Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-05 / 153. szám

ÁRA 5 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4 MAGYAR, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2 io, félévre 44^ évente Fiókkiadóhiv«tal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 aí aüITÍíTTA- RAQTHA MIKI840 lc*- _ Ma8Tarors^&ra: negyedévre 10, félévre zo, évente 4a szám. __ Tekfonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. ' pengő. A többi külföldi államokba csak a porcókülönbözettdi több LVII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM. VASÁRNAP 193 6 JULIUS 5. A rombolás Elméleti viták a Népszövetség közgyűlésén Csak a népszövetségi reform ügyében történt gyakorlati lépés. — Abesszínia siralmai. Dráma a nemzetek tanácsának ülésén A Népszövetség közgyűlése tegnap folyamán csak annyiban jutott előre, hogy végre Delbos francia külügyminiszter határozott indítványt tett a gyakorlati megoldás kérdé­sében. Indítványozta, hogy a népszövetségi reform érdekében „a kipécézett’1 szakaszokra vonatkozólag augusztus íö-ig kérjék be a tagállamok nézetét s ezek alapján készítsék elő a kérdés megoldását az őszi rendes közgyűlésre. Kiszivárgott hírek szerint az abesz- szin-kérdés végleges megoldására nézve is szeretett volna a francia delegáció némi uta­sítást adatni a Népszövetséggel, ez ellen azonban a semleges államok és állítólag a kis- antant országai élénken tiltakoztak volna. Az elméleti vitát a három alapvető szakasz kérdésében még mindig folytatni kell, úgy hogy a közgyűlés elhúzódik s ennek követ­keztében el is szürkülne, ha váratlan meglepetések nem következnének be, amelyek a Népszövetség jelenlegi képtelen szellemére kedvezőtlen fényt vetnek. Ilyen meglepetés, amint azt az Ellenzék tegnap már jelezte, hogy Abesszínia makacsul ragaszkodik jogai­nak a védelméhez. Az annektálás elutasítását és a népszövetségi kölcsön indítványát a delegáció benyújtotta, sőt bejelentette, hogy a még szabad területeken uj abesszin kor­mány alakult s megkezdődött uj abesszin hadsereg talpraállitása. A Népszövetség kény­telen veit ezt a kérdéscsoportot a megfelelő bizottság elé utasítani, ami Olaszország inge­rültségét természetesen fokozza. Minden eáfolat ellenére nyilvánvaló, bogy Ausztriában ké nil valami és ezzel, hv, közvetlenül nem is most. de a késő nyár folyamán kényes feladatok elé állíthatja a Népszövetséget. Az esti órákban riasztó hírek ter jedtek el, hogy Bécsben előkészületeket tettek a Habsburgok visszahívására és Ottó császárságának a restaurálására. Az Ottó bázeli látogatásáról és az osztrák legitimistákkal való tárgyalásairól szóló cáfolatok hitelre találtak Genfben, de azért az idegesség nem csillapodott le s meg vannak róla győződve, hogy Olaszország bátorítására Schuschnigg kancellár, aki a nagyhatalmak meg­hívását Genfbe a belügyi helyzet gondjaira való hivatkozással elutasította, valamit for­ral. Legalább is Olaszország arra törekszik, hogy a Németországgal szövődő viszonyban ütőkártyának használhassa Ausztriát és ha lehetséges, rábírja Németországot, hogy az osztrák kérdés végleges megoldásába ne avatkozzék be. A valószínűség azonban csak annyi, hogy Olaszország és Ausztria is minden erőfeszítéssel igyekszik legalább a jelen­legi helyzetet fenntartani és ismét szépszerével napirendre tűzni a dunai államok meg­egyezését, amelynek terve, ha nem is valósulhat meg, de a nehézségek pillanatnyi leve­zetésére és egyéb figyelem elvezetésére mégis csak alkalmas. A derülátók meggyőződése szerint a nyár folyamán nem kell komoly nehézségektől tartani immár. A Montreux-i értekezlet s a loearnói hatalmak tanácskozása enyhíteni fogja a légkört s megvan a remény, hogy mindezekbe a fejleményekbe majd Németország is jóhiszeműen bele fog kapcsolódni. Olaszország nem veszi tudomásul az abesszmekgenii szereplését sokszor elkerülhetetlen az alkotás és a ha­ladás érdekében. De ok nélkül rombolni bűn. Főben járó, ha valami becses régiségre acsarkodik és különösen, amíg értéket vagy érdekességet még biztosítani lehet nagyobb áldozat nélkül. A történelmi érzékű, a mű­emlékek iránt fogékony és az értékes hagyo­mányok tiszteletét űző országok védik a föl­tétien értékű műemlékeket, helyrehozzák ezeket, ha az idő vasfoga beléjük harapott. De a kevésbé értékes hagyatékot is kintélik olykor áldozatokkal, ha a magánérdek ke­gyetlenül el akarja őket tüntetni s igy egy várat hangulata, jellegzetessége, összhangja elkallódnék: az ilyen emlékeket közköltségen megvásárolják s közintézményeket helyeznek el bennük. Egyes ódon városok zavartalan hatását néha végletekig védelmezik: az uj épületeket csak a város hagyományainak megfelelő stílben engedik fölépíteni. Persze, vannak országok j vannak városok, ahol tudatos művészi elvek alapján valóságos oandálizmussal esnek a réginek. Ferencz Jó­zsef idejében például jelszó lett, hogy csak az uj épület a szép, a régi pedig tűrhetetlen vacak, ezért helyes mentői több régi hagya­tékot eltüntetni. Bécsben még idejekorán föl- eszméttek és a kecses barokk szellemét a lehetőségig igyekeztek megőrizni. Ha város- rendezés vagy egyéb érdek megköveteli, ter­mészetesen itt sem kímélik az utbanálló ré­git. Most például le fogják bontani a hires Freihaus-tömböt és a Medve-malom épüle­tét. De Budapest már egyenesen a túlzásba vitte a bécsi példát és nyomában járt a mi városunk, amely hányát homlok döntötte le, ok nélkül is a városkapukat, még annyi talp- alattnyi területet, mint az ó-vár sem kiméit, aminek friss bizonyítéka éppen most, hogy egy bájos és boltozatok tekintetében párat­lan szépségű kis palotácskáját bontják le pó­tolhatatlan kárára e város ódon egyéniségének. De akadnak most már ,,totális“ város pusz­títók, valósággal üvöltő apostolok. A futu- rizmus ügyefogyott hőse, akit az uj Olasz­ország egy gyönge pillanatban az „uj szép­ség“ paranosurának magasztalt föl, Marinetti nem elégszik meg, hogy értelmetlen verseket írjon s futurista szakácskönyvében összepá­rosítson csokoládát limonádéval és megcuk­rozott pástétomokkal, hanem most már har­sányan követeli, hogy az uj építészet érde­kében, amelynek tagadhatatlan egyszerűsége és nyugalma sok alkalmat nyújthat igazi szépségek kifejtésére, ha művelője nem irigyli el vályogvetö cigányok kezdetlegessé­gét, ennek a Gropius-féle „sachlich-izlésnelc“, amely az orosz gigantológiában és amerikai felhőkarcolókban olykor csakugyan magas- rendű művészetet fejezett ki, tövig rombol­ják le Velencét, mert nyoma sem maradjon a régi művészet álmainak és cselekedeteinek. Megtetézi ezt azzal, hogy nincs szükség a Rafa­elek és Michelangelók hagyatékára, tűzre és szemétdombra vele. És ez mégcsak nem is uj. Legalább egy évtizeddel ezelőtt és téli évad­ban fejtette ki a legújszerűbb és legdivato­sabb francia műépítész, Courboisesr, hogy újra kell építeni Párisi, nem gazdasági és egészségügyi okokból, mint ahogy London nyomor tanyáinak ,,a mocsárvárosnak“ az el­tüntetését és uj fölépítését kívánják igen ko­moly államférfiak, főleg a munkanélküliség megszüntetése céljából és a Baldwin-féle mil- lió-lakásépitési mozgalom tetemesitésére, ha­nem pusztán művészi hisztériából, mert a kubizmuson és dadaizmuson épült mai szem nem képes tűrni semmiféle régit és semmi­féle művészettörténetit. Na hiszen, ha ez a Marinetti-féle hullám ideérkezik, akkor ja) ebben a városban minden szépnek és min­den értékesnekí Pedig nekünk is fontos a rombolás, melynek áldozatait legalább ké­peken örökítenék meg. Rómából jelentik: Hivatalosan közük, hogy az olasz kormány semmilyen megjegy­zést nem tesz a genfi megbeszélésekre és az abesszin küldöttség szereplését és előterjesz­téseit nem veszi tudomásul. Ugyancsak Ró­mából jelentik, hogy Badoglio tábornok meg­írta az abesszin hadjárat történetét és az leg­közelebb a könyvpiacon meg is fog jelenni. A loearnói hatalmak uj tanács­kozása GENF. (Az Ellenzék távirata.) A francia, belga és angol népszövetségi delegáció közös hivatalos jelentést adott ki a sajtó részére. A delegációk a jelentésben közük, hogy a loearnói hatalmak képviselői közelebbről tanácskozásra ülnek össze, nem jelölik meg azonban a megbeszéléseknek sem he­lyét, sem idejét. Ez Németországra való tekintettel történt. Genfi körökben elterjedt hírek szerint, a loearnói hatalmak értekezletét julius 20-án Brüsszelben fogják megtartani. Angol—orosz közeledés? GENF. (Az Ellenzék táivirata.) Paul Bon- cour, Eden, Litvinov, Titulescu és Rüsdi Ar­ras török népszövetségi kiküldött pénteken este a montreuxi tanácskozások előkészítése tárgyában hosszabb megbeszélést folytattak. Hír szerint a szovjet és Anglia között kö­zeledés jött létre a hadihajóknak a Dar­danellákon való átbocsátásának kérdésé­ben. Paul Boncour és Rüsdi Arras Montreux-be utaztak, ahol hétfőn újra megkezdik a ta­nácskozásokat. Bulgár cáfolat SZÓiFIA. (Az Ellenzék tudósitójától.) A bulgár sajtóiroda erélyesen megcáfolja a kül­földi lapokban elterjedt azt a hirt, hogy Bo­ris bulgár király a nyáron- Berlinbe utazik és az oümpiász tartama alatt megbeszélést folytat a tornajátékokra érkező külföldi ve­zető emberekkel. SZÓFIA. (Az Ellenzék távirata.) Ma Bul­gáriában uj kormány alakul, mely szakit az eddigi tekintélyuralommul és visszatér a páriáméntárizmushoz. .4 kor­mány tegnap minisztertanácsot tartott és közölte a királlyal, hogy ma délben be fogja nyújtani lemondását. A király az uj kormány megalakításával a jelenlegi miniszterelnököt bízta meg és fel­szólította, hogy az uj kormány a parlamen- tárizmus jegyében kezdje meg működését és azonnal Írják ki a választásokat. Habsburg Ottó tárgyalásai BECS, (Az ELlenzék távirata,) Tegnap már jelentettük, hogy a Prager Presse azt a fel- tünéstkeltö híradást közli, hogy Habsburg Ottó rangrejtve Baselbe érkezett, ahol meg­beszélést folytatott Wiesberg gróffal, az osz­trák legitimisták vezérével. A Baseler Nach­richten megerősíti ezt a híradást és azt írja, hogy Habsburg Ottó udvarmestere társaságá­ban, gépkocsin érkezett Baselbe, ahol két napig tartózkodik és azután visszautazik Belgiumba. Bécsben erélyesen megcáfolják ezeket a híradásokat és határozottan állít­ják, hogy sem Ottó, séta Wiesberg nem vol­tak Baselben. Nyilatkozott Wiesberg gróf is, aki kijelentette, hogy az osztrák fővárost egy percre sem hagyta el. Népszövetségi viták A népszövetségi közgyűlésen tegnap elő­ször Portugália, majd a kubai Debl-smce és ívaldnml , Equador képviselői szólaltak fel. í^Víeotősebb volt Kohl norvég külügymi­niszter beszéde, aki a 19. szakasz reformját követelte és kifejtette, hogy miért fogadják gyanakvással egyes nemzetek a népszövetségi alapokmányok megváltoztatásának tervét. Szerinte: félnek a gyökeres revíziótól, mert ez eset­leges háborús veszélyt rejt magában, Állítása szerint nem kell félni a revíziótól, mert ez jelenleg nem időszerű, igy szó sem lehet róla, másrészt a Dardanellák ügye rá­mutat az egyetlen útra. Legjelentősebb volt Delbos beszéde, mely az elméleti vitát gya­korlati térre vitte át. A francia külügyminiszter szerint reálpo- litikát kell folytatni. A 11 és 16-os sz.akaszo- kat pontos magyarázatokkal kell ellátni. Utal a 11. szakasz tarthatatlanságára, amely sze­rint egy állam, amely a békét fenyegeti, min­den preventiv akciót megbénít szavazatával. Anélkül, hogy elvben szavát hallatná az egy­hangúság ellen, hangsúlyozza, hogy amikor a békéltető kísérletek csődöt mondanak, a tanács békés tevékenységét nem lehet tétlen­ségre kárhoztatni egy támadásban bűnös ál­lam által. Semmit sem szabad azonban ki­hagyni a 16. szakaszban foglalt kollektiv ak­cióra vonatkozó előírásokból. A francia kor­mány úgy véli. hogy helyes lenne a szoli­daritás kötelezettségét gazdasági forrna alatt fenntartani, valamint azt a jogot biztosítani a tanács számára, hogy katonai jellegű aján­lásokat tehessen. Tudjuk ma — folytatta Delbos —, hogy hiábavaló gazdasági és pénzügyi intézkedésekre bíznunk a háború megakadályozását. A munkálatok siettetése végett a francia kormány és delegáció java­solja, hogy már most hívjuk meg a népszö­vetségi tagállamok kormányait, hogy küld­jék be megfigyeléseiket a népszövetségi tit­kárságnak a 11. és 16. szakaszok alkalma­zását illetőleg. Kéri, hogy agusztus 10-én az összes nemzetek terjesszék be a javaslatokat a népszövetségi alapokmány megváltoztatása kérdésében. Ezután több javaslat hangzik el hogy az abesszin háborút 10 millió font ster­linggel segédyezzék vagy ismer jék el Abesszinia bekebelezését. A javaslatot a szövegező bi­zottsághoz utalják. A svéd küldöttség női tagja beszél ezután, aki nagyhatású beszédé­vel általános feltűnést keR. .4 nők milliói imádkoznak a békéétt! . .. — fejezi be hatásos beszédét a béke érde­kében. (Folytatása a 16. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents