Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-04 / 152. szám

2 CLLBN ZfíK 19 36 I ul I ui 4. ötágú demokrácia? „Az orosz forradalom befejezte müvét és az aj alkot­mánnyal a történelem uj korszaka kezdődik“ — mondja Sztálin. — „Hazahívnak bennünket, de nem hiszünk Sztálinban" — mondják az orosz emigránsok BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.; A szovjet áttér a parlamentárizniusra? . . . Félredobja az 1917-es forradalomból szüle­tett alkotmányt és helyére uj alkotmányt .»Ilit, amely parlamentarizmust, vallássza­badságot, gyülekezési- és sajtószabadságot akar biztosítani a szovjetunió területén élő népeknek? Európában szétszórva még ma is az orosz emigránsok milliói élnek, legnagyobb szám­ban Franciaország területén. Magyarorszá­gon mintegy 3000 az orosz emigránsok szá­ma. Ezeknek körülbelül fede Budapesten él, gyárakban dolgozik, kávéházi zenész, pin­cér, tisztviselő, soffőr ... A fehéroroszokon kívül számtalan ortodox bolseviki emigrált az elmúlt két évtized alatt Oroszországból és ezeknek vezére a norvégjai magányában élő Trockij, aki ma is „az igazi leninistának“ vallja magát. Vájjon hogy vélekednek az «orosz alkot­mányreformról azok az emigráns oroszok, akik immár majdnem két évtizede élnek tá­vol hazájuktól és minden reggel azzal a tit­kos reméunyel ébrednek, hogy talán mégis eljön az a nap, amikor hazatérhetnek? A régi alkotmány? Az 1918-as forradalmi szovjetalkotmány, amely Trockij és társai emigrációja, belső összeesküvések, a cseka embereinek kegyet­len vérengzése és ötéves tervek során egyet­len célt szolgált — amint ezt az alkotmány kilencedik szakasza mondja —: a burzsoázia teljes letörését, 18 évi hasz­nálat után most a lomtárba kerül és átad­ja helyét az uj „parlamentáris“ alkot­mánynak. Ez a 18 év az emberi szabadság könyörtelen elnyomása, a cseka rémuralma, az egyház és a vallás kíméletlen üldözése és egy mo­dern rabszolgaság megvalósítása \v>lt. A régi Oroszország vezetőségét, a régi elitet, a régi társadalom gerincét elpusztították és kiül­dözték, az 1917-es forradalom nagy jelsza­vát, az általános jogegyenlőséget és szabad­ságot elsikkasztották és helyére Sztálin ki- méletlen diktatúráját állították. Ma pedig Sztálinnak — amint egyik nyilatkozatában hangsúlyozza — az a véleménye, ltogjj a forradalom befejezte müvét és az uj al­kotmánnyal „a történelem uj korszaka kezdődik“. A moszkvai lapok azt Írják, hogy „Sztálin ezentúl a szovjet demokrácia vezére lesz“. Uj alkotmány Az uj alkotmány két részből áll. Az első rész az ország gazdasági megszer­vezéséről szól. Az alkotmány szerint ez az újjászervezés szocialista alapon történik. „A gazdasági életet — mondja az uj al­kotmány 11-ik szakasza — egy államterv határozza meg és irányítja a szociális gaz­dagság növelése érdekében“. Az uj alkotmány a tulajdonjog négy for­máját vezeti be: 1. Államtulajdon. (Folyók, tavak, tenge­rek, erdőségek, szállítás, közlekedés és ipar.) 2. Kolkozok, vagyis kollektiv földbirto­kok. 3. Kis parasztblrtokok és kézmüvestulaj- donok. 4. Az állampolgárok személyes magántu­lajdona, „amelyet jövedelmükből, megtaka­rított pénzükből, munkájuk gyümölcséből szereznek abból a célból, hogy saját házuk­ban lakjanak, saját háztartási berendezésük legyen és mindazzal rendelkezzenek, amit napi szükségletük igényel“. (A magántulaj­donnak ez a megfogalmazása az uj alkot­mány 12. szakasza.) ságára, helybenlakásának idejére, társadal­mi származására, kereseti viszonyaira és ko­rábbi cselekedeteire“. Gyülekezési szabadságot, sajtószabadságot és teljes szólásszabadságot biztosit az alkot­mány a Szovjetunió állampolgárainak. Kü­lön szakasz intézkedik a vallásszabadságról. (A templomoknak visszaadták a harangokat, sót az állam az egyházközségeknek kölcsönt folyósított a harangok beszerzésére.) Az alkotmány kifejezetten nem tiltja meg az állampolgároknak uj politikai pártok ala­kítását, de a 126. szakasz feltűnően hangoz­tatja, lrogy az állam politikai életében a ve­zető szerep a kommunista párté, melyet ,,a legaktívabb és legöntudatosabb állampolgá­rok alapítottak“. A 141. szakasz előírja, hogy ennek a pártnak a vezérei mutatják be a választókerületekben a képviselőjelölteket. Beszéltünk a Budapesten élő emigráns oroszok fiatal generációjának egyik vezető­jével, aki a magyarországi emigránsok vezé­rének, Zsukovskij-Wolinskij ezredesnek a fia. A volt cári ezredes az emigráns fehér­oroszok párisi központjától kapta már tiz évvel- ezelőtt a megbízatást, hogy intézze a Magyarországon élő orosz emigránsok ügyeit és állandóan küldjön jelentéseket helyzetük­ről. Az öreg ezredes mellett fia, Gleb Zsu­kovskij-Wolinskij látja el a titkári teendő­ket. Állandó összeköttetést tart fenn a Buda­pesten élő oroszokkal és kérdésünkre, ho­gyan ítélik inog a magyarországi emigráns oroszok az uj szovjetalkotmányt, igv vála­szolt: — Nem hiszünk abban, hogy ez az uj al­kotmány bármilyen változást jelentene az orosz nép sorsának javulása szempontjából. Ma is rettenetes híreket kapunk otthonról és az a véleményünk, hogy az uj alkotmány nem egyéb, mint újabb taktikázás az orosz néppel, amelyet .Sztálin diktatúrája rabszol­gaságra kényszerít. A fiatal Zsukovskij-Wolinskij, aki állan­dóan kapja Parisból a fehéroroszok újság­jait és Moszkvából is a szovjet lapjait s hi­vatalos kiadványait, az uj alkotmánnyal kapcsolatban igy beszél hazájáról, alvóvá — mint mondja — niég mindig nincs reménye, hogy hazatérhet: — Most folyik a második „pjatiletka“ negyedik éve. Tavaly ősszel a Sztahanov- féle mozgalom mámorában kihirdették, hogy az ötéves tervvel négy év alall készülnék el. De idén januárban a központi végre­hajtótanács ülésén erről már nem esett szó, mert ugylátszik a vezető kommunisták is megértették, hogy a Sztaharrov-féle mozga­lom csak exportra alkalmas blöff és csak arra jó, hogy a munkásokat még jobban kihasználják, de komoly értéke nincs. — A mezőgazdaságban, amelyből az or­szág 75 százaléka él, az elmúlt években nem sikerült a termelést fokozni. Legutóbb Molo­tov futólag megemlítette, hogy a mezőgaz­daság idei termése körülbelül ötmilliárd púd, vagy 90 millió tonna lesz. Ugyanezt a számot hallottuk két és három évvel ezelőtt is. Ez a szám azt bizonyítja, hogy nem igaz az a jólét, ameljről a szovjet­Ebbeu a „bemutatásban" a párt vezérei mel­lett működnek a „hivatásos és kultúrába szervek“ és az ifjúsági szervezetek, A 126 és 14 1. alkotmányparngrafus ilyen­módon aligha teszik lehetővé, hogy olyanok jelöltessék magukat az általános választá­sokon, akik nem tartoznak a kommunista párthoz. Amennyiben mégis jelöltetnék ma­gukat és megválasztanák őket, az uj alkot­mány nem tiltja, hogy ellenzéki politikát folytassanak. Mit mond Trockij? Trockij, aki Oslótól 15 kilométernyire egy kis norvég faluban betegen és visszavonul­tan él feleségével és titkárnőjével, az uj szovjetalkotmány hírére röpiratot irt, ame­lyet barátai utján Parisban terjeszt. A vörös hadsereg egykori főparancsnoka ebben a röpiratban azt írja, hogy „az uj orosz alkotmány nem egyéb, mint egy uj burzsoázia megteremtése és a bol- sevIzmus végleges likvidálása“. ,,A szovjetállam — Írja Trockij — meg­szűnt az osztályharc eszköze lenni. Uj privi­légiumok birtokában az állam mai vezetői leplezni igyekeznek, hogy az állam, amelyet kezeik közé kaparintottak, a formális demo­krácia útjára lépett*. Ugyanakkor, amikor ezeket irja Trockij, hangoztatja, hogy mindez Lenin eszméinek meghamisítása és müvének megcsúfolása. propaganda beszél. A mezőgazdasági ter­melést a szovjet minden erőlködése dacára sem tudja fokozni, pedig tavaly a falvakban már löbb mint 6 millió lóerős traktorpark működött, ami 12 • millió lovat helyettesit és 20.000 különféle ' mezőgazdasági gép volt üzemben. Szerintünk i a hibát ott kell keresni, hogy a földet bér- j munkások művelik. A hozzánk érkezett ada­tokból tudjuk, hogy az a gazdasági jólét, amelyet Sztalinék el akarnak hitetni, csak papíron van meg, Oroszországban az alkot­mányreform ellenére is minden Sztálin és j környezete szeszélyétől függ. — Mi, orosz emigránsok — mondotta vé- J gül a budapesti fehéroroszok vezérének fia ; — nem bízunk az alkotmányreformban. A ! budapesti szovjetkövetségől felhívást kap- j tunk, hogy jelentkezzünk a követségen és j intézkednek arról, hogy az, aki akar, haza- j mehessen. Tudtommal egyetlen társam sem jelentkezett, mert bár gyötör mindannyiun- j kát a honvágy, mégsem bízunk Sztálinban és nem akarunk börtönbe jutni, amikor át­lépjük az orosz határt. (k. p) ÁLDOTT ÁLLAPOTBAN LEVŐ NŐK, ifjú anyák és többgyermekes asszonyok az enyhe természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviznek már mér-ékelt :<Lgokban '"aló használata által is könn-yü és h'e ürülést, úgyszintén rendes gyo" mór- és bélmüködést érnek e". A modern nő­gyógyászat főképviselői a FERENC JÓZSEF vizet igen rok esetben kipróbálták és az* kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak tali' ták. Százmillió lej értékű gyapot behozatala. Bucuresti-ből jelentik: A kormány gazdasági bizottsága tegnap délután ülést tartott Cos- tinescu és Sassu miniszterek részvételével a kereskedelemügyi minisztériumban. A bizott­ság elhatározta, hogy százmillió lej értékű gyapot behozatalára ad engdélyt azokból az országokból, honnan eddig is ilyen árut hoz­tak. Ugyanakkor a csehszlovák és angol hányadot felemelték. A jegybank kellő devi­zát folyósít a behozatalra. Végül kimondták, hogy árpa és nyersanyag kompenzációra is engedélyt adnak. Az ország legsze­rencsésebb sorsjegy FÖELÁRUSIl ÓJA: Orosz emigránsok véleménye A régi Duma utóda Az alkotmány második része az állam po­litikai és jogi rendszeréről intézkedik. A szovjetunió 11 köztársaság szövetsége. A 11 szocialista köztársaság, amely az álla­mot alkotja, áttér a parlamentáris rendszer­re. Az uj szovjetparlamentnek két kamarája lesz: 1. A nemzetiségek tanácsa, amelyben a szövetséges államot képviselők foglalnak helyet. 2. Az unió tanácsa, amely általános, titkos és közvetlen választással ül össze. A választókerületeket úgy alkotják meg, h'ogy minden 300.000 ember küld be egy képvise­lőt az unió tanácsába. Az unió tanácsa lesz a tulajdonképeni orosz parlament, a régi Duma utóda. Az uj alkotmány második részében úgy intézkedik, hogy „az állampolgárok között szűnjön meg minden jogi egyenlőtlenség“. „Minden állampolgárnak — mondja az alkotmány 136. szakasza — joga van ahhoz, hogy szavazzon és ahhoz, hogy választható legyen, anélkül, hogy bármilyen megkülön­böztetést tennének faji, nemzetiségi és val­lási szempontból, tekintet néikül iskolázott­HELYI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA! A junius hó 15-iki húzáson az alábbi főnyereményeket nyerlék a tőlünk vásárolt sorsjegyek: 6,C00.000 lejt 18.409 szám, l.COO.GOO lejt 204.027 szám (mellék-so: sjegy), 4C0.0C0 lejt 27.864 szám, 400.000 lejt 53.844 szám, — 200.000 lejt 29.056 szám, 100.000 lejt nyert a 39.075 szám Ezenkívül rengeleg 70.000, 30.000, 20.000, 10 000 és 7.000 Iejes nyeremény ke­rült kifizetésre ! — Jól je­gyezze meg ! ! Sorsjegyet csakis nálunk vegyen ! ! ! HÚZÁS : JULIUS HÚ 15-ÉN Mn 1K A ROMÁN SAJTÓ Ktizaár Iskola — Ausztria — Neveié» — Ifjak PREZENTUL: Senki sem tagadhatja, hogy állandóan felszínen tartjuk a mezőgazdaság érdekeit. Mimiig az igazságot keressük s eb l»í*n a szellemben vizsgáljuk a mezőgazda­sági kamarák szövetségének legutóbbi hatá rozatát is a „minimális“ búzaárra vonatko­zóan. Azt kívánják, hogy legkevesebb 40 ezer lej legyen a (75 kg. 3%) búza vagonja. Húsz százalékos emelkedést jelent ez a ta­valyi minimális árhoz viszonyítva. A szövet­ség a külföldi terménytőzsdék javuló árfo­lyamaira, főleg Rotterdamra hivatkozik, hol három holland forintról 4.50 forintra emel­kedett az. ár ugyanazon minőség szerint a tavalyihoz, viszonyítva. Az argentínai kor­mány beavatkozása idézte elő az áremel­kedést, midőn a tavalyi 6 pesoval szemben 10 pesora emelte az. árat Buenos-.Airesben, így aztán az argentínai buzakivitel jelenté­keny csökkenést mutat. A 40 ezer lejes ár 44(X) lej brutto bevételt jelentene hektáron­ként a kukorica 1900 lejes hozamával szem­ben. Ez azonban hiba, mert nem szabad egyetlen terméket sem előnyben részesíteni. DREPTATEA: A múltban is sorozatos bot­rányok voltak a Buzáu-i Hasdeu líceumban. Meghamisították a pénzkezelésre vonatkozó iratokat s pénzért bizonyítványokat oszto­gattak. A politikusok közbenjárásai folytán valóságos anarchia ütötte fel a fejét ebben a középiskolában. Most újabb botrány tör­tént. Az egyik Bucuresti-i lap jelentése sze­rint N. Díaconescu képviselő meglátogatta a Calugareanu egyetemi tanár elnökletével összeült bizottságot s különböző fenyegetés­sel vizsgadij elengedést kért az egyik jelölt számára. A képviselő nem volt megelégedve a bizottság válaszával. Szitkozódni kezdett, majd fenyegetőzött, mintha a pártklubban volna. Végül néhány verekedőt vett maga mellé s a polgármester, továbbá a vármegyei prefektus vezetésével behatoltak az iskolá­ba, megtámadták a tanárokat s az elnököt s összetépték a diákok által irt dolgozatokat. Nem elégedtek meg ennyivel. Az iskola kö­rül összegyűltek a választási kortesek és uj támadáshoz akartak kezdeni, úgy hogy a ta­nárok a tanterembe zárkóztak. Nem akartak engedni a nyomásnak, ezért bántalmazták őket. A botrányt nem lehet eltitkolni s meg kell torolni. Nem szabad tűrni, hogy korrup­ciót vigyenek az iskolába. EPOCA: Schuschnigg kancellár elutasító válaszából nyilvánvaló, hogy nem hajlandó felvenni Anglia és Franciaország képviselői­vel a tárgyalásokat. A szankciók alkalmazá­sa körüli álláspontja, a prágai látogatás után következett olasz jegyzék figyelemre mélta­tása s legutóbbi magatartása bizonyltja, hogy Schuschnigg olaszbarátsága határtalan. Ko­moly következményei lehetnek ennek. Fran­ciaország mindig barátokat talált Angliában Ausztria függetlenségének biztosítására. Ma azonban nyilvánvaló, hogy nem a független Ausztriáról, de Róma egyik fiókjáról van szó. Anglia és Franciaország nagy áldozato­kat hoztak Ausztria érdekében s az áldoza­tok semmivé váltak. Angliában hatalmas mozgalom indult a németekkel való össze­fogás érdekében, melynek lehetőségét meg­könnyítette most Schuschnigg magatartása. UNIVERSUL: A katonai előkészítés csu­pán két év óta van gyakorlatban s igen jó eredményt mutat. Az ellenőrző közegek és a hadkiegészítő parancsnokságok egyformán örvendetes jelentéseket adnak. A 18 éves ifjak tanulmányaikkal párhuzamosan kato­nai oktatásban részesülnek, hogy annál job­ban tehessenek eleget kötelezettségüknek kalonakoteles korukban. Érzékenyen csök­kent azoknak száma, kik nem jelennek meg a sorozáson, kevesebb a függelemsértés és a szökés. A kisebbségeknek alkalmuk és szükségük van, hogy románul tanuljanak. Román bajtársak között tartózkodnak, ami a nyelvterjesztésre van üdvös hatással. A szülői felügyeleten kiviil az ifjak katonai vezetés és felügyelet alá kerülnek s igy na­gyobb bennük a fegyelem érzése erkölcsi szempontból. PATRIA: A junius 28-i Vint-i gyűlésnek hatása nem fog elmaradni. Maniu elmondta hallgatásának okát s kijelentette, hogy fel­tétlenül szükséges mozgalma. „Bármiben eszközzel és bárki ellen“, mert veszélyben van a sok áldozat és a román nép jövője. 1918-ban a következő nyilatkozatot tette Alba-Iulia-n Maniu: „Rakjuk le az örökké fenmaradó Nagy-Románia alapját, hogy ab­ban a maradéktalan demokrácia és szociális igazság megvalósuljon“. Most, ugyanazon a helyen utat jelölt az ifjúságnak. Keleten az orosz kolosszus fenyeget — mondotta — mely óriási fejlődést mutat. A szovjet meg­erősítette az orosz fajt s annak szaporodását biztositotta. Nyugaton a német faj erősödik, szükség van tehát Romániában is társadal­mi, gazdasági, kulturális és egészségügyi re­formokra, különben az orosz, vagy a porosz veszedelemtől kell reszketnünk. Kellő előké­szítéssel, hittel, lelkesedéssel, főleg a vezetők fanatizmusával utol kell tehát érni őket. Az ifjú nemzedék igen hálás Maniunak s meg van győződve arról, hogy győzni fog.

Next

/
Thumbnails
Contents