Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)
1936-08-14 / 187. szám
4 ELLENZŐK 193f> aaţrnnz i om 14. AZ OLIMPIA KÉPEKBEN. A KÖZÉPSÚLYÚ SÚLYEMELÉS HELYEZETTJEI. A DEKATLON 100 MÉTER STARTJA. Balról: Khadr El Tonny, a győztes, Ismay német, Az előtérben Parker USA. Wagner német. Nagy sikere volt Szegeden a „ Bizáncu szabadtéri előadásának A Budapest—bécs- párái gyorsvonaton, egy másodosztályú fülkében megjelenik egy izgatott hölgy, ahogy vpi>en eg\ zsúfolt és hangos állomáson áll a vonul. Beront a fülkébe, nem kérdezi van-e hely, leül arra ti csöpp bársonysávra, amely kalapok, emberi lábak és testek ős csomagok és kabátok küL zött üresen áll és elkezd kiabálni: Idegyere, apuci, ide, ide, itt még van hely. Éjszaka van, az utasok álmosak, törődöttek. rosszkedvűek. Megp/ólal egy ur. Kérem itt nincs hőbb hely. Dehogynincs. Apuci nem állhat egész éjjel a folyosón. Gyere lie apuci! Apuci bejön. Kövér, fekete ember. Az idegem ur dühös lesz. — Nem értem kérem. Láthatja, hogy nincs több hely. Ilyet még 'életemben nem láttam. Minek izgul kérem? — - Nem izgulok. Gyere apuci! — Déliogy nem izgul. Látja ez a hölgy is most szállt fel, nyugodtam, megkérdezte van-e hely, azt mondtuk van, erre bejött és leült. Lehet nyugodtan is utazni kérem. A ,.hölgy“, aki most szállt fel, én volnék. Nagyon meg vagyok hatva. Az idegen ur,folytatja: — Talán először utazik kérem és okkor érthető . . . — Én először? Biztosíthatom, hogy töblvet utaztam, mint maga. — Nálam? Haha . . . Aki életem háromnegyed részét vonaton töltőim. — Bocsánat, nem tudtam, hogy kereskedelmi utazó. Apuci add ide a vizet — hopp, hopp — ó, pardon . . . Igazán mem akartam . . . A viz fele a zsörtölődő idegen ur nadrágján folyik szomorúan lefelé. Úti társaink már valamennyien felébredtek a hangos szóváltásra és rosszkedvűen, de érdeklődéssel várják a fejleményeket. Egyedül az egyiptomi magyar ur mosolyog, pedig ő lehet a legfáradtabb, mert Kairó—Stambul—Bucureşti után megy haza Budapestre. Az idegen ur beszél, törölgeti a vizet, enyhén káromkodik, egész szalonképesen. A hölgy szemmel láthatóan szégyelli a történteket. Csönd lesz, elindulunk. Az egyiptomi ur érdekes dolgokat mesél. .Elmondja kérdésemre, hogy körülbelül száz magyar él Kairóban, hogy a ruházkodás elképesztően drága és éppen ezért az ő (felesége, ki már Budapesten várja őt, mindig a magyar fővárosban vagy más európai helyen vásárol be magának. Megtudom, hogy ez a száz magyar nem jelenti az ott élő artistákat, mert tudni való, hogy keleten minden második táncosnő vagy artista magyar. Megtudom, hogy ő azért nem barna, mert Egyiptomban igazán nem lehet lesüind, az égető, szörnyű napsugarak alatt, mert ott mindenki csak az árnyékot keresi. Megtudom, hogy a jó öreg szfmkszet még jobban kiásták, hogy az egyiptomi kar és lábpereces nők nagyon: szépek, hogy Kairó forró és varázsos város s hogy a Nilusmenti fellah a világ legigénytelenebb munkása. Egyszer úti társam megkérdezte az egyik, egyiptomi munkaadótól, hogy miért fizet olyan szörnyen keveset azoknak az emberi páriáknak, mire magától értetődő hangon felelte: Ha többet fizetnék neki, egy héten két napig dolgozna csak és négy napig lustálkodna . . . Miközben földrajzi tudásomat ilyen módon bővitem, észrevesszük, hogy a két ellenfél, a leöntött ur s az izgatott hölgy egymás mellett ülnek és egészen barátságosan beszélgetnek. Sőt, mintha az idegen ur udvarolna a hölgynek. Halkan beszél, de a hölgy válaszai tisztán hallhatók: — Ooh ... áh nem ... áh igen ... oh nem vagyok szép . . . komolyan? Na ne mondja, na ne . . . Közben valamennyien elbóbiskolunk, zö- työgtet a vonat, állomások mellett haladunk el. Végül arra ébredünk, hogy a veszekedős ur szedelőzködik, mert közeledik egy nagy állomás, ahol leszáll. Aztán hosszasan fogja a hölgy kezét, akinek apucija vigan horkol a folyosón, egészen érzelmes hangon beszél, csillog a szeme, egészen1 hősszerelmesnek látszik. Majd megszólal a hölgy fuvola hangon .. . — Igazán, nagyon kedves, nagyon kedves... okvetlen keressen fel, ha nálunk jár .. . megvan a cím . . . nagyon (fogunk örülni . . . apuci is . . , viszontlátásra . . . Isten vele ... pá ,. . Milyen: szépen kibékültek, Istenem . . . (M. L.) Az uj közigazgatási törvény magyar fordítása (dr. Kiss Endre ügyvéd fordításában) 50 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Piaţa Unirii. Vidékiek 80 lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében bérraentve kapják. SZEGED. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szombation este ünnepélyes külsőségek között zajlott le a szegedi Dóm-téren Herczeg Ferenc történelmi drámájának, a Bizáncnak előadása. A „magyar Salzburgénak igazán dicsőségére vált az előadás, amelyet dr. Janovics Jenő kitűnő rendezésében Bánky György kísérőzenéjével adtak elő egy páratlanul szép nyolcsiku színpadon, amelyet Vargha Mátyás tervezett. Szingazdag csillogó, keleti kép fogadta a nézőket, akik elragadtatva tapsoltak a rendezőnek és a kiváló művészegyüttesnek egyaránt. Az utolsó kép végjelenete különösen páratlan hatást lett az egybegyiilt előkelő közönségre. Ugyanis ekkor kivilágosodtak a torony ablakai az árkádok, a Mária szobor, a sokszínű ablakok és BERLIN, augusztus hó. (Berlini munkatér, sunktól). A berlini Qlimpiász díszpáholyában, lennt a vörös solakon, bent az időmérő fülkékben s fenn a sajtótribünön mindenki között a legfürgébb egy 70 éves, angolos ba- juszu öregur: William Mc. Garland amerikai ezredes. Nevét mindenki ismeri, ki a los-angelesi olimpiászt megjárta, mindig nevető, pirospozsgás arcát akkor ezernyi fotó és rajz örökítette meg. Ö volt az utolsóelőtti nagy világ-sporttalálkozó amerikai elnöke, az ö kezében futott össze a hatalmas amerikai szervezet minden szála, ö töltötte be azt a fontos pozíciót, melynek ezernyi gondja itten, Berlinben Lewald tanácsosra hárul. Garland Berlinben azonban másról hires. Az ezredes gondjára bizta ugyanis a nemzet; közi komité négy éven át az ötgyürüs — eredeti — olimpiai lobogó megőrzését, ő felelt érte s volt őre annak a becses ereklyének, mely ma már a sport históriájában legalább is épp olyan értékkel bir, mint bármelyik középkori aranybulla. Páncélteremben az olimpiai zászló Me. Garland szemef'énye a los-angelesi városháza egyik páncéltermében pihent négy évig. A valódi selyem, nagy olimpiai zászlót óriási, többszörösen lepecsételt acélhüvely zárta kiörül, ebből a levegőt kiszívták, úgy, hogy az ily módon konzervált lobogón még ma sem látszik egyetlen gyűrődés, de még o legparányibb anyagromlás sem. Ez év júliusában azután az olimpiai komité elnökségének ellenőrzése mellett ezt a hüvelyt leadták Mr. Garlandnak, ki azt a hómét „Bremen“ fedélzetének egyik külön kabinjában hozta át Európába. a Dóm kapui feltárultak. Benntröl felzugott az orgona, s az oltár felöl meny- nyei fény áradt a térre. Anna császárnét Tőkés Anna alakította nagy sikerrel. Kiss Ferenc zsoldoskapitánya ércfigura. Több, városunkban is jól ismert színész vett részt őszinte sikerrel az előadáson: Tárav Ferenc, aki Konstantin császárt alakitolta, Földénvi László, Oláh Ferenc — és Fekete Mihály, aki Demetert alakította. Fekete alakítása nagy feltűnést keltett és budapesti lapok nagyon megdicsérték. A többiek: Mezey Mária, Kürthy József, Olthy Magda; Bartos Gyula és a kisebb szereplők valamennyien hozzájárultak ahhoz, hogy a nézők egy felejthetetlen élménnyel gazdagabban távozzanak az előadásról. A zászló fülkéje előtt az utón állandóan két diszruhás matróz állott őrt feszes vi- gyázzban. Ziegenbein kapitány, a Bremen világhírű sebességrekorder parancsnoka pedig naponta rádiogrammokban tudósította Berlint, hogy a „zászló körül minden rendben van“. Az olimpiai zászló egyszóval úgy utazott a német luxusgőzösön, hogy azt még a legfelkapott hollywoodi sztár is megirigyelhette volna. A Berlinbe vöIó megérkezéssel ugyan végétért igy Garland ezredes szép feladata, hiszen a zászlót most Tokióig Berlin városházája Ifogja megőrizni, mégis, ez népszerűségéből mit sem von le s a 70 éves öregur ma épp olyan boldog sürgés-forgással veszi ki részét mindenből, mintha közben nem lett volna ő is 4 évvel öregebb is ma már nem mások — fiatalabbak — vállán nyugodna ennek a gigantikus sporteseménynek minden súlya. Az a Garland, kiből sohasem lenne elég: Mind ezek után az olvasó nyugodtan azt hihetné: persze. Mr. Garland, maga is nagy sportember. Nos, a nagy sportfanatikus, a lelkes sportmecénás, kinek mindkét fia magú is többszörös bajnok, még soha éleiében semmi sportot nem űzött! Garland ezredes igazi szárazföldi „patkány“. Eddig 36-s-zor hajózott .Amerika és Newyork között, viszont sohasem úszott még. Mr. Garland — saját becslése szerint — vagy 500 ízben repült, de még soha sem ült az alig másfél méter magas nyújtón s 8-szor utazta körül az egész földet, de még sohasem futott be akárcsak egy 100 méteres távot! Teóriában? Az ezredes még a sportok elméletében sem nevezhető nagynak... miben nagy tehát?... lelkesedésben és az eszméhez való nagy szeretetben. Garland akarja jóvátenni azt, amit generációja az életrevalóbb nemzedékek nevelésében elmulasztott, ezért tudja még ma is egész szivét, lelkét az olim- piászba belevinni s ezért áldozta eddig a dollárok ezreit, azt a pénzt, amit valóban nem könnyű munkával takarított meg késő öregségére. Ez a kis poTtré hozzátartozik az Olim- piáiszboz. Egy embert ábrázol, kiben nemcsak a kuriózumot szabad látnunk, hanem követendő példája annak a férfinek is, ki megmutatja, hogy miként lehet egy eszmét szolgálni még akkor is, ha az ember maga ■nem hódol testével neki. Garland a sportban kulturfejlesztőt lát, az olimpiászban pedig megpillantotta azt az óriási lehetőséget, mely Berlinben ma 51 nemzetet hozott össze a legbékésebb viadalhoz. ÖREGEMBEREK BETEGSÉGEINÉL ÉS NEU- RASZTÉNIÁSOK BAJAINÂL reggelenként egv- egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF* keserű víz sokszor igazi jótétemény! Az orvosok ajánlják. Olvasóink figyelmébe. P. J. volt textilmunkás kereste fel szerkesztőségünket. A szegény fiatal munkás most került ki súlyos betegsége után a kórházból és még mindig munkaképtelen iábbadozó. Öreg édesanyját is ő tartja el s most az a veszély fenyegeti, hogy házbértartozás miatt kilakoltatják. Kérjük emberbarát olvasóinkat, segítsenek rajta. Ugyancsak felhívjuk olvasóink figyelmét arra a szegény öregasszonyra, aki beteg urának orvosságra kér segítséget. Harmadik szegényünk egy nagy nyomorban élő asz- szvny, aki gyermekeivel együtt kér segítséget. Â szerkesztőség minden adományt a legnagyobb készséggel továbbit AZEUROPA Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyéni pausál-kurák ! Mérsékelt árak ! Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Sylvára ír áj us hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL MOH, VRAJA IIÄf II VILLÁK Doros Ferenc riportja: n berlini olimpiáról A nagy» sportbarát sohasem sportolt: GARLAND EZREDES, AZ OLIMPIAI LOBOGÓ ŐRE Hogyan utazott a becses ereklye Los Angelestől Berlinig?
