Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-05 / 153. szám
ÁRA 5 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 MAGYAR, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2 io, félévre 44^ évente Fiókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 aí aüITÍíTTA- RAQTHA MIKI840 lc*- _ Ma8Tarors^&ra: negyedévre 10, félévre zo, évente 4a szám. __ Tekfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. ' pengő. A többi külföldi államokba csak a porcókülönbözettdi több LVII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM. VASÁRNAP 193 6 JULIUS 5. A rombolás Elméleti viták a Népszövetség közgyűlésén Csak a népszövetségi reform ügyében történt gyakorlati lépés. — Abesszínia siralmai. Dráma a nemzetek tanácsának ülésén A Népszövetség közgyűlése tegnap folyamán csak annyiban jutott előre, hogy végre Delbos francia külügyminiszter határozott indítványt tett a gyakorlati megoldás kérdésében. Indítványozta, hogy a népszövetségi reform érdekében „a kipécézett’1 szakaszokra vonatkozólag augusztus íö-ig kérjék be a tagállamok nézetét s ezek alapján készítsék elő a kérdés megoldását az őszi rendes közgyűlésre. Kiszivárgott hírek szerint az abesz- szin-kérdés végleges megoldására nézve is szeretett volna a francia delegáció némi utasítást adatni a Népszövetséggel, ez ellen azonban a semleges államok és állítólag a kis- antant országai élénken tiltakoztak volna. Az elméleti vitát a három alapvető szakasz kérdésében még mindig folytatni kell, úgy hogy a közgyűlés elhúzódik s ennek következtében el is szürkülne, ha váratlan meglepetések nem következnének be, amelyek a Népszövetség jelenlegi képtelen szellemére kedvezőtlen fényt vetnek. Ilyen meglepetés, amint azt az Ellenzék tegnap már jelezte, hogy Abesszínia makacsul ragaszkodik jogainak a védelméhez. Az annektálás elutasítását és a népszövetségi kölcsön indítványát a delegáció benyújtotta, sőt bejelentette, hogy a még szabad területeken uj abesszin kormány alakult s megkezdődött uj abesszin hadsereg talpraállitása. A Népszövetség kénytelen veit ezt a kérdéscsoportot a megfelelő bizottság elé utasítani, ami Olaszország ingerültségét természetesen fokozza. Minden eáfolat ellenére nyilvánvaló, bogy Ausztriában ké nil valami és ezzel, hv, közvetlenül nem is most. de a késő nyár folyamán kényes feladatok elé állíthatja a Népszövetséget. Az esti órákban riasztó hírek ter jedtek el, hogy Bécsben előkészületeket tettek a Habsburgok visszahívására és Ottó császárságának a restaurálására. Az Ottó bázeli látogatásáról és az osztrák legitimistákkal való tárgyalásairól szóló cáfolatok hitelre találtak Genfben, de azért az idegesség nem csillapodott le s meg vannak róla győződve, hogy Olaszország bátorítására Schuschnigg kancellár, aki a nagyhatalmak meghívását Genfbe a belügyi helyzet gondjaira való hivatkozással elutasította, valamit forral. Legalább is Olaszország arra törekszik, hogy a Németországgal szövődő viszonyban ütőkártyának használhassa Ausztriát és ha lehetséges, rábírja Németországot, hogy az osztrák kérdés végleges megoldásába ne avatkozzék be. A valószínűség azonban csak annyi, hogy Olaszország és Ausztria is minden erőfeszítéssel igyekszik legalább a jelenlegi helyzetet fenntartani és ismét szépszerével napirendre tűzni a dunai államok megegyezését, amelynek terve, ha nem is valósulhat meg, de a nehézségek pillanatnyi levezetésére és egyéb figyelem elvezetésére mégis csak alkalmas. A derülátók meggyőződése szerint a nyár folyamán nem kell komoly nehézségektől tartani immár. A Montreux-i értekezlet s a loearnói hatalmak tanácskozása enyhíteni fogja a légkört s megvan a remény, hogy mindezekbe a fejleményekbe majd Németország is jóhiszeműen bele fog kapcsolódni. Olaszország nem veszi tudomásul az abesszmekgenii szereplését sokszor elkerülhetetlen az alkotás és a haladás érdekében. De ok nélkül rombolni bűn. Főben járó, ha valami becses régiségre acsarkodik és különösen, amíg értéket vagy érdekességet még biztosítani lehet nagyobb áldozat nélkül. A történelmi érzékű, a műemlékek iránt fogékony és az értékes hagyományok tiszteletét űző országok védik a föltétien értékű műemlékeket, helyrehozzák ezeket, ha az idő vasfoga beléjük harapott. De a kevésbé értékes hagyatékot is kintélik olykor áldozatokkal, ha a magánérdek kegyetlenül el akarja őket tüntetni s igy egy várat hangulata, jellegzetessége, összhangja elkallódnék: az ilyen emlékeket közköltségen megvásárolják s közintézményeket helyeznek el bennük. Egyes ódon városok zavartalan hatását néha végletekig védelmezik: az uj épületeket csak a város hagyományainak megfelelő stílben engedik fölépíteni. Persze, vannak országok j vannak városok, ahol tudatos művészi elvek alapján valóságos oandálizmussal esnek a réginek. Ferencz József idejében például jelszó lett, hogy csak az uj épület a szép, a régi pedig tűrhetetlen vacak, ezért helyes mentői több régi hagyatékot eltüntetni. Bécsben még idejekorán föl- eszméttek és a kecses barokk szellemét a lehetőségig igyekeztek megőrizni. Ha város- rendezés vagy egyéb érdek megköveteli, természetesen itt sem kímélik az utbanálló régit. Most például le fogják bontani a hires Freihaus-tömböt és a Medve-malom épületét. De Budapest már egyenesen a túlzásba vitte a bécsi példát és nyomában járt a mi városunk, amely hányát homlok döntötte le, ok nélkül is a városkapukat, még annyi talp- alattnyi területet, mint az ó-vár sem kiméit, aminek friss bizonyítéka éppen most, hogy egy bájos és boltozatok tekintetében páratlan szépségű kis palotácskáját bontják le pótolhatatlan kárára e város ódon egyéniségének. De akadnak most már ,,totális“ város pusztítók, valósággal üvöltő apostolok. A futu- rizmus ügyefogyott hőse, akit az uj Olaszország egy gyönge pillanatban az „uj szépség“ paranosurának magasztalt föl, Marinetti nem elégszik meg, hogy értelmetlen verseket írjon s futurista szakácskönyvében összepárosítson csokoládát limonádéval és megcukrozott pástétomokkal, hanem most már harsányan követeli, hogy az uj építészet érdekében, amelynek tagadhatatlan egyszerűsége és nyugalma sok alkalmat nyújthat igazi szépségek kifejtésére, ha művelője nem irigyli el vályogvetö cigányok kezdetlegességét, ennek a Gropius-féle „sachlich-izlésnelc“, amely az orosz gigantológiában és amerikai felhőkarcolókban olykor csakugyan magas- rendű művészetet fejezett ki, tövig rombolják le Velencét, mert nyoma sem maradjon a régi művészet álmainak és cselekedeteinek. Megtetézi ezt azzal, hogy nincs szükség a Rafaelek és Michelangelók hagyatékára, tűzre és szemétdombra vele. És ez mégcsak nem is uj. Legalább egy évtizeddel ezelőtt és téli évadban fejtette ki a legújszerűbb és legdivatosabb francia műépítész, Courboisesr, hogy újra kell építeni Párisi, nem gazdasági és egészségügyi okokból, mint ahogy London nyomor tanyáinak ,,a mocsárvárosnak“ az eltüntetését és uj fölépítését kívánják igen komoly államférfiak, főleg a munkanélküliség megszüntetése céljából és a Baldwin-féle mil- lió-lakásépitési mozgalom tetemesitésére, hanem pusztán művészi hisztériából, mert a kubizmuson és dadaizmuson épült mai szem nem képes tűrni semmiféle régit és semmiféle művészettörténetit. Na hiszen, ha ez a Marinetti-féle hullám ideérkezik, akkor ja) ebben a városban minden szépnek és minden értékesnekí Pedig nekünk is fontos a rombolás, melynek áldozatait legalább képeken örökítenék meg. Rómából jelentik: Hivatalosan közük, hogy az olasz kormány semmilyen megjegyzést nem tesz a genfi megbeszélésekre és az abesszin küldöttség szereplését és előterjesztéseit nem veszi tudomásul. Ugyancsak Rómából jelentik, hogy Badoglio tábornok megírta az abesszin hadjárat történetét és az legközelebb a könyvpiacon meg is fog jelenni. A loearnói hatalmak uj tanácskozása GENF. (Az Ellenzék távirata.) A francia, belga és angol népszövetségi delegáció közös hivatalos jelentést adott ki a sajtó részére. A delegációk a jelentésben közük, hogy a loearnói hatalmak képviselői közelebbről tanácskozásra ülnek össze, nem jelölik meg azonban a megbeszéléseknek sem helyét, sem idejét. Ez Németországra való tekintettel történt. Genfi körökben elterjedt hírek szerint, a loearnói hatalmak értekezletét julius 20-án Brüsszelben fogják megtartani. Angol—orosz közeledés? GENF. (Az Ellenzék táivirata.) Paul Bon- cour, Eden, Litvinov, Titulescu és Rüsdi Arras török népszövetségi kiküldött pénteken este a montreuxi tanácskozások előkészítése tárgyában hosszabb megbeszélést folytattak. Hír szerint a szovjet és Anglia között közeledés jött létre a hadihajóknak a Dardanellákon való átbocsátásának kérdésében. Paul Boncour és Rüsdi Arras Montreux-be utaztak, ahol hétfőn újra megkezdik a tanácskozásokat. Bulgár cáfolat SZÓiFIA. (Az Ellenzék tudósitójától.) A bulgár sajtóiroda erélyesen megcáfolja a külföldi lapokban elterjedt azt a hirt, hogy Boris bulgár király a nyáron- Berlinbe utazik és az oümpiász tartama alatt megbeszélést folytat a tornajátékokra érkező külföldi vezető emberekkel. SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Ma Bulgáriában uj kormány alakul, mely szakit az eddigi tekintélyuralommul és visszatér a páriáméntárizmushoz. .4 kormány tegnap minisztertanácsot tartott és közölte a királlyal, hogy ma délben be fogja nyújtani lemondását. A király az uj kormány megalakításával a jelenlegi miniszterelnököt bízta meg és felszólította, hogy az uj kormány a parlamen- tárizmus jegyében kezdje meg működését és azonnal Írják ki a választásokat. Habsburg Ottó tárgyalásai BECS, (Az ELlenzék távirata,) Tegnap már jelentettük, hogy a Prager Presse azt a fel- tünéstkeltö híradást közli, hogy Habsburg Ottó rangrejtve Baselbe érkezett, ahol megbeszélést folytatott Wiesberg gróffal, az osztrák legitimisták vezérével. A Baseler Nachrichten megerősíti ezt a híradást és azt írja, hogy Habsburg Ottó udvarmestere társaságában, gépkocsin érkezett Baselbe, ahol két napig tartózkodik és azután visszautazik Belgiumba. Bécsben erélyesen megcáfolják ezeket a híradásokat és határozottan állítják, hogy sem Ottó, séta Wiesberg nem voltak Baselben. Nyilatkozott Wiesberg gróf is, aki kijelentette, hogy az osztrák fővárost egy percre sem hagyta el. Népszövetségi viták A népszövetségi közgyűlésen tegnap először Portugália, majd a kubai Debl-smce és ívaldnml , Equador képviselői szólaltak fel. í^Víeotősebb volt Kohl norvég külügyminiszter beszéde, aki a 19. szakasz reformját követelte és kifejtette, hogy miért fogadják gyanakvással egyes nemzetek a népszövetségi alapokmányok megváltoztatásának tervét. Szerinte: félnek a gyökeres revíziótól, mert ez esetleges háborús veszélyt rejt magában, Állítása szerint nem kell félni a revíziótól, mert ez jelenleg nem időszerű, igy szó sem lehet róla, másrészt a Dardanellák ügye rámutat az egyetlen útra. Legjelentősebb volt Delbos beszéde, mely az elméleti vitát gyakorlati térre vitte át. A francia külügyminiszter szerint reálpo- litikát kell folytatni. A 11 és 16-os sz.akaszo- kat pontos magyarázatokkal kell ellátni. Utal a 11. szakasz tarthatatlanságára, amely szerint egy állam, amely a békét fenyegeti, minden preventiv akciót megbénít szavazatával. Anélkül, hogy elvben szavát hallatná az egyhangúság ellen, hangsúlyozza, hogy amikor a békéltető kísérletek csődöt mondanak, a tanács békés tevékenységét nem lehet tétlenségre kárhoztatni egy támadásban bűnös állam által. Semmit sem szabad azonban kihagyni a 16. szakaszban foglalt kollektiv akcióra vonatkozó előírásokból. A francia kormány úgy véli. hogy helyes lenne a szolidaritás kötelezettségét gazdasági forrna alatt fenntartani, valamint azt a jogot biztosítani a tanács számára, hogy katonai jellegű ajánlásokat tehessen. Tudjuk ma — folytatta Delbos —, hogy hiábavaló gazdasági és pénzügyi intézkedésekre bíznunk a háború megakadályozását. A munkálatok siettetése végett a francia kormány és delegáció javasolja, hogy már most hívjuk meg a népszövetségi tagállamok kormányait, hogy küldjék be megfigyeléseiket a népszövetségi titkárságnak a 11. és 16. szakaszok alkalmazását illetőleg. Kéri, hogy agusztus 10-én az összes nemzetek terjesszék be a javaslatokat a népszövetségi alapokmány megváltoztatása kérdésében. Ezután több javaslat hangzik el hogy az abesszin háborút 10 millió font sterlinggel segédyezzék vagy ismer jék el Abesszinia bekebelezését. A javaslatot a szövegező bizottsághoz utalják. A svéd küldöttség női tagja beszél ezután, aki nagyhatású beszédével általános feltűnést keR. .4 nők milliói imádkoznak a békéétt! . .. — fejezi be hatásos beszédét a béke érdekében. (Folytatása a 16. oldalon)
