Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-03 / 151. szám
Szetrke«ztőség és ki adóid va-tai : Cluj, Calea'Moţilor 4 Fiókkiadó hivatal és könyv osztály; Piata Unirii 9 szám- — Tekfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A ának: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente * Magyarországra: negyedévre 10, félévre zo, try rate 40 többi külföldi államokba csajt a portókülönbözettel több X-VXÍ. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM. PÉNTEK 1936 JULIUS 3. A Helikon íréi axa gyűlitek össze a lelkes és kitűnő Kemény János br. vendégszerető odrában és három napon keresztül fognak eszmét cseréim a Pásztortüz képviselőivel együtt a romániai magyar kisebbség irodalmának sarkalatos kérdéseiről. E szabad, ruganyos, összefoglaló társulás valóságos fogalom lett, nemcsak a mi szőkébb kisebbségi életünkben, hanem Románia szellemi világának a tudatában is. Hire és jelentősége széles és meleg szárnycsapásokkal szállott át az egyetemes magyarság minden területére, sőt ismeri a nemzetközi művelődés minden jelentősebb intézménye. Büszkeséggel és elégtétellel tekintsünk föl reá, mint keserves és hanyatló kisebbségi létünk tufán legjobban sikerült s legnagyobb hatással dolgozó intézményére, a bizton és nemes fegyverre, a jótékony és tiszta eszközre. A művelődés ilyen intézményei védhetik meg legtovább s legeredményesebben az egyházak erődítmény vonala között az Örök Akarattól ránkbizott hagyományokat; az ősanyák nyelvét és az ősapák lelkiségét. Ez a fegyver csorbulhat, de nem törhetik össze és ennek az eszköznek védője az ország közi elkiismer ete, valamint a szellemi világköztársaság együttérzése. Ezért a Helikon több, mint puszta írói társulás, a szabad szólás s a: egyéni belső függetlenség jelszavával. Kisebbségfönntartó intézmény és az emberiség jobb utakra való mai törekvésének tevékeny tényezője. Hatalmasabb kávékból épült, mint a százados vár, amelyben az ősi fák alatt végzett tanácskozások után pihenőre vonulnak íróink. Nem elefántcsont- torony, nem gyűlölködő harc beton fedezéke, de a nemesen ragyogó szabad és tiszta lelki étet fészke, amelyben az eleven és örökkévaló irodalom jogait és kötelezettségeit hirdeti. Félre kell tennünk most a bírálatot a hibák előtt, amelyeket minden emberi s még- inkább minden magyar intézmény eredendőkép magában hordoz. Félre kell dobni a kicsinyesség és elfogultság indulatait, melyek általánosak. Az óriás erények és a nagy sikerek érdeke izgasson, összefogott kisebbségi együttességgel, ünnepi 1 tângui atban kell tekinteni a Kemény-vár felé, amelyben a bámulatosan föllendült s egy pár örökkévaló kötetet szolgáltató irodalmunk munkásai, kiválóságai, sőt egyik-másik alakján már az elévülhetetlenség jelei, országrészünk magyar irodalompolitikájának az elveit kovácsolják és csiszolják, uj érzések és gondolatok magvait vetik el, a történelmi szólamokat és igéket fenik és élesítik. A helikoni napok ezúttal más tekintetben is jelképesek és határozók. Eddig a zárónapon szokás volt az érdekes falu és vidékének az egyszerű föl- dész-népét összegyűjteni és örülni csodálatraméltó szellemi szomjúságának, amelyet ma sem tudunk kellőkép kielégítem, majd áldomásra és vigalomra gyűlt össze a környék értelmiségének egy töredéke. Most a búcsú pillanatában, vasárnap előestéjén mindenkit szívesen látnak a várban és parkjában nyári mulatságra, melynek valószínűleg nagy közönsége országrészünk különböző pontjairól érkező társadalmi kiválóságokkal együtt, ösz- szefoglalja népünk minden rétegét, rendjét, rangját és ezzel a közös érzülettel összegyűjti az anyagi eszközöket, amelyekkel a falusi nép szellemi szomját részben csillapíthatják. Így válik a helikoni tevékenység még teljesebbé s egyre inkább a legmélyebb rétegekig szivárgó nemes munkálkodássá. Amit három napon keresztül az irók és egy ragyogó éjszakán — valóságos János-napi szent fény és tüzek föllobbantásával — a közönség végez, rokonszenves mindenkinek: államnak, minden népének s a mi kisebbségi különlegességünknek, mert a munka, a béke, a szeretet igazi föltétele: szellem és művelődés. Feltámad-e a háborús antant? Aggódik a világsajtó a titokzatos tárgyalások miatt.—Blum és Eden beszédeinek hatása Olaszország azonosítja magát a tüntető újságírókkal Á Népszövetség szerdán lefolytatott »lése a maga inkább elméleti fejtegetéseivel és a szin mögötti tárgyalásaival nem bírta eltüntetni a kedden lefolyt incidens kedvezőtlen hatását. A négus megjelenése a Népszövetség közgyűlésén és beszéde az any any elvén, majd az olasz újságírók fütyülésben s kiáltozásban nyilatkozó macskazenéje egyaránt hozzájárult a Népszövetség tekintélyének a folytatólagos kikezdéséhez. Az ahesszin császár föllépése a végső kétségbeesésnek jele volt s a világ mai lelkiismereti helyzetében az általános relativitás bizonyítéka. Az ólasz újságírók magatartása, amely lelkes méltánylást kapott a netnhivatalos olasz közvéleménytől, elsősorban a sajtótól, amellett bizonyít, hogy ez a diadalmasan előtörő legfiatalabb nagyhatalom továbbra sem veszi komolyan a népek állítólagos aeropágját. Az olasz sajtó ezt az érdekes megállapítást rögzíti meg: „Olyan színházban, ahol tapsolni lehet, a fütyülés is szabad“. A Giornale d‘Italia felveti a hálátlanság vádját is. Azt írja, hogy kár volt Badoglio tábornagynak erőltetett menetekkel sietni az Addis-Abebában kétségbeeséssel harcoló idegen követségek kérésére, ha ilyen hamar elfelejtik a köteles viszonzás érzelmét. Azzal, hogy a Népszövetség megsemmisítette az olasz újságírók belépőjegyeit s a svájei közigazgatás a szokásos megtorlásokat alkalmazta, amikor az idegen delegációk élet és cselekvési biztonsága veszélyben forog, nem javitoú a helyzeten. A zavaros tudósítások szerint küUigyminiszterünknek is volt incidense, amelynek következtében külön kihallgatáson jelent meg Blumnél. Schuschnigg osztrák kancellár magatartása^ amely az olasz külpolitika habozás nélkül való követésének a jele, szintén súlyos csalódást jelent a népszövetségi rendszer igenlését képviselő nagyhatalmaknak. Természetesen a Népszövetség Blum és Eden hatalmasarányu beszédeinek a hatása alatt áll. Ezek a beszédek elsősorban időnyerés célját szolgálják és a függő kérdések közül csupán a megtorlásos politika elejtését akarják szolgálni. A német kérdést és Abesszínia annektálásáí igyekeznek jobb idők döntésére bizni és el akarják odázni a Népszövetség lényegbevágó megújításának a kérdését is. Blum beszédének, amelyet Briand postkumns szónoklatának is lehetne minősíteni, békepengetésének ellenére is Genfben az ^európai béke és biztonság ügye néhány árnyalattal rosszabbodott. Ismételnünk kell, hogy az egész nagyhatalmi politika láthatóan időnyerésre van berendezve. Anglia az olaszokkal való viszályt, Franciaország a Németországgal való feszültséget, ha csak a béke valamely csodája nem segit, a fegyveres felkészültség állapotában kívánja majd csak véglegesen rendezni. A világsajtó aggodalmasan mérlegeli, hogy az angol—francia—belga tanácskozások titokzatossága és folytonos ismétlődése a háborús antant formai és tárgyi visszaállitására törekszik. A legutolsó hírek megerősítik a világsajtónak ezt a gyanakvását és félelmét. Daladier, a hadügyi tárcák csoportjának a vezető minisztere a leghatározottabb formában kijelentette, hogy a szélsőbaloldal minden nyomása hiábavaló s a kormány hallani sem aliar a katonai szolgálat idejének bárminő jelentéktelen csökkentéséről. Az angol alsóházban Cramborne lord Henderson interpellációjára kijelentette, hogy az angol kormánynak nincs hivatalos tudomása, mintha az ujrafelfegyverzett rajnai övben a németek valóban komoly erődítési munkálatokat végeznének, mindamellett megfontolandónak véli, ne kérdezzék meg határozott hangon Németországot ebben a tekintetben. Ezek a nyilatkozatok nem alkalmasak, hogy derűlátásra késztessék a világ aggódó népeit. Ahesszin cáfolat LONDON. (Rador.) Barton, Anglia addisz- abebai volt követe tegnap megérkezett Londonba. A követ egyebek között kijelentette, hogy Abesszíniának csupán egy részét foglalták el az olasz csapatok, a birodalom többi része még nem hódolt be. Olaszország közösséget vállal a tüntető újságírókkal GBNiF. (Rador.) A svájci szövetségi tanács határozatának megfelelően az egész éjjel fogva tartott újságírókat tegnap áttették a határon és kitiltották őket a genfi kantonból. A gyors eljárás hivatalos olasz közbelépésre történt. Mint Rómából jelentik, hivatalos