Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-29 / 173. szám
T*3r* fitéinm Z*. BEEENZfiK mmmuBmammnm Revolvere* ieri családi tragédiája a bíróság előtt sikoltozva kiszaladt. Utána a íérjo ön- gyilkossági s záodé kból Egy családi BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.) Két hónappal ezelőtt a Kombach- utcában Ormos Imre sofför revolverével kétszer rálött kütönoáltan élő fele- séfjére, aztán maga ellen fordította a fegyvert. A golyók azonban ugv öt, mint a feleseget csak könnyebben sebesitették meg. Az. ügyészség, házastárson elkövetett emberölés kísérlete címén emelt a soflör ellen vádat, akinek ügyét ma tárgyalta a büntető törvényszék szüneti ta nácsa. A letartóztatásban lévő Ormos Imre azt adta elő, hogy felesége nem viselkedett vele szemben iigy, mint ahogy ezt feleségétől el lehet várni. Emiatt sokszor volt közöttük szóváltás és végül is különváltak. Bizonyos idő múlva azonban felkereste ismét feleségét, mert az volt a szándéka, bogy mégis folytatja vele a házaséletet. Ez a szándéka azonban a felesége magatartásán meghiúsult. — Amikor visszamentem feleségemhez, — mondotta Ormos, — a szemembe vágta, hogy nem hajlandó ve lem együttélni, mert nem vagyok neki megfelelő és más férfiakkal is akar érintkezni. Ezeket a szavakat is használta: Engem nem egy sofför mellé teremtett az isten.“ Az eset alkalmával ittas voltam és ez a magyarázata annak, hogy rendkívül nagy felindulás fogott el és revolveremet előrántva, anélkül, hogy céloztam volna, vaktában reálőttem. — Honnan volt magának revolvere? — szakítja félbe a biró. — Adatok vannak arra, hogy maga előre készült a bűncselekményekre és előzőleg azért ivott, hogy ezt majd a bíróság enyhítő körülménynek fogja tekinteni. — Dehogy kérem, — védekezett Ormos. — Revolverem nekem már régen volt. Sofför vagyok, éjszaka is vezetnem kell kocsit és egy alkalommal már a re- | volver mentette meg az életemet. Az elnök most beszólitja a terembe Ormos Imréné, született Szénási Zsófiát, aki az elnök kérdésére kijelenti, hogy akar vallomást tenni. Határozottan kijelenti: nem felel meg a valóságnak, hogy hűtlen lett volna az urához. Részletesen elmondta az eset előzményeit és hangoztatta, hogy semmi okot nem szolgáltatott férjének arra, hogy revolverével reája lőjjön. — Ez nem nagyon képzelhető el, — jegyzi meg az elnök. — Valami oka mégis csak lehetett az urának arra, hogy revolvert rántott. Igaz-e, hogy maga azt mondta: magának nem elég egy férfi? — Nem igy fejeztem ki magamat, — válaszolja az asszony. — Akkor mondja meg pontosan, hogy mit mondott, hiszen ez nagyon fontos a bűncselekmény elbírálása szempontjából. — Hát — vonogatja a vállát az aszóiéi ttrfkai szony, — csak körülbelül mondtam ilyesfélét. Azt mondtam, hogy nem tudok vele élni, mire ö azt válaszolta, hogy biztosan azért, mert nekem más férfi kell. — És maga erre azt mondotta, hogy igen? — Lehetséges, kérem, — mondja az asszony. — Emlékezetem szerint, azt mondtam, hogy unatkozom mellette és nem tudok vele élni. A továbbiakban előadta, hogy az eset alkalmával ö ült, a férje pedig álló helyzetben volt, mikor előkapta a revolverét. Az egyik golyó az arcán hatolt he és felülről lefelé, a bőr alatt, a nyakig fúródott. Innen vették ki az orvosok. A másik golyó a fejetetejét súrolta. Erre ő Mera. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az újjászerveződött Gazdasági (Egylet vasárnap jól sikerült Gazda-napot tartott Mera, Vista, Suciag, Bagara községek részére. Már a kora délelőtti órákban megkezdődött ennek a feledhetetlen szépségű napnak a műsora és csak a késő esti órákban ért véget. Hogy ez a nap ilyen teljes siker jegyében folyhatott le, azért Simon Andrást illeti dicséret, ki kétségbeesett levéllel kereste fel az egyM vezetőségét s fáradságot nem ismerve járta be sorra a szomszédos falvakat, hogy a tanulni vágyó gazdákat összehozza erre a napra. Az egylet részéről Szász Ferenc alelnök, Seifried Ferenc titkár és gróf Teleki Adám voltak jelen a gazda-napon. Az erény titokban dolgozik Ennek a vidéknek szokásához hiven, templomozással kezdődött az ünnepség. Alig kondult meg a harang és már megindult a falu a templom felé. Feledhetetlen látvány volt a varrottasok- kal díszített padokat zsufoltan látni, ünnepi szépségű ruhákkal, arcokkal. Az érzés pedig, amit a zsoltárok a kálvinista lelkek mélyéről szállottak ki, felemelő és magasztos volt. Szabó Géza, az egyház közszeretetben álló lelkésze Máté: XVIII. 20. textusa alapján mondott megragadó, szépen felépített prédikációt. Különösen kedves eseménye volt ennek a napnak Horváth Istvánná, Tószegi Anna és Berki Györgyné, Berki Klára templomi ajándéka. Az egyháznak ez a két buzgó hive hónapokon keresztül a szerénység és alázat legszebb titkával, gyönyörű térítőt kötöttek, illetve varrtak, amelyet a gazdanap kedves meglepetéséül, anélkül, hogy bárki is sejtette volna, kora reggel fehérítették a szószékre. A templomba érkező hívek a legnagyobb elismeréssel és hálával vettek tudomást erről a lélekből támadt drága ajándékról. Ifjúsági ünepély. — Táncverseny Templomozás után az ifjúság mutatta be, hogy mit tud. Az egész fiatalság kivonult a község határára, cigányzenével, énekelve, vidáman és bebizonyította, hogy a frisseséget, rugalmasságot a nehéz munka végzése mellett is megtartotta testük. Az ifjúsági versenyen halántékon lőtte magát és clleriilt ;i földön. — Hahiátus ember volt a férje? — Azelőtt nem volt az. Az elnök megkérdezi a vádlottat, hogy megfclel-e az asszony vallomása a valóságnak. — Nem igy volt az kérem, ahogy elmondtam. Mert egész jól veszekedtünk mi máskor is . . . Az elnök ekkor megkérdezte az asz szonyt, hogy kivánja-e férje megbüntetéséi, mire kijelentette, hogy nem kívánja. A védő arra való hivatkozással, hogy a lövések, bár közvetlen közelből történtek, mégis jelentéktelen sebesülésekéi okoztak, kérte fegyverszakértő meghallgatását arra vonatkozólag, hogy a revolver egyáltalában alkalmas-e emberélet kioltására. A törvényszék rövid tanácskozás után elrendelte úgy a fegyverszakértők, mint orvosszakértök meghallgatását és addig is a tárgyalást elnapolta. I síkfutás, magasugrás, kötélhúzás, stb. számokkal szerepeltek a fiatalok. A 300 m. síkfutást Tótszegi Ferenc nyerte meg, ki az egyesület által osztott érmek közül a bronzot kapta ezért. A 200, 100 m. futók pénzbeli jutalomban részesültek. A magasugrásban (130 cm.) Kovács Mihály Tóni vezetett, ki szintén bronzérmet kapott. Tótszegi I. és Tömény könyvjutalomban részesültek. A gyermek versenyzők ugyancsak pénzt kaptak elsőségeikért. Különös szépséget jelentett az ifjúság táncversenye. Három falu: Mera, Vista, Su- ciag legjobb táncosai mérték össze ügyességüket ezen a napon. Az a temperamentum és vad szilajság; meg az a büszke előkelőség és finomság egyenesen ámulatba ejtette a nézőket. Egy rendes kalotaszegi tánc is ad dolgot a nézőnek, hogyne adna akkor egy ilyen verseny, amikor nagy éremért kell végigcsinálni a legényes figuráit. A bíráló bizottság, mely előtt lefolyt a táncverseny: Major Jó- zsefné, Szabó Anna, gróf Teleki Adám, Demeter Béla és Daróczi Miklósból állott. A verseny eredménye: Legényes tánc: 1. Kömös György Gazsi 51 éves Mera-i házas ember, kinek a biráló-bi- zottság egyhangúlag ítélte oda a nagyaranyérmet. 2. Csiszér József (Suciag) 100 lej jutalom. 3. Nagy Marci János (Vista) 50 lej jutalom. Dicséretet- kapott Papp Bertalan. Csárdás: 1. Antal Márton—Bodor Erzsébet (Mera-i legény) nagyezüst-érem. 2. Nagy András—'Kurátor Rózsi (Suciag) könyvjutalom. Szerencsés és háládatos gondolata volt a rendezőségnek a táncverseny programba vétele. A gyönyörű látványosság mellett buzdítást is jelen a fiatalság között, hogy ne hagyja ősi táncait, szokásait, erényeit. Errg a megtartási erőre különösen szüksége van a fiatalságnak ma, amikor a városi áramlatok egyre nagyobb erővel és pusztitóbb hatással érintik falvainkat. Megalakul a gazdakör Délután került a sor a gazdák tanácskozására. Szász Ferenc az I. G. E. kiváló alelnö- ke a buza-gazdaságról beszélt. Részletesen ismertete a különböző buzaféléket, azok előnyeit és hátrányait. Feltárta a mai gazdasági * helyzeteket és kilátásokat. Tanácsokat adott és tájékoztatást nyújtott a Mera-i határ természetéről, valamint arról, milyen gazdasági életformát lehetne megvalósítani a kalotaszegi vidéken. Végül pedig vetőmagot ajánlott fel az embereknek, kik természetesen a legnagyobb köszönettel fogadták el Szász alelnök szives ajánlatát. Gróf Teleki Adám az egységbe tömörülést, a magyar kisgazdák közös összefogását hangoztatta, hangsúlyozván, hogy a mi megmaradásunk egyetlen biztos lehetősége az anyagi megerősödés. iDeernetr Béla az újjászerveződött G. E. tisztikarát és annak célkitűzéseit ismertette s figyelmébe ajánlta a Gazda c. népszerű szaklapot, amelyen keresztül a G. E. minden egyes kisgazdával szoros kapcsolatot kíván fenntartani. Végül pedig Szász Ferenc megalakította a Gazdakört. A különböző falukból összegyűlt emberek mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg az előadókat és sajnálattal látták be, hogy bizony sok mulasztás és helytelen gazdálkodási eljárást kell abban hagyniok, vagy bevezetniük. Kétségtelen dolog. hogy ez a gazdanap már a ,közel jövőben hoz valamelyes gyümölcsöt. (—s) Példátlanul olcsó társasutazás SZEGEDRE és BUDAPESTRE 1 \zs"ié% í3!»?g„ 2-á ?5?3 Mit kap Ön 1180 lej részvételi díjért? 1. Gyorsvonat! vasúti köMség Cluj-Szeged- Budapest-Cluj. 2. Vízum. 3. Jegy kát szabadtéri előadásra Indulás aug. 2-án reggel, érkezés Szegedre délután : este az Ember tragédiájának megtekintése. Szegedről az előadás után indulás Pestre! BUDAPESTEI HAT IAPOS TARTÓZKODÁS!!! Augusztus hó 9-én indulás Budapestről Szegedre, ahol este a János vitéz szabadtéri előadásának a megtekintése. Hajnalban Szegedről indulás haza. Csak korlátolt számban vesznek fel jelentkezéseket. — Jelentkezéseket elfogad az „ELLENZÉK“ könyvosztálya is, Cluj, Piaţa Unirii Nr. 9. ■ ■—mg—BBBfiiSKKM—^ ■■1 Kitünően sikerüli gazdanapotf rendezett a Gazdasági Egyesület MIT IR A ROMÁN SAJTÓ ftirAnór. — Kénlé*. !>*■ közök- — Itália. Mull. AKGIJN: Nőim értjük, miért hin-sztellék <-l, hogy bősége» termésünk van. hímek ellenkezőjét állítjuk. A jelenlegi termés :i molt évit semmiben túl nem szárnyalja. Nem murád több kivitelre, mint 35 ezer vagon buza, urni még apadhat, amennyiben a szárazság a kukoricatermést csökkenti. Beutaztuk egyik végétől-másik végéig az. országot. Igaz, hogy Muuteniában és 01 ten iában szép termés van s ugyancsak jó benyomással távoztunk Ar- dealból és a Bánátból. — Ezzel szemben azonban Moldova, Basarabia és Dobrodgea termését nem lehet dicsérni. Olyan megyék vannak iMoldovaban, hol a vetőmagot sem látják mezőgazdáink. Durostor-megyében a a buza és rizstermés teljesen tönkrement. — Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nagy a hiány a búzában a világpiacon. Eszakamerikában és Kanadában annyi buza sem termett, amennyi a belső fogyasztásra elég. Argentina termése csupán hat hónap múlva jöhet számításba. Oroszországban szép a termés, de sok kell a belső fogyasztásra, ami meghiúsítja befolyásukat a világpiacon. Itália és (Franciaország búzatermése szintén alig elég a belső fogyasztás fedezésére. Szerbiának, Magyarországnak és Romániának van csak feleslege. Hasznot fogunk-e huzni ebből a körülményből? Meg- tettek-e mindent, hogy a búzára ne tegyék rá kezüket azok, akik spekulálnak? A világtartalékok kiapadtak. A buza ára napról- napra jobban emelkedik. A mult hét folyamán 45 ezer lej volt egy vagon buza s az ár szeptemberre a 60 ezer lejt is eléri. Lehet, hogy 70 ezer lesz az ára. Mi lesz a haszon ebből, ha a gazda a búzát most 30 ezer lejért prédálja? TARA NOASTRA: A belső lelki harc a demokrácia és nacionalizmus küzdelméből eredt. A kettő között mindenütt éles harcok folynak. Miért? Mert ahol demokrácia volt, főleg a háború óta, az emberek kiábrándultak. Nézzük például Portugáliát, hol a nép határozata folytán a jövő biztosítva van. — Vagy nézzük Itáliát, hol örök értékű reformokat alkottak. Menjünk ugyanakkor egy demokrata országba. Vegyük szemügyre Franciaországot, a demokrácia hazáját s gyöngeségét erkölcsi téren is megállapíthatjuk. Az országot nem született francia kormányozza, mert az igazi Franciaország nem Leon Blum országa. Mit teszünk mi ebben a harcban? Eltűrjük a jelenlegi hibás rendszert, vagy diadalra visszük mi is a nacionalizmust? ADEVERUL: Londoni távirat a parlament 36 órás üléséről számol be. ,,Means Testiről volt szó, az „eszközök vizsgálatáról“. — Szociális téren vizsgálják, miből él egy munkanélküli családtagjaival. A munkanélkülinek járó segélyt aszerint szabják meg, hány kenyérkereső van munkában a családban. A laburista-párt nem tartotta helyesnek ezt a megoldást, véleményét azonban nem méltatták figyelemre. A Times jelentése szerint a parlament a munkanélküliek helyzetét megjavította. EPOCA: A londoni konferenciának különös érdeme, hogy rövidre szabták. — Franciaország nem akar addig egy asztalhoz ülni Németországgal, mig Berlin választ nem ad Anglia kérdőpontjaira. Ezért úgy határoztak, hogy az öthatalmi tanácskozást a lehetőség szerint fogják egybehívni. A feltétel tehát bizonytalan. Azt is megjegyzik, hogy az összes érdekelt hatalmak bevonásával határoznak minden olyan kérdésben, melynek megoldása fontossággal bir 'Európára. Mussolini terveire akart ez válasz lenni. Itália le akarja gyúrni a kisantantot. — Évek óta próbálja ezt elérni. Legutóbb 1935-ben tett erre kísérletet, mikor Romániát ki akarta zárni a középeurópai tanácskozásokból azon a címen, hogy nem szomszédja Ausztriának. Azóta a helyzet úgy változott, hogy csoportosan adják az ütést a kis- antantnak. Itália érdeke, hogy7 Franciaországot elválassza a kisantanttól. Egyelőre ezt a látszatot akarja kelteni. így könnyebb lesz a helyzete Dalmáciában. A londoni nyilatkozat megmutatta, hogy hiába reménykedik Itália. ROMANIA NOUA (A Maniu-csoport lapja): Olvassátok el Manu állítólagos lelkész és teológiai tanár támadását iManiu ellen. — Maniunak akar leckét adni a hazafiságból, úgy látszik nem képes mérlegelni az eseményeket. Manu lelkész különleges érdemeket akar szerezni és Maniu édesanyját azzal támadja: jobb lett volna, ha fiát több becsületre tanította vona. Nehéz nekünk leírni ezeket a szavakat. Azt mondják Vaida bará- ta; is megharagudtak és megtorolják a támadásokat. 'Egy hete várunk legalább Vaida szavaira, ki negyven éven át volt Maniu barátja. Nem akarunk szemrehányást tenni, Maniunak nincs szüksége erkölcsi-bizonyit- vánvra. A magunk részéről nem helyesüljük Vaida programját, még sem ragadtatnánk magunkat soha ilyen támadásokra. A határokon túl ellenségeink örömtüzeket gymjta- nak. Barátaink elhagynak, ellenségeink köszörülik kardjaikat. Mi pedig paraszti módon szidjuk egymást s sárbatapossuk hatot- taink emlékét.
