Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-31 / 175. szám
Ptr.pf 1036 latina 31. fr aia H8 n Botrány az olimpián BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Kínos eset foglalkoztatja az olimpiai verseny rendez.öbizottságát. A mull hét végén megérkezett az olimpiászra Brazilia tornászcsapata, melyet az előirt iinne- pályességgel fogadtak. Tegnap egg újabb brazíliai tornászcsapat érkezett Berlinbe és ennek a tornászcsapatnak a vezetője kijelentette, hogy Braziliát hivatalosan csak ők képviselhetik, nem az előbb érkezeit tornászok. Az olimpiai bizottság felhívta a két csapét vezetőit, hogy egyezzenek meg a kérdésben. Ezek azonban hallani sem akarnak egymásról. Mind a ketten azt állítják, hogy csak nekik van joguk az olim- piászon szerepelni. Mindennek pedig az az oka, hogy Brazíliában kél sportszövetség is van, amelyek állandóan harcban állanak egymással. A helyzetet súlyosbítja az, hogy mindkét brazíliai csapat ugyanazokban a számokban akar indulni. BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Az olimpiai fáklyavivők tegnap érkeztek meg Bécsbe. Mikor a fáklyavivő végigfutott a Ringen, a nemzeti szociálisták Heil Hitleri a kommunisták Pfujl kiáltásokkal fogadták. Az olimpiai oltárnál előkerültek a horogkeresztes zászlók, a keresztény-szo- ciálisták a Horst-Wessel-indulót, a kommunisták a nemzetközi munkásindulót énekelték. Már-már úgy volt, hogy a szembenállók összeütköznek egymással. A rendőrség lépett közbe és elválasztotta őket. CAPSTÖL-MÜZGÓ A PREMIER? ri film meghód ;j \ Cluj közön-égét 1! »ziaaroraccJMuaM Félmillió tej ipartestületi iagdlj- hátrálékot akar behajtani a munkakamara iparosainkon Az ipartestületi tisztviselők ügyét még mindig nem o’dották meg CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az ipartestületek megszüntetésének kellemetlen következményeit keservesen érzik az összes iparosok annál is inkább,- mert az ipartestületi teendő végzésével megbízott munkakamara még mindig nem kezdte meg munkáját. Még mindig akadályokba ütközik az iparos- és kereskedő tanulók beszegőd- tetése és felszabadítása, munkakönyvek és iparigazolványaik kiadása. Az ipar- testület már megszűnt, a munkakamara még nem működik. Amig az ipartestület élt, a hanyatlásnak indult kézműipar nyomorgó képviselői nehezen bár, de fizették az ipartestületi tagdijakat. Természetesen sokan maradtak hátralékban és ezek az iparosok most kellemetlen helyzetbe kerültek. Az ipar testül etek feloszlatása után mint jogutód a muckakamara tette rá kezét mindenütt az ipartestületek vagyonára. Sok helyen anyagilag gyarapodtak ezzel a munkakamarák, sok helyt azonban terheket vettek nyakukba. Ez a helyzet városunkban is, mert az ipartestületi székházi amelyet a munkakamara szintén átvett, súlyosan meg van terhelve adósságokkal és a jogutódnak ezeket az adósságokat most fizetői kell. Úgy tudjuk, hogy a jelzálogkölcsönt folyósító pénzintézetek már követelik az esedékes részleteket. Az adósságot fizetni keli és erre nincs más fedezet, mint a tagsági dij. Gründlingsjahr 1874. Die politisch führende Stimme der Deutschen Volksgemeinschaft in. Rumänien Das beste Nachrichtenblatt und werbe- kräftigste Anzeigenorgan Zuschriften wegen Bezug und Anzeigenveröffentlichung an die Verwaltung des „Siebenbürgisch-Deutschen Tageblattes* Sibiu, Königin Maria strasse 25. Bucureşti II!., Bulev. Dacia Nr. 15. A munkakamara a testület vagyonának átvétele után az ipartestület tisztviselőit megbízta azzal, hogy a tagdijhátrálékokat Írják ösz- sze. Hosszú hónapokat vett igénybe ez a munka, amely most ért véget. A kimutatás elkészült és ebből az tűnik ki, hogy a helyi ipartestületbe tömörült ipartestület volt tagjai, a helyi iparosok nem kevesebb, mint félmillió lejjel tartoznak most már nem az ipartestületnek, hanem a munkakamarának. A munkakamara jogtanácsosa utján ezt az összeget bizonyára rövidesen behajtja, csakhogy az esedékes adósságokat fizethesse. Kérdés azonban, hogy sikerülni fog-e, mert a helyzet az, hogy a tagdíjjal hátrálé- kos iparosok nagy része már tönkrement és a behajtás nagy nehézségekbe fog ütközni. Az ipartestületek sorsával szorosan össze volt kapcsolva az ipartestületi tisztviselők sorsa is. -Most, hogy a testületeket feloszlatták, az ő sorsuk is bizonytalan. Ég és föld között lebegnek, mint Mohamed koporsója. Ha van jog és igazság, nem lehet azokat a tisztviselőket, akik az iparosok érdekeiben évtizedek óta dolgoztak, mint rossz cselédeket néhány havi felmondással elbocsátani. Most ugyanis ez a veszély fenyegeti őket. Bár nyugdíjjogosultságuk van, a munkakamara rövid felmondási idő után el akarja őket bocsátani. Ez lehet hogy bekövetkezik, azonban az is bizonyos, hogy a birói fórumok előtt fognak maguknak az elbocsátott tisztviselők igazságot keresni. Primăria Municipiului Cluj, No. 3334—1936. HIRDETMÉNY. Cluj város polgármesteri hivatala ev érdekeltek 'tudomásárai hozza, hogy a házi kezelésben elvégzendő munkálatokhoz szükséges építőanyag (mész, cement, tégla, stb.), festék, üveg, bitum; mast’ot, betoncsövek, vas, különböző szerszámok beszerzése tárgyában nyilvános árlejtést tart. A költségvetés végösszege 664.132.— lej. Az árlejtés 1936. augusztus 23-én, (kedd) d. e. rí órakor az árlejtéri bizottság előtt a városháza 4. sz. szobájában az államszámvlteli törvény 88— no cikkelyei szerint lesz megtartva. A felbe.yegzett, lepecsételt és zárt borítékban benyújtandó ajánlatokkal egyidejűleg külön borítékban elajánlott összeg 5%-a készpénzben vagy allampapirokba-n letétbe helyezendő. A teherfüzetek naponta' d. e. 12—13 óra között a Műszaki hivatalban (Str. Cogălniceanu 4.1 emelet) tekinthetők meg. Cluj, 1936. VII. 23, Primăria Municipiului Cluj. feleíős »szerkesztő: Dr. GKOIS LÁSZLÓ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT. Madgearu as ü éghez fordult véd CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Romania Noua ma! száma szenzációs cikket közöl. Lapunk más helyén közöljük Madgcurunak, u nemzetl-parasztpárt vezérének nyilatkozatát, melyben választ adott a „büntetőosztagoknak“. A Romania Noua jelentése szerint Madgcaru beadványt intézett a Bucuresti-i ügyészséghez, melyben rámutat arra, hogy a szélsőséges ifjak ellene akarják irányítani a közvéleményt, hogy végrehajthassák azt a gyilkosságot, melyet a Tg.-Murcs-i diák kongresszuson elhatároztak. Mi történi a ¥ar«|ii-Mures-i elhull q/\1 r ólatok húsával? Hordókba öraiödté a gyepmesíer TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hirt adott az Ellenzék arról a közegészségügyi botrányról, mely példátlanul álló nagy megdöbbenést váltott ki, nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy Bumburi Adolf városi gyepmester a vágóhídon levágott és betegnek nyilvánított állatok húsát a közegészségügyi törvény megszegésével elföldelés helyett áruba bocsátotta, miáltal fertőzés veszélyének tett ki gyanútlan embereket. Közöltük azt is, hogy az elvetemült gyepmester a magánosoknál elhullott sertések zsírját hordókba olvasztotta és értékesítés végett más városokba szállította. A gyepmester bűnös üzelmeit Gyárfás Klára leplezte le. A feljelentés következtében Cristoloveanu vágóhídi igazgató Izvo- reanu bűnügyi főnökkel szigorú nyomozást vezetett be. Â nyomozás eredményeként sikerült megállapítani, hogy Bumburi tényleg nem ásta el az állati hullákat, hanem családja és alkalmazottja táplálására használta azokat. A vágóhídon levágott állatokat a hatósági orvos megvizsgálja és a betegnek talált állatok húsát creolinnal, vagy nyers carbollal önti le, miáltal teljesen élvezhetetlenné válik. Bumburi ezzel szemben előadta, hogy a creolin, vagy cárból szagát először forró, azután pedig hideg vízzel való kiáztatással csökkentette, a hús azonban továbbra is szagos maradt s a cigányokat csak a sze- I a 23iií, így kerüli más város<Ah?i génység vitte rá, hogy abból egyenek. Bumburi az egyik cigány alkalmazottal azt igyekezett bizonyítani, hogy a hordókba olvasztott zsirt szintén nem hozta forgalomba, hanem Dej-en lakó családjának küldötte el •más élelmiszerek kíséretében. így a vágóhíd igazgatója a vizsgálat eredményeképen arra a megnyugtató álláspontra jutott, hogy nem valószínű, hogy a vágóhidró! elföldelésre szánt állati hullák forgalomba kerültek volna. A gyepmesterhez azonban nemcsak a vá- góhidról kiselejtezett állatok husa került, hanem magánosok is átadták elhullott állataikat, melyeket senki sem öntött le szagositó vegyszerekkel. Cristoloveanu, a városi vágóhid igazgatója azt a megnyugtató nyilatkozatot adta, hogy az egészségtelen hús nem került a belvárosban forgalomba, ezzel szemben aseppet sem megnyugtató Bumburi egyik alkalmazottjának val’omása, mely szerint az elhullott sertések szalonnáját íis terjesztették és más városba szállították el azokat, így lánckereskedelem utján bárhova elkerülhetett ez az egészségtelen hús és alig állapítható meg. hogy már eddig is hány embert fertőzött meg. A közvélemény erélyesebb eljárást sürget, hogy a jövőben teljesen lehetetlen legyen Qz elhullott állatok húsának forgalomba hozatala. (—dór.) Eden a kísehbsé f! nyilatkozó kérdésről ti GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Nép- szövetség junius 4.-i ülésén a danzigi kérdés megvitatására kiküldött háromtagú bizottság valószínűleg augusztus 5.-én, Londonban ül össze. Ez a bizottság fog ebben a kérdésben egyenes határozatot hozni, valamint azt i fogja javasolni, hogy a kérdést terjesz- szék a hágai nemzetközi törvényszék elé annak megállapítása végett, hogy a danzigi kormány rendelkezései megsértették-e a danzigi alkotmányt vagy sem. TITULESCU NYILATKOZATA BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Titulescu külügyminiszter nyilatkozatot adott a párisi Le Temps cimü lapnak, melyben a közel évszázados nemzetközi Duna- bizottság megszüntetését kívánja. Tudvalevőleg két nemzetközi Duna-bi- zottság működik jelenleg. Az egyiket 1856-ban alkották, a másikat a béke- szerződésekkel egyidőben állították fel. Titulescu kívánsága a régi Duna- bizottság megszüntetésére vonatkozik azzal, hogy ennek földrajzi, erkölcsi s politikai szempontból sincsen már helye s nem fér össze a román állam szuveré- nitásával. EDEN A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol alsóház szerdai ülésén Mender képviselő az európai kisebbségek helyzetéről kért felvilágosításokat, tekintettel a küszöbön álló Népszövetségi reformokra. Eden külügyminiszter a következőkben válaszolt: — Az angol kormány tudja, hogy a kisebbségek helyzete nem rózsás, sőt egyes államokban némi aggodalmakra ad okot. E kérdésnek azonban a népszövetségi reformmal semmi kapcsolata nincsen.---- ■■■ni 1 ■ m BMB— ■ — — * ELJEGYZÉS. Bálint Miksa, a cluji Ganz- müvek r. t. igazgatója eljegyezte Frankel Joli urleányl Aradról. Minden külön értesítés helyett. ^álianícssági* zsebkönvv 1916. év?31 Minden elektrotechnikával foglalkozó szakembernek nélkülözhetetlen kis- kézikönyv. 2 kötet ára 424 oldalon, rengeteg szakrajzzal 235 lej az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk, utánvéttel is. Áz inyesmeslef s salkács Bcönyve Ez a hatalmas könyv 2500 receptet tartalmaz. Az inyesmester szakácskönyve a magyar és erdélyi konyhán kivíil a francia, zsidó és török főzés hires receptjeit is közli, azonkívül helyt ad a különféle növényi könnyű és hideg ételeknek is, külön fe eze'et szentel a diétásoknak. Ára 132 lei. k- S*» dara utánvéttei Az Ellenzék „Concordia“ műintézetének körforgó nyom Ást. CENZUSAI
