péntekig fel sem jött a tárgyalásokra Iasi-ból. A lap jelentése sze­rint a nemzeti-parasztpártban lappangó elnökválság van s Mihalaehe le­mondással fenyegette meg Maniut. A helyzet komolyságára mutat, hogy a párt alapszabályai szerint nem tudták összehívni a központi intéző-bizottságot, igv csak magánjellegű megbeszélésekre vol­tak utalva, melyeken természetesen érdem­leges határozatot nem hozhatnak. A helyzet tisztázása azonban nem halaszt­ható s a Lupta jelentése szerint a nemzeti- parasztpárt vezetői is tisztában vannak az­zal, hogy politikai „manővereket“ készíte­nek elő bizonyos csoportok, melyek ellen csak egységes fellépéssel lehet védekezni. A nemzeti-parasztpártnak — irja a lap — ad­dig kell megszerezni a hatalmat, mig a bel­politikai helyzet egy napon az állam rend­jét nem veszélyezteti. Uj munkaprogram Ä Presa ma reggeli telefonjelentése szerint a nemzeti-parasztpárt vezetői pontos tervet dolgoztak ki a most következő munkapro­gramra vonatkozóan. A tervhez Maniu is hozzájárult, aki tegnap elutazott a főváros­ból. Costachescu volt miniszter viszont ma érkezik meg, hogy a terv részleteit Miha- laohe vele is letárgyalja. A tervet még titok­ban tartják. A Porunca Vremii szerint nem változtat­tak a párt eddigi irányvonalán. Leszögezték, *«>gy úgy Maniu, mint Lupa dr. beszédeikben csupán magánjellegű személyes véleményt mondtak, ami pedig Calinescu ismert ál­lásfoglalását illeti, Mihalaehe megnyugtat­ta Maniut, hogy előzőleg erről nem volt tudomása. így aztán — irja a lap — pillanatnyilag sikerült Mihalaehe elnökségét megmenteni. Vaida mozgalma A Curentul jelentése szerint a román front vezetői Valea Seaca községben meg­beszélést tartottak Vaida elnökletével, melyen Tilea, Voicu Nitescu, Mihai Serban dr., Manu lelkész, Lupescu, dr. Hariton Moldo­van vettek részt. A tanácskozás során meg­vizsgálták az Ardeal-i tagozatok helyzetét s munkaprogramot állítottak fel a jövőre vonatkozóan. Elhatározták, hogy Voicu Ni­tescu, Tilea és Mami lelkész meglátogatják az összes vidéki tagozatokat s szétosztották Vaida 150 oldalas most megjelent röpiratát, mely „Szózat a nemzethez!“ címet viseli. A Credinţa jelentése szerint Vaida nincs megelégedve a mozgalom ed­digi eredményével. A Tg.-Mures-i mezőgazdasági kamarai vá­lasztás kudarca nyugtalanítja, melyen tud­valévőén vereséget szenvedtek a magyar­párti—nemzeti-parasztpárti listával szemben, bár összefogtak a liberálisokkal. A lap sze­rint Vaida nagy reményt fűz röpiratához, melynek első részében a nemzeti-paraszt- pártból való kilépését indokolja, második részében pedig terjengősen foglalkozik a numerus-valahicus programjával. Érdekes könyvujdonság!! DR. JANC3Ó ELEMÉR: A magyar szabadkőművesség Irodalmi és művelődéstör­téneti szerepe a XVIII-ik században. 282 oldal Lei 60, ugyanaz képes kiadás, csak 190 lei Kapható az „ELLENZÉK“ könyvosztályában CLUJ, Piaţa Unirii No. 9. Vidék­re utánvéttel is szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents