Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-07 / 154. szám

ELLBNZfíK 1936 luHun 7. P” " " w’,r Igy metj a világot ­az eszme Lgykori dicsőség, eilele^e^ muh s az újból éleóekeh eszme az olimpiász fódéneíében (Berlini munkatársunktól.) Emlékezzünk a régiekről . . . 1 Iella.s ezüstös olajfáinak es s/inpompás virágainak völgyét próbáljuk meg szeuieiibk elé idézni, aanikor Krisztus előtt 776-ra gondoliva, akarjuk az olimpiász szellemének bölcsőjét megtalálni. Sötét cip­rusok, bólogató piniák övezték ezt a térsé­get, melyhez a klasszikus görög birodalom 7 részéből futottak össze az utak s melynek ölén minden négy évben egy nagy nemzet ülte meg legszebb ünnepét. Kronos hegye, a Plioloe és .Vlpheios folyó fogták keretbe össze ezt a ragyogó napsu­gárral köriilzidiaHyzott kéj>et. a földön pe­dig 40.000 ember — akkori időknek szinte elképzelhetetlenül nagy számú összegeniekc- zése — figyelt szivdobogva a karcsubbnól- karcsubb barna testek hajlékony tornájára. Honnan ered e szó: Olimpia? Apja való­színűleg a szofista Hippias filozófus volt, a szó értelme j>edig vagy az akkor még csak 0 (ma 16) napos erőmérkőzések záróünnep­ségét jelentette vagy pedig, amint azt nem egy kutató állítja, tulajdonképen a minden olimpiai játék befejezésétől s az uj játékok megnyitásáig kötelezően előirt 4 évi közt jelképezte. Az idő sebes folyása elmosta a szó biztos értelmét, de a szó szelleme mégis megmaradt évezredeken át s hirdeti ma új­ból az eszmét. A sorsdöntő századforduló Voltak évezredek, melvek nem érezték az Olimpiász hiányát, mert voltak korok, ame­lyek a test kívánságait sem vették tudomá­sul, de amint az 1800-as évek is meghozták a felvilágosodás korának igazi diadalát, úgy kért magának ismét jogot a már talán ha­lottnak is hitt eszme. Talán az ókor nagy tudósának Winckelmann nevével kezdődött a klasszikus Oümpiásznak újjáéledése. Winc- kelmannéval, aki a görög ásatások szüksé­gességét hangoztatta s az előtte már néhány évtizeddel előbb élt francia Bemard de Mcmtfauconnal együtt hívta fel erre a világ figyelmét. Görögország török uralom alól való fel­szabadítása az utal szabaddá tette s a régi Hellasz iránti lelkesedés szabadon lángolha­tott fel. Lord Byron is Hellaszban találta meg önmagát, de Maison francia generális (1827) utászai, majd Abel Blouet, a párisi diadalív mesterének emberei már a realiz­mus betemetett köveit hozzák napvilágra. Ek­kor már százával, ezrével kerülnek napvi­lágra a tervszerű ásatások gazdag kincsei. Az. 1874-es német—görög államszerződés Né­metországnak biztosította a továbbk utatás dicsőségét, a német országgyűlés pedig, fel­ismerve a feladat világraszóló nagyságát, közel 1 millió márkát bocsájt a kutatások­kal megbízott Emst Gurtius rendelkezésére. Sorsdöntő volt még az újkori Olimpiász történetében a bajorházból származó I. Oltó görög király megkoronázása is, ki a most már közben méretekre nőtt leletek mellett a Németországból hozott tornamesterekkkel nevelte népét a testedzés szere tété re, igy nem csoda ha tehát utóda, a dániai I. György pe­dig 1870-ben már az első, ugyan még igen silány eredményű, de újkori Olimpiász meg­rendezésével is megpróbálkozott. Az időpont tnég nem volt egészen érett. Az angol dr. Broocke de Much-Wenlock vette most keezébe a zászlói s hirdeted verseny fii hist a? ,,olim­piai győztes címéért. 1886-ban megalakult ezután most már Athénben az első atlétikai klub, uláaia egy második, harmadik, negye­dik . . . s okkor tűnik fel az az ember, aki valóban egész életét az olimpiai eszméknek szentelte, egy fiatal belga nemes, báró Pierre de Coubertin. Fiatal beírja báró gyűjteni megy . . . CoubertLn fiatalságának minden lendületé­vel és idealizmusának minden hevével feküdt neki, hogy az eléje tornyosuló száznyi aka­dályt félre .seperje, Trikupis, akkori görög miniszterelnök elutasítása dacára is szerve­zett s agitált, ha kellett maga ment el gyűj­teni, előadásokat tartani, szónokolni . . . s ime az eredmény: most már feltartóz.hatnt- lanul tart az újjáéledt szme a megvalósulás felé. Averoff görög milliomos 2 millió drach­mát ajánlott fel s igy 1896 ápril’s 5-ét n- tak, amikor az első, igazi újkori Olimpiász megnyitóján a magasba szökkent az egy- másbafonódó gyii' fik lobogója. Tompora mu- tantur . . . \ busza 1 ik század hajnalán táv­írók, gőzhajók, robjgó vasutak és rotációso­kon nyomott újságok röpítették világa az eseményt, a feltámadt olimpiászból nemzeti ILONDON (julius hó). Maiion iMarie, aki­nek nevét kitünően ismerik az orvosi világ­ban, haldoklik. Maiion Marie szomorú ne­vezetességre tett szert évtizedekkel ezelőtt, íveken át valóságos orvosi rejtélyt idézeti t elő és amint később kiderült, rengeteg em- 1 hernek okozta halálát, anélkül, hogy tudott, vagy tehetett volna róla. 1903-tól 1906-ig számos tifuszos megbete- ! gedés fordult elő Long-Islandon, amelyek a legkiválóbb orvosokat is megoldhatatlan rej­tély elé állították. Leggondosabban megvizs­gálták az élelmiszereket és az ivóvizet, de semminemű vizsgálat nem vezetett ered­ményre, mert sehol sem találták meg a nagy betegséget előidéző bacillusokat. A betegeket a legszigorúbban elkülönítették, úgy hogy a tífusz nem terjedhetett tovább, mégis egyr.e újabb megbetegedések fordultak elő, akárha kék égből csapott volna le a villám. Ekkor azután német tudósok jöttek az amerikaiak segítségére. A német bakterioló­gusok megállapították, hogy akadhatnak olyan emberi bacillushordozók, akik maguk a legjobb egészségnek örvendenek, de akik mindamellett telve vannak tifuszbacillussal és valósággal megmérgezik környezetüket. Ebből a megállapításból kiindulva, az amerikai orvosok is vizsgálatot indítottak és sok ideig tartó kutatás után egyszerre csak ráakadtak Alallon Marié szakácsnőre. Balszerencse? Malion Marié maga is ugv félt a tífusztól, mint a tüztől és mindamellett különös bal- szerencse üldözte, mert — amint ő látta a dolgot — csak olyan családoknál kapott al­siker lelt, íiidybeji Görögország ujból meg­találta önmagát s egész népi oui udat ám« k tudott alapot adni iauiét. Görögország annyira ment lelkesedéséiben, hogy most már ozoulran ki «em akarta adni kezéből többet a/ Oliunpiászhoz való jogát. Igen, Görögországnak evés köztien jött meg az étvágya, amikor azt követelte, hogy most már minden Olinpiá.sz az egykori Hella*/ földjén rendez tessék meg. Coubertin báró semmit sem szólt. Páris- ban és Sl. !x)iri«ban rendezte meg következő olimpiás/ait. de szive örült a sikernek, esze pedig magára az. időre bízta a ip-robléma el­döntését . . . Coiil>ortin győzött: Görögország belátta mivel tartozik az eszmének s Görög­ország maga is beállt az egyenlők sorába. Fax Olimpica 1908-ban London, 1912-l>en pedig Stock­holm látja most már vendégül a nagy világ sportembereit, a világháború négy zivataros esztendeje s az ezernyi sebl>öl vér­ző Európa magáhoztérte után pedig 1920- ban tijl>ól csak helyet kér a nap alatt az olimpiai lobogó, melyet ekkor Antwerpen- ben, 1924-I>en ismét Parisban, 1928-ban Amszterdamban, végül 1932-l>en I^os Ange­lesben húznak fel a nemzetek árbócára. A XT. Olimpiász Berlinbe hívja össze a sport barátait s öt világrész lázas készülő­dése mutatja már most is azt a sikert, mely 1936 klasszikus tornájának lesz eredménye. ,,Pax OIimpica“-t köt idén is két hétre 53 nemzet, hogy a dicsőségért fiai megküzd je­nek, ugy mint egykor Hellaszban. Akkor azonban csak egy nép mutatta meg magának saját erejét, mig itten a nagy világ országai mérkőznek majd meg egymással . . . Nemes harcra számit hatunk majd nemes eredmé­nyekkel. melyeknek egy egész világ tapsol. Doros Ferenc. kalmazást, ahol rövid idő múlva kiütött a tífusz. Szó nélkül otthagyta ilyenkor munka­helyét és más állásba ment, anélkül, hogy tudott, volna arról, hogy ő maga a legvesze­delmesebb emberi tifuszbacillustanya, aki valaha is létezett. Számtalan megbetegedést és több mint száz halálesetet idézett elő, anélkül, hogy tudott volna róla.. A veszedel­mes szakácsnőt felvették a bacillushordozók listájára és ebben a különleges névsorban övé a 36. szám. Millió bacillus Amikor az orvosok kétségkívül megállapí­tották a szakácsnő veszélyességét, erőszak­kal internálták. Ez 1907-ben történt. Több­millió bacillus élt benne és megállapítottak bacillusxikat ruháiban és más holmijaiban is. Legkülönösebb a dologban persze az volt, hogy Maiion Marien sohasem lehetett ész­lelni a megbetegedés legcsekélyebb jelét sem. A legkülönbözőbb kísérleteket végezték, hogy megszabadítsák a szerencsétlen nőt a bacillusoktól, de a kísérletek eredménytele­nül végződtek. Maiion Marievei csak a leg­nagyobb elővigyázatosság mellett lehetett érintkezni. Vagy három évvel később minden meg­magyarázható ok nélkül egyszerre csak je­lentékenyen lecsökkent a tifuszbacillusok száma Mállón Mariéban. Fertőző képessége jelentékenyen megenyhült és az orvosok hosszabb tanácskozás után, eléggé könnyel­műen, eleresztették internáltságából és azt tanácsolták neki, hogy állandóan használjon fertőtlenítő szereket és ezenkívül különböző tanácsokat adtak neki. önkéntes száműzetés A szakácsnő nemsokára állást is kapott és négy hétig minden a legnagyobb rendben ment. Maiion Mariénak nem volt szabad I férjhezmennie és igy minden szeretetét I, munkaadójának négyéves kisfiára pazarolta, t akinek gondolatait is eltalálta. A nagy sze­retetnek borzalmas következménye lett; a kis­fiú megbetegedett tífuszban és néhány nap múlva meghalt. Malion Marie számára a kis­fiú halála valóságos tragédiát jelentett, ott­hagyta állását és önként tért vissza a fog­ságba. Soha sem akart többé egészséges em­berrel találkozni. A szerencsétlen nő számára egy kis házat építettek a North Broter-szigeten és gondos­kodtak róla. Maiion Marie nagy rendben tartotta a házat és környékét és szeretettel gondoskodott mindenről. De még az állatok sem bírták ki közelében. A macskák, ame­lyeket ugy szeretett, mintha saját gyermekei lettek volna, sorra múltak ki és elpusztult a kutya is, amelyet neki ajándékoztak. Most már 21 éve él száműzetésben Maiion Marie. Nemrégiben szélütést kapott, amely megbénította. így azután egy kis szobát utal­tak ki számára a rabkórházban, mivel nem lehetett többé egyedül hagyni. Ereje ^gyre fogy és már csak az ablak mellé tud ülni. I Nagy szemeivel szomorúan néz a világba és ; várja a megváltó halált. (—) hot77 az Egyesült-Állmnok Washington ál- lrimában nem mindennapi esküvő zajlati le Egy Bensőn nevű hujóskrif/itány é Eh öttel h Portier chikagói jegyespár a Fuget öbölben a tenger fenekén esküdlek egymásnak arak hűséget. Llyy a fiatalok, mini az esketést oégzö jtap búvárruhába volta]; öltözne; hagy az elhalt V. (íyöryy angol király ked­ven<• papagája a napokban kimúlt. ,.Sarolta", mióta gazdája meghalt, szomorúan kiáltozta, hogy „hol a kapitány““ Eduard király pa­rancsára Saroltát kitömik és a londoni ter- mészettudományi intézetnek ajántiéhozzáI;; hogy: „kritikust)!; vigyázol‘ Az amerikai Bostonban egy Sinclair nevű «zinpadi irt> le­lőtte Bunciman színházi kritikust, amiért rossz kritikát irt The Soldier c. darabjáról; hogy nagyszabású szabadtéri előadási ren­deznek augusztus 16-án a magyarországi Zsámbékon egyik 1222-ben épüli régi tem­plom romjai elölt. A szabadtéri előadáson Börzsönyi Béla Szent Erzsébet legendája c. misztériuma kerül bemutatásra; hogy Strauss Richard közelebbről London­ban fog szerepelni, ahol a nagy zeneköltő több müve előadásra kerül a Covent Operá­ban. Egyik darabját Straus<s maga fogja ve­zényelni; htxjy csütörtökön este a budapesti átlat- keriben a műsorra tűzölI Ibsen drámájának, a Peer Gynt-nek előadását nem lehetett meg­tartani, mert az előadás estéjén hatalmas vihar tört ki, amely a rendkívül nagy szám­ban összegyűlt közönséget valósággal szel­kergette. Az előadást másnap tartották meg; hogy Else Lehmann, a nagy német szín­művésznő most ünnepli 70 éves születésnap­ját. Else Lehmann a naturalista színjátszás egyik legtehetségesebb művésze volt. 74 éves korában már szerződöd kapott. 19 éves ko- rálHin elbocsátották, mint tehetségtelent, majd néhány év múlva, mint szubrett a WaUner- szinházba egyre-másra aratta sikereit. Külö­nösen Gerhardt Hauptmannak Naplemente elölt cimü darabjában kapott magához méltó szerepet s ettől kezdve halhatatlan nevei szer­zett magának. hogy Táti Dal Monte, a világhírű olasz ko- loratur énekesnő prózai szerepben lép fel a velencei szabadtéri játékok alatt, Goldoni két vigjátékában; hogy a világhírű magyar Léner vonósné­gyes nagy sikerrel hangversenyezett egyik- tengeri világfürdőben Bexhillben. A fürdő elő­kelő közönsége kitörő ünneplésbe részesí­tette a magyar együttest: hogy a budapesti Fórum-moziban szom- baton volt a premierje a Szomorú csütörtök és Vidám vasárnap cimü filmszkeccseknek, Rátkai Márton és Gombaszögi Ellával a fő­szerepekben; hogy Willy Forst, a neves színész és ren­dező uj filmet készít Burgtheater címmel. A főszereplők: Olga Csehova, Werner Kráüss és Hans Moser lesznek. MoSyzsák a íukák legkízíasakb nyári megőrzője Vigvázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon. 5 évi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készült, 35, 50, 65 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz elő­zetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden további darab­nál 5 lej küldendő portóra. HARCAIM tengeri fürdő és küma'ikus gyógyhely Hatalmas radioaktivitású kéntartalmú fürdő és ivóvizek. Javalva angolkor, vérszegény­ség,általános gyengeség, csonttuberkulózis, csuklótuberkuíózisjgégctuberkulózisesetei- ben, ugyszint n nemi és húgyszervi meg­betegedések ellen. Reuma, bórbajok, orr, fül és gégebajok ellen (legkrónikusabb e e- tekben is.) Szállodák, villák, vasúton 50°/o kedvezmény. Idény: junius 1-től okt. 1-ig. Mangalia Gyógyfürdő Igazgatósága Információkkal szolgálnak Clujon: Ellenzék utazási osztálya, P. Unirii 9. Európa-Her­mes Menetjegyiroda, Reg. Férd. 13. Európa- Economia Menetjegyiroda, P. Unirii 23. Az ország legsze­rencsésebb sorsjegy FÖELÁRUSFÍ ÓJA: BANCA EOMflMfl DE COMERŢ BUCUREŞTI HELYI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA! A junius hó 15-iki húzáson az alábbi főnyereményeket nyerték a tőlünk vásárolt sorsjegyek; 6,000.000 lejt 18.409 szám, 1,000.000 lejt 204.027 szám (mellék-sorsjegy), 400.000 lejt 27.864 szám, 400.000 lejt 53.844 szám, — 200.000 lejt 39.056 szám, 100.000 lejt nyert a 39.075 szám Ezenkívül rengeteg 70.000, 30.000, 20.000, 10.000 és 7.000 lejes nyeremény ke­rült kifizetésre! — Jól je­gyezze meg ! ! Sorsjegyet csakis nálunk vegyen ! ! ! HÚZÁS i JULIUS HÓ 15-ÉN A halálíhordozó amerikai szakácsnő kalandos élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents