Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-22 / 167. szám
BL'EBJVZrir ML?#. /aíhtn 2 2. Színes karcolatok a montreuxi konferenciáról Ami a tárgyaló-termen kívül történik. — Világhírű diplomaták a magánéletben MONTREUX, július hó. A ttuigerszorosok konftuenciájának harmmlik belében az estis, hűvös, bornngós július végre igazi, napsütéses, aranyos nyárba fordult, Montreux ismét :t svájci Riviera lett. A megbékélt tavon fehér vitorlások napoznak, keskeny, gyors motorcsónakok siklatlak, szemközt a Gram- mont és a savoyai Alpok hullámos vonalú, sokcsúcsu sora ismét kiállott a partra, Ter- ritet-vel és Viile Neuve-vel szemben a Dent de Midi havasai fehér mesevárként csillognak a szelíd kékségben. A hétfordulókor még elázott a svájci szövetséges céllövö verseny. Teli Vilmos hazájának hagyományos nyári ünnepélye. A fehér-piros, fehér-zöld és fehér-sárga lobogók, az ország, a kanton és a város színei, csapzottan és gyűrötten csüngtek a háztetőkről, erkélyekről és a lépten-nyomon földbe sznrt fehér póznákról. A tóparti kertek ápolt gyepét és a tarka virágágyásokat az északi szél magnoliaszir- mokkal hintette be, hársak, platánok és gesztenyék ideje előtt lehullott levelével. A tó ólom színű volt, morajlott és békétlenke- dett, ütemes hullámverése egész éjszaka kisérte az egyhangú eső zuhogását, reggelre a parti sétányt elöntötte a viz, a hegyek ködbe vesztek, a tó megnőtt, összeszaladt a szürke végtelennel és azt az illuziót keltette, hogy az ember valahol fenn van északon. Sylt szigetén vagy Bretagne egyik romantikus öblénél. A sirályok alacsonyan, riadtan szárnyaltak a tó felett. Város, ahol mindent ingyen adnak A szállodák felvonóiban cédulákon kérik a vendégeket, hogy ne etessék a sirályokat. Ez az egyetlen tilalom. Egyébként minden igyekezet arra irányul, hogy a konferencia jól érezze magát a kis fürdővárosban. Míg Genf már régen közömbös a nemzetközi összejövetelek iránt és iitkább „kinézi4' a Népszövetséghez tartozó idegent, mintsem igyekeznék a kedvébe járni. Montreux szives vendégszeretettel készült a tengerszorosok összejövetelére, megtiszteltetésnek, felelősségnek és örömnek veszi, hogy itt gyűlt össze a konferencia és egész sor kedvezménnyel igyekszik kellemessé tenni az ittartózkodást. A szállodák felére csökkentették rendes áraikat. Diplomaták és újságírók ingyen közlekedhetnek a takaros kék villamosokon, ingyen ihatják a gyógyvizet, ingyen mehetnek a közeli kirándulóhelyekre, a berni felföld hires magaslati üdülőire, nem kell jegyet váltaniok sem a hajókra, sem pedig esténként a mozgószinházakba vagy a „Kursaalba“. Csak a iMontreux-Palace bejáratainál, ahol a delegációk laknak és a kxxnferencia irodája van, vizsgálják szálas, vállas, szótlan rendőrök a bemenőket, főleg a genfi közgyűlés hármas incidense óta. Az olasz füttyszó, a cseh újságíró háborús psychozisában elkövetett nyiltszini öngyilkossága, a Greiser kamasz gesztusa által kiváltott nyugtalanság aggodalmassá tette a montreuxieket is. A világ minden kincséért sem akarnák, hogy itt is valami zavar történjék, valami illetlen vagy tragikus váratlanság zavarja meg a kis város ünnepélyes békéjét. Montreux azt szeretné, hogy erre a konferenciára úgy gondoljanak vissza, mint mintakonferenciára. Boncour mosolyog Á franciák is azt szeretnék. Â tengerszorosok konferenciája jóvátételi célból gyűlt össze, meg akarják mutatni a németeknek, az olaszoknak és hasonlóknak, hogy szabályszerű kérelemmel, zöld asztal melletti tárgyalások módján kell próbálkozni. Ezért közvetített Paul Boncour a maga vontatott, patétikus módján annyi kitartással angolok és oroszok között. Esténként kiül a Pavillon des Sports terraszára, miközben dus, fehér, gondosan ápolt hajdiszéről hires fejét köriiljáratja a táncoló párokon, néhány bizalmasának elmeséli a nap jó mondásait és fáradozásainak eredményét. Közben kicsit lenézően, kicsit elnézően mosolyog. A ki nem mondott gondolatok a hálátlan hazának szólanak, Blum értetlen szeszélyének, aki az ismeretlen, alkalmazkodó, szürke Delbost választotta külügyi munkatársául, holott Paul Boncour hónapok óta készenlétben állott, hogy csavaros jogi tudását, sok nemzetközi tapasztalatát, tudatosan fejlesztett egyéniségének változatait a Quai d'Orsay szolgálataiba állítsa. A montreuxi konferencia sikerét mindenesetre a maga érdemének tudja be, a sok belső harcban kifelé megcsappant francia tekintélyt ismét öregbítette, a tőrök kérelemből orosz—angol ellentétté vált bonyolult helyzetben Franciaország mindkét barátját megtartotta. Anglia engedett és jve- dig Angliának is legccltiulatosabb, legkonokabb, legfontosabb hivatala az admiralitás. Lord Stanley, a hidegvérű Paul Boncour elégedett. De miközben a napi munka után a tóparti terraszon a jazz, a nyári éjszaka és az elsuhanó szépségek varázsában szemlélődik, megfordul a fejében, hogy vájjon Anglia csakugyan engedett-e, vagy pedig csak szemre és papíron? Fitulescu indulatos kirobbanását, Litvinov fenyegetőzését az angolok bosszantó egyked- vüseggel hallgatták. Ixírd Stanley, az angol delegáció vezetője nem lett közlékenyebb a közvetítő megoldás után, mint azelőtt volt. Az egyezmény végső szövegezésében az angolok néhány uj megállapítást vétettek be. Az egész úgy néz ki, mintha a kedvező rendezés addig maradna érvényben, amig az Angliának nem alkalmatlan. Lord Stanley csak a konferencia második részén vette át az angol delegáció vezetését. Előbb Lord Stanhope-t küldte Anglia, „a világ első ohstrukciós politikusát.“ Ezt a címet nyerte a leszerelési konferencia évei alatt, de a bajnokság vitás, mert akkoriban az európai nagyhatalmak versenyt obstruálták a leszerelést. A tengerszorosok konferenciájának második hetére Lord Stanleyt jelentette be az angol kormány a delegáció vezetőjeként. Az uj fődelegátust, az angol udmirulitás második lordját, apjának, Lord íDnrbynek hire előzte meg iMontreuxben, a nagy frnnciubnrátnak, az északangliai konzervatívok vezetőjének, Anglia egyik legnagyobb urának hire. Fia és címének várományosa a gőgnek és a félénkségnek jellegzetesen angol keverékével, alkalmasint rendszeres whisky élvezettől, de a sok szabad levegőtől is pirosra cserzett arccal, pipával, zseb- retett kézzel, elegánsan és hanyagul szokott a német eredetű angol külügyi titkár, Crowe és a delegáció tulajdonképeni szakértője, Rendel között a tárgyalások után a szálloda pazar éttermébe vonulni. Egyszer-egyszer rajtakapták, amint a törökországi felvételeket nézegette, amikkel teleaggatták a szálloda halijainak és folyosóinak falait. Itt Is áll a „Made in Germany“ A Montreux-Palace földszintje csaknem olyan, mint egy német forgalmi iroda, ahol törökországi utazásokra és tartózkodásra csábítják a külföldit. A Bosporus és a Marmara, Farrére regényeinek megejtő varázsával hat a kitűnő, tiszta „«Made in Germany“ felirattal ellátott fényképeken. Stambul uj városnegyedei a müncheni „Borstei‘‘-re vagy akármelyik másik német nagy város célszerű, higiénikus és a középizlést kieíégitő uj épülettömbjeire emlékeztetnek. A legjobb, legáttekinthetőbb összefoglaló Írásokat a modern Törökországról Lipcsében nyomták és német szakemberek szerkesztették. Az engedélyezett erődítmények építésében a német mérnököknek éppen olyan fontos szerep jut, mint a szövetkezetek, az uj egyetem szervezésében, vagy a különböző iparágak megteremtésében és nagyszabású fejlesztésében. A gyakorlati érzékű törökök a szovjettel szövetkeznek, de ezeket a kapcsolatokat Németországgal hasznosnak, tehát természetesnek tartják. Lelkes, dinamikus, jókedvű lényük leginkább az olaszokra emlékeztet. Nemzeti kérdésekben rendkívül önérzetesek. Magyaros az érintkezés közvetlensége és a nemzeti vonásnak tartott sajátság gyakori hangoztatása, hogy minden török „ur“. Rusdi Arras a billiárdasztalnál Néhány nagyon szép, nyugati nyelveket sajátos lágy kiejtéssel, de kitünően beszélő török leány és asszony is eljött a konferenciára. Azt a benyomást keltik, mintha állandóan és tudatosan örvendenének annak, hogy szervezkedés és harc nélkül az állam emancipálta őket és hogy nyitva áll előttük ■az élet. Szeretnek átmenni az eviani vagy Aix-Les Bains-i kaszinóba, ahol szemrebbenés nélkül százakat vesztenek rouletien vagy chemin de-jer-en. Montreuxben csak bridgeznek és orosz bil- liardot játszanak. A tanácskozások között gyakran 1 elletett látni a fürge mozgású, fürge eszü török külügyminisztert mérkőzni a munkatársaival, amint alacsony termetével messze előre hajolt az asztal felett s miközben célzott, nagy csontkeretes pápaszemével csaknem a dákóját érintette. , Bonnivard lovag legendája Mig az idegenek korrferenciáztak, Montreux és Vaud kantonja ünnepelt. Egy álló hétig nemzeti viseletben járkáltak a helybeliek. Az utolsó napra a szövetséges kormány is elküldte Bernből minisztereit, akik a svájci demokratikus szokás szerint a menetben vonultak végig a városon dob és kürt szóra, tikkasztó hőségben. Majd a tarvon épült Chillon várkastélyban, felköszöntőkkel és pezsgővel megvendégelték a helybeliek a konferenciát. A tisztára súrolt, rosszul renovált, levelezőlapokkal és svájci emléktárgyakkal, tehóntilonkokkal, kis medvékkel és fej- bubra való kerek vászonkalapokkal felszerelt öreg várban csak a vezető emlékeztet a savoyai hercegek és Bem, katolikus egyház és a feltörő protestántizmus harcaira, Bonnivard lovagra, akinek oszlophoz láncolt válla, karja meggörbült a hatéves fogházban. Ha ma a közelben megcsobban a tóvize, csak annyit jelent, bogy egy vad úszó fejest ugrott, de akkoriban borzadva figyeltek fel a börtön pincelakói. mert tudták, bogy olyankor egy szerencsétlen kivégzett társuk bulláját eresztették le a föld alatti csapdán keresztül a porkolábok a tó közömbös temető vizébe. Szekula Ágnes. Öngyilkos lett, mert apja arculütötte. Dunaszerdahelyről jelentik: Patkó Teréz 17 éves ócsai leány szóváltásba keveredett apjával, aki a vita hevében arculütötte leányát. A fiatal teremtés annyira szivére vette az apai fenyítést, hogy elkeseredésében lug- kőoldatot ivott. Kórházba szállították, de már útközben kilehelte a lelkét. Dani bá‘ mókái 36 lejes propagandakiadásban. A rádióból közkedvelt Hosszú Zoltán tréfáinak gyűjteményes kiadása az eddigi 88 lejes kiadás helyett most rövid ideig 36 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek 45 lejt küldjenek be pénzben, vagy postabélyegben. Példátlanul olcsó társasutazás SZEGEDRE és BUDAPESTRE I Indulás aaig. 2-s Síi Mit kap Ön 1180 lej részvételi dijért? 1. Gyorsvonat! vasúti költség Cluj-Szeged- Budapest-Cluj. 2. Vízum. 3. Jegy két szabadtéri előadásra Egvésu’i mdlevé!Ü?eí? Indulás aug. 2-án reggel, érkezés Szegedre délután : este az Ember tragédiájának megtekintése. Szegedről az előadás után indulás Pestre! BUDAPESTEI RAT NAPOS TARTÓZKODÁS!!! Augusztus hó 9-én indulás Budapestről Szegedre, ahol este a János vitéz szabadtéri előadásának a megtekintése. Hajnalban Szegedről indulás haza. Csak korlátolt számban vesznek fel jelentkezéseket. — Jelentkezéseket elfogad az „ELLENZÉK“ könyvosztálya is, Cluj, Piaţa Unirii Nr. 9. 2—300.000 tei tőhét keresek komoly, rentábilis vállalkozáshoz, megfelelő kamat, haszonrészei edéi. vagy társasviszony mellett. Tőke teljesen biztosítva van. — Ajánlatokat j „TÖKE44 jeligére a kiadóba kérek MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Németek — Újságírás — Kedvezmények — Tervek ADE VÉRÜL: Németország megkezdte keleti és délkeleti terveinek megvalósítását. Két váratlan megmozdulással állunk szemben egyelőre diplomáciai téren. Danzig eddig nem ismert belső válságon megy keresztül. Németország kedvező alkalomra vár, hogy a Népszövetség hatáskörét megszüntesse. Nem tudjuk, milyen eszközzel fogja Genf jogait megvédeni s Lengyelország magatartása is bizonytalan. Valószínű, hogy mindenekelőtt közvetlen kereskedelmi érdekeit fogja megvédeni. Németország rövidesen megteszi az első lépést a Balti-tengeri hegemónia megszerzésére. Ez az első lépés Kelet felé. Aztán Memel következik, majd a litván és észt protektorátus és Finnország fölötti befolyás megszerzése. Végül nyitva lesz az ut Oroszország felé. Ezzel párhuzamosan a német—osztrák egyezmény is fontos lépést jelent. A nemzeti szocializmus nem elégszik meg diplomáciai sikerekkel. Rövidesen megtörik az osztrák ellenállás s kiderül, hogy Németországgal vagyunk szomszédságban. Magyarország ugyanis Németország szövetségese. Súlyos kilátások, melyek fel kell rázzák a lelkeket. TARA NOASTRA: Ismét felbukkant a hir, hogy a kormány sajtóreformot készít elő az őszi ülésszakon való beterjesztésre. Sohasem volt az újságírásnak ily nagy jelentősége. A sajtó nem hatalmat, de az állami élet megnyilvánulását jelenti. Ha tehát az állam politikai, erkölcsi, gazdasági és kulturális szempontból egységes, akkor a sajtó is egységes kell legyen a bel- és külügyek fenntartása tekintetében. A nacionalista újságírók tudni akarják, kik nem vallják nacionalistáknak magukat az ujságirószervezet- ben s egységes sajtótörvényt követelnek. NAŢIUNEA ROMANA (a liberális párt Ardeal-i hivatalosa): A kisebbségi sajtó ismét ürügyet talált a román állam elleni tüntetésre. A Tg.Mures-i Kultúrpalota homlokzatáról eltüntették a magyar felírást, ami elég volt arra, hogy a kisebbségi sajtó tiltakozzon a hatóságok rendelkezése ellen. A tiltakozásnak nincs kellő alapja. A cél az, hogy állandóan felszínen tartsák az elégedetlenséget. Arra alapítják tiltakozásukat, hogy magyar a lakosság nagyrésze s a palotát a város építette, így magyar felírást érdemel. Dandea polgármester ezzel szemben bebizonyította, hogy csak ugj-nevezett többségük van a magyaroknak, mert a többi nemzetiségek és a románok együtt túlhaladják számukat. Ami pedig a palota építését illeti, ebhez egy fillért sem adott a város, miután az állam fizette az építési költségeket. Ha igy van, akkor a régi világban román felirattal is el kellett volna látni a Kultúrpalotát, mert román volt Ardeal lakosságának nagyobb része. A magyar uralom alatt ezt a várost székely fővárosnak nevezték. Szerencsére csak mű-citadelláról volt szó, a románok tovább éltek. A városok a körülöttük lévő falvak fejlődését és művelődését s az uralkodó nemzet érdekeit kell előmozdítsák. Minden állam igy tett volna. Nagylelküek igyekeztünk lenni velük szemben. Az egyházi és kulturális téren adott jogok bizonyítják ezt. Sohasem volt itt annyi sajtótermékük a kisebbségeknek. Sohasem volt annyi kulturális és egyházi egyesületük. Nemzeti újjászületésükről van szó, melyet nem ezúttal észlelünk először. CURENTUL (Pamfil Seicaru irja Rómából): Miért fogadta el Hitler kancellár Mussolini álláspontját? Lemondott egyidőre az Anschlussról és nagy áldozatot hozott ezzel. Hitler elhatározását mindenekelőtt a franciaországi helyzet befolyásolta, hol Moszkva leplezett diktatúrára rendezkedett be. iElég bizonyitékot szolgáltat erre nézve, hogy a légügyi miniszter hadititkokat engedett át a szovjetnek. Az orosz—francia összefogás nyugtalanította Hitlert s az olasz—német megegyezést siettette. Berlin jól tudja, mit jelent katonai szempontból Róma erkölcsi ereje, ugyanakkor figyelmét Kelet felé irányítja. Csehszlovákiát figyeli, ügy látszik Csehszlovákia katonai berendezéshez kezdaiţ az orosz vezérkar útbaigazítása mellett. Á Deutsche Allgemeine Zeitung közös francia —csehszlovák—orosz légügyi parancsnokság szervezéséről ir francia parancsnokkal és csehszlovák székhellyel. Németország felriadt erre. Ez inditja el az uj háborút. Uj külpolitikai orientációra van szükség. Ne várjuk, hogy a Népszövetség jó magaviseleti bizonyítványt adjon részünkre.
