Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-08 / 155. szám

2 BEEBN7AK 1936 I ii 11 un 8. MW IK A ROMÁN SAJTÓ Idegen valuta Etfység Me/Ő- gimlasikg Tanácsok UNIVERSUL: Külkereskedelmünk mérlege május hó folyamán kedvező eredménnyel zuruit. Statisztikai adatok szerint a javunk­ra mutatkozó bevételi többlet 669 millió lejt tesz ki. Az is megállapítható, hogy úgy a ki­vitel, mint a behozatal hatalmas fejlődést mutat az év első öt hónapjában a tavalyi eredményhez viszonyítva. Az. export az első öt hónapban <»lóő millió lejre rúgott a mult évi 5395 millió lejjel, az. import 4690 millió volt a tavalyi 4420 millióval szemben. «140 millió lejt tesz ki többletünk Angliával s 283 milliót Franciaországgal szemben. Ugyanilyen kedvező a helyzet Egyiptommal, Palesztinával és Svájccal szemben. Jó ered­ménnyel zárult a kereskedelmi mérleg Ma­gyarországgal, Ausztriával, ltáliával, Német­országgal és a többi államokkal is ugyan­akkor. Az erős valuták legnagyobb része a régi tartozások törlesztésére és hadfelszere­lésre van fordítva, a gyönge valutával ren­delkező államok árucseréhez folyamodnak. Ezért nincs látszata külkereskedelmi forgal­munknak. Ezért nincs kellő mennyiségű ide­gen valutája a jegybanknak. LUPTA: .Nyugtalanító hírek érkeznek a világból. Előkészítik a 1 lahsburg-restaurá- ciót, ami közelről érdekli az utódállamokat. A kisantant felkészült, hogy adott pillanat­ban kellő eréllyel hallassa szavát. Meg lesz a gyümölcse Titulescu politikájának. Láb­hoz tett fegyverrel várjuk a jelt veszélyez­tetett határaink védelmére. Midőn sötét fel­legek tornyosulnak, midőn kardesörtetés hallszik távolról, ügyelnünk kell belpoliti- kánkra. Meg kell szűnjön a gyűlölködés, mert csak igv tud eleget tenni a közvéle­mény hivatásának. Egyes politikusok vissza akarják nyerni szüzességüket. Figyelmeztet­ni kell őket, hogy ne ártsanak az országnak. A hatóságok vezetői pedig ne csatlakozzanak az egységre káros mozgalmakhoz. A kül­politikai események egységben kell találja­nak. Ismét állítjuk, hogy az események igen komolyak, többet most nem mondhatunk. Olyan politikát kell követni, melynek kere­tében minden román állampolgár fegyverrel kezében teljesítheti holnap kötelességét. Li­berális államot kell alkotni, melyben egye­dül csak az igazság győzhet Melyben az ál­lampolgárok vallásra és fajra való tekintet nélkül egyenlők. Egyenlők kötelességben és jogokban. Reméljük, hogy a felhők eltűn­nek. Az ország belső konszolidációja érdeké-- ben kell harcolni. PATRIA: Nem egyszer hívtuk fel a figyel­met a valóságok és közigazgatásunk közötti ellentmondásokra. A nemzeti-parasztpárt programja nem egyéb, mint alkalmazkodás és arányosító munka. Kevesen ismerik a földművelésügyi miniszter jelentését, mely szerint 150 ezer olyan törpegazdaság van az országban, melyből az eke és a tejelő tehén hiányzik. Minden harmadik gazdálkodásban hiányzik az állati erő a föld megmunkálá­sára. A gazdaságok feléből teljesen hiányzik a juh, a gazdaságok legnagyobb részében pedig csupán egyetlen tehén van. Nem csoda tehát, hogy a gazdák nyomorognak. A kar- telibe tömörült iparüzemek kihasználják őket s közben nincs erejük szántásra. A földreform során kiosztott földecskék sorsa véletlenre van bízva. Felületesen vannak megművelve. A mezőgazdaság nélkülözi a hitelt. A bankok csak nagyiparral és keres­kedőkkel dolgoznak. A gazda egy lej köl­csönt sem kaphat. A Banca Naţionala által nyújtott hiteleknek csupán 2.3 százalékát kapta 1935-ben a mezőgazdaság, a többi 97 százalékot a kereskedelem és nagyipar kap­ta. Ilyen a helyzet az úgynevezett mezőgaz­dasági országban. DREPTATEA: Elmúlt az a határidő, mely­ben törvény szerint ki kellett volna írni a közigazgatási választásokat. Nem teljesítet­ték a törvényes kötelességet s meghosszab­bították az interimárok uralmát. Két-három választást rendeztek csak az ügybuzgó pre­fektusok. így történt Valcea-megyében Sla- tioara-n, hol tíz jelölt közül nyolc nemzeti- parasztpárti győzött. Hol van a kormány­párt? A közigazgatás a prefektusok kezében van, mégis megbukik a hivatalos lista. Mi indokolja, hogy tovább is hatalmon marad­janak? Hol vannak a többi pártok? A libe­rálisok megfutamodnak a választás elől. Mi­vel magyarázzák a törvénysértést? Mire gon- dől a belügyminiszter? Moly zsák a írufaák legUsEziosabSi Biyápí megőrzőié Vigyázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon. 5 évi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készült, 35, 50, 65 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz elő­zetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden további darab­nál 5 iej küldendő gortóra. Főhelyek Bucureşti — Cluj. Elosztó irodák az egész or szágban A Postahivatalok külön szolgálata a SORSJEGYEK elosztására a falvakban a fa­lusi ievélhor- dók által. Hivatalos SORSJECYÁRUDA és a POSTAHIVATALOK eddig tíz­milliókat fizettek ki. Két egyenként egy milliós nyeremény és számtalan nagy nyeremény csak az utolsó húzás alkamával. A 11. Sorsjátékra, amely most kezdődik és az első osztály húzását julius 15.-én tartja meg, aleggyorsabb, legkomolyabb, legszerencsésebb sorsjegyárusi szolgá­latot nyújtja a HIVATALOS SORSJEGYÁRUDA Bucureşti—Cluj és az ország minden városában POSTAHIVATALOK r/3 az orság minden falujában Világhír ességek — itthon Hazajöttek az fndig-fiuk. — Beszélgetés nagy élményekről és uj tervekről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az In­áig-család lakosztályának egyik szobájában nagy a sürgés-forgás. Indig Olló és Alfréd öl­tözködnek, hogy hosszú év után újra kilép­jenek a szülővárosuk ezer emlékkel kirakott utcáira. A két ,,külföldi ur“ a legpompásabb ruha­darabokat dobálja és kézelőgomb keresés, gallérdobálások forgatagálxm akár csak egy párisi divatáruház élő reklám-kirakatában volnánk, beszélnek hozzám. — Ottó, hol a nyakkendőm? — Képzeld, rajtam. És össze-vissza veszik egymás ruháit, paj­kosan, kedvesen, mint valamikor régen, mi­kor diákok voltak. A két világhirességet első pillanatra meg­irigyelem ezért és meg is kérdem: — Milyen érzés, ennyi siker és befutott- ság után itt a szülői házban újra ilyen diá- kosan otthonra találni? Indig Ottó a fürdőszobába kimenet kiáltja vissza: — H így je el, az egészből csak ez ér va­lamit. Párisi sikerek Először Indig Alfréddal beszélgetek kar­rierjéről. Indig .Alfréd, a párisi vonósnégyes első hegedűse az alábbiakat mondja: — A legutóbbi összeáM-ifásban rajtam kí­vül egy -francia, egy orosz és egy osztrák képezik a vonósnégyes tagjait. Körutat az el­múlt évben nem tettünk, mert ez a politikai események miatt szinte lehetetlenné vált. Szinte hihetetlen ugye bár, hiszen művészet­ről van szó, de igy van! Ettől eltekintve azonban Parisban a (Rádió Citée-ban való szereplésünk teljesen lekötötte minden időn­ket. A párisi rádióban 15 koncertből álló ciklust tartottunk, ame­lyen a legmodernebb szerzők müveit mu­tattuk be. Többek között Prokofiev, Martini és Mi- hailovici — aki a legtehetségesebb román zeneszerzőnek Ígérkezik — és még mások müveit szólaltattuk meg. Harsány! Tibor leg­újabb vonósnégyesét például elsőnek játszot­tuk, mégpedig kéziratból. ■Sok hasonló neves vonósnégyes játszik Pá- r is ba n ? — Nem túlozok, ha azt mondom, hogy mi vagyunk az első profi vonósnégyes és mint verhetetleneket emlegetnek. — ? — A magyarázat egyszerű: Párisban van­nak ugyan professzionista zenészek, de ezek zenekarban is játszanak. A műkedvelők pedig — mivel egy vonósnégyesre való elké­szülés éveket vesz igénybe —, mert nem eb­ből élnek meg, nem áldozzák fel minden idejüket erre. így mi vagyunk az egyetlen professzionista és kimondottan vonósnégyes­re alakult művészek. A karrier története Hogy került Páriába? — A budapesti vonósnégyesnek voltam tagja még 1919-ben. Később onnan megvál­tam. Helyettem jött egy orosz. Szóval három orosz és egy magyar képezték a vonósné­gyest. Én Hollandiába mentem, ahol még előző kőrútunk alkalmával Mengelsberg ze­nekarának tagjai közé hivott meg. Innen az­tán Párisba kerültem, ahol már közel nyolc éve első helyet tartja kvartettünk. Kedves epizódok Érdekes, hogy a budapesti vonósnégjes egyik kőrútján Ausztráliába látogatott el. Az ott élő magyarok természetesen lelkesen ké­szültek honfitársaik fogadtatására. Ipolyi, a vonósnégyes egyetlen magyar tagja, mikor érkezésünkkor egy magyarbajuszos ember a meghatottságtól könnyes szemekkel akart ke­zet fogni a vonósnégyes tagjaival, félrelökte a három orosz kollegáját, hogy nehogy el­árulják, hogy egy szót sem tudnak magyarul és . . . kézzel-lábbal gesztikulálva magya­rázta az ausztráliai magyarnak, hogy társai torokgyulladásban szenvednek és tiltva van a beszéd. Legutóbb pedig szintén történt egy érde­kes eset ugyancsak a budapesti vonósnégyes­sel. Budapesten egy Beethoven-ciklusra ké­szültek, mikor Ipoly, az egyetlen magyar összeveszett társaival. Helyette pedig Paris­ból hozattak le egy oroszt. Szóval négy orosz! így néz ki a budapesti vonósnégyes. Indig Ottó uj munkái Ez után a villogó szemű muzsikus után áttérek egy sokkal lágyabb tekintetű és halk szavú érzés emberhez, a bátyjához, aki lá­gyan hátrahulló szürkülő hajszálait végig si­mítva beszél a darabjairól, a színpadról, bu­dapesti életéről és uj regényéről. — Autóval érkeztem Budapestről Oláh Gusztávval, a budapesti Operaház főren­dezőjével, oki a Székelyföldre ment szü­leit meglátogatni. Egy hét múlva jön utá­nam és megyünk vissza. — Most fejeztem be uj darabomat. A cí­me: „Aranyláz“. Itt Abrud környékén leját­I szódó eseményekről szerelemről van szó ben­ne, a Belvárosi Színházban kerül november­ben bemutatásra Bulla Elmával a főszerep­ben. — Egykét heti pihenés után pedig uj da­rabom megírásához fogok. Cimet nem tudok mondani. Egy könyvet tesz elém. Indig uj regénye: „Két ember eltéved“. Az első kiadás rövid pár hét alatt elfogyott. Szeretnék ezzel kapcsolatban —, hogy ta­lán igy fejezzem ki magamat — egy hivata­los nyilatkozatot adni. Könyvem sajnos, nem kapható Romániá­ban. Magyar lá-ny és román férfi szerelmé­ről szól és határozottan kijelentem, hogy nem elfogultan, nem egyoldalról megvilá­gítva, hanem teljesen tárgyilagosan, a leg­emberibb hangon irtaim meg. Megpróbálok ittartózkodásom alatt román Írókkal össze­köttetést szerezni és megismertetni velük a regényt, hogy mondjanak ők véleményt er­ről. A közönség — és a színház — Egy-két szóban beszéljen a-z elmúlt szinházszezonról. — Nagy tanulság volt ez az év. Ezt a legnagyobb meggyőződéssel mondja. ■—■—in iiwmwin .................... Es a7.1 hu megtárgyaljuk .■ |el«-i«-tl*-u »/ok d a már isméit tiiin-U'ket, hogy a közönség a tisztább irodalmat ki tain fa és ma ezekkel lehel a legnagyobb siker' el érni.-Említi a ileltai iinraÍK/1, Bernard Shaw Jo hm-nnájál, Kállainak ;i „Roninok kincsét s Tőrök Sándort, aki »/.hitén országrészünk azü lőtte. Nyirő József pesti sikere — Van azonban egy másik szenzáció. Ez Bence! Ma az egész magyar főváros ezt a könyvet olvassa. Jellemző, hogy tegnapdölt este megyek az egyik kávéház előtt mikor egyik neves újságíró azt kérdezi: Te Ottó, ki ez a Nyirő József? Irt még valamit ez a fiatal kezdő? — Sohesem hallott még Nyirő József­ről, pedig ismétlem. egyike a legnagyobb pesti újságíróknak. Es most falja a könyvet és dicsér ládákat zengedez. Általában ez a könyv minden eltörpülő sikerrel jár kézről- kézre a magyar fővárosban. — A kimondott pestiek is megértik Uz Bence eredeti zamatját? — De mennyire. Hiszen láthatja a siker­ről. Mit gondol a Helikon által kitűzött drá­mai pályázatnak lesz a közelebbi években nyertese. — Feltétlenül. A múltkori ittlétem alatt is járt kezemben nehány tehetséges ismeretlen szerző darabja, amelyekről igazán ellehet mondani, hogy kis simítással nagy sikerre jogosultak. Hiába, országrészünk a tehetsé­gek örök hazája marad. Indig Ottó ezután Az ember a hid alatt film-változatáról megemlíti, hogy angol és német változatban ősszel fogják elkészíteni. Így talán ide is elkerül. Majd a margitszigeti lakájáról beszél, ahol minden nap Sz"é<p Er- növed együtt ebédel és akit nagyon szeret, le szeretné hozni még ezen a nyáron váro­sainkba és a honvágyról, mely mindig kí­sérti. Felállimk és elindulunk lefelé a lépcső­kön. Indig Ottó ezzel búcsúzik, amikor meg­kérdem, hogy mi a titka örök frisseségüknek: — Egy titka van. Folyton nevetünk. Teg­nap óta vagyunk együtt Frédivel. En a 200-dik viccnél tartok. Frédi pedig a párisi- akJcnl már az ötszázért is elhagyta. Iváni Zoltán. Olvasóinkhoz! Juhos ij-ikével kezdetéi veszi a ii-ik osztálysonsjáték, mellyel kapcsolatosan a Sorsjáték Vezetősége jelentős ujtásokkal nö­velte a játékosok nyerési lehetőségeit. Ezzel most már igazzá vált az & régi közmondás: „Mindenki saját szerencséjének kovácsa.“ Önhöz, úgy mint üzletfelünkhöz, vala­mint lapunk barátjához, következő három kéréssel fordulunk: 1. Ha eddig- is venlünk játszott, úgy ez­után is nálunk vásárolt sorsjeggyel kísérelje meg szerencséjét. 2. Ha eddig másutt játszott, a mostani já­téktól kezdve pártoljon bennünket és vásá­roljon ezután nálunk sorsjegyet. Leggondo­sabb kiszolgálásunkról és a legkisebb nyere­ménytől legnagyobb]g biztosítjuk önt disz­kréciónkról. 3. Ha még nem játszott, úgy lépjen be ön is általunk a Sorsjáték résztvevői közzé. Gondolja meg, hogy havi 200.— lejjel könv- nyen komoly összeghez juthat, viszont 200 lejt havonta minden ember elkötlt olyan ki­sebb tételre, ahol még reménye sem lehet ar­ra, hogy valaha valamit viszontlásson ki­adott pénzéből. Ne felejtse el, hogy az uj játéktervezet szerint minden második sors­jegy nyer, tehát az eshetőség igen nagy ar­ra, hogy legrosszabb esetben visszanyeri a sorsjegy árába fektetett pénzét. Az elmúlt n-ik sorsjáték június 15-i hú­zásán nálunk húzták ki a 6,oco.öoo iejes fő­nyereményt, azonkivül több 1,000.000, 400-000, 200.000 és 100.00O lejes nyeremé­nyen kívül a kisebb nyereményeknek olyan tömegét fizettük ki, ami a romániai nyere­ménykifizetések között is rekordot jelentett. Mindezeket összegezve is világos, hogy a sorsjáték nem szegényig hanem gazdagít. Kí­sérelje meg Ön is feltétlenül szerencséjét. Kérjen azonnal tőlünk szerencsés sorsjegyet. A Sorsjáték részletes tájékoztatóját kívánatra készséggel megküldjük. Jól jegyezze meg: Sorsjegyét feltétlenül nálunk vásárolja, az ország legszerencsésebb kellek túrájánál, Banca Romina de Comerţ sorozatából. Helyi képviselet: Ellenzék könyvosztálya Cluj, Piaţa Uniră. Románia uj autótérképe minden autóveze­tőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően szína* zett térkép és az ország 16 nagy városának: külön térképe egy tartós vászontokba gyűjt­ve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék kőnyvositályábaa* CíoJL PiaU* jJnirii» ' ' -

Next

/
Thumbnails
Contents