Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-29 / 173. szám

e bezenzék 10 36 Jnll au 2 0. p oíűfeJt&, fâ&ztu henry Németh Mária, aki már lutrom hete fíittkr/testen üdül, gyakorolni szokott szálló­dén szoMjálnrn. A: előkelő hotel egyik ven- dége pimaszt tett a száitodaigazgatóságnál az örökös éneklés miatt, agy, hogy a világhírű énekesnő, akinek koncertjein, előadásain mé- rcgtlrtiga pénzen miit fák meg a zeneszeretők jegyeiket, kénytelen a lehető leghalkabb hangon gyakorolni; hogy szabadtéri előállást rernlez Hetényi kleiner a Székely Alkalmazottak társaságá­val augusztus 1. és 2-án a református kollé­gium udvarán. 26 méter széles és 12 méter mély színpad, 8000 néző számára elkészített ülőhelyek, külön vilhuujbevezetés, reflekto­rok, hatássvi l ágé tás, töhb mint SO szereplő, eredeti székely táncokkal fogja emelni a Gyi- mesi vadvirág előrelátható nagy sikerét; hogy a budapesti Magyar Színház egyik első újdonsága Parker Disraeli cimii színmü­ve lesz. Törzs Jenő játsza Disraelit, feleségét Cs. Aczél Ilona; hogy rövidesen újra tárgyalás lesz Imiig Ottó és Forgács Ferenc plágiumperében. A kártérítési perben Forgács 2A.000 pengőt kö­vetelt. mert szerinte az Ember a hid alatt az ö Szép az élet cimü darabja irtán Íródott. A legközelebbi tárgyaláson úgy jndiget. mint Forgácsát megesketik vallomásukra; hogy a pesti Harmónia filmgyár megfilme­síti Hu nyerd y Sándor Három sárkány cimü vígjátékot; hogy Noiret Irén, a neves magyar énekes­nő, edzi 11 nyelven énekel, lesz a berlini otrmpeász ünnepi énekesnője; hogy Lida Baarooa uj filmjében fellép a setár édesanyja is — mint Baarova édes­anyja. Román Nemzeti Utazási ás Idegen forgalmi vállalat sajátvezetésealatt álló szállodáit Modern konfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak ! Carmen Sylván május hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL WOU, VfóAIA MĂRI» VILLÁK ÉS Három órás kacagás a Békeffy és Hetesek—Sajó estélyért. Ju­lias 30-án,csüt örtökön és 3t-én, pénteken tesz az előad is Afig jelentek meg «■ falragaszok, amelyek hí­rül adják, hogy Békeffy László és társulata, élén a népszerű Hacsek és Sajó figurák eredeti meg- szenuélyesitőirel, Herceg Jenő és Komtós Vil­mossal a szinhazbaai ţari'jak meg előadáraikat, — olyan tömegesen indult meg a jegyvásárlás, amely már most mindkét előadás zsúfoltságát bizeoakja. Nem is lehet csodálni ezti a hatalmas érdeiíődést, mert oly ritkán van alkalmunk ilyen nívós társuk t előadásaiban gyönyörködni, hogy mindenki megragadja az alkalmat és leg­alább egy estére elfelejti buját-baiát és Isten igazában kineveti magát. A három remek komikuson kívül, Lengyel Gizi és Rudaházi Magda, a ki? társulat tagjai. Békeffy konfexaosszai és a iegremekebb HA­CSEK-SAJÖ jeleneteken kívül bohózatok, sza­tírák és a. legújabb egyfelvonásosok szerepelnek a műsoron. A jegyeket a jobbé ázi pénztár áruárja. Egy szó ára 2 lej, vastagabb betűvel szedre 4 lej. Legkisebb hirdet^ ára 20 lej. Ahlstkeresőknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve 2 lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 2j szá. zalék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Apróhirdetések feladhatók: a kűdóh:var*S>a& könyvosztilyunkban, bízomínyomainknál, bármely hirdetési irodában- Csak vílazzbélreges kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetések.*« 1 vá­laszt közvetlenül a megadott cimre ke.l iránvicaní. Házassá«* % Ingatlan - lakás JÓ állású cluji, jo év körüli egyén jóérzésü, egészséges, vagyonos, a család körében munka­szerető 40—45 év körüli keresztény nőt keres, csakis fényképes ajánlatok fogadhatók cl. Le­veleket: .Házasáig 4 napon belül“ jehgére. Ko. 786 OLCSÓBB LETT A KÖZISMERTEN LEG­JOBB SZAKÁCSKÖNYV: Lakos Imréné. Háztartási tanácsadó-ja. Az eddigi 240.— lejes ár helyett, most csak 150.— lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Közel 500 oldalon, 1200 válogatott jó recept. A könyv számtalan kiállítás kitüntetését kapta meg. Adás-vétel i FÉLSTABIL GŐZGÉP, Modorén (Anglia), cca 40 HP. complect üzemképes, eladó. „Adas“, Ser. Gutenberg 2. ____________________Ko. 787 ANTIK bútorok eladók. Megtekinthető d. e. ii—2, Str. Regala 10. a. Emeleten. Ko. 788 Alkalmazás i RIKKANCSOKAT magas jutalékkal fehr* izünk. Jelentkezni lehet a délelőtti úrikban. — Ellenzék kiadóhivatala, Calea Moţilor 4. Jó vas és víz ondolálót keres „Splendid“ Sibiu, Tribunei j. Gy. 274 I ELADÓ PARCELLÁK, Str. Regali 58., sarok­telek. Fargyümölcsöo a legnagyobb termőerőben. Viz, villany, csatornázás. Értekezni Gákszter, Str. Grădinilor 9._________________________Gy. 27* KIADÓ augusz'-us i-rc uj házban, napos félszuterin 1 szobi konyhás lakás. Str. Ru- deanu (volt Surda) i*b. G. 1187 BELVÁROSI kerteg villában különbé járatú, szép bútorozott szoba azonnalra kiadó, Str. Gojdu 5. ___________________________Gy. 275 VIDÉKI földbirtokos család keres egy-két üres szobát bérbe a Piaţa Unirii közelében meg­szálló lakuknak. A járda-okát bérörszeg megjelö­léssel „Vidéki“ jeligére a könyvosztiályhoz kérek. Gy. 276 Mozgószinlrézak műsorai KEDD: CAPITOL-MOZGÓ: Benjamino GlgU és Mag­da Schneider feledhetetlen rilágslágere: SOHSE FELEJTS I KIíLSON-MOZGO: I. ASSZONY. AKI TUD­JA. MIT AKAR. Oscar Strauss operettje. Fősz. Lil Dagvjver, Adolf Woh 1 brück. II. SAN DIEGOI HALÁSZ. Tengerész dráma. E. G. Robinson, Richard Arien. ILI. JOURNAL. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A PRÁGAI DIÄK. Meg­ható diáktörténet. Főszerepben Adolf Wohlbrück és Dorothea Wiek. II. AZ ÉJSZAKA TITKAI. (Bulldogg Drum­mond.) Izgalmas kalandordráma. Fősze­repben: Roland Colman, Warner Oland és borette Young. OPERA-MOZGÓ: A MEGBESZÉLT RANDE­VÚ. Fősz. George Raft, Alice Faye. Bá­jos operett, tele ének és táncszámokkal. ROYAL-MOZGÓ: Kettős csodamüsor. I. AZ EGÉSZ VILÁG NEVET, DALOL ÉS SZERET. Ragyogó szovjet-vigjáték. II. OGCI CIORNIA. Harry Baur. Simoné Simon világsikere. Hoínaptól: Shirley Temple: A MI KISLÁNYUNK. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Mai kezdettel a VOLGA HAJÓSA. Főszereplők: Inkisinoff és Pierre Blanchar, a Bűn és bünhődés főszereplője. Magyar feliratok. Prímám Municipiului Cluj. No. 22.333—1936. HIRDETMÉNY. Cluj város polgármesteri hivatala 02 érdekeltek tudomására hozza, hogy 1936. augusztus 4~en> d. e. ii órakor i.j m* tölgy foszru beszerzése tárgyában megegyezéses tárgyalóit la.rt. A tárgyalás a* C. P. törvény 88—110 cikke­lyei az O. C. L. szabályzat és az általános ar- lejcési szabályok szerint lesz megtartva. A teherfüzet és költségvetés naponta d. e. 8—10 óra között a Villák, ü hivatalban (Gál. Deceba'l 24.) tekinthető meg. Cluj, 1936. VII. 21. Primăria Municipiului Cluj. Ax ELLENZÉK a bal adást szolgálja. Â, kisebbségi és emberi jogok eiőbarcos/k Turistaság FÜRDŐ KIRÁNDULÁSOKAT rendez a Szé­kely Társaság turista szakosztálya augusztus 2.-án. i. Episcopii ég Felix-fürdő, útiköltség 16j lej, indulás reggel 4 órakor. 2. A Turda-i sósfürdőre, indulás reggel 7 órakor, utikökség 50 lej. Vendégeket szívesen lát a szakosztály. Vezetők: Homm Vilmos és Vízhányó László. Jelentkezni lehet a Kovács fodrászatban: Corcr ima-tér 8. szám. AZ S. S. A. E. C. turista szakosztálya autó- k am ionos kirándulást rendez augusztus 2.-án, Féáx és Episcopesti fürdőkre. Indulás hajnali 3 órakor az Unitárius Kollégium elől. Jelentkezni péntek délig bezárólag lehet a Schuszter Emil- cégnél. Vendégeket szívesen lát a rendezőség. Az .AURORA“ TURISTA CLUB, augusztus 2-án, autókamionntí. rendez kirándulást a Scări* soară-i sziklaihoz és a Montele Mere vidékén. Útirány: Valea Ierü—Valea Airesulu-:—Valea Podsaga. Indulás vasárnap reggel fél 4 órakor. Fürdő kirándulás autóka-mionnal a Cojocnăi fürdőbe. Indu'ás vasárnap reggel 7 órakor. A kirándulásokra jelentkezni lehet a Kemény cuk­rászdában (Str. N. Iorga 5.), indulás ugyanonnan. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. Augusztus 9-én, kirándulás a Dr-egján völgyi turista talál­kozóra. KORSZERŰ HUSNÉLKÜLI TÁPLÁLKO­ZÁS. Irta: Dr. Rusznyák István szanatóriumi veze tóorv os. A legideálisabb vegetáriánus konyha, ízletes receptekkel orvosi ellenőrzés mellett. útbaigazításokkal vese*, gyomor-, anyagcsere., stb. bántalmakníl. ül. bővített k^dás 99.— lejért kapható az Ellenzék könyv- oszzá-yában, Cluj. Piaţa Unirii. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk B. TRAVEN 29. fi KORDE Regény! FORDÍTOTTÁ: SZLGO ISTVÁN X. FEJEZET Estefelé járt az idő, midőn Andreu a városba ér­kezett. Az emberek céltalanul, még tömöttebb sorok­ban verődtek ide-oda. A kalmárok még hangosabban, bár rekedtebben kiáltoztak. Mindenütt lárma és kia­bálás. Senkisem tudta megmondani, voltaképpen mi­ért. De az embereket jellemzi, hogy ha sokan vannak együtt, szeretnek kiabálni. Mindegyik túl akarja ordí­tani a másikat, mert azt, amit mondani akar, fonto­sabbnak tartja annál, amit a másik akar mondani. „Aqui, aqui, la seda legitima de Francia y la mas barata. Itt, csakis nálam, itt kapható az egyedül valódi francia selyem a legolcsóbb árban a világon.“ Az eredeti frneia selyem, melyet a kiáltozó ke­reskedő hosszú végekben emelt magasra, hogy redő- ben hullassa le, fényét csillogtassa és szinét játszassa, Henequen-gyártmány volt Yucatan-ból. De mert oly hangosan kiabálta, hogy francia selyem, a körülötte álló nők elhitték; hiszen, ha ez az ember hazudna, akkor ekkora kiabálástól torkán akadna a hazugsága. A selyemárus taboscoi arab volt, elég régen élt az országban ahhoz, hogy tudja, hogyan lehet spa­nyolul a legügyesebben becsapni és hazugul rászedni a kisvárosi mexikóiakat. Szomszédja egy kubai volt, aki orvosságokat árult. Nem volt olyan emberi kórság, amire ne lett volna meg a megfelelő orvosszere. Apró gyökerek, füvecskék, pilulák, kivonatok, gyógyító vizek. Egy spanyol asztalkáján perui fogport árult. Állítása szerint ez volt az a por, melyet már az in­kák is használtak. Peru és Bolivia romvárosainak földalatti pincéiből hozta elő. Ebből a csodafogpor- ból nem volt valami sok raktáron. Már csak néhány- száz kiló. És ha ezt eladta, az emberek, akik azt akarták, hagy fogaik állandóan épek legyenek, szo­morúan nézhettek utána. Tanácsolta az embereknek, hogy egy csomagocska helyett mindjárt ötöt vegye­nek. Ennél jobb tőkebefektetést nem hajthattak végre. Amidőn beszédében itt tartott, előcibált egy ott lebzselő indián fiúcskát. Nagy hő-hóval, karattyolva és széles mozdulatokkal, mint valami varázsló fel­nyitotta a fiú száját és egy kevés port dörzsölt a fogaira. — „Emberek, ehhez a porhoz nincs szükségetek fogkefére. A régi inkáknak ehhez a csodafogporához elegendő, ha mutatóujjatokkal tisztítjátok fogatokat, egészen úgy, ahogyan az inkák is cselekedték“, ma­gyarázta és közben ujjával ide-oda sikált a suttyónak fogain. Amidőn, folyton beszélve és magasztalva, el­készült, egy korty vizet öntött a kisfiú szájába. A gyerek kénytelen volt száját kiöblíteni és a vizet ki­köpni. Erre a fogporos ember megint felnyitotta a fiú száját, még sokkal nagyobbra, mint ahogyan a fiú rendesen ki tudta tátani és mint valami automa­tát, arccal mindefelé körbe forgatta. A gyerek ragyo­góan fehér fogakat vicsorított. És a körülálló embe­rek most már meggyőződtek, hogy a perui fogpor­nak ezidáig valóban híjával voltak és ez az oka, mi­ért rosszak a fogaik. Megvették az ajánlott öt cso­magot, hiszen eggyel nem érhették be életük végéig. Mától fogva nyugodtak voltak abban, hogy földi lé­tükben soha többé nem les<z fogfájásuk. Ezt az ígé­retet kapták. A négy kis indián kölyök, akit a fogporos ember kiállított, lcét-két centavo bért kapott. Ezért arra kö­telezte őket, hogy fagaikra zöldessárga kukoricako- vászt kenjenek, melyet a fogpoi’os ember társa vala­hol egy rejíekben tartott készen és a gyerekeknek a fogporárus közelében kellett körüllebzselniök, hogy, ha szükség van rájuk, feltűnés nélkül ráncigálbassa ki őket a tömegből. A fogporos tőszomszédságában nem volt asztal, hanem két férfi és egy nő álldogált ott. Az egyik fér­finak gitárja, a másiknak hegedűje volt és a nő vö­rös, zöld, sárga és kék nyomtatott cédulákat tartott a kezében. „Uj következik, emberek“, kiabált a gitáros. „A Soy Virgencita! Én még szűz vagyok, tiszta szü- zecske! Rajta, halljuk.“ Lehajolt, a gitárt előretolt térdére támasztotta, hangolt, feltette a hangfogót és belekezdett. A hegedűs is belevágott, majd az asszony kezdett énekelni. Az első stanza után a férfiak is együtténe­keltek vele. Lágy hangon, kissé panaszosan énekeltek, de ki­fogástalan összhangzásban. A nő úgy tett, mintha a dalt a kezébe tartott céduláról olvasná le. Pedig min-, den egyes szót kívülről tudott. Ezt a dalt épp úgy, mint a többit, amit előadtak, bizonyára több, mint tizezerszer elénekelték mind a hárman. Cantadores de corridos, mexikói balladaénekesek voltak, akik helységről-helységre vándorolnak és Mexikóban egyetlenegy ünnepről sem hiányoznak. Miután a dalt végig énekelték, a körülöttük gyűrűző sürü embergomolyaghoz fordultak: „Ez a csodálato­san szép ballada, amit mi éppen most adtunk elő édes és olvadékony hangon, az önök tetszésére és mi nagy örömünkre, most, emberek, az önök kedves és nagyrabecsült rendelkezésükre áil. Dos surtidos cinco centavos, cinco surtidos diez, nada mas, quien, cuales. Két különböző öt centavo, öt különféle tiz centavo, ki óhajtja és melyiket?“ A lapokat körbe nyújtották, megnézték, kiválo­gatták és húsz vagy huszonöt centavoéct eladtak be­lőlük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents