Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-15 / 188. szám

1936 augusztus IS. QTXwmeic i 2EMT Két év híj jón kilenc, záz éve annak, hogy meghalt. 1038 augusztus 15-én „egész Ma­gyarország kobza siralom ra fordult s az or­szág egész népe, nemesek és nemihez nem tartozók, gazdagok és szegények együtt és egyaránt sűrű könnyhu Hatással és jajgatás­sal! siránkozának a szent király, az árvák legkegyesebb atyja halálán s viala nagy és vigasztalhatatlan szomorúság“. így irt egy félszázad múltán a legendámé, aki felje­gyezte az utódok számára a nagy kiirály tet­teit. Harovitz püspök óta nagyon sokan ku­tatták István tetteit, életét — de azért alakja és müve mai napig is inkább legenda, mint pontosan lemérhető történeti valóság. Ami­lyen hirtelen és előkészítés nélkül lepték meg a IX. század végén a vad magyar lova­sok Nyugateurópa népeit, ollyan váratlanul tűnik fel a magyar történelem sodrában Ist­ván alakja, aki egy emberöltő leforgása alatt e pogány, nomád népből keresztyén európai államot teremt. Csak a mü látszik, az alkotó nem Emlékezésünk kapcsán, ez az első tény, amelyik előtt meg kell illanunk: nem 'tu­dunk reáeml'ékezni! Akárhonnan kezdjük és akármerre forgatjuk a, történelem lapjait, sehonnan sem áll eiléník egy alak, szóval kö­rülírható, képben kiábrázolható, aki megtes­tesítené azt a Szent Istvánt, akinek a mü­vét ismerjük. Pesti két szobra' nem segít hozzá, hogy 'képzeletünkben embers zerü alakká tegyen. Élete nem ott kezdődik, mint más történeti hősé: született ekkor, meg ek­kor. Valahány róla szóló müvet olvasunk, azt 'látjuk — Szent István élettörténetének kezdete — az egész magyar őstörténet: a pogány magyarság, a törzsszervezetben élő, Európába beilleszkedni nem tudó, az esemé­nyek által hovatovább inkább halálra ítélt magyar nép. Étettörténetének a befejezése — még nean készült élj. Élete tovább folyta­tódik a keresztyén, Európába beletalált, szervezett magyar életben — melynek mai napig még nem' lehet végéről beszélni. ■Kén éve jelent meg Kós Károly nagy Szent István-regénye: ,„Az országépitő“. Páratlan munka és bizonyina minden történetkutató különös érdeklődéssel vette 'kezébe. Hogyan látja a művész szeme azt az alkotót, akinek eddig csak alkotását ismer,tűk? Az ország- építés aprólékos megismerése után, milyen maga az országépitő? Szent István király müvét feltárta! a történelem, meglátjuk-e a regényíró szemén át, most magát Szent s Istvánt? Izgató kérdés. De a gyönyörű könyv nem tudott a -kérdésre feleletet adni' Egjész korszakot megelevenítő szemlélete Ist­ván aSakjáróft egyetlen vonást domborít ki: az áldozat vonósát). Azt, hogy hogyan nyeli el a torténetii szerep, a hatalmas mü a gyen­ge embert. Ahogy halad ® regény, úgy tű­nik el az ember, a történeti hős, a szerető férfi, az apa — és marad egy hatalmas sze­rep, eg7 emberfeletti műalkotás. És épp eb­ben a nemleges válaszban van Kós művé­szete és regényének az igazsága. Szent István eltűnt, nincs. Mint embert, egy korszak egyik alakját — hasztalanul keressük. Sirás es kacagás, tervek és csalódások, fájdalmak es örömek — szóval mindaz, ami kitesz egy emberi életet — eltűnt az alakjából. Szent István ennél: sokkal kevesebb, de sokkal több. A neve nem egy alakot jelöli, hanem a magyarságnak olyan sorsfordulását, amely­hez hasonló azóta sem következett be törté­nelme folyamán. Amikor Szent Istvánra emlékszünk, akkor nem egy történelmi hőst szedünk elő a múlt lapjairól, hanem sa ja t múltúnk, nemzetünk élettörténetének leg­döntőbb szakaszat idézzük emlékezetünkbe. Ezért nem- tudunk reá, történelmi, emberi alakjára emlékezni. Történelmi, emberi alakjai talán minden időkre (legenda és rej­tély marad, láthagamkm mozgató, az előtér­ben álló, látható mű mögött. A követke­zőkben csak e királyi mü néhány darabjá­nak az összeszedésére í vállalkozhatunk. Az uj alkotmány: a Szenthá­romság alkotmánya „Ha pedig valamikor talákatnának a te hatóságod «kitt olyanok, akik a Szenthá­romság alkotmányát megbontani, abból vala­mit elvenni, «ivagy hozzátenni akarnának... i yeneknek se táplálást, se oltalmat ne adj, nehogy magad is társuknak és jóakarójuk­nak láttassál“. Ezt a törvényt. irta elő Imre fiához intézete „Inoelsmei“-ben. E néhány sor rámutat az István által végbement n-agy magyar sorsváltozás (legfőbb vonására). A po­gányságból Krisztus hitére tért meg a nép. Az Íratlan ősi jogszokások helyét a „Szent- { háromság dkflftmárcg»“ iogWita ck .S e váltó- 1 SCWERK fc* t I 5 • S L-l/HVtt megmutatja, hogy kék, vagy szürke szemhez,, szőke hajhoz, élénk arcszinhez AAystikum Rachel ţ púder és egy kevés Orange arcfesték illik I Azon­ban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy geszfenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott — Mystikum púder arcfesték. kiegészíti szépségét és ami még fontosabb: kie­meli egyéniségét < zásnak — melyről tudjuk, hogy Isten 'aka­rata és az egyház papi .szolgálata nélkül nem mehetett végbe — a legfőbb eszközlője Ist­ván volt. István keresztyén hitének és személyisé­gének. a kialakulása — többé-kevésbé homá­lyos mind a mai napig, Valószínül eg már 4—5 éves korában (974 körül) megkeresz­telték őt az apja, Géza által az országba, be­hívott idegen papok. Döntő hatással lehe­tett azután reá a 900-ais évek végén néhány olyan keresztyén lélek, akik mindenestől Krisztus szolgálatára adták magukat). Adal­bert prágai püspök, Radia apát és GizeLla, az apácának készült bajor hercegleány lehet­tek azok, akiknek hitén át megizmosodott az eljövendő apostoli király keresztyén hite. Mimdahármon benne állottak a nyugati egy­ház X. századbeli nagy reformmozgalmában, amelyet a történelem duny-i reform néven ismer. Az egyház elvilágjiasodásával állott szemben ez a mozgalom, mely előbb csak néhány kolostor megtisztítására irányult. A megtisztított .szervezetű és muiikorandü ko­lostorok azonban kongregációba tömörül­tek s rövid időn belül 2000 kolostor tarto­zott a duny-i kongregációbaj' 2000 kolostor szerzetesei egész Európában e mozgalom szolgálatába állottak. Az ügy: Krisztus egye­temes királyságának a diadala minden álla­mi érdekkel, császári hatalommal, főpapok visszaéléseivel, pogány népek vadságával szemben. Óriálsi mozgalommá nőtte ki ma­gát a cluny-i szerzetes-reform, tisztító, ne­velő, misszionáló munkája átfogta egész Eu­rópát. A már meglevő nyugati keresztyén népek vallásos és erkölcsi életének a meg­tisztításán kívül ez a mozgalom eredményez­te Észak- és Közép-Európa félpogány népei­nek: dánoknak (965), cseheknek (976), len­gyeleknek (966), norvégeknek (995), svédek­nek (1008) és magyaroknak (1000) a végle­ges megtérését. Ennek az egyházi! mozga­lomnak volt egyik vezéralakja Adalbert prá­gai püspök, — aki 995-ben három hónapot