Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-21 / 166. szám

I B OJ KÖNYVIEK A Paüadis újdonságai Poirot és az A. B. C. Irtu: Agatha Christie Fordította: Földes Jolin ElŐ7jncny. — A vakmerő és rejtélyes gonosztevő ABC-sorremJben követi ol a gyil­kosságokat, mindegyikét előre bejelenti le­vélben Poirot mesternek és minden áldoza­ta mellé odalesz egy ABC menetrendet. Részlet a regényből: Mr. Cust kijött a mozitól és fölnézett az égre. Miilyen szép este van!... Békésen bak­tatott végig az utcán és elégedetten mosoly­gott. Elérkezett a Fekete Hattyúhoz cím­zett fogadóba, ahol a szállása volt. Eölka­paszkodott a lépcsőn a szerény udvari szo­bába. Amint az. ajtón belépett, a kis mosoly hirtelen eltűnt szájáról. A kabátja ujján, mindjárt a kézelő mellett, kis foltot látott meg. Félénken megtapogatta — nedves és vörös — vér... Keze a zsebébe mélyedt és kihúzott valamit: — hosszú, keskeny kést. A pengéje érmék is nedves és vörös... Mr. Cust hosszú ideig mozdulatlanul ült. A szeme úgy futott körül o szobán, mint az űzött veidé. Nyelve rnegnedvesztette lázas ajkát... — Nem tehetek róla — mosolygott Mr. Cust. Ez úgy hangzót:, mintha védekezne valaki elóct-.. iskalásgyennek a tanítója előtt. Óvatosan újra megérintette a foltot. Sze­me a mosdóra tévedt. Via« öntött a régi- divatu kancsőból a mosdótálba. Levetette a kabátját és mosta a karját, utóbb gondo­san ki csa varta. Ára 264 lej. — Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Jaj! Milyen vörös a vsx*.. Kopogtak az ajtón. Mr. Cust kővémeredve állt. Az ajtó kinyílt. Kövér, fiatal nő lépett be, kannával a kezében. — Bocsánatot kének. A melegvizei hoz­tam. Most valahogy megszólalt Mr. Cost: — Köszönöm... Már hidegben mostam.». Miért mondta ezt? A (leány szeme rög­tön a mosdótálra tapadt. Mr. Cu9t lázasan hadarta: — Megvágtam a kezemet... Szünet volt — igen, határozottan hosz- szu szünet — ómig a szobaleány felelt: — Igenis uram. Végre kiment, becsukta az ajtót. Mr. Cust állt, mint akinek gyökeret vert a Iába. Megtörtént — végre... Hallgatózott. Nem hall semmit... beszédet... kiáltozást,,, a mm •lépcsőn közelodő tömeget? Nem hallott mást, mini szivének vad zakatolását... Hirtelen lerázta magáról ci fagyott moz­dulatlanságot. fölvette ci kabátját, lábujjhe­gyen az. ajtóhoz ment és kinyitotta. Semmi nesz, csak a söntés ismerőd zaja. Neszlele- nül leorsont <i lépcsőn. Senki. Ez nagyszerű. A (lépcső alján meg­állt. Most merre?.-. Gyorsan határozott, vé­gigfutott ti folyosón és kilépett az udvarra nyíló ajtón. Két saffőr a kocsikkal foglala­toskodott és a lóvenseny esélyeit tárgyalta. Mr. Cust átfiietett ez udvaron és kijutott tíz utcára. Váltogatva fordult be jobbkéz és balkéz felé... megkockáztathatja-e, hogy kimenjen az állomásra? Igen — ott most óriási a tömeg — kü- lönvonatok indulnak, — hw a szerencse az ő pártján van, akkor sikerül... Ha a szerencse az 6 pártján lenne... Egv szó ára i lej, vastagabb betűvel szedre 4 lej. Legkisebb hinder*? ára 20 lej. Allistkeresíknek egy szó i lej, vastagabb betűvel szedve a lej. — Csak vasárnapra feladott hirdetések után 15 szá. za'ék felárat számítunk fel. Díj előre fizetendő. Anróhirdetések feladhatók: a kiadóhivatalt*»«, kőnvvosztílvunkban. bizománvottinknfl, bármely hirdetési irodában. Csak rákszbélyeges kérdésekre válaszolunk. Címet tartalmazó hirdetésekre 2 vá­laszt közvetlenül a megadott címre kell irányítani. Levelezés | HÖLGYEK FIGYELMÉBE! Legújabb mód­szer szerint és leggarancáltabb villanynélküli tar­tós ondolálís a világhírű Hőm gór géppel, eddig még nem létezett sikerrel csak MUSSA cégnél készül. P. UNIRII 13.________________ ______ AZ ARCBŐRÉT KÍMÉLI, az egészségét nem veszéJytzteci; a pénzét spórolja; ha a kiiiönfeges gázoskóval eflátoct peţro'.gizf ózót sürgősen meg­veszi Moskovits és Társánál Cüoj, főposcával gémben. Takarékossági könyvre is. ___________ OLCSÓBB LETT A KÖZISMERTEN LEG­JOBB SZAKÁCSKÖNYV: Lakos Imrén*. Háztartási tanácsadó-ja. Az eddigi 24c.— lejes ár helyett, most cs^k 150.— lei az Ellenzék könyvoszeályában, Cluj, Plate Unirii. Közel 500 oldalon, 1200 válogatott jó recept. A könyv számtalan kiállítás kitüntetését kapta meg. Alkalmesés J RIKKANCSOKAT magas jutalékkal feh* tzünk. Jelentkezni lehet a délelőtti órákba«. — Ellenzék kiadóhivatala, Calea Moţilor 4. Állást keres SZAKKÉPZETT gazda, mező és kertgazdaság ágaiban jártas, önálló. jó bizonyítványokkal, hosszabb gyakorlattal, román, magyar nyelvtudás" sál elhelyezkedne huzamosabb időre. Nagy Péter, Dej. Gy. 249 VEGYES m FOG ASZ, évi gyakorlattal, berendezéssel, autorizált lámat keres. Megkeresések: Ellenzék Tárgu-Mures-i f íAk lej adóéi i va teáéba ,,Fogá:z“ jeli­gére küldendők. Gy. 246 FÉNYKÉPALBUMOK nagyon azép kiállí­tás bún 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK kttnyvosztályában, Cluj, Plata Unirii* Ingatlan - lakás NAGY HELYISÉG üzemnek, vagy raktárnak, belvárosban kiadó. Rodos festéküzlet, Calea Regele Ferdinand ii/a. ______ K. 750 UTCAI négy helyiségből álló elsőem-eleci la­kás irodának, rendelőnek, szalonnak kiadó azon* nalra, vagy augusztusra. Regele Ferdinand 23. Udvari üzlethelyiség tágas, vüágos azonna.ra kiadó. Regele Ferdinand 21. Ko. 757 Évtized ófa len^niő, havi í0.000 lejt jövedelmező igen ren­tábilis üzlet áruval, 500.000 lejjel átve­hető cs szakképzettség nélkül vezethető. Cim Rudolf Mosse Cluj, Reg. Férd. 8. KIADÖ komfortos 2 szoba, konyha. Calea Moţilor No. 33. Értekezni emeleten. Ko. 758 KÉT SZOBA mozsdóval, újonnan kfestve, padolva, rendelőnek, irodának, szalonnak kiadó. Memorandului 6. Ko. 754 7 0 3 (). Juli u.» 2 /. Mozgósziníiázak műsora: HÉTPö: CAPITOL-MOZGÓ: A francia filmek njabb diadala! JUANITA. A szerelem muzsi­kája tündéri fénnyel és pompával. Fő­szereplők: Alfred Mode, Mireille Ferry. EDISON-MOZGO: I CSULITTA, A TÁNCOS­NŐ ÉS A TOR MEADOR. Izgalmas ka- landörfílm. George Maft, Adolph Men- jou. II. NA/GY1IEMCEONÖ ÉS PINCÉR. Bing Crosby, Kitty Carlisle. Román és magyar feliratok. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: I. A VÉG­ZETES ÉJSZAKA. Megható társadalmi dráma. Fősz. Gerda Maurus és Teodor Loos. n. JÖNNEK A TENGERÉSZEK. Fősz. James Cagney és Pat O'Brien. OPERA-MOZGÓ: Hétfő, kedd, szerda: OROSZORSZÁG DÉMONA. Fősz. John Ethel, Lionel Barrymore. Magyar fel­iratok. Csütörtöktől: VIHAR A SÁRGA TENGEREN. Fősz. Clark Gable, Jean Harlow, Wallace Beery. Magyar felira­tok. ROYAL-MOZGÓ: Ma utoljára: I. BULLDOG DRUMMOND VISSZATÉR. II. ECHI- PAGE. (A repülőtiszt.) Annabella. Jean Pierre Aumont. Holnaptól premier. I. HÁLÓKOCSIK ELLENŐRE. II. OCCI CIORNLA. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Paula Wessely világslá­gere: EPIZODE. Magyar felirattal. Hely­árak 12 és 19 lej. • REFORMÁTUS TANITÓNŐKÉPZÖ-INTÉ- ZET A SZÉKELYFÖLDÖN. Transilvania egyik legfestőibb, legegészségesebb részén, a Hargita tövében épült az odorheiui református tanító* nőképző-intézet. E bentlakássa! egybekötött, modernül felszerelt intézet kettős célt szolgál: egyfelől a nőknek leginkább megfelelő tanítói pályára nyújt képesítést, másfelől a leendő házi* asszonyoknak és anyáknak szükséges általános műveltséget adja, úgy «z elméleti tárgyak (neve­léstudományok, irodalom, történelem, földrajz, nyelvek stb.) valamint a zene (zongora, harmó- nium, hegedű) és a gyakorlati tárgyak (háztartás- tan, kézimunka, szabás-varrás, 6zövés. modern torna) tanítása által. Az intézet internam« 200 bentlakó leányka befogadására a modem hygienia minden követel­ményének megfelelően épült, (vízvezetékkel, köz­ponti fűtéssel, modern mosdó- és fürdőszobák­kal.) Az intcrn&usj növendékek a bentlakó ta­nárnők felügyelete és útbaigazítása mellett ké­szülnek tanulmányaikra. A növendékek zenei ki* képzésére és az idegen nyeWek elsajátítására is különös gondot fordít az intézet vezetősége. A napi négyszeri — betegeknek és gyengéknek öt­szöri — változatos és tápláló étkezés. «2 intézet két árnyas kertje, tágas udvara, teniszpályája és korcsolya pályája, a 6 hetes tánctanfolyam s a reggelenként közösen végzett toma-gvakorlatok az egészsége? nevelést szolgálják. Az in'ézet célja, hogy a gondjaira b-zott le­ánykákból harmonikus, lelki, szel.emi és tesn nevelés által müvekleikü az Evangélium szele­mében élő és dolgozó, valláso?, munkaszerető, testjeg is edzett nőket, tanítónőket neveljen az Egyháznak és a magyar társadalomnak. Az évi dijak: Internátusi díj 2400 Lri Konviktusi díj 6coo • 9 Mosás — fürdés 500 99 Tandíj 3200 »9 Könyvtár-, hangszerhasznákt 500 99 Beirisi dij és nyugdíj járul ék 280 9» A ref. Egyház alkalmazottjai és kelt kedvezményben részesülnek. árvák mérsé Érdeklődőknek készséggel szolgál sál az intézet igazgatósága. felvilágosítás 9 Ha kerék törött, vagy egy carreta lecsúszott az útról, nemcsak a menetet tartotta fel néha félnapig és késleltette a szállítmányt, hanem igen gyakran megtörtént az is, hogy a törés, vagy egy carretának lezuhanása miatt, a kordéban vftt portékák összetör­tek, vagy értéktelenek lettek. Egy láda porcellán áru, vagy orvosság igen gyorsan tönkre ment, ha a carre- tero hibázott. És ha a baj a sérüléssel éppen akkor érte, miközben a carreta egy folyó közepén volt, me­lyet át kellett gázolni, akkor sokszor az egész szállít­mány megsemmisült, ha azokkal a holmikkal foglala­toskodott, amelyeknek nem volt szabad átázni. Nem az áru feladója, aki a portékát rosszul cso­magolta he, viselte a kárt. Semmiféle szavatossági kötelezettséget sem vállalt a carreták küldeményeiért. Ezt azon nyomban világosan kikötötte az eladási fel­tételekben. A jótállás, hogy az áru épségben érkezik meg, a fuvarozót terhelte. Természetesen megtagad­hatta a fuvaráru átvételét, ha rosszul volt csomagolva. De akkor egy másik szállítmányozó vállalta a koc­kázatot és Don Laureano elveszítette vevőjét. Ugyan miért voltak tapasztalt carreteroi? Miért fizette meg őket tűrhető bérrel? Miért vállalta át az előbbi gazdájuknál fennállott adósságukat, ha hozzá akartak kerülni, hogy helyzetükön javítsanak? Ugyan miért bánt velük úgy, mint szabad munkásokkal es nem mint jobbágyi peonokkai, mint szabad emberek­kel, akiket nem korbácsoltatott meg és nem köttetett ki? Ugyan miért figyelmes mindenre egy civilizált vállalkozó a munkásaiért, ha azok a legkevésbé sem ügyelnek arra, hogy munkaadójukat ne károsítsák meg? Az csak méltányos volt, hogy a sérülést, ami út­közben megesett, carreteroinak számláján terhűkre irta. Ha carretáikat mindig megfelelően rendben tar­tották, nem fordult elő törés. És ha útjukat jól ismer­ték és nem szundikáltak útközben, hanem gondosan figyeltek, nem történt veszteség. Csak a carreterok hanyagsága, ha nem tartották meg a menetidőket, vagy kerék törött és áru ment tönkre. Gondatlanságot soha se támogasson az ember. És carreteroinak hanyagságát és figyelmetlenségét segí­tette volna, ha az embereket nem tette volna szava- tossá minden kárért, amely hibájuk folytán történt. Nem azért fizette a carreterokat, hogy alhassanak és ihassanak, hanem azért, mert dolgoztak s a gazda hasz­nára dolgoztak. Hova juthatna a világ és a civilizá­ció, ha a munkás megtehetné és megengedhetné ma­gának azt, amit akar. Hiszen minden munkásnak fej volt a nyakán, hogy gondolkozhassék. Az ökrök­től nem követelnek kárpótlást. Hiszen ez esztelenség lenne, mert minden értelmes ember tudja, hogy egy ökör nem gondolkozhatik. Hiszen éppen azért nem is adnak az ökröknek fizetést. Minthogy azonban a car­reterok tudtak gondolkozni, azért kaptak bért. És mert bért fizetett nekik, meg volt az alapos oka és joga megkövetelnie tőlük, hogy uruk hasznát tart­sák szem előtt. 7. A carretáknak abban az állapotában, amiben tu­lajdonképpen mindig voltak, csaE egyetlen dolog se­gíthetett volna, hogy elkerüljék a töréseket. És ez az lett volna, hogy a carretákat, melyek hosszú ideje eleget szolgáltak, teljesen újakkal cseréljék ki. Dt, mert mindegyik carretán volt néhány tartozék, mely jó is volt, meg uj is volt, mert csak néhány hónappal előbb illesztették he, használati értéküknek értelmében elfecsérelése lett volna ez, amit az üzlet nem viselhe­tett el. Ha Don Laureano kénytelen volt carretáinak szá mát növelni, mert a fuvarja szaporodott, először min­dig megkísérelte, hogy kimustrált carretákat vásá­roljon össze valahol. Csak ha nem tudott ócska carre­tákat vásárolni, rendelt újakat. A carreteroknak nem maradt más kiütjük, mint hogy a carretákat kijavítsák és megfelelően rendbe­szedjék, amikor csak egy órányi idejük volt. Ez a carretajavitás önmagában ugyan könnyű lett volna akkor, ha Don Laureano a carreteroknak anyagot, vagy pénzt adott volna, hogy anyagért vegye­nek, ha szükséges. Mikor a carreták honi állomáshelyükön, Chiapa de Corso-ban voltak, akkor kétségkívül volt ott két bognár, aki a carretákat megfelelő anyaggal felfrissí­tette. Ezenkívül mindenik karaván kapott néhány tartalék kereket, igásrudakat és kocsirudat az útra. Megtörtént azonban, hogy egyes csoportok gyakran két vagy három hónapig sem érintették lakóhelyüket, hanem mindig csak utón voltak Arriaga és Tutla, vagy Jövel és Balun Canan között, vagy ahol éppen elegendő fuvart rakodtak fel. Pénzt, hogy útközben anyagot vegyenek, nem kaptak a carreterok. (P&ytatjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents