Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-21 / 166. szám

OTVT6. ŢttTJas 21. Eefejezflditt o izsp Stelescu megplfeolâsa f A kormány hivatalos lapjánakjelentés©. Eltemették a politikai dráma áldozatát BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Szombaton délután 3 óra 30 perckor a Bucuresti-i egyetem hullaházának gép­kocsija a köztemető halottasházába szál­lította a meggyilkolt Mihail Stelescu volt képviselő holttestét. A gépkocsit, katonákkal telt teherkocsik követték. A temetőben Steles 'u barátai vállukra vették a koporsót, mely körül négyes csoportban őrséget állítottak. Megrenditő volt a tragikus végű jobbol­dali vezér özvegyének búcsúja férjétől, — irja az Adeverul.— Kérésére leemel­ték a koporsó fedelét és görcsös sírásba tört ki a golyóktól összeroncsolt arc lát­tára. Közben megérkeztek Stelescu szü­lei is, majd „Cruciada Romanizmului“- csoport tagjai himnuszaikat énekelték. A temetési szertartást két görögkeleti lel­kész végezte és Alexandru Talex, a „Cruciada Romanizmului“ főszerkesz­tője beszédet mondott a nyitott sir mellett. A gyászbeszéd — Stelescu — mondotta — martir volt, szigorúan kell megbüntetni azokat, akik megölték. A hatóságok kötelessége, hogy az ügyre világosságot derítsenek. Egyformán kell büntetni azokat, kik a gyilkosságot elkövették és elrendelték. Ä közvélemény az ügyet éber figyelemmel kell kisérje, nehogy az eljárás szüne­teljen. A temetés végén Cantacuzino tábornok is megjelent a temetőben, Codreanu első adjutánsá­nak kíséretében. Mindketten veszedelmes ellenfeléi voltak Stelescunak. Néhány perccel később le- gionisták érkeztek, akik megvédték a tábornokot az esetleges támadások ellen. A vizsgálat eredménye Stanescu vizsgálóbíró tegnap tovább foly­tatta az eljárást az ügyben. Kihallgatta a kórházi portásokat, tisztviselőket, ápolónő­ket. Kihallgatták azoknak a gépkocsiknak vezetőit is, melyekkel a merénylők a kór­ház kapujához érkeztek, igy ma már tisztán látják, miként folyt le a merénylet. A Viitorul — a kormány hivatalosa 1—; az eddigi eljárás alapján a következő rész­leteket közli: — Stelescu állandóan támadta Comeliu Zelea Codreanut, akiről be akarta bizonyí­tani, hogy nem román szülőktől származik. Ez aztán terrorista osztályánál elintézte, hogy töröljék ki az élők sorából azt, aki mozgalmára veszélyt jelenthet. A határozat folytán kiválasztották azokat, akik végre­hajtják a merényletet. Lépésről-lép és re követték Stelescnt s csak alkalmas pillanatra vártak, hogy eleget te­gyenek küldetésüknek. Stelescu valami daganatot kapott lábán idő­közben s a Brancoveanu-kórházba vétette fel magát, ahol megoperálták. Ellenségei megtudták ezt s csütörtökön Ion Cadrata- nase nevű diákot felkiildték a kórházba, nézzen körül és jelentse, alkalmas-e a hely merénylet elkövetésére? A diák megállapí­totta, hogy Stelescu egyedül van kórházi szobájában. Este hét órakor aztán revolverekkel és fej­szével felszerelve útnak indultak. A fejszét valószínűleg azért vitték, hogy az ajtót szükség esetén beverjék. A nagy vas­kapu zárva volt, igy a nyitva lévő oldatt kapun hatoltak be a kórházba, hol az öreg portást félredobták s azt kiabál­ták, hogy orvosnövendékek. Stelescu szobájának ajtaja tárva-nyitva volt. A jobboldali vezér ágyában feküdt és Radu- lescu-M'otru egyetemi tanár könyvét olvasta. Legelőbb Curca Stefan Cluj-i jogász lépett be a szobába s a következőket mondta: — Figyelj! így büntetik az árulókat! Mwiiii miiHniii —re T"—■■■■■' Szíjgyártó fiatal segédeket keresünk. Ajánlatokat a következő címre kérjük küldeni : CíarhS.AM, Nyomban hat lövést adott le Stelescura, melyek közül két golyó fejébe, egy pedig altestébe hatolt s nyomban megölte. Ezután léptek be a többiek. Számos lövést adtak le Stelescura és fejszével is összevág­ták. Végül hangosan kiáltozták: „így bünte­tik az árulókat!“ s elmentek, mintha semmi sem történt volna. A merénylők közül leg­előbb csupán nyolc jelentkezett az ügyész­ségen. Az Ellenzék ezek névsorát már kö­zölte. Pénteken aztán a csoportból még hiányzó két fiatalember is jelentkezett. Ki­derült, hogy Gheorghe Stefan 25 éves Con- stanta-i illetőségű teológussal és Ion Tranda­fir 24 éves Bucuresti-i egyetemi hallgatóval azonosak. lunian pártja a parlament elé viszi az ügyet íPetrescu ezredes, ki lunian programjával tagja a parlamentnek, szombaton interpellá­ciót küldött a kamara elnökségének címére, melyben felvilágosítást kér a kormánytól Stelescu meggyilkolásának ügyében. Inter­pellációja szerint Stelescu előre közölte a hatóságokkal, hogy merényletet tervezőiek ellene s fel­teszi a kérdést: miért nem védték meg kel­lően, midőn a kormánynak kivételes ren­delkezések állnak rendelkezésére? Támadja Inculet belügyminisztert és hibás­nak tartja a jelenlegi közoktatásügyi rend­szert. lunian egyébként tegnap Karlsbadba uta­zott s Satu-Mare-n nyilatkozatot adott a sajtó részére. A nemzeti-parasztpártot tá­madta s kijelentette, hogy egyedül saját pártját tartja ma demokratának Romániá­ban. lunian végül kijelentette, hogy Románia IS millió lakosából 4 millió kisebbségi. Ee- hetetlen figyelemre nem méltatni ezj, a tö­meget. — Meg kell adni nekik — végezte nyilat­kozatát — mindazokat a polgárjogokat, me­lyeket a lojális állampolgárok élveznek. |e utazzon fürdőre, amíg nem rendelt előzetesen szobát a szállodában. Semmi sem kellemet­lenebb, mint egyik szállodából a másikig szaladgálni, szobát keresni, mig felesége az állomáson vár, a podgyászokra vigyázva. Ha elutazása előtt telefonál a szál­loda igazgatóságának, megsza­badul ettől a kellemetlenségtől. Rezerválnak az ön számára szo­bát. Megérkezéskor az állomásról egyenesen a szállodához hajtat. A szoba rendkelkezésére áll, minden rendben van. Igy tesznek a praktikus emberek, igy keli tennie Ónnak is. SOC. AN ON. A3 PERCES INTERURBAN, BESZÉLGETÉS DIJA: Sinaia-Bucureşti .. ..40 Lei Călimăneşti-Buc... .. 60 . B.-Herculane-Buc. ..80 , Sovata-Bucureşti .. ..60 e Vatra-Dornei-Buc. .. 80 Tuşnad-Bucureşti ..60 B Ocna-Sibiului-Buc. ..60 m Constanţa-Bucureşti 60 Baltic-Bucureşti .... 60 , Eforia-Bucureşti .. .. 60 , Slănicul-Mold. - Buc. 60 Govora-Bucureşti.. ..60 B 21 óra után 40°lt engedmény Az ország minden ^ fürdo-és üdülő­helyén lehet szállo­dai szobát telefo­non rezerválni. A szállodák igazga­tósága mindenkor rendelkezésére áll. Néhány perces te­lefonbeszélgetés és a kérdés meg van oldva. Milyen kel­lemes kész szobát találni! ROMÂNĂ DE TELEFOANE Mit ajánl városunknak a földgáztársaság ? Részletesen ismertette javaslatát a város vezetőivel P?QOŞ1 í Cluj. (Az Ellenzék tudósítójától.) A föld­gáz, országrészünk egyik legnagyobb termé­szeti kincse és legolcsóbb energiaforrása. — Mindenütt, ahol földgázfütés van, az ipari vállalatok, légiója nőtt ki máról-holnapra a földből. Országrészünk legjelentősebb ipari vidékei földgázfütésre vannak berendezve és városunk, amely iparilag sokat fejlődhet­ne, fekvésénél fogva régóta nélkülözi a földgázát. Evek hosszú som óta folynak a tárgyalások a földgáz bevezetésére, azonban különböző okok miatt mindig meghiúsultak a tárgyalá­sok. Legutóbb, hónapokkal ezelőtt szakadt meg egy ilyen komolynak induló tárgyalás, mert a város vezetősége úgy találta, hogy el­fogadhatatlanok azok a feltételek, amelyeket a román földgáztársaság kötött ki a gáz be­vezetésére és a gázszolgáltatásra vonatkozó­lag. Majdnem egy esztendős szünet után újabb tárgyalások indultak meg a város és a földgáztársaság között. Motas Constantin mérnök, a földgáztársnság vezérigazgatója és dr. Negrea Camil egye­temi tanár, a társaság jogtanácsosa nemrégi­ben, — mint arról hirt adtunk, — megje­lentek dr. Draganu Nicolae főpolgármester­nél és , ismertették a földgáztársaság módosított ajánlatát, amely lényegesebben kedvező a város részére. ■ , Meta« vezérigazgató azt ajánlotta, hogy C'uj városa fogadja el