Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-28 / 172. szám
1916 ini),in 2H. i \„Házasság“nagysikerű szerzője beszél a házasságról Beszélgetés Vaszary Jánossal színházról, színészekről és a mai feleségről QU ARNERO. (Az Ellenzék tudósit ójiít ól.) A, egyik qnarneroi szanatórium lerraszáiv I -ital. csiW<ks tiii\lökö[y|KUiyes, kis angolba- jius/os férfi ül cg\ fonott asztal elölt, magasan a tenger felett, Előtte sok-sok ké/inatpa- pir s Vndré Bnrabeau-nA'k egy uj szinaiuiive. Szorgalmasan fordít, néha kicsit 'felnéz a francia füzeiből meg a ceruzával teleirt papírokról, ki a tengerre, megnézi a fiumei vallóiéi tol, vagy a vizen megpihent fehér hi- droplant vagy egy kis yaeht-ot, aztán tovább dolgozik A szorgalmas fülelő vendég Vaszary János, a neves budapesti szrrudaralbiró, több nagy {.vesti színház rendezője, sok hires külföldi darab magyar fordítója, a zseniális Viasza ry- oalád e pillanatban Olaszországban nvaroló tagja. Fkmon-dam Vaszaxynak, hogy mennyire tetszett országrészünkben a Házasság Megkérdezi, milyen volt a rendezés, kik voltak o szereplők, s aztán azt mondja: — Igazán !e kell egyszer mennem Önökhöz. SzégyeHem magam, hogy a föld minden országát ismerem, csak Arde ah nem. — Pedig milyen könnyen elérhető! De talán éppen ezért nem voltam még odalenn. — Sokat élt külföldön? — Rengeteget. Legelőször Párisba mentünk ki Gabi val. akinek a regényeihez mindig nekem gratulálnak, s akinek «z én szm- d arabjaim at mindig szidják. Kérem, mi ketten vagyunk Vaszary fink. Gábor, a regényíró és én, aki színdarabot irok. — Hogy éltek Párisban? — Hát — nehezen. Ez volt a mi romantikus korszakunk, a Monpti-korszak. De a Gabi is meg én is megtanultunk franciául. — Egyetemen? — Inkább nőktől. Nevet Vaszary, jóízű -nevetéssel. — Nem zavarom? — Nem, csak beszélgessünk. Például a francia nyelvről. Tudja, milyen szörnyű nehéz az igazi francia kiejtést elsajátítani? A pestiek franciaságát született francia meg nem érti. Magyarral nem is akarok franciául beszélni. Mikor Párisiből 'visszakerültem Pestre, francia iz volt érezhető a beszédemen. — Most is érezni, hogy sokat élt külföldön. — Lehet. Ez ugv ráragad az emberre. Egy kis csönd lesz, megvárjuk, amig egy öttagú társaság levonul előttünk a saiitán, a közeli strandra. — Sokat rendez ? — kérdezem. — Hogyne. — Milyen a jó sainepadi rendező? — Szuggesztiv. Átviszi az akaratát a színészre. Jó színésszel remek dolgozni, tehetségtelennel kibírhatatlan. Tudja, mi a legrettenetesebb? Ha egy színésznek valamit százszor mond a rendező és az százszor is másképp csinálja. De a legrosszabb az, amikor a rendező végül azt mondja: Csináld úgy, ahogy akarod . . . Mert a darab sorsa múlik azon, ha egy színészt nem a neki megfelelő helyre állitanak. Vagy ha egy különben jó színész félreérti és fétrejátsza fontos szerepét. Az egész darab lényegét megváltoztatja vele. Sajnos, saját bukásaimból tudnék erre vonatkozólag példát mondani. Kis szünet után mosolyogva folytatja: — Azt kérdezte, milyen, a jó rendező? Most elmondom milyen a rossz rendező. — Nevet nem mondok, az illető neves pesti színházi dilettáns. Rendez. Azt