helyről eredő kijelentés szerint, egész Olaszország közösséget vállal ezekkel az újságírókkal, akik a négusnak a közgyűlésen való részvétele ellen tiltakoztak. Mint mondják, a tiltakozás az olaszok önkéntelen és természetes felháborodásának megnyilvánulása volt az ahesszin bordák vezérletük alatt álló bandák kegyetlenkedéseivel szemben. Rómában hangoztatják, hogy az olaszoknak joguk volt a tiltakozó fütyülésekhez, mert mások ugyanakkor éljeneztek. Kijelentik, hogy nem lehet egy népszövetségi kiküldött megsértéséről beszélni, mert a négns a valóságban senkit sem képvisel. Az uj locarnói értekezlet GENF. (Rador.) A francia, angol és belga külügyminiszter állítólag megállapodott abban, hogy julius hó első felében Brüsszelbe értekezletre hivják össze a locarnói hatalmakat. Az értekezletre meghívják Olaszországot, később pedig állítólag Németországot is. Eltörlik a szankciókat GENF. (Az Ellenzék távirata.) Legújabb jelentések szerint a Népszövetség tegnapi illésén történt felszólalások és elhangzott beszédek után az az általános vélemény, hogy a Népszövetség eltörLi az Olaszország elleni megtorló intézkedéseket. — Abesszíniának Olaszország által való bekebelezése feletti állásifoglalását, valamint laz alapokmányok megreformálását az őszi ülésre halasztják. GENF. (Az Ellenzék távirata.) A tegnapi nap folyamán a spanyol, holland, finn és svájci delegátusok közös kommünikét adtak ki arról, hogy álláspontjuk a Népszövetség reformjára nézve teljesen megegyezik. A aégtre beszéde és Anglia GENF. (Az Ellenzék távirata.) Amint a Reuter-iroda egyik híradása közli, a négusnak a Népszövetségen elmondott beszédét azzal a véleménnyel fogadták, hogy az abesz- szin császár elhangzott szavai nagyon idealisztikusak voltak és egész beszéde nem tartalmaz semmi konkrétumot. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Daily Telegraph nagy cikket ir az olasz memorandumról és kifejti, hogy ebből a memorandumból nyíltan meg lehet állapítani, hogy Olaszország szeretne és akar is dolgozni a Népszövetséggel, majd azt a szenzációs megállapítást teszi, hogy a memorandum többek között leszögezi, hogy Olaszország a háborít ideje alatt két Ízben tárgyalt a négussal -•». béke megkötése érdekében. Schuschniggot támadja a francia sajtó PAlRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia lapok rosszalólag és megdöbbenve írnak arról, hogy Schuschnigg osztrák kancellár nem teljesítette Delbos és Eden külügyminiszterek kérését és nem tett eleget genfi hívásuknak. A francia lapok megemlítik, hogy az osztrák kancellár „nagyarányú elfoglaltsága" mögött Mussolini áll, aki megkérte Schuschniggot, hogy addig, mig Olaszország ellen a megtorlásokat nem szüntetik meg, ne vegyen részt a genfi tanácskozásokon. GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Népszövetség közgyűlésének szerdai nagy nap járói a következő összefoglalást adjtik: Az első fölszólaló a délamerikai Columbia képviselője volt, aki tiltakozott 'Abesszínia annektálása ellen. Ezután Blum olvasta fel zsúfolt teremben és karzatok előtt a francia kormány népszövetségi expozéját. Mindenekelőtt tiltakozott az ellen, hogy Franciaország jelentősége megcsökkent volna és a sztrájkok a belső helyzetet elmérgesitették volna. Csak a békeszeretet folyománya volt. hogy a rajnai kérdés nem idézett elő háborút >' tévedés lenne, hogyha valaki remélné a francia határok büntetlen érintését. Franciaország a leghatalmasabb hive u nemzetközi békének és az ezt biztositó Nép- szövetségnek. Az alapokmány pusztán alaki módosítását el kell utasítani. A befejezett tények politikáját írem hajlandó tűrni s a tüzes, de nem önző francia nép a béke törvényét s a nemzetközi erkölcsöt követeli. A békéhez egyformán van joga minden államnak, itt a belső rendszerek különbsége nem számit. A mostani helyzet rendkívül aggasztó. A titkos fegyverkezés verseny őrülete uralkodik. Tizennyolc év után most merül fel első- izben igazi komoly formában uj világháború veszedelme. Ezt nem az alapokmány, hanem ennek határozatlan és kétértelmű sora okozta. Meg kell barátkozni a ténnyel, hogy a népszövetségi államoknak együttes hábo ruba kell me-nidök a népszövetségi alapokmány szellemében. {Folytatása a 10. oldaloa)
