Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-15 / 188. szám

1936 augusztus IS.

QTXwmeic

i

2EMT

Két év híj jón kilenc, záz éve annak, hogy meghalt. 1038 augusztus 15-én „egész Magyarország kobza siralom ra fordult s az ország egész népe, nemesek és nemihez nem tartozók, gazdagok és szegények együtt és egyaránt sűrű könnyhu Hatással és jajgatással! siránkozának a szent király, az árvák legkegyesebb atyja halálán s viala nagy és vigasztalhatatlan szomorúság“. így irt egy félszázad múltán a legendámé, aki feljegyezte az utódok számára a nagy kiirály tetteit. Harovitz püspök óta nagyon sokan kutatták István tetteit, életét — de azért alakja és müve mai napig is inkább legenda, mint pontosan lemérhető történeti valóság. Amilyen hirtelen és előkészítés nélkül lepték meg a IX. század végén a vad magyar lovasok Nyugateurópa népeit, ollyan váratlanul tűnik fel a magyar történelem sodrában István alakja, aki egy emberöltő leforgása alatt e pogány, nomád népből keresztyén európai államot teremt.

Csak a mü látszik, az alkotó nem

Emlékezésünk kapcsán, ez az első tény, amelyik előtt meg kell illanunk: nem 'tudunk reáeml'ékezni! Akárhonnan kezdjük és akármerre forgatjuk a, történelem lapjait, sehonnan sem áll eiléník egy alak, szóval körülírható, képben kiábrázolható, aki megtestesítené azt a Szent Istvánt, akinek a müvét ismerjük. Pesti két szobra' nem segít hozzá, hogy 'képzeletünkben embers zerü

alakká tegyen. Élete nem ott kezdődik, mint más történeti hősé: született ekkor, meg ekkor. Valahány róla szóló müvet olvasunk, azt 'látjuk — Szent István élettörténetének kezdete — az egész magyar őstörténet: a pogány magyarság, a törzsszervezetben élő, Európába beilleszkedni nem tudó, az események által hovatovább inkább halálra ítélt magyar nép. Étettörténetének a befejezése — még nean készült élj. Élete tovább folytatódik a keresztyén, Európába beletalált, szervezett magyar életben — melynek mai napig még nem' lehet végéről beszélni.

■Kén éve jelent meg Kós Károly nagy Szent István-regénye: ,„Az országépitő“. Páratlan munka és bizonyina minden történetkutató különös érdeklődéssel vette 'kezébe. Hogyan látja a művész szeme azt az alkotót, akinek eddig csak alkotását ismer,tűk? Az ország- építés aprólékos megismerése után, milyen maga az országépitő? Szent István király müvét feltárta! a történelem, meglátjuk-e a regényíró szemén át, most magát Szent s Istvánt? Izgató kérdés. De a gyönyörű könyv nem tudott a -kérdésre feleletet adni' Egjész korszakot megelevenítő szemlélete István aSakjáróft egyetlen vonást domborít ki: az áldozat vonósát). Azt, hogy hogyan nyeli el a torténetii szerep, a hatalmas mü a gyenge embert. Ahogy halad ® regény, úgy tűnik el az ember, a történeti hős, a szerető férfi, az apa — és marad egy hatalmas szerep, eg7 emberfeletti műalkotás. És épp ebben a nemleges válaszban van Kós művészete és regényének az igazsága. Szent István eltűnt, nincs. Mint embert, egy korszak

egyik alakját — hasztalanul keressük. Sirás es kacagás, tervek és csalódások, fájdalmak es örömek — szóval mindaz, ami kitesz egy emberi életet — eltűnt az alakjából. Szent István ennél: sokkal kevesebb, de sokkal több. A neve nem egy alakot jelöli, hanem a magyarságnak olyan sorsfordulását, amelyhez hasonló azóta sem következett be történelme folyamán. Amikor Szent Istvánra

emlékszünk, akkor nem egy történelmi hőst szedünk elő a múlt lapjairól, hanem sa ja t múltúnk, nemzetünk élettörténetének legdöntőbb szakaszat idézzük emlékezetünkbe. Ezért nem- tudunk reá, történelmi, emberi alakjára emlékezni. Történelmi, emberi alakjai talán minden időkre (legenda és rejtély marad, láthagamkm mozgató, az előtérben álló, látható mű mögött. A következőkben csak e királyi mü néhány darabjának az összeszedésére í vállalkozhatunk.

Az uj alkotmány: a Szentháromság alkotmánya

„Ha pedig valamikor talákatnának a te hatóságod «kitt olyanok, akik a Szentháromság alkotmányát megbontani, abból valamit elvenni, «ivagy hozzátenni akarnának... i yeneknek se táplálást, se oltalmat ne adj, nehogy magad is társuknak és jóakarójuknak láttassál“. Ezt a törvényt. irta elő Imre fiához intézete „Inoelsmei“-ben. E néhány sor rámutat az István által végbement n-agy magyar sorsváltozás (legfőbb vonására). A pogányságból Krisztus hitére tért meg a nép. Az Íratlan ősi jogszokások helyét a „Szent- { háromság dkflftmárcg»“ iogWita ck .S e váltó- 1

SCWERK

fc* t I 5 • S L-l/HVtt

megmutatja, hogy kék, vagy szürke szemhez,, szőke hajhoz, élénk arcszinhez AAystikum Rachel ţ púder és egy kevés Orange arcfesték illik I Azonban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy geszfenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott — Mystikum púder arcfesték. kiegészíti szépségét és ami még fontosabb: kiemeli egyéniségét <

zásnak — melyről tudjuk, hogy Isten 'akarata és az egyház papi .szolgálata nélkül nem mehetett végbe — a legfőbb eszközlője István volt.

István keresztyén hitének és személyiségének. a kialakulása — többé-kevésbé homályos mind a mai napig, Valószínül eg már 4—5 éves korában (974 körül) megkeresztelték őt az apja, Géza által az országba, behívott idegen papok. Döntő hatással lehetett azután reá a 900-ais évek végén néhány olyan keresztyén lélek, akik mindenestől Krisztus szolgálatára adták magukat). Adalbert prágai püspök, Radia apát és GizeLla, az apácának készült bajor hercegleány lehettek azok, akiknek hitén át megizmosodott az eljövendő apostoli király keresztyén hite. Mimdahármon benne állottak a nyugati egyház X. századbeli nagy reformmozgalmában, amelyet a történelem duny-i reform néven ismer. Az egyház elvilágjiasodásával állott szemben ez a mozgalom, mely előbb csak néhány kolostor megtisztítására irányult. A megtisztított .szervezetű és muiikorandü kolostorok azonban kongregációba tömörültek s rövid időn belül 2000 kolostor tartozott a duny-i kongregációbaj' 2000 kolostor szerzetesei egész Európában e mozgalom szolgálatába állottak. Az ügy: Krisztus egyetemes királyságának a diadala minden állami érdekkel, császári hatalommal, főpapok visszaéléseivel, pogány népek vadságával szemben. Óriálsi mozgalommá nőtte ki magát a cluny-i szerzetes-reform, tisztító, nevelő, misszionáló munkája átfogta egész Európát. A már meglevő nyugati keresztyén népek vallásos és erkölcsi életének a megtisztításán kívül ez a mozgalom eredményezte Észak- és Közép-Európa félpogány népeinek: dánoknak (965), cseheknek (976), lengyeleknek (966), norvégeknek (995), svédeknek (1008) és magyaroknak (1000) a végleges megtérését. Ennek az egyházi! mozgalomnak volt egyik vezéralakja Adalbert prágai püspök, — aki 995-ben három hónapot töltött Esztergomban, az akkori magyar fővárosban). Ö bérmálta Istvánt és három, hónapon át tanította. Adalbert hatására jött létre a magyar István és bajor Gizella házassága és Adalibertnek volt jó barátja Rad- iia apát, István udvari papja.

A keresztyénség magyarok közötti misz- szaöjának a tulajdonképpeni hordozója azonban nem1 néhány itt levő szlovén, vagy beszivárgott német pap volt — hanem maga István. István, akit rabul ejtett a Krisztus egyetemes királyságjár a tjörő X. századbeli spirituális mozgalom és aki. teljes erejével, királyi hatalmával küzdött ezért az ügyért- Uj alkotmányt — a Szentháromság alkotmányát akarta diadalra juttatni. Az alkotmány általánosan kötelező erejét nem a személytől személyig szálló beszéd által váló meggyőzéssel nyeri — hanem egyszerre, külső erő alkalmazása által. Az uj vallás, a keresztyén hitt ugyanilyen külső, kötelező törvény — a szó szoros értelmében vett „alkotmány“ gyanánt vett hódítást az országban. És István, akiről feljegyezték, hogy „ai legyőzőt- tekkel kegyesebben, a. jámborokkal szelideb- ben senki sem bánt nála“ —kegyetlen és haláltosztogató ur tudott lenni, ha valaki szembe szállott ezzel' a. hittel. Koppány, Ajtony, Gyula vajda, Tonuszaba, Vászoly saját atyafiai, vagy legalább is az ország előkelő vezérei voltak, — de halniuk kellett,

mert nem hajoltak az uj vallásra.

Pietista keresztyén szemmel ma sok kritikát lehet mondani az ilyenfajta misszió felett, de történelmi mérlegjelés alapján csak Istvánnak lehetett igaza. Akkor, a X- század végén — a magyarságnak mulhatatlíanuil szüksége volt a keresztyémégre és a keresztyén egyháznak, ha hü akart maradni önmagához, meg kellett hódítania a magyarságot. Két egymást kereső kéz — akik szemben álltak a kettő találkozásával, azoknak ki kellett hullania az idő rostáján. István király nagy tette az, hogy e találkozás szükségességét felismerve s azt teljes következetességgel hajtotta végre.

De nemcsak karddal hódította meg népét Krisztusnak. A római pápa, II- Szilveszter — i ooo-ben, amikor korona: küldött István kertére, ugyanakkor apostoli keresztet is küldött. És István a sokkal nehezebb és lassúbb hódítás, a kereszttel való hódítás munkáját is elkezdte ,a Krisztus királyságáért. Saját fiát, Imre herceget a keresztyén hit és egyház félelmében nevelte. Ő maga a könyörületesség és igazságosság mintaképe vök, .az Úrtól reá mért sok keresztet pedig zúgolódás nélkül viselte. De nemcsak egyé- nii, családi életében látszott meg az, hogy Krisztus országát lelkileg is igyekszik építeni, hanem országos munkájában isAz uj életforma: a monarchikus királyság

Sokáig lehetne folytatni István müvének az ismertetését egyházi vonatkozásban. A rövid terjedelmű megemlékezés azonban lehetőleg teljes képet kell adjon, a belső változás után rá kell- mutasson a külsőkre isA kettő nem egyenértékű — ezt már most 'leszögezhetjük. A keresztyén hit felvétele — tulajdonképpen ez Szent István müvének maradandó része. A gazdátlan, csatangoló, pogány magyarságot. — Krisztus keresztjéhez kötötte. A céltalan pogány élet célt és tartalmat nyer: Krisztus királysága 'szolgálatában. A magyar történelmet végig: lehet kísérni abból a szempontból, ; hogy ez a belső változás hogyan jelentke- j zeit, hogy maradt meg és hogyan ujult meg újból és újból a magyar történet legnagyszerűbb koraiban és legkimagaslóbb embereiben.

E belső tartalomváltozás az életforma változását is magaval hozta. A Szentháromság alkotmánya — egyes intézkedésekben és egyes törvényekben lett a magyarság irányító kormányává. A régi szokásjog helyett írott törvénykönyvet léptet életbe a király. A törvénykönyv a bajorországi törvények mintája után készült és a nyugati egyház kánon jogának a fontosabb intézkedéseit tartotta szem előtt. A törvények az egyházat, papokat, templomokat védik, igyekeznek kiirtani a pogány szokásokat és a pogány erkölcsöket keresztyénivé szelídíteni. Az írott törvény azonban csak betű marad, ha nincs mögötte megfelelő királyi- hatalom- István azonban nem feledkezett meg erről sem. A király hatalma akkora volt, amekkora a gazdasága. Ő tehát nemzetségének régi, hatalmas birtokain kívül birtokba vette az egyes törzsek területei között levő gazdátlan területeket, birtokba vette a lázadó urak elkobzott területe!': s igy az egész országban, mindenfelé szétszórt magángazdaságain várakat építtetett, összesen 39 ilyen vár emelkedett élete végén — mindegyik vár élére annak a vidéknek valamilyen tekintélyes nemzetségbe!:', vezető férfiét rendelte. Sőt nemcsak magyarokat, hanem nyugatról jövő német urakat is szívesen fogadott szolgálatába — rájuk bizta családi vagyonának egy-agy darabját hübér gyanánt s ennek ellenében hadi szolgálatot várt tőlük. Az ország hadnagya, a fejedelem így azután rövidesen kiemelkedec a többi törzs hadnagyai közül s rövid időn belül már nem „egyenlők közt az első“ — hanem az egész népnek ura — a szó teljes értelmében mo- narcha. Az igy megszerzett hatalommal a pápa által küldött korona nem uj erőt, hanem csak fényt, ragyogást és királyi címet adott).

A monarchikus királyság nemzeti szervezet történetének egyik darabja — a törzsi életforma és a rendi állam kialakulása között 1000—1222 (Arany Bulla). A külső

életformák folytonos ritmikus változásában egyetlen forma sem tarthat igényt az örökkévalóságra. Szent István érdeme azonban ezen a ponton is kétségtelen. Amikor a törzsi szervezet fejetlensége és a nomád életmód nyugtalansága veszéllyel fenyegette a magyarságot, a széthullás, felmorzsoltatás veszélyével — István király megteremtette azt az életformát, amelyikre szükség volt. S hogy ezt az életformát meg: tudta teremteni, abban minden bizonnyal a keresztyénség, a megtalált belső élettartalom volt segítségére. Keresztyén törvények és nyugati keresztyén államberendezkedések példái voltak országépitő munkájának ösztönzői. Külön érdeme azután Istvánnak, hogy nyugatról átplántált intézményeket, hatalmi szervezeteket a régi magyar intézményekkel összeakasztotta s igy , amint az idegenből erőszakká! hozott keresztyénséget meginditóttá a magyar lélek erőszak nélküli meghódítására is- ugyanúgy indította el- e nyugattól kapott életformákat ás kereteket is a maguk magyarrá válásának az utján.

Szent István a maga erelyével, kardjával és kezének imára kui csalásával egy nagyon nehéz korban kivezető utat, idői megoldást nyert a magyar nép élete számára. S ezt a idői megoldást meg tudta nyerni, mivel el- ződeg kereste már és megtalálta a magva • élet időíeletti megoldását és igazi élettanai - mát a keresztyénségben. juhász IstvánWilliams USA a 400 m.-es sikfutás bajnoka a fényképészek pergőtüzében