mondja az egyik színésznek: Nézd kérlek, ezt igy mondd — ezt igy csináld. A színész próbálja. Rendező: Nem igy kérlek. így. Es mondja. Félóráig kínlódnak, a színész semmiesetre nem akarja a jelenetet utasítás szerint csinálni, mert érzi, hogy hamis. Végül gondol egyet és kimerültve elmondja ugyanúgy, amint akkor, mikor a rendező legelőször félbeszakította. És erre a rendező felkiált. Ez az! Nagyszerű. Pontosan igy gondoltam . . . Beiemelegszik Vaiszary a témába. — Mulatságosak a színházi dilettánsak. Ott van az a bizonyos típus, a pénzes színházi ember, akinek halvány sejtelme sincs művészetről. Egyszerűen egy más szakmából betársult, mert vagy jó üzletnek hiszi a .színházat, vagy mert hozzá közelálló hölgy szervesen a színházhoz tartozik. Pénzember barátaival bejön a próbára. Na, hogy megy, hogy 'megy? — kérdezi . Jól — felelem. Mit gondol, főrendező ur, jó lesz ez igy, ez a függöny ott? Hogyne, kérem. De ha igazgató urnák nem tetszik, mást tétethetünk a helyére. — Nem, nem, én is pontosan igy akarom, — mondja ő összehúzott szemmel, fontoskodva. És ha az ember kicsit úgy beszél vele, mintha azt hinné, hogy ő érti, boldog s azt hiszi, hogy csakugyan érti. — A Házasság pesti előadásáról meséljen valamit. — Elmondom, hogy mért tartom Törzsöt olyan kitűnő, fegyelmezett, intelligens és igazi művésznek. Van egy jelenet a darabban, nmeivIk'ii a férj barátja elmagyarázza, hogy iuikep|H*n kell bánni az ember feleségével — emlékszik? Ö tudja, hogy a felesége együtt vasi az. udvarjójával a s/e|>nrél*aii de nem szól egy szót sem, mert Untja, hogy az asz- szony maga fog szakítani Így is történik. I’örz-s, <1 férj, utána csinálja, beválik. Erre Törzs csinált egy olyan ahgangot, amely hosszú nyiltszini tapsot hozott minden előadáson. Napoleoni pózba vágta ki magát és úgy ment ki a színpadról. Ez egyéni sikert hozott neki, de ártott a darabnak. A férj komoly orvos, az semmiesctre sem viselkedik igy. Ezt megmondtam neki és megkértem, hogy ne csinálja többet. Más színész nem mondott volna le egy dübörgő nyiltszini tapsról. Törzs csak annyit mondott: Kérlek... és soha többé nem csinálta. Ez az igazi művész. Egyéni sikert feláldozni a darabért. Vékony, barnaarcu fiatalasszony lép ki az ajtón. — A feleségem — mondja Vaszary János. Es hozzáteszi: — Szóval lemegyünk a stnvndxa? — Igen. Lemegyünk a strandra. A házaspár és én, CLUJ (Áz Ellenzék tudósítójától.) Alig egy évtized alatt olyan gyors ütemben fejlődött városunk, hogy alig lehet már rtáis- merni. A város rohamos fejlődése uj feladatok elé állítja a város mérnöki hivatalát. — Eddig az Andrei Muresan-utca környéke fejlődött legjobban. Nem is egy évtized alatt modern villanegyed épült itt [el s villoire- gyed határa már a Békási-szölökig nyúlik. Ebben az irányban való tovább fejlődése a városnak most már lehetetlen, éppen ezért a főmérnöki hivatal «ihr gondoskodott a városnak uj irányban való fejlesztéséről. Ennek elöfutárja a mérnöki hivatalnak intézkedése, mely szerint most már a város másik oldatát a Grigorescu-város- negged fejlesztését tűzte ki célul. Kétségtelenül ez a legszebb része a városnak. A Grigorescu- és Donát-ut a város leghosszabb utcája, legrégibb villanegyede. A Hója-erdő és Burgya-kert a város két legkedvesebb kirándulóhelye, ruLir annyira közel került a 'városhoz, hogy bétköznapo- kon Is nagyobb a forgalma, mint a sétatérnek. Ennek a városnegyednek utcáit már szépen elrendezték. Igazi meglepetés a Fan- tinelei-ubca nyílegyenes, majdnem 4 kilométernél hosszabb, villákkal szegélyezett útja. Komoly munka folyik a Szamos-partján lévő Ghelu-utcában is, mely a Grigorescu utcai betonhídtól egyvonallhan a parton a Törökvágásig halad. Ezt az úttestet kiszélesítették, a partot sótahellyé változtattak s legközelebb az úttestet a Szamostól betonkor- 1 átokkal Választják el. Leggyorsabb tempóban a Rosetti-utco fejlődött. Két 'évvel ezelőtt itt még csak gyalogjáró ösvény vezetett fel a Fellegvári-hegyre és ma kétemeletes villasor mutatja azt a fejle, végig a keskeny saiitán. Vas/.arynéu »-legális lmdököippeny van. Alatta sárga trikó. Feltűnően szép ke/e és körme vaui, amelyet vérvörösre lakkoz. A láibkölmcit is. A Hiázasságban arról ir mondom Va.sz.aryuuk, ahogy ülünk a sziklán « Vaszaryné végigny illik a heve rósz éken — hogy a lérj véréből készül n vörös körömlakk ... A nagyságos asszony feltűnően vörösre lakkozza a körmeit. — Igen, feltűnően — mondja s aztán hirtelen hozzáteszi — a nők nem tudják, vagy nenn akarják tudomásul venni, hogy három dolgot mennyire gyűlölnek a férfink: A vörös körmöket, a kitépett szemöldököt és a lefogyasztott alakot! S aztán igy folytatja: — Egyáltalán ki találta azt ki, hogy egy mai feleség egyszerűen eltartássá magút az urával és ne csináljon egy ált a lám semmit, mert hiszen főzni nem tud, más takarít, más varr, gyerek nincs vagy ha gyerek van, más törődik vele. Nagyanyáink igen, azok szőttek, fontak, előteremtették a háznál szüksége« összes dolgokat, nyersenyagldl alkottak, anyáik voltak és feleségek, meg volt a létjogosultságuk. ők voltak a család jólétének alapja. De egy mai, nem kereső íeleség, tele igényekkel, kívánságokkal, a maga semmittevő, önmagát szépítő, csak élvezni, szórakozni akaró életével. Minden tiszteletem a nőé, aki megél a lábán, ember és dolgozik. — Különben az egész mai házasság lehetetlen. Az ilyen házasság, ahol a nő semmit sem csinál és a férfi dolgozik, dolgozik és dolgozik ... Ennyit mondott a Házasság szerzője a házasságról. Marton Lili. lödési utat, melyet a Grigorescu-negyed közelében fog elérni. A mérnöki hivatal ez-t az utat a Rahovei-utcáig folytatja.’ A Rahovei- utca a Cosmutza-szanatóriumtól a Grigorev- cu-utcával párhuzamosan a Törökvágásig halad. Ennek az utcának egyrésze már megvan nyitva. Valószínű, hogy rövid időn belül ezen az utón lesznek a város legszebb villái. Az első fecske már megjelent: — Taiaru processzor gyönyörű villája és tüneményes kertje. Ez az ut tovább fog folytatódni a Törökvágáson keresztül nyitandó uj utón, mely a Kányafői-kilátóig fogja a hegy oldalát kettő választani. Uj fejlődés előtt áll a nevezett történelmi nevezetességű utca, melyet a városrendészeti terv alapján Vasile Turcu- utcával egészen a Szamosig hosszabbítottak meg. Az u t végén nagy be tanh id fogja összekötni a forgalmat a Ma nasturi vtá ros résszel. Az uj hid felépítése után az állomáshoz és a város ipari-negyedéhez, valamint a vásárterek felé irányuló forgalmat nem a városon keresztül, hanem itt fogják lebonyolítani. Ez a városnegyed szinte amerikai gyorsasággal fejlődött. Ennek megfelelően a telkek árai is rohamosan emelkedtek, de még mindig nem érték el azt a hihetetlen szintvonalat, miint az Andrei Muresan-negyed telkeinek árai. Ebben a negyedben egy rendes hlizhely ára 300 ezer lej körül mozog, míg a Grigorescu-negyedben 80—100 ezer lejért egészen szép családi kerteket lehet vásárolni. Heltai Jenő: A NÉMA LEVENTE. Á legnagyobb budapesti színpadi siker könyvalakban, illusztrált, amatőr kiadásban 113 lej az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, MIT IR A ROMÁN SAJTÓ lláhurn Szellem Pnmrlu orv/ág Arii ml VIITORUL: A középkori háborúk lógna gyobb részét vallási ellentétek okozták. Nevetséges okok is akadtak. Szerelem, boisszu is háborút okozhattak. Csupán a XIX. század kezdetén tűnnek fel a nacionalista szn badságharcok, melyeknek az elmúlt világháború volt a példaképe. Az ezt követő hé- , keszerződésnek a nemzetek szabadsága volt az alapgondolata. Néhány év óta ugyanazon nemzethez tartozók viselnek politikai háborút egymással. A propaganda ma lázitást jelent, bármily eszközzel ki kell törölni az élők sorából az ellenfelet, hogy a szélsőséges légiók, csapatok, gárdák felvonulását ne akadályozhassák. Ha valaki feljegyezte volna az orosz forradalomtól kezdve a spanyol polgárháborúkig az áldozatok számát, megállapíthatná, hogy közel ugyanannyi ember esett el, mint a világháborúban. A nyomor folytán elpusztult gyermekeket s nőket is hozzá kell adni ehhez. Úgy látszik, a jövő háborújának előkészítő fejezetéhez jutottunk. Az államok Írelső berendezkedésük szerint csoportokba tömörülnek. A nacionalista célokért folyt harcok sorát politikai célkitűzésekért folyó háború váltja fel, nem a hazáért, de szélsőséges fogalmakért lelkesedő katonákkal. A jövő háborúja a fasizmus és kommunizmus, vagy hitlerizmus és alkotmányos parlarnentárizmus között fog lefolyni. CURENTUL: A hadi rokkan lak, özvegyek és árvák érdekében alkotott nemzeti szervnek az a kötelessége, hogy a háború áldozatainak sorsát szivén viselje. Úgy halljuk, ezt a szervet rendelettörvénnyel újjáalakítják, miután nem dolgozott megfelelően. Helyes tehát, hogy rámutatunk a hadirokkantak, özvegyek és árvák nehéz helyzetére. Sokat beszélnek erről. Lelkiismeretes, jószivü vezetőkre van szükség. Meneszteni kell az olyan tisztviselőket, kik nem adják át széküket a lábnélküli, vagy mindkét szemére vak rokkantnak, mikor ez megjelenik előttük, hogy felvilágosítást kérjen. Panaszokat kapunk a falukból, hogy az adóvégrehajtók letiltják a hadiözvegyek járandóságait. Panaszok érkeznek a csendőrök ellen s senki sem hallgatja meg ezeket. Nem a hivatalt, de a tisztviselők gondolkodását kell megváltoztatni. Uj szellemet kell vinni az ügyek elintézésébe. UNIVERSUL: A franciaországi események folytán a magyarok kiterjesztették propagandájukat Budapesti hírek szerint Parisban francia—magyar bizottság alakult Henry le Conte elnökletével s a következőket sorolják a bizottság tagjai közé: H. Lemery szenátor, volt miniszter, Gaston Rión képviselő, G. Sacpini képviselő, Xavier Vallat képviselő, Rene Domange képviselő, Luis Gillet, Henry Bordeaux, Claude Farrere és Victor Margueritte akadémikusok, Cbiappe párisi polgármester, Jacques Vienot, a D'Orsay egyesület elnöke, Funck-Bretano, Honoré Labande. A. Bechal, G. Blondei, H. Lich- tengerber, R. Vallery újságíró, Gaston Reginald Ghaplot, a Történelmi Társulat elnöke. Van Dongen festőművész, Albin Gillot asz- szony, a Becsületrend parancsnoka, de Rou- gemont, de Vibrave grófok, de Flaghac grófnő, Boissiere de Faucamberge és mások. Szerencsére kisebbségben vannak a francia intellektuelek sorában. Ciemenceau, Tardieu, André Cheramade, Emile Bure és Millerand véleményét helyezhetjük velük szembe, mely nem volt kedvező Magyarországra nézve. Jó, ha tudjuk, mi folyik körülöttünk. Nem vesztjük el bizalmunkat és hisszük, hogy számosán vannak mértékadóbb személyek, akik velünk éreznek. ZORILE: Hirek jönnek a Kárpátokon túlról. Mindegyik levélnek egy a vége: harcolni és győzni szeretnének. Kivel akarnak harcolni? Mit akarnak a valóságban az Ardeal- ban lakók? Kit akarnak legyőzni? Egyszerű a válasz erre: A paraszt és az intellektuel egyformán tisztában van jogaival és kötelességeivel. Nem akarnak engedni abból, amit szereztek. Az igazságtalanság bármilyen formája problémát jelent részükre. Történetük folytonos harcot jelent. Aki köztük élt, megérti, mi okozta a mai helyzetet. Ardeal lakói nincsenek megelégedve. Nem tegnaptól, de már néhány év óta. Nem nyújtott senki feléjük baráti kezet, senki sem biztatta őket, igy egyedül Maniu maradt ezeknek az embereknek utolsó reménysége. Maniu nem programot, de megoldást jelent. Maniu belefujt a kürtbe s egységesen állnak melléje, hogy visszaszerezzék, amit elvesztettek. Mit kell visszaszerezni? Ardealban nincsenek a mai rendszerrel kibékülve. Szabadságot, becsületet, kenyeret, törvényességet akarnak Maniu vezetésével. A helyzet a kormányt is gondolkozóba ejtette. Elhatározták, kiszállnak a helyszínére s ellensúlyozni fogják Maniu tevékenységét. Üres szélma- lomharc ez.NŐI DIVATSZALONOK divatlapjaikat le** olcsóbban és legnagyobb választékból «9 Ellenzék könyvosztályában, Cluj, F, Uatói vásárolhatják» Példátlanul ©les© társasutazás SZEGEBBE és BUDAPESTRE! 0-ül8fi1ä5, -ayg. 2-átra Mit kap Ön ll 80 lej részvételi díjért? 1. Gyorsvonat! vasúti költség Cluj-Szeged- Budapest-Cluj. 2. Vizűm. 3. Jegy két szabadtéri előadásra étái as^Sevéllei! Indulás aug. 2-án reggel, érkezés Szegedre délután : este az Ember tragédiájának megtekintése. Szegedről az előadás után indulás Pestre! BUDAPESTEN HAT NAPOS TARTÓZKODÁS! H Augusztus hó 9-én indulás Budapestről Szegedre, ahol este a János vitéz szabadtéri előadásának a megtekintése. Hajnalban Szegedről indulás haza. Csak korlátolt számban vesznek fel jelentkezéseket. — Jelentkezéseket elfogad az „ELLENZÉK“ könyvosztálya is, Cluj, Piaţa Unirii Nr. 9. mmoBBoan IHagyvonalai városiéi! tervek városunkban
