Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-28 / 172. szám

1916 ini),in 2H. i \„Házasság“nagysikerű szerzője beszél ­a házasságról Beszélgetés Vaszary Jánossal színházról, színészekről és a mai feleségről QU ARNERO. (Az Ellenzék tudósit ójiít ól.) A, egyik qnarneroi szanatórium lerraszáiv I -ital. csiW<ks tiii\lökö[y|KUiyes, kis angolba- jius/os férfi ül cg\ fonott asztal elölt, maga­san a tenger felett, Előtte sok-sok ké/inatpa- pir s Vndré Bnrabeau-nA'k egy uj szinaiuiive. Szorgalmasan fordít, néha kicsit 'felnéz a francia füzeiből meg a ceruzával teleirt pa­pírokról, ki a tengerre, megnézi a fiumei va­llóiéi tol, vagy a vizen megpihent fehér hi- droplant vagy egy kis yaeht-ot, aztán tovább dolgozik A szorgalmas fülelő vendég Vaszary János, a neves budapesti szrrudaralbiró, több nagy {.vesti színház rendezője, sok hires külföldi darab magyar fordítója, a zseniális Viasza ry- oalád e pillanatban Olaszországban nvaroló tagja. Fkmon-dam Vaszaxynak, hogy mennyire tetszett országrészünkben a Házasság Meg­kérdezi, milyen volt a rendezés, kik voltak o szereplők, s aztán azt mondja: — Igazán !e kell egyszer mennem Önök­höz. SzégyeHem magam, hogy a föld min­den országát ismerem, csak Arde ah nem. — Pedig milyen könnyen elérhető! De talán ép­pen ezért nem voltam még odalenn. — Sokat élt külföldön? — Rengeteget. Legelőször Párisba men­tünk ki Gabi val. akinek a regényeihez min­dig nekem gratulálnak, s akinek «z én szm- d arabjaim at mindig szidják. Kérem, mi ket­ten vagyunk Vaszary fink. Gábor, a regény­író és én, aki színdarabot irok. — Hogy éltek Párisban? — Hát — nehezen. Ez volt a mi roman­tikus korszakunk, a Monpti-korszak. De a Gabi is meg én is megtanultunk franciául. — Egyetemen? — Inkább nőktől. Nevet Vaszary, jóízű -nevetéssel. — Nem zavarom? — Nem, csak beszélgessünk. Például a francia nyelvről. Tudja, milyen szörnyű ne­héz az igazi francia kiejtést elsajátítani? A pestiek franciaságát született francia meg nem érti. Magyarral nem is akarok franciául beszélni. Mikor Párisiből 'visszakerültem Pest­re, francia iz volt érezhető a beszédemen. — Most is érezni, hogy sokat élt külföl­dön. — Lehet. Ez ugv ráragad az emberre. Egy kis csönd lesz, megvárjuk, amig egy öttagú társaság levonul előttünk a saiitán, a közeli strandra. — Sokat rendez ? — kérdezem. — Hogyne. — Milyen a jó sainepadi rendező? — Szuggesztiv. Átviszi az akaratát a szí­nészre. Jó színésszel remek dolgozni, tehet­ségtelennel kibírhatatlan. Tudja, mi a leg­rettenetesebb? Ha egy színésznek valamit százszor mond a rendező és az százszor is másképp csinálja. De a legrosszabb az, ami­kor a rendező végül azt mondja: Csináld úgy, ahogy akarod . . . Mert a darab sorsa múlik azon, ha egy színészt nem a neki megfelelő helyre állitanak. Vagy ha egy kü­lönben jó színész félreérti és fétrejátsza fon­tos szerepét. Az egész darab lényegét meg­változtatja vele. Sajnos, saját bukásaimból tudnék erre vonatkozólag példát mondani. Kis szünet után mosolyogva folytatja: — Azt kérdezte, milyen, a jó rendező? Most elmondom milyen a rossz rendező. — Nevet nem mondok, az illető neves pesti színházi dilettáns. Rendez. Azt mondja az egyik színésznek: Nézd kérlek, ezt igy mondd — ezt igy csináld. A színész próbál­ja. Rendező: Nem igy kérlek. így. Es mond­ja. Félóráig kínlódnak, a színész semmieset­re nem akarja a jelenetet utasítás szerint csinálni, mert érzi, hogy hamis. Végül gon­dol egyet és kimerültve elmondja ugyanúgy, amint akkor, mikor a rendező legelőször félbeszakította. És erre a rendező felkiált. Ez az! Nagyszerű. Pontosan igy gondoltam . . . Beiemelegszik Vaiszary a témába. — Mulatságosak a színházi dilettánsak. Ott van az a bizonyos típus, a pénzes szín­házi ember, akinek halvány sejtelme sincs művészetről. Egyszerűen egy más szakmá­ból betársult, mert vagy jó üzletnek hiszi a .színházat, vagy mert hozzá közelálló hölgy szervesen a színházhoz tartozik. Pénzember barátaival bejön a próbára. Na, hogy megy, hogy 'megy? — kérdezi . Jól — felelem. Mit gondol, főrendező ur, jó lesz ez igy, ez a függöny ott? Hogyne, kérem. De ha igaz­gató urnák nem tetszik, mást tétethetünk a helyére. — Nem, nem, én is pontosan igy akarom, — mondja ő összehúzott szemmel, fontos­kodva. És ha az ember kicsit úgy beszél ve­le, mintha azt hinné, hogy ő érti, boldog s azt hiszi, hogy csakugyan érti. — A Házasság pesti előadásáról meséljen valamit. — Elmondom, hogy mért tartom Törzsöt olyan kitűnő, fegyelmezett, intelligens és iga­zi művésznek. Van egy jelenet a darabban, nmeivIk'ii a férj barátja elmagyarázza, hogy iuikep|H*n kell bánni az ember feleségével — emlékszik? Ö tudja, hogy a felesége együtt vasi az. udvarjójával a s/e|>nrél*aii de nem szól egy szót sem, mert Untja, hogy az asz- szony maga fog szakítani Így is történik. I’örz-s, <1 férj, utána csinálja, beválik. Erre Törzs csinált egy olyan ahgangot, amely hosszú nyiltszini tapsot hozott minden elő­adáson. Napoleoni pózba vágta ki magát és úgy ment ki a színpadról. Ez egyéni sikert hozott neki, de ártott a darabnak. A férj ko­moly orvos, az semmiesctre sem viselkedik igy. Ezt megmondtam neki és megkértem, hogy ne csinálja többet. Más színész nem mondott volna le egy dübörgő nyiltszini tapsról. Törzs csak annyit mondott: Kérlek... és soha többé nem csinálta. Ez az igazi mű­vész. Egyéni sikert feláldozni a darabért. Vékony, barnaarcu fiatalasszony lép ki az ajtón. — A feleségem — mondja Vaszary János. Es hozzáteszi: — Szóval lemegyünk a stnvndxa? — Igen. Lemegyünk a strandra. A házaspár és én, CLUJ (Áz Ellenzék tudósítójától.) Alig egy évtized alatt olyan gyors ütemben fej­lődött városunk, hogy alig lehet már rtáis- merni. A város rohamos fejlődése uj felada­tok elé állítja a város mérnöki hivatalát. — Eddig az Andrei Muresan-utca környéke fejlődött legjobban. Nem is egy évtized alatt modern villanegyed épült itt [el s villoire- gyed határa már a Békási-szölökig nyúlik. Ebben az irányban való tovább fejlődése a városnak most már lehetetlen, éppen ezért a főmérnöki hivatal «ihr gondoskodott a vá­rosnak uj irányban való fejlesztéséről. Ennek elöfutárja a mérnöki hivatalnak intézkedése, mely szerint most már a város másik oldatát a Grigorescu-város- negged fejlesztését tűzte ki célul. Kétségtelenül ez a legszebb része a város­nak. A Grigorescu- és Donát-ut a város leg­hosszabb utcája, legrégibb villanegyede. A Hója-erdő és Burgya-kert a város két legkedvesebb kirándulóhelye, ruLir annyira közel került a 'városhoz, hogy bétköznapo- kon Is nagyobb a forgalma, mint a sétatér­nek. Ennek a városnegyednek utcáit már szépen elrendezték. Igazi meglepetés a Fan- tinelei-ubca nyílegyenes, majdnem 4 kilomé­ternél hosszabb, villákkal szegélyezett útja. Komoly munka folyik a Szamos-partján lévő Ghelu-utcában is, mely a Grigorescu utcai betonhídtól egyvonallhan a parton a Törökvágásig halad. Ezt az úttestet kiszélesí­tették, a partot sótahellyé változtattak s leg­közelebb az úttestet a Szamostól betonkor- 1 átokkal Választják el. Leggyorsabb tempóban a Rosetti-utco fej­lődött. Két 'évvel ezelőtt itt még csak gyalog­járó ösvény vezetett fel a Fellegvári-hegyre és ma kétemeletes villasor mutatja azt a fej­le, végig a keskeny saiitán. Vas/.arynéu »-le­gális lmdököippeny van. Alatta sárga trikó. Feltűnően szép ke/e és körme vaui, amelyet vérvörösre lakkoz. A láibkölmcit is. A Hiázasságban arról ir mondom Va.sz.aryuuk, ahogy ülünk a sziklán « Vaszaryné végigny illik a heve rósz éken — hogy a lérj véréből készül n vörös köröm­lakk ... A nagyságos asszony feltűnően vö­rösre lakkozza a körmeit. — Igen, feltűnően — mondja s aztán hir­telen hozzáteszi — a nők nem tudják, vagy nenn akarják tudomásul venni, hogy három dolgot mennyire gyűlölnek a férfink: A vö­rös körmöket, a kitépett szemöldököt és a lefogyasztott alakot! S aztán igy folytatja: — Egyáltalán ki találta azt ki, hogy egy mai feleség egyszerűen eltartássá magút az urával és ne csináljon egy ált a lám semmit, mert hiszen főzni nem tud, más takarít, más varr, gyerek nincs vagy ha gyerek van, más törődik vele. Nagyanyáink igen, azok szőt­tek, fontak, előteremtették a háznál szüksé­ge« összes dolgokat, nyersenyagldl alkottak, anyáik voltak és feleségek, meg volt a lét­jogosultságuk. ők voltak a család jólétének alapja. De egy mai, nem kereső íeleség, tele igényekkel, kívánságokkal, a maga semmit­tevő, önmagát szépítő, csak élvezni, szóra­kozni akaró életével. Minden tiszteletem a nőé, aki megél a lábán, ember és dolgozik. — Különben az egész mai házasság lehetet­len. Az ilyen házasság, ahol a nő semmit sem csinál és a férfi dolgozik, dolgozik és dolgozik ... Ennyit mondott a Házasság szerzője a há­zasságról. Marton Lili. lödési utat, melyet a Grigorescu-negyed kö­zelében fog elérni. A mérnöki hivatal ez-t az utat a Rahovei-utcáig folytatja.’ A Rahovei- utca a Cosmutza-szanatóriumtól a Grigorev- cu-utcával párhuzamosan a Törökvágásig halad. Ennek az utcának egyrésze már meg­van nyitva. Valószínű, hogy rövid időn belül ezen az utón lesznek a város legszebb villái. Az első fecske már megjelent: — Taiaru processzor gyönyörű villája és tüneményes kertje. Ez az ut tovább fog folytatódni a Tö­rökvágáson keresztül nyitandó uj utón, mely a Kányafői-kilátóig fogja a hegy oldalát ket­tő választani. Uj fejlődés előtt áll a ne­vezett történelmi nevezetességű utca, melyet a városrendészeti terv alapján Vasile Turcu- utcával egészen a Szamosig hosszabbítottak meg. Az u t végén nagy be tanh id fogja össze­kötni a forgalmat a Ma nasturi vtá ros résszel. Az uj hid felépítése után az állomáshoz és a város ipari-negyedéhez, valamint a vásár­terek felé irányuló forgalmat nem a városon keresztül, hanem itt fogják lebonyolítani. Ez a városnegyed szinte amerikai gyorsa­sággal fejlődött. Ennek megfelelően a tel­kek árai is rohamosan emelkedtek, de még mindig nem érték el azt a hihetetlen szintvo­nalat, miint az Andrei Muresan-negyed tel­keinek árai. Ebben a negyedben egy rendes hlizhely ára 300 ezer lej körül mozog, míg a Grigorescu-negyedben 80—100 ezer lejért egészen szép családi kerteket lehet vásá­rolni. Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE. Á leg­nagyobb budapesti színpadi siker könyvalak­ban, illusztrált, amatőr kiadásban 113 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, MIT IR A ROMÁN SAJTÓ lláhurn Szellem Pnmrlu orv/ág Arii ml VIITORUL: A középkori háborúk lógna gyobb részét vallási ellentétek okozták. Ne­vetséges okok is akadtak. Szerelem, boisszu is háborút okozhattak. Csupán a XIX. szá­zad kezdetén tűnnek fel a nacionalista szn badságharcok, melyeknek az elmúlt világ­háború volt a példaképe. Az ezt követő hé- , keszerződésnek a nemzetek szabadsága volt az alapgondolata. Néhány év óta ugyanazon nemzethez tartozók viselnek politikai hábo­rút egymással. A propaganda ma lázitást je­lent, bármily eszközzel ki kell törölni az élők sorából az ellenfelet, hogy a szélsőséges légiók, csapatok, gárdák felvonulását ne akadályozhassák. Ha valaki feljegyezte vol­na az orosz forradalomtól kezdve a spanyol polgárháborúkig az áldozatok számát, meg­állapíthatná, hogy közel ugyanannyi ember esett el, mint a világháborúban. A nyomor folytán elpusztult gyermekeket s nőket is hozzá kell adni ehhez. Úgy látszik, a jövő háborújának előkészítő fejezetéhez jutot­tunk. Az államok Írelső berendezkedésük szerint csoportokba tömörülnek. A naciona­lista célokért folyt harcok sorát politikai célkitűzésekért folyó háború váltja fel, nem a hazáért, de szélsőséges fogalmakért lelke­sedő katonákkal. A jövő háborúja a fasiz­mus és kommunizmus, vagy hitlerizmus és alkotmányos parlarnentárizmus között fog lefolyni. CURENTUL: A hadi rokkan lak, özvegyek és árvák érdekében alkotott nemzeti szerv­nek az a kötelessége, hogy a háború áldo­zatainak sorsát szivén viselje. Úgy halljuk, ezt a szervet rendelettörvénnyel újjáalakít­ják, miután nem dolgozott megfelelően. He­lyes tehát, hogy rámutatunk a hadirokkan­tak, özvegyek és árvák nehéz helyzetére. So­kat beszélnek erről. Lelkiismeretes, jószivü vezetőkre van szükség. Meneszteni kell az olyan tisztviselőket, kik nem adják át szé­küket a lábnélküli, vagy mindkét szemére vak rokkantnak, mikor ez megjelenik előt­tük, hogy felvilágosítást kérjen. Panaszokat kapunk a falukból, hogy az adóvégrehajtók letiltják a hadiözvegyek járandóságait. Pana­szok érkeznek a csendőrök ellen s senki sem hallgatja meg ezeket. Nem a hivatalt, de a tisztviselők gondolkodását kell meg­változtatni. Uj szellemet kell vinni az ügyek elintézésébe. UNIVERSUL: A franciaországi események folytán a magyarok kiterjesztették propa­gandájukat Budapesti hírek szerint Paris­ban francia—magyar bizottság alakult Henry le Conte elnökletével s a következőket so­rolják a bizottság tagjai közé: H. Lemery szenátor, volt miniszter, Gaston Rión kép­viselő, G. Sacpini képviselő, Xavier Vallat képviselő, Rene Domange képviselő, Luis Gillet, Henry Bordeaux, Claude Farrere és Victor Margueritte akadémikusok, Cbiappe párisi polgármester, Jacques Vienot, a D'Or­say egyesület elnöke, Funck-Bretano, Hono­ré Labande. A. Bechal, G. Blondei, H. Lich- tengerber, R. Vallery újságíró, Gaston Regi­nald Ghaplot, a Történelmi Társulat elnöke. Van Dongen festőművész, Albin Gillot asz- szony, a Becsületrend parancsnoka, de Rou- gemont, de Vibrave grófok, de Flaghac gróf­nő, Boissiere de Faucamberge és mások. Szerencsére kisebbségben vannak a francia intellektuelek sorában. Ciemenceau, Tardieu, André Cheramade, Emile Bure és Millerand véleményét helyezhetjük velük szembe, mely nem volt kedvező Magyarországra nézve. Jó, ha tudjuk, mi folyik körülöttünk. Nem vesztjük el bizalmunkat és hisszük, hogy számosán vannak mértékadóbb személyek, akik velünk éreznek. ZORILE: Hirek jönnek a Kárpátokon túl­ról. Mindegyik levélnek egy a vége: harcolni és győzni szeretnének. Kivel akarnak har­colni? Mit akarnak a valóságban az Ardeal- ban lakók? Kit akarnak legyőzni? Egyszerű a válasz erre: A paraszt és az intellektuel egyformán tisztában van jogaival és köte­lességeivel. Nem akarnak engedni abból, amit szereztek. Az igazságtalanság bármi­lyen formája problémát jelent részükre. Történetük folytonos harcot jelent. Aki köz­tük élt, megérti, mi okozta a mai helyzetet. Ardeal lakói nincsenek megelégedve. Nem tegnaptól, de már néhány év óta. Nem nyúj­tott senki feléjük baráti kezet, senki sem biztatta őket, igy egyedül Maniu maradt ezeknek az embereknek utolsó reménysége. Maniu nem programot, de megoldást jelent. Maniu belefujt a kürtbe s egységesen állnak melléje, hogy visszaszerezzék, amit elvesztet­tek. Mit kell visszaszerezni? Ardealban nin­csenek a mai rendszerrel kibékülve. Szabad­ságot, becsületet, kenyeret, törvényességet akarnak Maniu vezetésével. A helyzet a kor­mányt is gondolkozóba ejtette. Elhatároz­ták, kiszállnak a helyszínére s ellensúlyozni fogják Maniu tevékenységét. Üres szélma- lomharc ez.­NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat le** olcsóbban és legnagyobb választékból «9 Ellenzék könyvosztályában, Cluj, F, Uatói vásárolhatják» Példátlanul ©les© társasutazás SZEGEBBE és BUDAPESTRE! 0-ül8fi1ä5, -ayg. 2-átra Mit kap Ön ll 80 lej rész­vételi díjért? 1. Gyorsvonat! vasúti költség Cluj-Szeged- Budapest-Cluj. 2. Vizűm. 3. Jegy két szabadtéri előadásra étái as^Sevéllei! Indulás aug. 2-án reggel, érkezés Szegedre délután : este az Ember tragé­diájának megtekintése. Szegedről az előadás után indulás Pestre! BUDAPESTEN HAT NAPOS TARTÓZKODÁS! H Augusztus hó 9-én indulás Budapestről Szegedre, ahol este a János vitéz szabadtéri előadásának a meg­tekintése. Hajnalban Szegedről indulás haza. Csak korlátolt számban vesznek fel jelentkezéseket. — Jelentkezéseket elfogad az „ELLENZÉK“ könyvosztálya is, Cluj, Piaţa Unirii Nr. 9. mmoBBoan IHagyvonalai városiéi! tervek városunkban

Next

/
Thumbnails
Contents