Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-18 / 189. szám

trtiliBN'E'ÉK wsxmn-irxamm 19 36 T aaguriz tun Ilii IMI I 111 lllll 1« s I RIPORTSOROZAT A KÁRPÁTOK-TÖVÉBŐL VI-r» de ti'tép végrehajtják Angelesca iskolc-épilési rendeletét ITRTANTS (Az Ellenzők tudósitó jálól.) \ Kárj>útok lövélx'ii több községben állíta­nak fel állami iskolát «/ uj iskolai év kez­dőién, annak a miniszteri rendeletnek értel- imTx'n, mely kötelezővé teszi, hogy minden olyan faluban, ahol még nincs állami iskola, e/ év folyamán fel kell állítani. Az uj rende­let nem veszi figyelembe, hogy szüksége von-e n közs gnek ujabb iskolákra a régiek mel­leti, AngheU'seu közoktatásügyi miniszter nem a szükségleteket tartja szem elölt, ha­nem ismert elveit. Az uj iskolákat meg kell valósítani s azok­nak a hivatalos férafiaknak állását tette füg­gővé attól, akik a rendelet végrehajtásával vannak megbízva. Az iskolák fel állítási | módjára érdekesen világit rá az eset, mely az j Odorliciu-megyei Firtanus községben történt, j A falu lakossága unitárius, itt van az egyházköri esperesi hi- i vatal is Katona Ferenc esperes vezetésével. Két tanerős felekezeti iskolát tartottak fenn a I hívek, hová o falu valamennyi iskolaköteles gyermeke járt és ennek példás működésével kivívta nemcsak az egyházi hatóságok, ha­nem az állami ellenőrző közegek elismerését is. Az iskola alkalmas volt valamennyi tan- j köteles gyermek befogadására, mégis az el- j mult évben az együk tanfelügyelő kijelentet­te, hogy állami iskolát is fognak felállítani s hogy tanulókat is lehessen toborozni, útmu­tatásokat adott . , , az egyház vezetősége viszont — magatartása jogos voltának tudatában — nem engedte át a termet. Az egyik este az elmúlt hót folyamán a jegyző magához hivatta Gálffy Ferenc taní­tót. a felekezeti iskola igazgatóját. A taní­tó fürdőn volt, hogy reumáját ki gyógyítsa és igv helyette leánya, Gálffy Irén tanítónő ment el az. irodába, hogy megkérdezze, mi­ről van szó. A jegyző nem törődve azzal, hogy a tanító fürdőn van, kijelentette: Gálffy Ferenc tanító ur n sóját érde­keken reggel 5 órakor menjen Alidra a csend - örörsre, hogy 7 órára legyen ott és vigye ma- gáixrl a katonaigazolványát is. Mivel a tanító nem volt itthon, természete­sen nem mehetett el. Másnapra kijött maga a esendörörmester Atid-ról és a helyszínen kezdte meg a nyomozást, melynek alapja az a gyanú volt. hogy a tanító és tanítónő biz­tatták az embereket a felebbezésre, > Este 9 órakor érkezett meg a csendőrőr­mester a községbe. Már előre kihirdette a faluban, hogy mindenki, aki felebbezést adott be a póladó ellen, jelenjen meg a jegy­zői kódúban, mert aki elmarad: elzárással és penzbüntetésael fogják sújtani. Meg is jelent mindenki és 9 órakor meg­kezdődött a kitin Ugatás. A fökérdés, amit mindenkinek feltettek, ez volt: Ki biztatta, hogy felebbezést adjanak be, a tanító, vagy a tanít ókisasszony? Fs a felelet egyhangú volt: egyik sem! — inaiig a felébbezük nem tudhattak egymás vallomásáról, mert valamennyit k ii lön - k ü lön hívtak l>e a terembe, ahol az őrmester tette fel a kérdést, a jegyző pedig minden egyes vallomásról külön irta a jegyzőkönyvet. Így tartott éj télutón 1 óráig, mikor az embereket hazaengedték, de közülük nyolcat beidéztek másnap reggelre a 8 kilométerre fekvő Alid­ra a csend örörsre. Es beidézték a csendőr­őrsre Gálffy Irén tanítónőt is. Másnap reggel 6 órakor a tanítónő és a lxüdé/ett gazdák Szontpáli Elek. Vass Albert, Vass János, Vass Mózes és Demeter Mihály a csendőrségen voltak. Köztük Szentpáli Elek érettségizett, 30 év körüli fiataVmber azzal volt vádolva, hogy ő irta meg anyja helyett a feleblx'zést és vele együtt anyját is beidéz- ták. Több, mint három órát kellett várakoz­niuk. amig bebocsátották őket. A tanítónő megkérdezte az egyik csendőrtől, miért hív­ták, mire ez a nagy melegre való tekintettel igv válaszolt: — Ne féljen kisasszony, legyen nyugton, Végre Bejutottak, a tanítónőnek arra a kérdésére, hogy miért kelleti ide jönnie, az őrmester' azt válaszolta, rendele'el kapóit a szolgabirósúgtól, hogy ezeket az embereket ki kell hallgatnia. Nemsokára előá’lt a vád­dal, mely szerint az egyik emln-r előző nap azt vallotta, hogy a tanítónő biztatta feleb- bezés beadására. Gálffy Irén. aki tudta, hogy ezt senki sem vallhatta és megtévesztés akar lenni, kérte az őrmestert, hivja ide azt az embert, hogy a tan­felügyelő távozása után nem vették komo­lyan a dolgot, annál nagyobb meglepetést okozott most a miniszteri rendelet, mely az állami iskola felépítését kötelezővé tette. ISKOLAÉPÍTÉS A rendelet már több mint egy hónappal j megérkezett a községbe, mikor az unitárius ! felekezeti iskola tanulói éppen évzáró ün­nepségre készültek. Gálffy Irén tanítónő el­ment a jegyzői irodába, hogy megkérdezze, szolgabirói engedély nélkül megtarthatják-e az évzáró ünnepélyt, mely hagyományos mó­don mindig az egész falu ünnepe szokott lenni, több müsorszámmal. Dambaiu jegyző, aki különben a magyarsággal a legjobb vi­szonyban élt, előzékenyen jelentette ki, hogy nem kell semmiféle engedély, elvihetik a re­zesbandát is szereplésre és ő maga is le fog menni az ünnepségre. Közben azonban egyéb történt. A jegyző összehívta a községi tanácsosokat, gyűlést tartott, amelyen bejelentette, hogy állami is­kolát kell építeni és költségeit a községi költségvetésbe veszik fel. A költségvetés ennek következtében a mult évinek több mint háromszorosára emelke­dett. 25.000 német diák parádés felvonulása a Május-mezőn Színes beszámoló az olimpiai lázról Milyen hatást váltott ki városunkban a nemzetek mérkőzése? A község lakossága, amely ugyanis elég terhet visel a kultúra érdekében a felekezeti iskola fenntartása által, a jegyző bejelenté­sét nem fogadta el és tudomására hozták, hogv a pótadót megfelebbezik Másnap a jegyző leüzent a felekezeti iskola igazgatójának, ne tartsák meg az ünnepséget engedély nélkül. Az utolsó pillanatban a szol­gabirói engedélyt mégis sikerült megszerezni, de az ikmepólyt az iskolában kellett megtar­tani a kuli űrh öz ‘helyett, hová a jegyző en­gedélyezte volt — és csak közönség nélkül, szigorúan az iskolások előtt tartották meg. Másnap pedig a jegyző nem köszönt sem a tanítónak, sem a tanítónőnek. CSENDŐR I NYOMOZÁS Az elmúlt héten aztán rövid pár nap alatt lebonyolódott úgy az adófelebbezési, mint az iskoLaépitési ügy. Mert a kettő egészen két külön dolog. 39 gazda adott be felebbezést a pótadó ellen, amelynek ügyében még nem történt döntés. A jegyző ujabb gyűlést tartott, amelyen vi­szont már határozottabb formában bontako­zott ki az iskola felállításának terve. Esze­rint az uj állami iskolát a felekezeti iskola épületében kell felállí­tani, abban az iskolában, amely ősrégi egyházi épület. A jegyző azt hozta fel jogalapul, hogy en­nek a teleknek fele, amelyen az iskola áll, a község tulajdona. Az egyház annakidején olyan megállapodást kötött a községgel, hogy a telek felének használata fejében az iskola ■ egyik külön bejáratú termét átengedi gyűlé­sek tartására, olyan időpontban, amikor nincs benne tanítás. A jegyző a gyüléstartási jogot úgy értelmezte, hogy az állami iskola céljából is rendelkezhetik a teremmel, CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Láz volt ez kérem, óriási láz. A spanyol polgár­háború úgy lemaradt a szenzációk mezőnyé­ben, hogy még csak nem is látszik. Egyálta­lában mit akar ez a polgárháború, mikor olyan fontos kérdések feküszuek a szőnye­gen, mint a hasmántegyenes harántugrás olimpiai bajnoksága? Olimpiával fekszünk és olimpiával kelünk, itt, Clujon is. A részletekről ime helyiérdekű olimpiai képeink: Az eredménytáblák előtt . . . Szín: az Ellenzék könyvosztályának elő­tere. Délután öt óra. Már harmincfőnyi tömeg zug és háborog a kirakat előtt. Micsoda hal­latlan eljárás, hogy az eredményeket jelző táblák még benn pihentnek az üzlet mélyén, mialatt kívül -magasan lángol az izgalom. Na végre . . . Megjelennek a táblák. Szabályos roham indul el s vele együtt az alábbi pár­beszéd: 1. Ur: (rövidlátó.) Nem tudja kérem, a bézból meccs Peru és Kamcsatka között, hogy ért véget? 2. Ur: (Akinek egyrészt fogalma sincsen, hogy mi az a bézból (baseba!) másrészt e pillanatban csak a 110 yardos gátfutás dön­tője érdekli). Ne adjam kölcsön a szemei­met? Keresse meg maga! 1. Ur: (Keresgél az eredmények között.) Nincs . . . nem látom sehol . . . Uraságod látja az eredményt? 2. Ur: Miféle eredményt? 1. Ur: Amint mondtam kérem ... a béz- bólt . . . 2. Ur: (Végkép türelmét vesztve.) Hagy­jon nekem békét! 1. Ur: De kérem . . . 2. Ur: Vagy tudja mit? . . . 1. Ur: ?? 2. Ur: Cserélje be egy 200 méteres női mell úszással. Üzletben Vevő: Sima, szürke flohr zoknikat kérek. Segéd: Igenis. (Dobozokat kapkod le a polcról.) Egészen kivételes minőségeink van­nak. Ha szabad így mondanom: rekordminő­ségek. Vevő: Apropos rekord . . . nem tud vala­mit. a szkekecskecskend harmadik fordulójá­ról? Segéd: A szke . . .kecsegecs . . . ? Hogy­ne kérem. Az a fekete nyerte. Ejnye, a nyel­vemen van* a neve ... Főnök: (A strazza mellől). Az Owenst akar­ja mondani. Segéd: Pontosain! Ownes nyerte a fordu­lót kérem, nyolcszázhármas hosszúsággal. Vevő: (tűnődve.) Persze az Owens ... És mondja, igaz, hogy világrekord? Segéd: A legteljesebb mértékben kérem. Vevő: Hm . . . (kifelé indul). Hiába, ezek a négerek . . . micsoda őserő és energia . . . (Már az utcán van, mikor a homlokára üt). Egek, most jut csak eszembe ... (vissza az üzlethez). előtte mondja, amit az őrmester nem telje, á sitett, hanem a többieket kezdte vallatni. H már kudarcot vallott, azt akarta kivailaln hogy a/ cmlxTek nem magáért a/, adó na;1 >/ Síigáért folebbeztek, hanem azért, mert n.e akarják akadályozni az állami iskola feláll! fását. I>e ez Mim járt eredménnyel és miulá valamennyiük vallomásáról ujabb jegyó" könyvet vettek fel. hazaküldtek őket az/.i meghagyással, hogy másnap este legyene’raíi otthon a jegyzői irodában, mert uz. örmcste ismét kimegy és folytatják az eljárási. A jegyző külön is megkérdezte Vass bé fies gazdálkodót, hogy miért nem akarják a J állatni iskolát. MEG TUD-E ÉLNI A TANÍTÓ UR, \\í KITESZIK ÁLLÁSÁBÓL? Este megjelentek az idézettek a jegyzőnél! de az. őrmester nem jött át és azóta rend vaui Elült az a nagy zaj, ami a vallatások miatt napokon kérésziül izgalomban tartotta a fair lakosságát. . 4 . a jegyző mát biza’masan kifejezte azt az akaratát, hogy a: egyik tanító menjen nyugdíjba. Majd pedip aziránt érdeklődött bizalmasan, hogy inilyei a tanító vagyoni állapota, meg tudna-e élni lia kiteszik az állásából? Az uj iskolának pedig szeptember elsején meg kell nyílnia. Tudják ezt a faluban é> nem harcolnak éli I lene. sőt. hogy a teher kevesebb legyen, mái I olyan irányú íervezgelés történt, hogy a m il' I éviién az unitárius hívek által közadakozás- j ból épii't kulturház egyik termét átengedik j állami iskola fészere, csak. hogy a felekezeti" j iskola épülete megmaradhasson régi hivatá sónak. (K Segéd: Alázatos szolgája vagyunk . . . Vevő: Kifelejtettem valamit . . . Segéd: Igen? Vevő: Tudniillik az Owens, ha jól tudora.mo: a magasugrás bajnoka. A viszontlátásra. Otthon'^' Férj, feleség ebédelnek Feleség: Mondja csak Ödön. maga érti l'ö ezeket a világbajnokságokat? Férj: Micsoda kérdés ez . . . Magától ér-"’ tetődik, hogy tökéletesen értem. Feleség: Kedves volna magától, ha megma- cm gyarázná. A tegnap olyan kellemetlen volt lov nekem, mikor Jegenyééknél szóbakerült ésF én nem kapcsolódhattam bele a társalgásba, fid? Férj: Hát szóval a világbajnokság . . . Azi/. egy olyan dolog, hogy például én beugróm ae n vízbe . . . Feleség: Jesszusom Ödön, ne ijesztegessen! re Férj: Miért ne ugranék? Talán nincs rác' okom? Feleség: Már megint kezdi? Miféle okas.de volna magának ilyesmire? Tisztességes havi v; fizetése van, 7.000 lőj. Férj: Amiből rendesen kilencezret költünk, ári de nem ám azért, hogy a kollégáim ne rö--ör högjenek, hogy mialatt én olyan kopottan ne: járok, mint egy napszámos, maga állandóan u. , a korzó szenzációja ... De nem ám!! Feleség: Ödön, az ilyen jeleneteket ki kérem ms magamnak. Férj: Mi az, hogy kikéri? Hát vegye tudó--or másul, hogy ennek a helyzetnek ezennel véges.; lesz. Majd megmutatom én magának, hogy'fţi az én kínosan összekapart, összekörmölt éh--ni bérem nem lesz felöltözve . . . Feleség: (zokog). Nem szégyenli magát... tizenhat éve élünk együtt. .. Férj: Látja, ez az: tizenöt évig magával5 élni . . . Feleség: Mi ez? I Férj: iEz egv világrekord. Vfl.)------------------—------------------------------- ­ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK,] ,3 KÖSZVÉNYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN Y SZENVEDŐKNEK reggelenként i — i poháifts természetes .,FERENC JÓZSEF* keserűvé gyakran felbecsülhetetlen, szolga Latot tesz. Az V orvosok ajánlják. Meggyilkolták Franciaország leghíresebb ergonaépitőjét. Párisból jelentik: Francia- -i ország leghíresebb orgonaépitője gyilkosság . áldozata lett. Viüejuif városkában hálószo­bájában meggyilkolva találták Francoi* ii Lehret orgonaépitőmestert, Franciaország leghíresebb orgonaépitőjét. Lebret már na­pok óta nem mutatkozott s amikor a szom- -i szédok behatoltak lakásába, a szerencsétlen n ember holttestét az ágy alatt találták. A / gyilkosok áldozatukat ponyvába csavarták és az ágy alá tolták. A meggyilkolt orgona- épitő nevét a szakmában az egész világon r ismerik. Alig egy évvel ezelőtt fejezte be s a Notre Dame nagy orgonájának átépítését. Lebret különc volt, aki nagy vagyona elle­nére a kis városba költözött és mint mun­kanélküli orgonaépitő, munkanélküli segélyt kért. Párisban fényesen berendezett laká­sában is élhetett volna, ő azonban inkább Villejuifben lakott, ahol takarékosabban él­hetett. Bizonyosra veszik, hogy az orgona- épitőnél nagyobb pénzösszeg lehetett és gyilkosai tudomást szereztek erről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents