Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-30 / 174. szám
/ BLLRN TfiK Riportsorozat a Turnava-vöÜgyóből Ahol békességben élnek a küdömhözó nemzetiségek és vallásfelekezetek •. • 0 fclehezetnck — öt íempíorna van Adamus-on. — Nem ismeri a villongást a hagyományainak éfő Sahosság AD AM US. (Az Ellenzők tudósítójától.) A vegyes lakosságú falvaknak érdekes képét nyújtja ez a község. A románok és magyarok évszázadok óta egymás mellett laktak itt kozos sorsban, ami évszázadokon keresztül azt jelentette, hogy egyformán jobbágyak voltak. Ez a közös életmód kialakította azt az életformát, ami a vegyes lakosságú vidéken egyedül megfelelő és lehetséges és ami mein az e 1 leiíségeskedésl>en, de nem is az összeolvadásiban áll, hanem abban, hogy egymással békességben élnek, de egészen külön válva. Úgy, mint a szomszédok, akiket sorsuk egymás mellé rendelt, de élétmódjuk, hagyományaik és lelkűk mégis más. A történelem folyamán természetesen nem egyszer megzavarodott ez a barátságos élet a kívülről jövő erők hatása alatt, de a viharok lecsen desed lek és a falusi emberek belátták, hogy vég eredményben bármi történjék, de egymás mellett kell élniük és úgy kell intézni sorsukat, úgy kell igazgatni apró egyéni életüket, hogy az adottságok között a legmegfelelőbb, a legelvisclhetőbb legyen. Beszédes példája ennek az is, hogy a világháború utáni zavaros idők sem keltettek itt vihart, a földhöz kapcsolódó falusi nép a megváltozott körülmények között sem érezte egymást ellenségnek. TEMPLOMOK ÉS EMBEREK Mintegy kétezer ember él ebben a völgyben elterülő faluban, akik közül kétharmad- rész magyar, egyharniadr-ész román nemzetiségű . De a két nemzetnek van öt temploma, a magyarok három felekezetre tagolódnak, a románok pedig kettőre és valamennyinek . megvan a maga temploma. Nem lenne azonban teljes a felsorolás, ha kifelejtjük a zsidókat, akik szintén zsinagógát építettek a maguk számára és meg kell emlékeznünk a baptistákról is, akiknek száma, ha újabban meg is fogyott, de mégis elég jelentős. Ennyi ember között ilyen sok ivallásfelekezet már magában feltételezi, hogy békességben éljenek egymással. Legrégibb templomaik az unitáriusoknak van, régi csúcsíves templom, zsindely tetővel és kürültornácos fatoronnyal. Ritkaságok közé tartozik külső stílusa mellett azért is, mert tetején 1526. évszámmal jelölt festmények voltak, amelyek a mohácsi vész idejétől napjainkig megmaradtak. Ezeket az értékes képeket 1694-ben restaurálták, a múlt század folyamán pedig múzeumban helyezték el, hogy jobban, megőrizhessék a romlástól, amely a deszkákat fenyegette. A templom jóval a török világot megelőző időkből való. Utána időrend szerint a görög katolikus vallásu románok temploma következik, amelyet 1797-ben építettek. A reformátusok templomba újabb keletű, közvetlenül a háborút megelőző esztendőkben építette saját költségén az itteni kiterjedt és gazdag Kovácsi- család Sándor nevii tagja. Ennek a nagy áldozatnak meg is volt az eredménye, mert a református egyház egyre jobban megerősödött. A római katolikusoknak imaházuk van be- zjolgáló pappal, a görög keleti templomot pedig a háború után építették. Érdekes megemlékezni a baptistákról, akik- | nek vallása a világháborút követő esztendőkben mindenfelé‘feltűnt és több-kevesebb sikerrel hódított. Ez a vidék különösen útjába esett az uj tanoknak, mert ölig van pár kilométerre Diciosaranartintól, amely soikáig a baptisták központja volt. Ebben a városban amerikai segítséggel és amerikai stílusban hatalmas palotát építettek, amelyben megnyitották a baptista teológiát és megkezdték a hívek és papjelöltek toborzását. A falvakból egyszerű földműves embereket és iparosokat vittek be a teológiára tanulóknak, akik aztán hazatérve, nagy tevékenységet fejtettek ki. Az itteni lakosság köréből is sokan melléjük állottak, buzgón eljártak az imaházba, de a teológia nemsokára bekövetkezett bukása óta számuk egyre apad. A KÉTFÉLE „K-ERIESZTUT" Amint említettük, a román és magyar lakosság egymástól teljesen elkülönülve él. I': az elkülönülés olyan nagy mértékű, hogy elzárkózásnak is lehetne nevezni. Nincsenek összekeveredve a házaik, a románok egészen külön laknak a falu felső ré- szében és annyira maguk közölt élnek, mintha külön falut alkotnának. Meg közös boltba sem mennek vásárolni, a magyaroknak megvannak a maguk kü- hin boltjai és a románoknak is o maguké, ahonnan beszerzik a háztartáshoz szükséges dolgokat és ahova vasárnaponként eljárnak mulatni. Piaci vásáraikat sem tartják együtt, mind a kél lakosságnak megvan a maga piactere, amit „Keresztut“-nak neveznek .s igy külön „Keresztalja“ van a románoknak és más „Keresztalja“ a magyaroknak, ami bizony nem a legésszerűbb megoldás és sokszor keresztül elé kerülnek uz emberek, akiknek vásárolni vagy eladnivalójuk van, Íriszen az áru cseréjének nehéz figyelembe venni, hogy ki román és ki magyar nemzetiségű és ez a megkötöttség sok hátránnyal meg kárral jár. Ugylátszik. nem lehet a legjobb igyekezet nie’Iett sem elkerülni, hogy hátránnyal ne járjon, ha a lakosság egymástól eltérő tulajdonságokkal bir, legalább ezt mutatja az a tény, hogy az Adamusi-ak nem tudták a két ke rész tótat bár egyre csökkenteni. A faluban minden magyar tud románul és minden TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósitójától.) A kormány rendelkezése sze- I rint augusztus 12-én tartják meg a Mures-megyei Mezőgazdasági Kamarai választást, melyet élénk harcok előznek meg. Pár nappal ezelőtt a nemzeti-pa- rasztpárt megyei vezetősége felajánlotta a magyarpárt megyei tagozatának, hogy közös listán menjenek a választásba. A magyar párt megyei tagozatának elnöki tanácsa foglalkozott a nagy- fontosságú kérdéssel és ugiy határozott, hogy elfogadja a felajánlott egyezséget és megköti a választási paktumot a nemzeti parasztpárttal, mellyel közösen fog szerepelni az ellenzéki listán. A nemzeti parasztpárttal való paktum megkötésére különösképen az késztette a magyar párt elnöki tanácsát, hogy a nemzeti parasztpárt uralma idején a Mezőgazdasági Kamarában a maromán tini magyarul, egymás nyelvét min den nehézség nélkül megértik és beszélik Különválásukból (kövei kezik, hogy tis&zc mein házasodnak, a vegyes házasságok a legritkább esetek közé tartoznak. Nincs kil'átá.slxin tehát az a lehetőség, hogy egymást átalakítsák, vagy <-gyik nemzetiség rányomja bélyegét a másikra. Sem a/ a veszély nein fenyeget, hogy egyik elnyomja vagy megsemmisítse a másikat. A magyarság és románság egyformán szapora, a magyarság éppen örvendetesen szaporább, mint más vidékeken, ez talán az egyetlen tulajdonság, amit a románoktól átvett. Szinte több a gyermek, mint a felnőtt. AMIRŐL MA SEM LEI LET MEGÉLNI Ez. a község tipikus jobbágyfalu volt valamikor, aminek a nyomai ma is láthatók. Az elhagyott, vagy átalakított udvarházak ma is állanak, a parasztok ipáiig tisztelettel néznek fel az urra. A nagybirtokokat szétosztották a hálzoru után, mondhatni, egyforma arányban részesültek belőlük a román és magyar parasztok. Sok föld azonban nem jutott a sok lakónak, egy-egy család 3—5 hold birtokból áll és akinek 10 holdja van, az már a leggazda- gabtxrk közé tartozik. Nem lehet valami gazdagon élni egy népes családnak ennyi vagyonból, a lakosság tehát más foglalkozás után néz. Fő jövedelmi j forrásuk az el mull éveklxn a nem messze | lévő Nitrogén gyár volt, ahova naponta be- > gyalogoltak munkáért, de ez a lehetőség is i nagyon kiapadt az utóbbi idölten. A lakosság belekóstolt az ipari éleibe, amely talán könnyebb is, de mindenesetre ha- | marabh jövedelmező és nem tetszik már a földművelés. Aki egyszer gyárba járt, az mind iparos akar lenni, lakatos vagy asztalos, vagy gépkocsi kezelői mesterséget kivan folytatni. A falat a: eliparosodás veszélye fenyegeti, a földekre pedig nem fordítanak kellő gondot. gyár és román tagok békés összhangban igen eredményes munkát tudtak kifejteni. A nemzeti parasztpárt által most felajánlott paktum szerint a Mezőgazda- sági Kamara választmányának első 40 helyére 50—50 százalékos arányban jelöl mindkét párt, tehát a terv szerint a választmány 20 tagja magyar kisebbségi és 20 tagja többségi lesz. A törvény szerint a vezetőségnek 60 tagja kell legyen. A választási egyezség szerint az utolsó 20 helyre csak a nemzeti paraszt- párt jelölhet, a magyar pártnak tehát ezekre a helyekre nincs joga jelölést eszközölni. A magyar párt megyei tagozatának vezetősége most állítja össze a jelöltek névsorát. Hir szerint a kamarai választmányban a kisbirtokosság, közép és nagybirtokosság érdekképviselői egyenlő arányban kapnak helyet. A maglyar párt az elkészített listát csütörtökön adja át a nemzeti parasztpárt megyei vezetőségének. M AGY 'R SZÍNHÁZ ! JULIUS 30. CSÜTÖRTÖKÖN ÉS 31. PÉNTEKFN A MULATTATÁS NAGYMESTEREI! Az előadás estgont 9 órakor kezdődik. Másodnap uj műsor. Helyárak 15-80 lejig BÉKEFFY LÁSZLÓ, A VIL.GHIRÜ KONFERANSZIÉ Hacsek és Sajó eredeti kreálói Herczeg Jenő és Komlós Vilmos, — Budaliázi Magda és Lengyel Gizi lépnek fel a Magyar Színházban. — jEGYELÖVETEL A SZÍNHÁZI PÉNZTÁRNÁL. HELYÁR 15-80 LEJIG Csak pasztőrözött, Iabora- tóriumivizsgálaltal készült higiénikus vaj mentesít a fertőzéstől!! — Követeljen mindenütt pasztőrözött ÂNSSILVANIA SZÖVETKEZETI VAJAT KAPHATÓ CLUJON AZ AL ■ BBI ÜZLETEKBEN: Konkoly Antal, Sir. Reg. Maria. Tóth Sándor, Str. Reg. Carol ii. Fodor Sándor, Calea Moţilor. Babcsák Gerő, Calea Moţilor Psklumoi kölöO a nemzeti-paraszl páfá a magyar párűal a liesres- megyei ÜfezőgazJ^sági üamarai választásokra 7 9.ZO iulian 3 0.-T - ■ zírzr’" tm z/i I* '* Megkeressük a Kovácsi cvalád kastélv/iLl iwncly, mi ILI fcmitebb említettük, tr%y‘<UV \u építtette j, szép os nagy idoninílu tempi') mot. a család birtokát felov/.lották A* a un Aló néhány családtag szétszóródott a nIn;1 Jjum.. A kastélyba annakidején :i esendőről’'' telepítették Ix. Birtokukon építették fel ■/ uj görög keleti templomot egy éppen meg kezdett gazda tiszti lakás alapzatára. A ka- tély ma már egymagában áll, a házak tnb-'ii az embereket és a korokat ISKOLA. AMELY NINCS » ' >/ A közel ezeróLszáz magyar leiket számla ló tahinak nincs felekezeti iskolája, a magyar gyermekek együtt járnak a románokkal az álla miba. De, Ei iskola nincs is ma, a rövid törté mete megvan annak, hogy miért nincs. A köz hatalom átvétele után évekig tartott fenn a I község magyarsága egy felekezeti iskolát, ahová a református í.s unitárius gyermekek együtt jártak. A fele kezetek re való tagoltság megtörte az erőt és az egyes egyházaknak nem volt módjukban kiilön-külön iskolát tar. tani fenn, hiszen ilyenformán három feleke zeti iskolára lett volna szükség, amiről álmodni sem lehetett. Ezért fogott össze a ke nagyobb felekezet és tartott fenn közös iskolát, inig felsőbb rendeletre be nem zártái. • o azon az alapon, hogy a törvények nem ismerik el az ilyen isko- I - Iákat és felekezeti iskolát csak egy-egy felekezet tartlvd fenn. Ezen a vegyes lakosságú vidéken nem is merik a névelemzést és azt a módszert, amit a székelyek között visszarománositásnak neveznek. Ahol állami és felekezeti iskola van egymás mellett egy községben, nem verse- - - nyeznek egymással a tanulók létszámának / szaporításával. Érdekes példa erre a szomszé- dós- Daruban község, ahol a felekezeti iskolába 180 gyermek jár. az államiba pedig . csak 20. de soha semmiféle villongás nem fordul elő. A tanfelügyelői vizsgálatok is - / mindig azt veszik jegyzőkönyvre, hogy a fe- -v lekezeti iskola példásan működik, közte és az állami iskola között a legnagyobb egyet- értés van. (b. gy ) z.\ Értéktőzsde jelenés Buca- -a;: restiből: Lanyha irányzat, ke- -22 vés üzletkötéssel: Renta Expro- -o:e prierii 41.60. împrumutul de so DesvolttTe 31. Renta Inzes- -ess trarii (kis címlet) S3s/g. (nagy tşz címlet) 58%. împrumutul In- -ni tern de Consolidare z65/s. . Steaua Roman-ai 345. Concor- - :: dia 355. Creditul Mmier 218. . Resica- 422. Adóbon (1933. 4%) 29É> lej. ÁRUTŐZSDE JELENTÉS B1JCURESTLBÖL. JC Élénk forgalom, emelkedő irányzattal. Árpa ír. (59) 22.350. Búza., jó minőségű, igen keresett, m Áru (80) 43.250 lej. Kukorica-piac lanyha. Paszuly és többi áru változatlan. JELENTÉS A TÜZIFAPIACRÓL. Aradról lőni jelentik: A tüzifaphc forgalma változatlanul . kisarinyu. Érdeklődés te jesen ellanyhult. A na- - - gyobb termelővállalatok a frásstermelésü tűzifa árát, a-radi paritásban, a következőképpen álla- pitották meg: I./a bükkharáb 3625 — 3725 lei, II. oszt. bükkhasáb 3425—3525 lej, selejtfa III oszt. 3125—3225 lej, vastag bükkdorong 3325 lej, szarazfa- 200 leijei drágább. A Magyarország felé irányuló export — mint már jelentet- r: tűk — teljesen szünetel. Az uj román-magyat kereskedelmi egyezményben megállapított é* A havi rész-etekre elosztott kontingens leszállítása «. .. még meg sem kezdődhetett, mivel az ára-kra átnézve a Sei és a Faforgalmi között még nem ms volt megegyezés létesíthető, vagy helyef-ebben . Faforgalmi oly minimál« árakhoz ragaszkodik ;Ü hogy azok mellett az export nem fizeti ki m-a gát. A román exportőrök azt is séreLmezk. hogy a kereskedelmi egyezmény megkötése után a magyar kcrmânţ^ oly szállítási és egyéb dokumentumok ellenőrzését vezette be, amelyek >!s beszerzése :-z árucsereforgalmat rendkívül meg 5s nehezíti. Állítólag össze fogják hívni a- román- magyar vegyesb'lzottságot a forgalmi nehézségek kiküszöbölésére, de ez sem fog tudni változtam r: azon a- tényen, hogy ai faértékesités idényének >Is legjobb négy hónapja elmúlt s ez alatt terme 2: lóink elvesztették a magyar piacot. Mit hallgassunk meg? Szombat augusztus t. BUCUREŞTI. 18.00: Felolvasás, 18.15: Ka- -a tonazene, 19.00: Időszerű anyag, 19.15: Katona/- -íj zene, 20.00: Felolvasás, 20.20: A négy Strauss le »1 mezei, 21.05: Felolvasás, 21.20: Chinda-cáncze* -2, nekar, 22.45: Chrástea-zenekiar. BUDAPEST. 13.05: Zsembery Elvira zongora- -£ zik, 4.50: Az Olimpjász ünnepélyes megnyitása* a nak közvetítése Berlinből. Beszélő Pluhár István, 6.25: A rádió szalonzenekara, 7.35: Zágon ne István vidám negyedórája, 9.10: Vigjáoékelőad-ri a Stúdióban. „Autón szerzett menyasszony". MILÁNÓ. 21.45: Smaregüa: Oceana, opera. — RÓMA. 22.30: Szimfonikus hangverseny. — — BÉCS. 17.00: A berlini olimpiai megnyitó ünnep közvetítése, 20.10: Granichsnaedten: Á fecskefészek, daljáték a. tégi Becsből.