azt a szerződésformát, amelynek alapján Targu-Mures városával I egyezett meg a földgáztársaság a gáz beve- zetésére és szolgáltatására vonatkozólag. A j főpolgármester felvette a tárgyalások fonalát j és Pop Virgil városi mérnököt megbízta az- ! zal, hogy tanulmányozza a földgáztársaság- j nők Targu-Muressel kötött szerződését és ! tegyen róla jelentést a tanácsnak. Időközben ! újabb fordulat támadt; amenyiben j a földgáztársaság újabb módosító ajánla­, tot küldött és a várost az összbevételek arányában jövedelemrészesitésben altar ja részeltetni. A föld gáz társ as ág először azon az állás­ponton volt, hogy a bevezetés súlyos költ­ségeire való tekintettel 20 évig nem nyújt jövedelemrészesitést és 20 év után, ha majd a vezeték költsé­gei amortizálódnak, osztalékot ad a jöve­delem után a városnak. Az uj ajánlat szerint azt javasolta Motas vezérigazgató, hogy tízmillió köbméter fo­gyasztásig a város ne kapjon részesedést, 10 milliótól 40 millió köbméterig terjedő fo­gyasztásnál az összjövedelem fél százalé­kát, 40 milliótól 90 millió köbméterig egy százalékot, 90 millión felül pedig egy és fél százalékot juttatna a városnak az összbevé­telből. A román földgáztársaság ezzel az ajánlattal a maga részéről befeje­zettnek nyilvánítja a tárgyalásokat és most már a város vezetőségén van a sor, hogy megtegye rá a kellő választ. A földgáztársaság szerint a városi tanács nem emelhet olyan igényeket a földgáznál, mint a villanynál, tekintve, hogy a földgáz nem monopol fogyasztási cikk, mint a vil­lany és tulajdonképeni szerepe a tüzelőanya­gok pótlásául szolgál. Azonban a földgáz csak az esetben pótolja a szenet és a paku­rát, ha azoknál olcsóbb. Ugyanis sem az iparvállalatok, sem a háztulajdonosok nem lesznek hajlandók átszerel tetni if a-, széné, vagy pakurafütésre berendezett kazánjaikat földgázfütésre, ha olcsóbb tüzelőanyagot kapnak. A földgáztársaság kijelentette, hogy a rengeteg milliót igénylő bevezetési költsé­geket csak úgy lehet amortizálni, ha nagy a fogyasztás, — mindenesetre eredményt akar elérni és igy igyekezni fog olcsó árakkal minél több fogyasztóhoz jutni és ez esetben a városnak jelentékeny jövedelemre lesz ki­látása. Vannak azonban más szempontok is, amelyek miatt a földgáz társaság bevezetése szerint szükségesnek látszik a földgáz beve­zetése. Ezen szempontok, közül legeLsősorban azt emelik ki, hogy a földgáz bevezetésé kapcsán számos uj iparvállalat fog városunkban létesülni és ezzel városunk gazdasági éle­te jelentékeny lendületet nyer. Ugyanis úgy az építkezések, n»nt az uj iparvállalatok rengeteg embernek fognak munkát adná és nagy a valószínűsége an­nak, hogy kedvező vasúti összeköttetésért és a városi piacért olyan helyekről is szá­mos iparválalat fogja városunkba a székhe­lyét áttenni, ahol ezeknek a vállalatoknak eddig nem volt meg a kedvező vasúti össze­köttetésük. így a város vezetőinek nemcsak azzal kell számolniok az ajánlat szerint, hogy mit kapnak közvetlen utón a földgáz­társaságtól, hanem latolgatniok kell azokat is, hogy milyen jövedelmet jelenthet a város szá­mára telepadóban, áruérfékadóban, cég­tábláidéban és sok más formában újabb iparvállalatoknak a létesülése. , Rámutat az ajánlat arra a példára, ame­lyet annak idején Timisoara városa csinált, amely , adókedvezményekkel és ingyentelekkel csalogatta a városba a különböző iparvál­lalatokat és ezzel elérte azt, hogy ma az országnak legjelentékenyebb ipari góc­pontja és egyike az ország leggazdagabb városainak is. A helyzeti adottságok városunkban kedve­zőbbek, valószínűnek látszik tehát a meg­egyezés. Azon hö’gyek, akik a nrradékvá- sár első napjaiben a rendkívüli for­galom miatt nem lettek kiszolgálva, telkére nek, hogy látogassák meg raktárunkat, mert egy uj és utolsó mar déktömeg rendkívül kedvező áion kerül eladásra. CLUJ Strada Gen. Neculcea 2. BRASOV SIBIU P. Libertăţii 3. Reg. Maria 7.

Next

/
Thumbnails
Contents