Ellenzék, 1936. augusztus (57. évfolyam, 176-200. szám)

1936-08-13 / 186. szám

•y BLLMNZéK MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Oktatás Kalács — Bűn — Iskola UNIVERSUL: Szükség van a középiskolai oktatás ellenőrzésére. Anghelescu közokta­tásügyi miniszter politika-ellenes rendeletéi azonban nem kell úgy érteni, ’hogy most már nines szükség a nacionalista érzés ápo­lására, amit nem téveszthetnek síéin elöl a professzorok. A szülőkre is iontos feladat vár ezen a téren. A szülök kötelessége, hogy a tanárokkal karöltve a Hatolok lelki neve­lését irányítsák. Nacionalista szellemben kell neveljék gyermekeiket, mert akármit is ta­nít a tanár az iskolában, nem ér semmit, ha otthon a gyermek nem kap tanácsokat s tájékoztatást a nacionalista kérdésekben. Tévednek azok a szülők, akik azt hiszik, elég ha iskolába íratják a fiaikat. Csalódni fognak, ami aztán kárt fog okozni a család­nak es az államnak. A gyermek otthon kell megtanulja, hogyan kell szolgálnia nemze­tet és hazáját. Család, egyház és iskola — együttesen kell irányítsák a tanítást. DREPTATEA: Sokat beszélnek a buza és kukoricatermésről. Azt mondják, 100 ezer vagon buza kerül kivitelre s a buzaértéko- sitő bizottság 35 ezer lejben állapította meg a hivatalos árat. Amerikában, Kanadában, Argentínában szárazság volt, minek követ­keztében az ár ott 50 ezer lejre emelkedett. Igv ötmiiliárd lejt kaphatnánk HM) ezer va­gon búzáért. A kövér búzatermést sovány kukoricatermés kiséri. Sok helyen kiégett, meglátjuk az utóbbi napok esőzése meny­nyit képes ezen javítani. Vigyük a búzát és tegyük ki éhségnek a parasztságot? Ez a kérdés. Középutat ajánlják: szállítsuk ki a búzát és vásároljunk idegen kukoricát a lakosság táplálására. A parasztok ugvsin- csenek buzakenyérhez szokva. Kereskedel­mi szempontból valóban ez lenne a teendő, csak az a baj, hogy kettős kárt szenvedné­nek a parasztok: 1. Olcsóbban adják a hu­zat a/ 50 ezer lejes világpiaci árnál. 2. Ma­gas lesz az idegenből hozott kukorica ára, mert több kézen fog keresztül menni. A földművelésügyi minisztérium igen szigorú renöszabáyokat léptetett életbe a buza vé­delmére. Elrendelték, hogy a paraszt csak karácsonykor és husvétkor egyen kalácsot, továbbá: a parasztmalmok csak az ünnepe­kei megelőző 20—20 napon át őrölhetnek fehér lisztet búzából. A bojárok kalácsot fogyaszthatnak, a paraszt azonban csak 40 napig ehet fehér kenyeret egy esztendőben. A kormány a falusiak ellensége és kedvez a városiaknak. EPOCA: Az újságok hirül adják, hogy az ílfov-i prefektura ellen tett feljelentés ala­pos volt. Megismétlődött az ismert látvá­nyosság: néhány megyei tanácsos saját va­gyonával tévesztette össze a közpénzeket. 1 iz kesztyűt húzott kezére a belügyminisz­ter, mikor eljárt a megyei prefektussal szemben, bár súlyos bizonyítékai voltak. Miért? iNem akarta megbüntetni a párttago­kat, hogy megvédje a liberálisok tekinté­lyét. Szerencsétlen felfogás. Tekintélyt nein a rothadt elem eltakarásával, de tisztoga­tással lehet elérni. Ez a politika megbosz- szulja magát. Mind cserélhetik az embere­ket, ha a rendszer ugyanaz marad. Nem­csak a szegény baktereket kell büntetni, de kivétel nélkül mindenkit, akit bűnösnek találnak. VIITORUL: A politikusok, sajtó, tanárok egymásután adnak véleményt arra nézve, hogyan kell megreníiszafbályozni az Ö6szes iskolákat. A közvélemény is átérzj ennek snik&egességét, ment a legutóbbi kilengések a nemzet és az ország érdekeit veszélyezte­tik. A tulsagba vitt sportot, szülői felügye­let hiányát, tanárok lelkilsmer etlens égét, is­kolába vitt politikát, a mozi pusztító hatását, ponyvaregényeket okolják egyesek a bajok­ért. Vau ebben 'valami igazság, sok minden­nek kellett történni, ami előidézte, hogy itf- jaink oly kevéssé vannak előkészítve s any- nyira hajlanak a zavargásokra. A bajt gyö­kerestől kell kiirtani. A legnagyobb ellenőr­zésre van szükség otthon, utcán és iskolá­ban. Az ellenőrzés szigora 'segíteni fog a szorgalmas diákon, aki háboritás nélkül" ta­nulhat. A lusták és zavargók pedig sietve el lesznek távolitva, nehogy tovább terjesszék a ragályt és egyesületeket alkothassanak. Az­tán a politikusok következnek sorra, akik úgy állnak az iskolák kapuihoz, mintha kif­lit és cukrot árulnának. Kihasználják az in- iellektuelek munkanélküliségét, akárcsak a kommunisták. Meg akar ják győzni a középis­kolai és egyetemi iífjuságot, hogy 'semmire sem jutnak az életben, ha nem lépnek so­raikba. S azt is hozzáteszik, hogy bűntény nélkül ne számítsanak jutalomra. Rá kell te­hát mutatni arra, hogy egyedül a tanulás ve­zet célhoz. Le kell szögezni, hogy a jobb ta­nuló mindig könnyebben boldogulhat. A kor­mány egyelőre a munkanélküli intellektuelek helyzetét és számát tanulmányozza. Rövide­sen pontos statisztika készül erről s lépés- ről-lépésre ezt a kérdést is megoldjuk. Nem a politikai érdem, de a felkészültség fog sze­münk előtt lebegni. Az 5000 m.-es síkfutás mezőnye. Balról jobbra: Murakoso japán, Lahs USA. (félig elfedve), Hűekért, Lehtinen, (165-ös). Do fos Ferenc riportja: a berlini olimpiáról Mindenütt látni valami érdekeset... (BERLIN. (Az Ellenzék tudósitójától.) Amilyen nyugodt arccal nézi a sajtótribiin a rekordok születését, olyan lelkesedéssel és tomboló ujjongással figyeli kedvenceit az a százezres tömeg, melyről méltán mond­ható, hogy itt Berlinijén az egész világot képviseli. Majdnem minden nagyobb nem­zetnek megvan a maga csatakiáltása, mely- lyel az arénában küzdő fiait buzdítja. A németek „Ra-ra-ranGermania!“ kiáltása persze túlteng, hiszen itt mindenképen ők vannak többségben, de sokszor csattan fel a tüzes „eja-eja-alala“, az olaszok kiáltása és „Jadviga, jadviga“, a lengyelek jelszava. Minden dicsekvéstől mentesen mondhatjuk azonban, hogy az a harsány „hej-hej-huj- rá!“, amit a közel 2000 főnyi pesti drukker- csapat kiált, rövid időn belül népszerű lett. A németek, lengyelek, osztrákok és olaszok ma már velünk harsogják, szemben a své­dek irdatlanul hosszú buzdításával, melyet csak papíron lehet végigolvasni: „héja, sverige, frisk humor det ar det főm susen gör, s ver ige-sverige-s v erige! “ Az északiakkal azonban együtt nótázni alig van valakinek kedve. A japánok ,,-Hajaku, hajaku“ (tempo, tempo, a finnek ,,Huva, huva“ (jó, jó) kiál­tása már kevésbé ritmikus. Nagyon jól hangzik viszont az amerikai buzditás is: „A-A-A-U. S. A., A-A-A-U. S. A.“, a hosszú boyok és formás kis görlök kiáltása. Válaszoljon az 1542-es felelettel Idézet egy berlini lapból: „Good day, my name is Brown. I have come for Olympiad and have this ticket of the Quarters office. Can I see the room . . .?“ Magyarul azt je­lenti, hogy ha Schultze tejkereskedő úrhoz megérkezik amerikai vendége s ezzel a há­rom mondattal teszi nála tiszteletét, akkor Schultze ur egyszerűen felnyitja a propa­ganda irodától kapott könyvecskéjét, hogy onnan az 1542-es választ visszaolvasva, örömtől ragyogó arccal válaszolja: „flow do you do, ön a nagyszobában — vagy esetleg: — a gyerekszobában fog alud­ni, szobája árát legolcsóbban számítottuk meg“. Ugyanezeket az idézeteket persze a lapok is közlik, igy azután Berlinben még soha ennyien nem beszéltek angolul, franciául, olaszul s a jó Isten tudja mennyi nyelven még, mint most. A német fodrász ugyanakkor a 48. oldalt lapozza fel s egy angolt megszégyenítő hi­degvérrel kérdi Albion nyelvén: — A választékot jobb,, vagy baloldalon parancsolja . . .? Mr. Spleen Manchesterből hasravágódik a meglepetéstől s zavarában kopaszra nyi- ratja fejét. Monsieur Waleffe ...! A sok csinos szőke, barna, fekete, fess sportlady között Waleffe mester, a rövid- nadrág apostola s a szépségkirálynőválasz- tások elnöke nyugodtan rendezhetné meg a szépség olimpiászát. Nehéz dolga lenne itt azonban a zsűrinek, hol a hölgyek olyan egyformán szépek, hogy még saját jól elfo­gult mamájuk sem tudná a többiektől ugyan­ezt elvitatni. Az olimpiászra összegyűlt nemzetközi újságírók ezért éppen ma dél­előtt a sajtótribünön titkos szavazással (s némi nosztalgiával) döntést hoztak s a kö­vetkező hölgyeket nyilvánították legszeb­beknek: 1. Eleanor Holm-Jarett (változatlanul fa­vorit!) 2. Roxy Atkins (a démon arcú kis kana­dai). 3. Jeanette Campbell (argentin uszónő... nő!) 4. Hilde v. Puttkamer (vigyázat: vivó- sampion!) 5. Maria Kwasniewaska (lengyel tempera­mentum). 6. Dorothy Poynton (Istenien szőke...) és 7. Raili Halttu (a finn szfinksz). A döntésről a hölgyeket értesítették . .. Japánok itt, japánok ott, japánok mindenütt. .Ahová csak néz az em­ber, mindenütt ezekre a szürkeruhás, hamu- szinü sapkás, igénytelen kinézésű, kis em­berkékre bukkan. Ruhájukon az egyetlen disz a kabát piroscsikos beszegése. Halkan beszélgetnek, minden szenvedély nélkül, nem gesztikulálnak, nem nevetnek, nem bosszankodnak..'. Arcukon mindig ugyanaz a szinte odafagyott merev mosoly. Szürke egyenruháikban egérkéknek néznék őket, de amikor a salakon, nyújtón, planson vagy vízben dolgozni kezdenek .. . nos, igen: akkor az egérkékből macskák lesznek. Ha­talmas, nagy és erős macskák, melyeknek minden rugalmas mozdulata egy-egy rekor­dot fenyeget agyonütéssel, a kis kezek pedig mindent megmarkoló karmokká válnak . . . „Spiritusz" — a nőbarát és Jesse Owens, a krampusz Ha Éva leányairól beszéltünk, úgy szól­junk az urakról is. A legnépszerűbb persze az öreg Spiridon Louis (el is nevezte az olimpiai humor hamarosan „Spiritusz Louis‘c-nak), a gatyában járkáló, kajla ba- juszu, ravaszképü görög. Nemzeti viseletét még a szmokingos gálaestélyeken sem vet­né le. Nagy szemét sem veszi le egy pilla­natig sem a nőkről. Hiába no, a sport úgy látszik jól hat a szívre is. Népszerű volt persze az olasz trónörökös is, kinek magas, karcsú alakját a berlini utca pillanatok alatt szerette meg, de nem panaszkodhatik a két Mussolini-gyerek sem, mert ahova csak mennek, lelkes üdvözlés köszönti őket. Jesse Owens, az eddig bárom rekordot zsebrevágó amerikai néger piros melegítő ruhában szeret sétálni. Azt vélnéd, maga a krampusz áll előtted, mikor a vérvörös flanel ruhából kikandikáló gyapjas suviksz- fej, villogó fogaival s hatalmas praclijaival ütközik hirtelen beléd. Jack Torrance, a 140 kilós USA-bébivel jobb kezet nem fogni . . . Rajta csali a né­metek fognak ki. Hiszen itt van a karfel- emelős „Deutscher Gruss“. Szegény bará­tom, ezek a németek még náladnál is ne­hezebb fiuk . .. Divat Berlinben világ-divatversenyt is lebetne rendezni. Szvetterekbe, ingbe, kabátba, pul- loverbe, köppenybe, zubbonyba és köntösbe öltözve hullámzik a német főváros tömegé­ben a nemzetközi társaság. Egyikük tányér­TJj>ic4t1 másik,tik trój/usi wsírk'/t, turhi szalznakulapot, u többiek csákót, baszkk kát, fért, sombrero t, vagy cilindert ho < nak .., Kiki a maga nációja szerint. Megindult persze a nagy cserel>erélési ; ció is (magyarul: csendza). A cserélósi még tart, ennek tudható be azután az páratlan tói lett, amit tegnap volt éppen kalmunk látni: hollandi facipő, az eţ” néger vörös melegítő nadrágja, hozzá s/. ke, kétsoros zakó — persze csipkezsebti dövel, de gallértalan inggel, árvalányha trópusi sisak s mint stilszerü poén az égé hez — egy esernyő. Mondja ezután valaki, hogy nem a re teszi az embert...? Doroe Fere Tfíé *« ffiTKZ tun 13. Gráci nő A Bagno Parenzo rejtélye a gráci nő legfantasztikusabb női teremtmény Abbázii ban. Bizonytalan korú, furcsa teremtés. Negfp ven és ötven év között van. Arról nevezete hogy tökéletesen beszél nyelveket, ámulat! _ejti az embereket azzal, hogy mindenki v saját anyanyelvén beszél s úgy, hogy azt bi , szik: honfitársajkkal von dolguk. Magyarul is remekül tud. ül a fekvőiz: kén és elkezdi: — Tavaly Salzkammergutban voltam. 