Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-19 / 165. szám
A ti'CZ'BNZfiK 79 36. tol Inn 10. Tanulságos statisztika — a helybeli egyetem egy évi működéséről Megjelent a Ferdinand tudományegyetem évi jelentése. — A kisebbségi diákok helyzete ('.LA'J. (Az Ellenzék tudósítójától.) A helybeli 1 Ferdinand tudományegyetem a napokban adta ki az elmúlt egyetemi év évkönyvét. Ez a hatalmas mii 4 72 oldalon az egyetemi élet minden ágát felöleli. A diákság és tanári kar szellemi működéséről, valamint azok számbeli adatairól egyformán teljes képet ad. De magába foglalja az egyetem gazdasági oldalát is. Részletesen beszámol a klinikák működéséről és az egyetemi k ö n y v t á r 1 á log a t ó i r ól. A diákság kimutatása Stefánesen-üoangá rektor évmegnyitó előadásában részletesen felvázolja a diákság 1934 35-ik iskolai év számbeli adatait. Az 1934 -35-ik évben a helyi egyetemnek 4300 tanulója volt. Ebből 3449 fin (80,24 százalék1, Hál leány (19.70 százalék). A tanulók száma a megelőző iskolai évhez viszonyítva 145 diákkal csökkent, amit a gyógyszerészi fakultásnak a fővárosba való átköltöztet«• sé- nek lehet betudni. Fakultások szerint a diákság igy oszlik J ogi Orvosi Irodalom Természettud. meg: Fin 2050 830 325 244 Leány ö 134 175 383 159 sszesen % 2184 50.79 1005 23,37 708 10.47 403 9.37 Összesen 3449 851 4300 100,00 Faji megoszlás szerint: Román 2757 64.1 l°/o Magvar 945 21.97°/o Zsidó 396 9,23% Német 177 4,14% Más nemzetiségű 25 0,58% A román diákság száma — • a megelőző évhez képest — lényeges javulást mutat a kisebbségi diákokkal szemben. Amig a román diákok 219-el szaporodtak, addig a kisebbségiek száma 392-vel apadt. A magyar vallásfelekezetek szerinti kimutatás 1935—36-ban: Római katolikus 572 Református 378 Evangélikus 145 Unitárius 59 Fakultásokra megosztva: 225 volt. 'Ebből négy rektor, egy adjunktus, 42 ,,sef de lucrări“, 93 asszisztens, 85 előkészítő. Külföldi vendégek névsora Az 1934 35 évben a helybeli egyetemen az. alábbi világhírű tudósok tartottak előadásokat: E. Albertiul, a Collége de E’rance professzora, Nicola Pende genovai, C. Ga- millscheg berlini, Giulio Bertoni római. E. Allix, Paul Montei párisi és Hans W. Hartman zürichi egyetemi tanár. Helybeli tanárok külföldön A jogi fakultásról E. Sperantia, az orvosiról Jules Gulart, V. Bologa, E. Teposu, G. Benetato, a filozófiai és bölcsészeti fakultásról (í. Kisch, C. Malinesen, C. Petranu, R. Vuia, a természettudományiról P. Ser- gescu, G. Bratu, 1. Armeanca, I. Popescu- V'oitesti professzorok tartottak tudományos előadásokat különböző európai fővárosok egyetemein és tudományos konferencián. SegéIy nyújtó szervezetek Az egyetem keretein belül a diákság tájékoz tatására, támogatáséra, gyógykezeltetésére, fizikai neveltetésére felállított szervezetek közül kiemeljük a társadalmi, orvosi sogélynyujtó és a sportfejlesztési hivatalt, mint amelyek a legtöbbet tettek a diákság érdekében. A társadalmi segély-nyújtó hivatal a három egyetemi lakás karbantartására és az ösztöndíjas diákok kosztjára 1,912.500 lejt adott ki. Az egyetemi kantin fenntartása 411.296 lejbe került. A rektori hivatal viszont 437,702 lej segélyt osztott ki szegény és arra érdemes tanulók között. Végösszegben 2,761.498 lej. Gyógykezeltetési segély: Klinikákon fekvő beteg diákokra 404.830 Tüdő és nemi betegségek rendelője1'6 ................................................... 85.275 A Colibita-i szanatóriumban fekvő diákokra . * * i . . . . . Ö0.1Ö0 A Budneh-i tengeri üdülőhelyen lévő diákokra w * * » * * ■> 54.679 Betegségi segély ............................ 20.372 Összesen 645.306 Az egyetemi hallgatóság testnevelését szolgáló helyiségek és felszerelések megvásárlására kiadott összegek: Sporttelepi munkálatokra 708,000 Sporttelep kibővítésére 150.000 Egyetemi spor tégy esti letek segélye 95.000 Tornaterem felszerelés _______________69,000 1,022.000 Ehhez hozzájárul az egészségügyi minisztérium adománya 1,100.000 összesen 2,122.000 Az 1934—35-ik évben a diákság 5,528.804 lej segélyt kapott az egyetemtől egyetemi hivatalán keresztül. Egyetemi könyvtár Az alábbi kimutatások az egyetemi könyvtárban folyt szellemi munkáról nyújtanak figyelemreméltó képet. Egy iskolai év folyamán 85.551 diák és 11.206 magánszemély tanulmányi látogatója volt a könyvtárnak, kik 100.349 kötetben 84.247 könyvet és folyóiratot használtak. Kölcsönadtak 11.164 müvet. A kölcsönzők között 231 egyetemi tanár, 4315 diák, 1071 magánszemély szerepel. Az egyetemi könyvtár népkönyvtárának összesen 31.804 látogatója volt. Ezek közül 4426 újságot és folyóiratot. 27.378 könyvet olvasott 33.527 példányban. Román olvasók száma 17.419, a román könyveké 18.550. A magyar olvasók összesen 14.385-ön voltak, mig az olvasott magyar könyvek száma 14.977 volt. Ez a rengeteg szám, kimutatás világos képet nyújt az egyetemi diákság gazdasági életéről és szellemi működéséről egyformán. Láthatjuk, hány diákja van — a fenti számok minden évre átlagosaknak vehetők — kiszámíthatjuk, mennyit költhet, mennyi energiával dolgozhatik és mennyi erőt tud kifejleszteni. Elgondolhatjuk, milyen hatalmas összegekre rúghat fel az egyetem évi költségvetése — e cikkben nem szerepel a tanárok és az egyetemi személyzet fizetése, ami természetesen súlyos milliókra rúg — és elképzelhetjük, milyen nagy szerepet játszik egyetemünk nem csak a szellemi, de a város gazdasági életében is. Szabó Lajos.----------- —K—1^—" Brasov-i helyszíni közvetítés melegről, zivatarról és cserkészekről R. k. Ref. Ev. Unit. Jogi 260 167 60 32 Orvosi 96 58 29 8 Irodalom, bölcs 127 97 41 13 Természettud. 89 56 11 6 A fenti kimutatásokból világosan láthatjuk főiskolai diákságunk számbeli képét. Ha külön-küiön nézzük az egyes fakultásokat, megijedünk a magas számoktól és mindjárt felmerül bennünk a kérdés: hol fog elhelyezkedni ennyi diplomás ember? Különösen az irodalmi és bölcsészeti fakultások diákjai keltenek aggodalmat és nem is alaptalanul. De, ha főiskolai diákságunk végső számát nézzük, komolyan meggondol- koztat. Az Ardeal-i magyar kisebbségnek ösz- szesen 945 egyetemi hallgatója van. (Ehhez a számhoz még hozzájön a másik három egyetem magyar diákjainak csekély száma, mely a regátba szakadt magyarokból kellene, hogy kiteljen s igy őket vehetjük száza- lékszámitási fedezetnek.) Ebben a számban nincsenek benne a kereskedelmi és gazdasági akadémisták, mivel nem tartoznak a központi egyetemhez. Csak akkor látjuk, hogy milyen kevés főiskolás ifjúnk van, ha százalékszámítást végzünk. A másfélmillió magyar kisebbségnek alig 0,06%-a tanul főiskolán. Kibocsátott diplomák Az 1934—35-ik iskolai évben az egyetem a jogi fakultáson 35, az irodalmi és bölcsészeti;! 102, a természettudományin pedig 96 „Licenţia“ diplomát állított ki. A szakvizsgázók közül 155 román, 49 magyar, 21 német, 7 zsidó és egy orosz volt. 'Doktori diplomát nyertek a jogon 197 (ebből 100 jogi, 97 államtudományi doktor), orvosin 98, ir<Klalmin és bölcsészetin egy, természettudományin négy. Az uj doktorok közül 178 román, 47 magyar, 13 német, 59 zsidó, egy lengyel, egy orosz, egy csehszlovák. Tanárok és tanulmányi személyzetük A tanári kar 152 tagból állott és a következőképen oszlott meg: két tiszteletbeli professzor, 85 rendes, 15 szerződtetett, 13 helyettesitő tanár, 16 konferenciár, 18 helyettes konferencián négy docens. A tanulmányi kisegítő személyzet s.záa» Huszonhét egyiptomi cserkész Brasov-ba érkezett. — Készül a pojánai cserkésztábor BRASOV, (július.) Dehogy is gondoltunk, riportra. Nem is riport ez az egész . . . Úgy kezdődött, hogy nagy meleg volt. Kaptattunk a hegy oldalán s szédített, fullasztott, a hőség. Talán a lomha óriás, az alvó Cenk is izzadott. Verejtékesen a gondolatunkba jött az Egyesült-Államokban dúló hőhullám sok halottja s egv-egy lihegő, szédült pillanatban szerencsésebb sorstársainknak hittük ezeket is, szegényeket. A cenki sziklák oldalában izzó kemence volt a barlang, amelyben csak nemrégiben banditát játszott egy kamasz ... Az alkony hőgutát kapott s eret vágott egy égi felcser: nyugat felől bi- borpatakban két fellegre ráfolyt a nap. A csend ájultan reszketett, majd egy rekedt hang fe’kisértett: — Öngyilkosság most a hegyre mászni. Holnapra fürödni megyünk. — Egy szabadságát izzadó életalany sóhaja volt ez. A szemünket maró verejték függönyén át egymásra néztünk. Az indítvány meglóditolta már-már áléit fantáziáinkat és idegeink kéjelegve előre élvezték a strandot: pajzán habok csiklandozását üdvözöltük már jóelőre s nagylelkűen megbocsátottunk az ismeretlen kéznek, lábnak, amelyik majd a vizbe nyom . . . Holnap majd fürödni megyünk, ezzel indult az álom útja zuhannyal való hasztalan kísérletek kudarca végén és a melegtől csendülő fülünkben könnyű vizilá- nyok ringató dala lüktetett. * Az éj derekán ült az álom s minden takaró földre hullt már, mikor iszonyú csatta- nással riadót kiáltott az ég. Az álom ijedten lefordult, a vizilányok elszaladtak s az éjszakában szörnyű harcot kezdett a csend s az égi zengés, a villámfény s az éjsötét. Soha ilyen bolond időt, megbokrosodott zivatart! Soha ilyen nagyszerű képet, pompázatos fényorgiát! Egymást lőtték az égi ágyuk, az eső tfolyt a fellegekből s a lejtős utcákon rohanva ömlött a viz. Az ablakok pislogva nézték az égi örvény tombolását. Veszett tánc volt az éjszakában. Egy-egy robbanó csattanásra ijesztő csend következett: egy pillanat, két pillanat — s a villámkigyó meg- vonaglott, a dörgés szüntelen moraj lett s ömlött a viz a ház előtt. A végítélet éje tán ez? . . . S hajnalban egyik sétatéri fán halott fiatalember teste lógott. Megölte magát. De kiért? miért? Zsebében semmi pénz és semmi papír. Ki lehetett? Borús az ég, mint zárkózott, hatalmas arc. Az öngyilkos kiléte rejtély. Érdekes ügy. Ki volt? S miért?... Nem sokkal később kiderül, hogy szerelmes fiatalember vetett hurkot az életének a vészt- idéző éjszakán. Tehát sablon. Nem érdekes már. * Az éjszakai ítéletidő elmosott bőséget és terveket. A fürdés, most már nem időszerű. Sétáljunk a Pojánüiba talán: ott most a cserkészek nagy táborát készítik s huszonhét vándormadár — egyiptomi fiatalemberek — már megérkezett és sátort ütött. Hűvös van és kellemes most az ut. Bolgár- szegen át éi- a hegy alá. Javítják, kavicsoz- zák mindenütt. Tovóibb már az erdő közt kanyarog a havasalji tágas rét felé. Széles Csak pasztőrözött, labora- tóriumivizsgálaita! készült higiénikus vaj mentesít a fertőzéstől!! — Kéve éljen mindenütt pasztőrözött RANSSILVAHIA SZÖVETKEZETI VAfAT KAPHATÓ CLUJON AZ ALABBI ÜZLETEKBEN: Konkoly Antal, Str. Reg. Maria. Tóth Sándor, Str. Reg. Carol ti. Fodor Sándor, Calea Moţilor. Babcsák Gerö, Calea Moţilor Zetlio paszta Zcllio magvak tubusban patkány és házi és mezei egér vakond pusztításhoz. pusztításához. „Bayer“ PflanzEnschutzÜbtBilUBS, hoewS Romániai vezérképviselet: „Fiia ma" Síuderus l [? Bucureşti, I., trada Brezoianu 53. sz. Telefon 3—92/86. i c= és sima, jól kidolgozott: sok országúi előtt elérhetetlen eszménykép lehetne. De még nem egészen befejezett: fennebb még dolgoznak a kő törők, kubikusok, mások robbantanak s a szikla és a hegy hátrább szorul. A cserkészek útja szélesedik... Fent a nyaralók s szállodák között, az egyik forrástól nem messzire, kötéllel határolt területen nyoic-kilenc zöld sátor terpeszkedik. A sátrak között itt-ott felteritve poros pokrócok és fehérnemű. Két helyen ég a tűz. A füst között sült hús szagát hozza felénk a szél. Az egyiptomiak ebédje készül: angolos sült s valami tészta, amit a zsírban forgat egyikük. Magas, izmos, ügyes fiuk az egyiptomiak. Barnák, de nem nagyon. Van köztük szőke is. A legtöbbjük franciául beszél, mások valami pergő, idegen, számunkra érthetetlen, furcsa nyelven. * Rabbath Joseph ügyvéd az egyik vezető, a másik Alexandre Carabi. A kairói ,,La Patrie“ című francia nyelvű napilap munkatársa Carabi Sándor. Magas, izmos, rokonszenves férfi. Vele beszélgetünk. Kairó—Alexandria—Haiffa—Beiruth—Pi reus — Athén — Isztambul—Constanta — Bucureşti — Brasov—Poiana. Ezek az egyiptomiak utjának állomásai. Tiz napig tartott ez az ut és szép volt — hát lehetne más? — csak a Feketedengeren tombolt kicsit erős vihar, de ott sem történt semmi baj. Látjuk: itt vannak egytől-egyig. A vihar kapcsán szóba jön az itteni zivatar is. Taltáln negyedóra előtt az egyik vendéglős mesélte, hogy az égzengés idején a cserkészek hozzáfutottak. Carabi igy beszél most róla: — Szép volt. Néztük féléjszakán át. Nálunk ilyen nem létezik. Lassú eső van, de ilyen vihart mi még soha sem láttunk. — Az égi színjáték tehát tetszett az egyiptomiaknak. Különben nem fáznak, meleg van, mondják, majd azt is elmesélik, hogy még a nagy tábor előtt, julius végén elutaznak. Nem várják be a jamboreet, mert a vallásuk tiltja ezt. Ilyesmit mondott Carabi, de amikor a részletek felől kérdeztük, hallgatott. Nem értettük meg teljesen. Innen részben Magyar- országra mennek, mások Ausztriába, ő maga az olimpiászra utazik, mint újságíró. Sok tésztát esznek. — Naponta kell a tészta, — mondja Carabi s amikor cigarettáival kínáljuk, elutasítóan kacag: — Táborban nem dohányzunk. Art a sportnak. — Szemüveges fiatalember jön egy hatalmas mosdótállal. Ruha és szappan van a tálban. — Rossz viz, — mondja, — hideg s a szappan nem habzik benne. Rossz viz. — Közben magyarul is beszélünk egym'áts között s ők ránkfigyelnek. — Muzsikáló beszéd. Milyen nyelv? — kérdi hirtelen egyikük. — Magyar. — A magyar és román ugyebár egy nyelv? — kérdezik. Magyarázzuk a tévedést s a különbséget kettejük közt. Aztán elköszönünk. — Merd! — Je vous remerci beaucoup! — S még buesuzóul megigérjük. hogy küldünk egy lapot címükre: Scut national d‘Egypt. Brasov, Poiana . .. Hobán Jenő. Románia nj autótérképe minden autóvezetőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően színezett térkép és az ország 16 nagy városának külön térképe egy tartós vászontokba gyűjtve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, PiaUe JJnirji,