töltött Esztergomban, az akkori magyar fő­városban). Ö bérmálta Istvánt és három, hó­napon át tanította. Adalbert hatására jött létre a magyar István és bajor Gizella há­zassága és Adalibertnek volt jó barátja Rad- iia apát, István udvari papja. A keresztyénség magyarok közötti misz- szaöjának a tulajdonképpeni hordozója azon­ban nem1 néhány itt levő szlovén, vagy be­szivárgott német pap volt — hanem maga István. István, akit rabul ejtett a Krisztus egyetemes királyságjár a tjörő X. századbeli spirituális mozgalom és aki. teljes erejével, királyi hatalmával küzdött ezért az ügyért- Uj alkotmányt — a Szentháromság alkotmá­nyát akarta diadalra juttatni. Az alkotmány általánosan kötelező erejét nem a személytől személyig szálló beszéd által váló meggyő­zéssel nyeri — hanem egyszerre, külső erő alkalmazása által. Az uj vallás, a keresztyén hitt ugyanilyen külső, kötelező törvény — a szó szoros értelmében vett „alkotmány“ gyanánt vett hódítást az országban. És Ist­ván, akiről feljegyezték, hogy „ai legyőzőt- tekkel kegyesebben, a. jámborokkal szelideb- ben senki sem bánt nála“ —kegyetlen és haláltosztogató ur tudott lenni, ha valaki szembe szállott ezzel' a. hittel. Koppány, Aj­tony, Gyula vajda, Tonuszaba, Vászoly sa­ját atyafiai, vagy legalább is az ország elő­kelő vezérei voltak, — de halniuk kellett, mert nem hajoltak az uj vallásra. Pietista keresztyén szemmel ma sok kri­tikát lehet mondani az ilyenfajta misszió fe­lett, de történelmi mérlegjelés alapján csak Istvánnak lehetett igaza. Akkor, a X- század végén — a magyarságnak mulhatatlíanuil szüksége volt a keresztyémégre és a keresz­tyén egyháznak, ha hü akart maradni ön­magához, meg kellett hódítania a magyarsá­got. Két egymást kereső kéz — akik szem­ben álltak a kettő találkozásával, azoknak ki kellett hullania az idő rostáján. István király nagy tette az, hogy e találkozás szük­ségességét felismerve s azt teljes következe­tességgel hajtotta végre. De nemcsak karddal hódította meg népét Krisztusnak. A római pápa, II- Szilveszter — i ooo-ben, amikor korona: küldött Ist­ván kertére, ugyanakkor apostoli keresztet is küldött. És István a sokkal nehezebb és lassúbb hódítás, a kereszttel való hódítás munkáját is elkezdte ,a Krisztus királyságá­ért. Saját fiát, Imre herceget a keresztyén hit és egyház félelmében nevelte. Ő maga a könyörületesség és igazságosság mintaképe vök, .az Úrtól reá mért sok keresztet pedig zúgolódás nélkül viselte. De nemcsak egyé- nii, családi életében látszott meg az, hogy Krisztus országát lelkileg is igyekszik épí­teni, hanem országos munkájában is­Az uj életforma: a monarchikus királyság Sokáig lehetne folytatni István müvének az ismertetését egyházi vonatkozásban. A rövid terjedelmű megemlékezés azonban le­hetőleg teljes képet kell adjon, a belső vál­tozás után rá kell- mutasson a külsőkre is­A kettő nem egyenértékű — ezt már most 'leszögezhetjük. A keresztyén hit fel­vétele — tulajdonképpen ez Szent István müvének maradandó része. A gazdátlan, csatangoló, pogány magyarságot. — Krisz­tus keresztjéhez kötötte. A céltalan pogány élet célt és tartalmat nyer: Krisztus király­sága 'szolgálatában. A magyar történelmet végig: lehet kísérni abból a szempontból, ; hogy ez a belső változás hogyan jelentke- j zeit, hogy maradt meg és hogyan ujult meg újból és újból a magyar történet legnagy­szerűbb koraiban és legkimagaslóbb embe­reiben. E belső tartalomváltozás az életforma vál­tozását is magaval hozta. A Szentháromság alkotmánya — egyes intézkedésekben és egyes törvényekben lett a magyarság irá­nyító kormányává. A régi szokásjog helyett írott törvénykönyvet léptet életbe a király. A törvénykönyv a bajorországi törvények mintája után készült és a nyugati egyház kánon jogának a fontosabb intézkedéseit tar­totta szem előtt. A törvények az egyházat, papokat, templomokat védik, igyekeznek ki­irtani a pogány szokásokat és a pogány er­kölcsöket keresztyénivé szelídíteni. Az írott törvény azonban csak betű marad, ha nincs mögötte megfelelő királyi- hatalom- István azonban nem feledkezett meg erről sem. A király hatalma akkora volt, amekkora a gazdasága. Ő tehát nemzetségének régi, ha­talmas birtokain kívül birtokba vette az egyes törzsek területei között levő gazdát­lan területeket, birtokba vette a lázadó urak elkobzott területe!': s igy az egész ország­ban, mindenfelé szétszórt magángazdaságain várakat építtetett, összesen 39 ilyen vár emelkedett élete végén — mindegyik vár élére annak a vidéknek valamilyen tekinté­lyes nemzetségbe!:', vezető férfiét rendelte. Sőt nemcsak magyarokat, hanem nyugatról jövő német urakat is szívesen fogadott szol­gálatába — rájuk bizta családi vagyonának egy-agy darabját hübér gyanánt s ennek el­lenében hadi szolgálatot várt tőlük. Az or­szág hadnagya, a fejedelem így azután rövi­desen kiemelkedec a többi törzs hadnagyai közül s rövid időn belül már nem „egyen­lők közt az első“ — hanem az egész nép­nek ura — a szó teljes értelmében mo- narcha. Az igy megszerzett hatalommal a pápa által küldött korona nem uj erőt, ha­nem csak fényt, ragyogást és királyi címet adott). A monarchikus királyság nemzeti szerve­zet történetének egyik darabja — a törzsi életforma és a rendi állam kialakulása kö­zött 1000—1222 (Arany Bulla). A külső életformák folytonos ritmikus változásában egyetlen forma sem tarthat igényt az örök­kévalóságra. Szent István érdeme azonban ezen a ponton is kétségtelen. Amikor a tör­zsi szervezet fejetlensége és a nomád élet­mód nyugtalansága veszéllyel fenyegette a magyarságot, a széthullás, felmorzsoltatás veszélyével — István király megteremtette azt az életformát, amelyikre szükség volt. S hogy ezt az életformát meg: tudta teremteni, abban minden bizonnyal a keresztyénség, a megtalált belső élettartalom volt segítségére. Keresztyén törvények és nyugati keresztyén államberendezkedések példái voltak ország­épitő munkájának ösztönzői. Külön érdeme azután Istvánnak, hogy nyugatról átplán­tált intézményeket, hatalmi szervezeteket a régi magyar intézményekkel összeakasztotta s igy , amint az idegenből erőszakká! ho­zott keresztyénséget meginditóttá a magyar lélek erőszak nélküli meghódítására is- ugyanúgy indította el- e nyugattól kapott életformákat ás kereteket is a maguk ma­gyarrá válásának az utján. Szent István a maga erelyével, kardjával és kezének imára kui csalásával egy nagyon nehéz korban kivezető utat, idői megoldást nyert a magyar nép élete számára. S ezt a idői megoldást meg tudta nyerni, mivel el- ződeg kereste már és megtalálta a magva • élet időíeletti megoldását és igazi élettanai - mát a keresztyénségben. juhász István­Williams USA a 400 m.-es sikfutás bajnoka a fényképészek pergőtüzében

Next

/
Thumbnails
Contents