Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-04 / 152. szám
4 ELLENZÉK 7 9.T6 /állna 4. —mi mm mir " Petal Job his riportja : „Uszó-teán“ a zöldtrikós maharadzsával, akinek pezsgőt szervíroznak a tormás virslihez és akit körülrajongnak a nők .4 múlt héten Pesten jártain és három napot töltöttem a Svábhegyen. /■'n hoztam el a szép időt Pestre és a szanatórium strandiján ott voltam az ..uszóteo“ premierjén. Ezt az „uszó-teáP' Hollywood találta fel és abból áil, lurgy amerikai mil- liárdosok vendégeik számára a straiul me- deiH éjében szervíroztál iák a five o'clockot .4 svábhegyi strandfürdő szélén vörösre lakkozott }Xtdok asznak, ezen ülnek az emberek. ha megrendelik az uzsonnát és a pincérek. fehér strand rnhálurn ide szt-rvir óznak. Gordon Zitta aranyos szövésű csipkés fürdőruháinál, Honthy Hamui fehérben. Bulla Ehna sötétbarnában, Műrérthy Lilli cseresz- nyevörös strandruhákban ültek a piros pádon. A Muráthy Lilli strand-ruhája olyan pirtxs volt. mint a gyümölcse annak a cseresznyefának. amire a balatoni országúton menekült, amikor az autója az árokba fordult . . . Titkos Honán zebra-csikós fürdőruha feszült, az Alpár Gittán világíts kék. Kovács Alice, aki a kapurtalai maharadzsa társaságában érkezett autón, kombinált fürdőruhát viselt, valamilyen uj kreációját a divatnak: egész madzag szolgiíl arra. hogy ugyanabból a miniből egész másfajtát lehessen pillanatok alatt elövarászolni. A kapurtalai maharadzsa és a fia fehér strandruhájuk alatt zöld trikót viseltek és — a tormás virslihez francia pezsgőt ittak. Ezt az anyai királytól tárnátok, aki tavaly — még welszi herceg korában — a virslihez a Svábhegyen w hi skit rendelt. Csik Ferkó, aztán Lengyel a mellúszás és Gróf a hátuszás bajnokai egíjszerü trikójukban treníroznak, Ágai Irén barna-csipkés, A virágok lelke Campbell Evelyn Patrica, egv dúsgazdag angol asszony nemrégiben Kairóban időzött. Egyik nap, amikor sétájáról visszatért szállodai lakosztályába, rémülten vette észre, hogy drága ékszerei hiányoznak. A besurranó tolvaj még annyira vakmerő volt, hogy a ladynak csak egyik rucájába tűzött drága melltiijét is elvitte magárai. A rendőrség hiába nyomozott: a tettest nem sikerült kinyomozni. Lady Campbell a napokban Monte-Carló- ba érkezett. Elment a kaszinóba is, bog}- néhány aranyat megkockáztasson. Alig foglalt helyet, csakhamar felkelt, a kaszinó titkos rendőréhez lépett és igy szólt hozzá: — Kérem, azt a magas urat, aki mellettem ült, tartsa szemmel. Én azt hiszem, nem az, aminek látszik, hanem kalandor. A titkos rendőrök óvatosan figyelni, tapintatosan nyomozni kezdtek és az állítólagos Stock Charles hamarosan a rendőrség foglya lett. Kiderült róla, hogy veszedelmes szállodatol'vaj és bőröndjében lady Campbell ellopott ékszereiből is előkerült néhány. A rendőrségen, amikor a ladyt megkérdezték, mire alapitotta gyanúját, mosolyogva igy szólt: — Kitűnő orrom van. Mikor a betörő kairói szobámban járt, a levegőben, majd a ruhámon, amelyről egy ékszert levett, különös illatot éreztem. Ugyanez az illat ütötte meg az orromat, amikor a kaszinóban a mellettem ülő ur kivette zsebkendőjét és maga elé tette. A rendőrség azután azt is megállapította, hogy Stock Charles nagyon szerette ezt a különleges illatszert, amelyből Kairóban több üveget lopott és amely vesztét okozta. Megemlékezve erről az esetről, az egyik nagy angol lap hosszabb tanulmányt ir az illatokról, az illatszerek készítéséről; ismerteti az illatszerek történetét és sok, igen érdekes adatot közöl a „virágok leikéről“. Arábia „fűszeres“, „mámoritó“ illatairól már a legrégibb korban sok szó esik. A Kelet volt az igazi hazája a különböző illatoknak, szagos kenőcsöknek, olajoknak, amelyek készítésének titkát jól ismerték és mint féltve őrzött kincs szállt apáról fiúra. Sela Iieddin szultán mondotta: A szép asszony az őt körülvevő illatos felhő nélkül olyan, mint a nap meleg nélkül. Az illat — mondta egy másik arab — izgatja a képzeletet, szárnyat ad a gondolatnak, felfrissíti az erőket. Hogy az arabok, törökök milyen nagy hatást tulajdonítottak az illatoknak,, mutatja a „rózsaszagu lovak“ krónikája. km kiás fúrd öt ri kő jön alig volt húsz centi- méternyi anyag, egg másik művésznőn még kevesebb és Hose Vass, a magyar származású amerikai sz ép ség királynő gumi-fürdő ruhájával keltett feltűnést. Amerikában mindenki ilyen gumi-ruhában strandol . . . .4 Svdibhegyi Szanatórium a strandfürdőn külön telepet rendezett be a gumi-pellerinek esetleges tudkanizálására. Előfordul — az urak neun kis örömére —. hogy ezek a vékony tv? tarka ginni-strandru- hák megrepednek és akkor percek alatt ő»z- szeforrasziják őket. Akárcsak az autók gumiját. .4 legfessebb nő a strandon Krúdy Ilona volt, akinek ,,Ezért nem vette el“ eimü regénye olyan nagy sikert aratott. Fürdőruhájának a színe sötét kék — hosszú ujja van és amikor bemegy a viz be, nem visel csak — oltóin kicsi trikót, mint a Csik Ferkó, vagy a Gróf . . . .4 három sziámi hercegnő szinte elveszett a rengetek pesti szépatsszony mellett . . . Pedig külföldiek is vannak itt nagy számban. Különösen sok finn és egy helsinyforsi professzor leánya mondta nekem: amióta a: elnöknő Pesten járt azóta nálunk hallatlanul divatba jött Budapest . . . TÚLSÁGOSAN VÉRMES EMBEREKNÉL, kiknél az igen nagy nedv-dussíg mindenfele tünete, mint gyors elfáradás, elbágvadí.'s a teltség érzete gyakran jelentkezik, feltűnően kedvező hatással szokott fám?, ha. három hétig naponta i pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserű- vizet isznak. Az orvorok ajánlják. A tárol Keleten még ma is erősen tartja magát a hit, hogy régente a lóversenyeken a gazdag pasák lovaikat és ezek lovasait erős illatszerekkel kenették be. A futás közben, amikor ló és lovas izzadni kezdett, az illatszer párolgása egész illatos felhőbe burkolta a versenyzőket és ezáltal ló és lovas a legnagyobb erőíesztésre lett képes. De csak a finom rózsaillatnak volt ez a kitűnő hatása, mert a többi olaj, kenőcs oly átható, erős illatfelhőt párologta tolt. hogy akárhányszor a ló a lovassal együtt elkábulva zuhant a földre. Utazók különben leírásaikban megemlítik, hogy a lóversenyeken Keleten még ma is szokásban van a versenylovak orrába a futam előtt néhány csepp illatos olajat önteni. A távol Keletről az illatszerek használata és azok készítése azután elterjedt a Nyugatra is és különösen Franciaországban, Angliában hatalmas iparrá fejlődött ki. A régi időkben az illatszereket csak virágokból készítették. Ez az eljárási mód azonban nemcsak fáradtságos, de költséges is volt. És ez érthető is, ha megtudjuk, hogy egy kilogram rózsaolaj elkészítéséhez ötezer kiló rózsaszirom szükséges s egyetlen kilogram ibolya-párlat húszezer kiló ibolyalevél „lelke“. Az illatszereket tehát a vegyipar fejlődésével lassanként csak mesterséges ulon állították elő és úgynevezett „virágillatoknak“ ma már legtöbbször semmi közünk nincs a virágokhoz. Sőt, az illatszereket kedvelők néha nagyot néznének, hogy az annyira kedvelt parfömjök milyen rosszagu kátrányból, naftáimból, állati testrészekből készül. Az állati mirigyeknek különösen nagy szerepe van az illatszerek gyártásánál. Az abessziniai cibet- macska mirigyeit az illatszergyárosok éppen úgy felhasználják, mint a beteg bálna epeköveit. Mindkettőből a francia illatszergyáros csiszolt üvegcsékben, bársonydobozokban drága áron hozza forgalomba két legkedveltebb illatszerét. Az Ízlések azonban nemcsak nagyon különbözők, de változók is. A társadalom hölgyei mindegyikének megvan a kedvenc illatszere, néhány évig esetleg hiven kitart mellette, de azután valami mást, valami újat akar. A gyárak egymással versenyezve törekednek ezt a kívánságot teljesíteni és évről- év-re hangzatos, költői nevek alatt újabb és újabb illatok kerülnek forgalomba a legbiza- rabb alakú üvegekben és a legkülönlegesebb kiállításban.-Régebben á férfiak is használtak illatszereket. XIV. Lajos, Napokon szívesen ajándékoztak illatszereket. VII Edward angol király ismert szakértő volt. Mintegy ötven év óta azonban a férfiak kgfölebb egy kis kölni vizet használnak. Az illatszereket teljesen átengedték a nőknek. (-9U-) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja* A kisebbségi és emberi jogok elő harcosa* ombre BUCURESTIBEN C L U J O N AZ E C É S Z ORSZÁGBAN számos sorsjegyet ad el a HIVATALOS SORSjEGYÁRUDA szakemberek áltál vezetett szervezet - rendkívül gyors - minden játékossal egyénenként törődik — szétoszt sorsjegyeket — közli a nyereményeket — azonnal fizet. A 11. Sorsjátékra a Hivatalos Sorsjegyárudánál vásárolt sorsjegy SZERENCSÉT hoz! Falvakban, az egész országbe a Postahivatalok osztják szét a sorsjegyeket a levélhordók által, minden illeték és költség nélkül. A falvak szerencse elképzelhetetlen volt. A Postahivatalok által az egész országban kifizetett miilók a legjobb bizonyíték minden Játékos számára. A felvidult Amerikában vidáman köszöntik az uj „prosperityt“ A világ legnagyobb városa a mulatozás mámorában. — Az aranyáradat csodája Newyork, július hó. A urai Amerika uj prosperity jegyében él, amely azonban úgy látszik a többi földrész görcseiből és vonag- lásából táplálkozik. Naponta érkeznek arany- szállilmányok Amerikába s ezek pénzbőséget idéztek elő. A pénzbőség viszont gyorsan kitermelte a luxus látszatvirágait. így azután Amerikában olyan élvezetvágy támadta meg az embereket, hogy ezt az európai csak fejcsóválva nézheti végig. Úgy látszik, hogy elmúlt teljesen az a korszak, amelynek ez volt a szállóigéje: — Testvér, adj kölcsön egy „dwnet“. (ötcentes pénzdarab). Semmi sem hirdeti jobban ezt a valószínűleg mesterséges fellendülést, mint az az éjszakai élet, amely most annyira kifejlődött Newyorkban. De nemcsak a világ legnagyobb városában, hanem Amerika többi városaiban is újra hosszú sorokban állanak az emberek, a színházak és a mozik pénztárai előtt. A szállodák, amelyek hosszú ideig teljesen üresek voltak, most tömve vannak. Ugyanilyen népszerűségnek örvendenek az uj áramvonalas vonatok. Amerikában újra utaznak az emberek. Sohasem éltek az emberek még Amerikában oly vidámul, mint most az any- nyira várt és remélt prosperity hajnalán. .4 szivárványterem Newyork egyik legérdekesebb helye kétségkívül a szivárványterem, amely a Rádio- Cityben emelkedik és tulajdonképen magába a szórakozóhelj'ek óriási komplexumát egyesíti. Ezt a hatalmas épülettömböt Rockefeller pénzből építették. Ez a szivárványterem gasztronómiai Mekkája valamennyi idegennek, akik a világ legnagyobb városába érkeznek. Természetesen jól felszerelt pénztárca is szükséges ahhoz, hogy az ember a Rádió- Citvben, az egész világ e legnagyobb szórakozási központjában tölthesse el idejét. Mindegy, mivel akarja agyonütni az ember idejét. Itt mindent megtalál. A Rádio-City- ben van egyébként két mozi is. Az egyik ezek közül a világ legnagyobb mozija, mivel 6200 ülőhely van benne. Ha valamilyen rendes filmet játszanak, 150.000 dollárra rúg a heti bevétel. .4 coctail-bár fénycsodái Az egyik felhőkarcoló 65. emeletén van egy coctail-bár, amelynek falai a mennyezettől a padlóig tiszta üvegből állanak. Valami különös reflexhatás révén forditva Iá! az ember mindent, ha kinéz az üvegfalon a new- yorki éjszakába. A fényreklámos newyorki utcákat általában az egész éjszakai Newyor- kot fejtetőre állítva láthatja innen az ember. Ezekben a termekben néger zenekarok játszanak és mozgó parketten táncolnak a vendégek. Megkapható a konyhaművészet összes csodái, a borról és a likőrökről nem is beszélve. Lejjebb található a „Folie Parisienne“, amely Newyork egyik legnépszerűbb mulatóhelye. Idejártak az amerikaiak a színházi előadás után és itt úgynevezett show-kat láthatnak, amely énekszámokból, érdekes artistamutatványokból és extravagáns táncszá- mokból áll. Az utóbbiak közül főleg azokat kedvelik mostanában a mulatni vágyó amerikaiak, amiket a hölgyek tolikosztümben járnak. Azt mondják, hogy ez a mulatóhely párját ritkítaná Párisban is. Szünetekben nagy' csarnokokban táncol a közönség, zenéről pedig két zenekar is gondoskodik. Egészen furcsa hangszereken játszanak és a zenekar orgonistája veszedelmesen hasonlít egy gátfutó majomhoz. Legalább is, ilyen mozdulatokkal játszik hangszerén. Lucienne Boyer Az éjjeli klubok gombák módjára szaporodnak Newyorkban. A legtöbb közülök. csak igen rövid ideig virágzik és azután épp oly' nyomtalanul tűnik el a semmiségben, mint amilyen hirtelen keletkezett. Persze akadnak azután ez éjjeli klubok közül olyanok is, amelyek hosszú időn át örvendenek kitűnő himévnek. Ilyen példáid Newyorkban „Vörös kakas“, a „Versailles“ és a „Papagáj“. A „Vörös kakas“ egv csomó kisebb étteremből áll, amelyhez tánciskolák csatlakoznak. Minden lámpa kéken világit ilt. Néger énekesek lépnek fel, a tánezenét pedig hatalmas zenekar szolgáltatja. A „Versaillesben“ most nemrégen lépett fel a világhírű párisi énekesnő, Lucienne Boyer. Óriási sikere volt. A kisebb éjjeli klubokban kabaréelőadásokat tartanak. E kabaréelőadásokon kizárólag ismeretlen, fiatal művészek lépnek fel, akik viszont odahozzák ismerőseiket és barátaikat és igy mindenki jól jár. Megtalálja számítását azt éjjeli klub, amelynek helyiségei megtelnek, hires ember és lassan a közönség kedvence lesz a művész vagy művésznő, ha fellép és végül jól szórakozik a közönség is. Az uj luxuséttermek között nagy hírnévnek örvend a „Francia kaszinó“, amely nemrégiben nyílt meg és négy hónap alatt több, mint egymillió dollár volt a bruttó bevétele. Megdrágult a gyémánt is A gyémánt ára a nagy érdeklődés folytán az utóbbi időben tiz százalékkal emelkedett. Az egyik nagy newyorki ékszerész elmondotta, hogy az utóbbi időben különböző amerikai városok ékszerészeinek 2700 tucat jegygyűrűt küldött szét. Ez azért iS' érdekes, mivel az amerikai jegygyűrűk nem csupán sima arany karikák, hanem legtöbbje gyémántokkal van díszítve. Ez a gyémántkereslet is azt mutatja, hogy Amerika egy uj jólét periódus előtt áll. Most már csak az a kérdés, hogy ez a fellendülés nem mesterséges-e csupán és nem követi-e majd egy újabb szörnyű nyomorúság.