1 hely nem mondom, de itt szebb. Még két h-, tig maradok. A lányom Fiúméban van s apjánál. Az apja rémesen neveli, elzárja társaságtól, még fiatal lányokkal sem enged Ezért váltam el tőle. A mostani uram pedi! sosincs itthon. Az első uram imádott, d őrült féltékeny volt, ez is imád ... Mi I szól az öireg fürdő-mester milyen beteg, rés; két a keze, tegnap le se jött, ez se éri me. j a jövő szezont ... A lányom ügyetlen olyan barátságtalan a fiatalemberekkel, eg:- 22 éves lány, sose megy férjhez. — Ez vén fürdőmester azért a taknyos unokájáén dolgozik annyit, az meg annyit zabái, monc ja az öreg, hogy most is beteg — kérdem: miért nem hiv orvost, hátha ragályos, jaj é: nagyon félek q betegségtől . . . Mit szó ezeknek a horvát nőknek, milyen vastag lábuk, mi ez, nemzeti betegség? Lélegzetet vese. — A tegnap az Angiolina parkban leülő! hallgatni a zenét, mellém ül egy ur és elkez di. hogy igy meg úgy, én, hogy tetszem neki elvesz feleségül. — Mit szól ezek az olaszul milyen hevesvérüek? . . . Nem szóltam sem: mit, hogy férjnél vagyok. — Különben is ronda volt éis öreg. Nézzük, nézzük. Oly csúnya nő. hogy i csúnyaságával direkt karriert csinálna Hol­lywoodban. Fekete és grrbe-gurba, kacér vi­lágoskék shortban van, amely alól — meg fejtihetetlen okok miatt — fekete gJottnad rág kandikál, amelynek e& dk szárában vai gumi, a másikban nincs. Van- neki egy hupi­kék-piros fürdőtrikója s a két lábán tiz tyúk­szeme. De azért elbeszélése szerint minden­nap más ur szólátja meg az Angiolina park ban. Folyton beszél. Mindent észrevesz. Min­denre van- valami külön észrevétele. Az- mondja. — Ez a kis nászutas nő kész rö högés. Ez az Ica, akinek az ura Berci, ezei a pestiek. Kérdem Icát. hol lakik Pesten, azi kérdi, mint egy iskoláslány: „A zapukáéi lakását mondjam, vagy az újat?“ Ilyen gyér mekes. Tizenkilenc éves. Némely nő olyar korán férjhez megy — az én lányom olyar barátságtalan, az sose fog szerencsét csinálni Majd: — Az itt járt külföldiek szadisták. Kizá­rólag csúnya szavakra tanítják anyanyelvü­kön a szegény olaszokat. A penziósom kérde­zett egyet tőlem németül. .Azt hittem eláju­lok olyan ronda szó volt. Azt hittem egye­dülálló eset. Jövök a hajón Velencéből, uta­zik velem egy kis nő. Signorina osztrák? Az — felelem. Mondja mit jelent — és mond egy rettentőt. De olyan furcsa kiejtéssel mondta, hogy nem értettem meg először. Erre még ő haragudott meg. Hát nem szadisták a kül­földiek ? Ráhagyjuk, hogy szadisták. A gráci nővel egy penzióban- lakók elme­sélik, hogy a titokzatos nő Európa minden nagy városában élt, földra jzi, történelmi tu­dása elképesztő — s amellett kézzel esz-i a halat s ha egy csepp kenyérmorzsa marad az asztalon felmarkolja és viszi fel a szobájá­ba, nehogy kárbamenjeo. Borzasztó csúnyán eszik, lehetetlenül öltözködik a legvadabb színekbe. Ki lehet, hogy igy tele van ellen­tétekkel. (Világoskék kockás ruha, sötétkék haris­nya és fekete cipő van naj-ta. Harisnyakö­tője elkélpesztő s a térd alatt hordja. Haris­nyáján lyukak. Ennek dacára hét nyelven beszél tökéletesen s a tudományok mester- nője.) Nem, nem tudom kknomdairL, hogy a gráci nő -kicsoda . . . (Jí. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents