Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-17 / 163. szám

4 BCEfllVZlíJT T*J6. ft/fint T7. Az elcserélt ember regénye Hajlékot talál az állítólagos Canella professzor, — Rövid boldogság után vadak lavinája zttdul az isme­retlenre. — Megindul a hivatalos eljárás (II. közlemény.) Az első határozott felismerés a következő napon történt. Cantalnpi professzor, a tori­nói katonaiskola őrnagy tanára, aki a tiszti iskolát Giulio Canella-val együtt végezte, meglátogatta a beteget az. örültek házában és felismerte benne eltűnt barátját. Néhány nappal később Meneghetti tanár, a cremonai elmegyógyintézet igazgató-főor­vosa, Cmarienti l go dr. orvos és Debesi Fe­renc gróf, az eltűnt Giulio Canella barátai keresték fel az. ismeretlent és megállapítot­ták az azonosságot. De miután beszélgetésbe mélyedtek vele, a meglepő fizikai hasonlóság ellenére is ké­telyeket kellett elnyomniuk magukban a valódiság szempontjából. Különösen Gua- rienti dr. személye okozott feltűnő élénk­séget és nyugtalanságot az ismeretlenben, de az elmúlt dolgok felidézésekor változat­lanul az emlékezetét vesztett ember benyo­mását tette. Az események egész sorozata következett, melyeket itt részletesen felsorolni csaknem lehetetlen. Az eltűnt professzor említett ba­rátai mindent megkíséreltek, hogy világos­ságot gyújtsanak az ismeretlen agyában. Akármilyen kicsi emlék felvillanásával meg lettek volna elégedve, de nem értek célt. Bizonyos vizuális világosság mégis létrejött a kísérletek folytán, de döntő bizonyíték­nak nem volt vehető az se. Guarienti és Meneghetti egy társas képet mutatlak az ismeretlennek, aki részletesen nézegette az ott ábrázolt személyeket s hosszas töprengés után igy szólt az egyik alakra mutatva: „Semmi emléket nem támaszt fel bennem ez a kép, de ha egy kifejezhetetlen belső érzésnek igazat kell adnom, ki kell jelentenem, ez a férfi az én apám. Valóban az volt. A Canella édesapja. Ak­kor felszólították az ismeretlent, hogy a fényképek közül válassza ki édesanyja ké­pét. Az ismeretlen egyik fényképet a másik után nézte meg, majd hirtelen felkiáltott egy fiatal hölgy’ képé­nél, aki két gyermeket tart az ölében. És valóban a kép Giulio Canella édesanyját ábrázolta két kisfiával a karján. Uj látogató érkezett. Párisi főhadnagy a katonai főiskoláról, aki gyermekkorában ismerte Canella professzort. A főhadnagy’ azonnal felismerte az ismeretlenben eltűnt barátját. Veronában futótűzként terjedt el a hir: Canella professzor feltámadt, él, látták és beszéltek vele, csak elvesztette az emlékeze­tét. (A titokzatos hasonlatosság hire eljutott a római Rendőrtisztképző Főiskolára is, ahon­nan tisztviselő érkezett Collegnoba és megszerezte a 44.170 ujjlenyomatait. A hivatalos vizsgálat és kutatás is megindul tehát ebben az ügyben.) Drámai találkozás Közben azonban elérkezik a drámai for­dulat egyik döntő mozzanata. Canella Giulio felesége Guarienti dr., Meneghetti profesz- szor, Debesi gróf, Párisi főhadnagy, Sacco és Cuneo ügyvédek, valamint Castaldi tanár és felesége kíséretében meglátogatják az is­meretlent a collegnoi elmegyógyintézetben. A látogatás február 27-én történt az inté­zet igazgatói szobájában, ahol Marre pro­fesszor és a kórház többi orvosai is össze­gyűltek. Canellané, aki az ismeretlen belé­pésekor egy spanyolfal mögött tartózkodott, mikor megpillantotta, izgatottan és megren­dültén kiáltott fel: — ő az. ő az. Megismerem a vonásairól és a hangjáról. Megtörtént a szembesítés. Az asszony ugyanúgy volt öltözve, ahogy 1916-ban, mi­kor férjétől a veronai pályaudvaron utolszór elbúcsúzott. Az ismeretlent a kisérő urakkal együtt az udvarra küldték sétálni s Canella­né az igazgatóval és Sacco orvossal közele­dett feléjük. Alig volt egymástól néhány lépésre a két csoport, mikor az ismeretlen, aki az alatt az idő alatt közömbös dolgokról beszélgetett, kivált a csoportból, elhallgatott s néhány’ bizonytalan lépést tett az asszony felé. Az asszony meglassította lépteit és révetegen közeledett feléje. Az ismeretlen hirtelen megállt, gyors moz­dulatot tett, mintha meg akarná akadályoz­ni. hogy valaki követhesse, arcára kimond­hatatlan ellágyulás és felindulás jelei ültek ki, egészen elpirult, mikor a hölgy szemébe nézett. Felismerés Az asszony az orvosok előzlőleg adott uta­sítása szerint nem mozdult. Az ismeretlen akkor, mintha elhagyta volna az ereje, egy 1 köpái hányra támaszkodott és tenyerébe te­mette az arcát. Az. ismerős mozdulat felforgatta az asz- sziony idegeit és a/, orvosi utasításoktól el­térve térdrerogyott, kezét, melyben rózsa- füzért szorongatott, összetetté és imádkozni kezdett. A férfi úgy látszott nem vette észre ezt a jelenetet, arcát továbbra is a tenyerébe rej­tette és zokogni kezdett, mint egy gyermek. Az orvosok az asszonyt felemelték, gyorsan elvitték a közelből, az ismeretlen ezalatt fel­nézett és hallhatóan, siránkozó hangon mondta: Nagyon sokat szenvedtem. Ha ez az asszony nem Ismert meg engem, végein van. Semmire, de semmire nem emlékszem az én ifjúságom idejéből, de mikor öt megláttam, oly kimondhatatlan öröm és boldogság fo­gott el, a meglndultságnak és szeretetnek oly kimondhatatlan érzése ömlött el rajtam, amit leírni lehetetlen. Elvesztem, hiszen ha felismert volna, azonnal hozzám futott volna. Az elmegyógyintézet lakóját ismét vissza­vezették az igazgatói irodába, rövid idő múl­va megnyílt az aj tő, Canellané sietve futott hozzá és igy kiáltott fel: — Giulio, drága Giuliom! Ezekre az. édes szavakra az ismeretlen ki­tárta karját és magához ölelte az asszonyt. A nagy szembesítés és felismerés lezajlott. Canellané biztos volt abban, hogy’ száz­szor megsiratott férjét, akiről azonban soha­se tudott lemondani végkép, ismét megta­lálta. Az eltűnt családfő megkerült, a sors szeszélyes játéka adta vissza neki őt. Átalakulás A 44.170 szánni beteg elegáns ruhába öltö­zött és elhagyta Collegnvit. Az asszony tár­saságában csaknem diadalmenetben ment vissza Veronába, ahol húsz év körüli gyermeket, Margherita és Giuseppino tisztelettel köszöntötték őt, mint édesapjukat. A Canella-család előkelő villájában megkap­ta az ismeretlen régi szobáját, könyveit és ruháit, ő nem vitt magával semmit, hisz semmije se volt. Néhány nappal a megérke­zés után a Garda-tó mellé ment a család, Desenzanoba, ahol a szezoneleji csendben és nyugalomban az ismeretlen boldogságát csak az ismerősök szakadatlan látogatása zavarta meg. Sugaras, örömteli napok voltak ezek. Canellané részére különösen. Nem za­varta a boldogságát az sem, hogy férje em­lékezőtehetsége semmit se javult s az újon­nan jelentkező ismerősök se tudnak kivál­tani belőle semmi emléket. De mintha ismét megnyílt volna valami rés, melyen át a sötétbe világosság juthatott. Mintegy tiz nappal az elmegyógyintézetből való kikerülés után egy éjszaka beszélni Elindul De hirtelen villám csap le a derült égből. Guarienti professzor, Canella egyik legjobb barátja, aki szeretettel és aggodalommal őr­ködött a megkerült családfő mellett, már­cius harmadikán levelet kapott Torinoból, melyet az ottani rendőrség láttamozott és közvetített, egyébként névtelen levél volt, mely az ismeretlent szélhámossággal és csalás­sal vádolja. Nem sokkal később hasonló vádakat tartalmazó levelet közvetített a torinói rendőrség, ezúttal nem magához Guarientihez, hanem a veronai központi rendőrkapitányságra. Ez már nem névtelen levél. Mario Bruneri neve szerepel alatta. A bekövetkező eseményeket ez az uj név kiséri majd tovább. A veronai rendőrségre csaknem minden héten érkezik egy-egy újabb levél, mely a meglepetések sorozatát tartalmazza. Az ügyet titokban kezelik egyelőre és széleskörű nyo­mozást indítanak, hisz erős a gyanú, hogy ravasz szélhámossal van dolguk, akivel szemben minden óvatosság ajánlatos. Az újabban érkezett feljelentések szerint az ismeretlent 1921 januárjában letartóztat­ták, mert szeretőjével, Camilla Ghindi-vel, eltüntetett egy nagy fehérnemüs ládát. Ti­zenöt napot kapott ezért, az Ítélet végrehaj­tását azonban a vádlott zavart magatartása és az elkövetett lopás nevetséges volta miatt felfüggesztettek. 1922 májusában egy savoiai kereskedő csalás miatt jelentette fel. Távol- létében két évi börtönre Ítélték. Ugyanazon év októberében egy Solza-ból való nyomdász jelentette fel csalás miatt. Távollétében is­mét két évre Ítélték. A kereseti Bruneri-re tehát megkerülése pillanatában a börtön vár. izf i*: irf Hr Hr l TÖBB MILLIÓ ELADOTT ÜVEG bizonyítja nagyszerű hatását. Használja e? CHATELAJM KÉSZÍTMÉNY MEGBÍZHATÓ MARKA Ma már megsem számlálhatok azok a személyek, akik na­ponta Urodonált szednek. Viszont azoknak az orvosoknak sikere, akik rendelik, állandó és tartós. Használata után a közérzet kellemes, jókedvüek vagyunk, fiatalabbnak érezzük magunkat és megszabadulunk azoktól az indis- pozicióktól, amelyek kellemetlenné teszik életünket. Megállapított tény, hogy az Urodonál — eltérö- leg számos más gyógyszertől, amelyek csak szervezet egyes részeire hatnak — tökéletesen kiválasztja és eltávolítja a hugysa- vat, a hugykristállyokat, a Choles- terint, az oxáHavat, mindennemű salakot és baktériumcsirát. Megszabadítja a májat a vérto­lulástól, ismét visszaállitja a vesék átszűrő képességét, szabályozza a vérkeringést, helyrehozza az öre­gedés által létrejött kopásokat a szervezetben, megóvja az egész­séget. KAPHATÓ GYÓGYSZERTÁRAK­kezdett feleségének harctérre vonulásáról. Meglehetősen bizonytalanul állította össze az epizódokat arról, hogy három bulgáriai kórházban is megfordult sebesülése után, onnan, mint hadifoglyot Konstantinápolyba irányították, nem em­lékszik egész pontosan a következő ese­ményekre, de tudja, hogy olasz hadifog­lyok csoportjában vitték országhatárokon át, végre megérkezett Olaszországba, senki se törődött vele és nem tudja, mi történt vele a következő esztendőkben, még csak halvány emlékei sincseuek visszatérése utáni éveiről. Szellemi képességeit annyira, amennyire Collegnoban nyerte vissza, de minden, amire ezzel a halvány felébredéssel kapcsolatban visszatért, csak ködös és bizonytalan, melyé­ben elmúlt eseményeknek csak halvány kör­vonalai ismerhetők fel. Sebesülése előtti éle­tére csak érzelmi és ösztönös emóciók után tud visszatapintani. Az összefüggő képeket és egymásután következő eseményeket, a tőle távolabb álló arcokat képtelen volt fel­támasztani magában. Ha bizonyos dolgot elmeséllek neki, gyakran beleszólt és kiegé­szített egy-egy történetet. Nem volt döntő dolog sohase, de a körülötte állók csodál­kozva hallgatták s az általános vélemény sze­rint jó jel volt az ilyesmi arra, hogy az ismeretlen a legjobb utón halad szellemi képességei visszanyerése felé. a lavina Négy évi fogság, melyet távollétében ki­vetettek rá. Ehhez hozzájárul még a tori- j női ügyészségen heverő ügy a zsidó temető fosztogatása miatt, melyet beszüntettek, mihelyt az a gyanú merült fel, hogy a tet­tes elmebeteg. De ha kisül, hogy Canella Brunerivel azo­nos, ezt az ügyet is le kell folytatni, sőt tel­jes beszámithatóság esetében a Canella sze­mélyében való szereplést is közönséges szél­hámosságnak kell minősíteni, ami újabb el­járást hoz maga után. Az ügy mögött családok és személyek tra­gédiája lappang, de olyan természetű ténye­ket rejt magában, melyet az állami közegek­nek és az igazságszolgáltatásnak kell tisz­tázni. Ha iBruneriék és Canelláék egy tiszta- multu ember személye miatt vesznek össze, ahhoz a hatóságoknak semmi köze, de a szabadságát vesztett ember az államé is. A torinói rendőrség kezébe veszi tehát az ügyet s a nagy dráma megérik arra, hogy kiter­jeszkedjék és a nyilvánosság elé kerüljön. Mario Bruneri torinói nyomdász felesége, Rosa Negro, Giuseppino nevű fia, Felice nevű öccse és két nővére képezik az isme­retlen személyére igényt tartó uj családot. Vall a „másik'4 asszony Mikor Brunerinét felidézték a rendőrség­re, igy szólt: — Mikor a Domenica del Corriere-ben megláttam az ismeretlen férfi arcképét, azonnal felismertem benne férjemet, de azt gondoltain, hogy azért teszi magát olyannak, aki nem emlékszik a nevére és az elmúlt életére, hogy a várható bünte­tés elől elmenekülhessen. Nem jelentkeztem tehát. Mint szerető fele­ség jobbnak láttam, ha a bolondok házában marad, semmint a börtönbe kerüljön. Mikor, , azonban a Corriere della Seraban olvastuk, hogy férjemben egy idegen asszony a hábo­rúban eltűnt férjét találta fel, gyanús kez­dett lenni a dolog. Rögtön láttam, hogy Bruneri iszonyú ra­vaszsággal fordított egyet a sorsán s hogy az igazságszolgáltatás elől elmenekülhes­sen, egy jómódú és tiszteletreméltó család védelmébe vonult szemtelen vakmerőség­gel. — Asszony van a dologban! — kiáltotta elkeseredetten az egyszerű asszony. — Ha egyszerűen arról lett volna szó, hogy meg­menekült, nekem eszem ágában se lett volna feljelenteni, de idegen fehérnépek után sza­ladgál, vidáman és kedve szerint él az úri familia közepében s a családjáról elfeledke­zik. Ez kérem ordénáré egy dolog . .. A féltékenység és irigység mozgatták meg a dolgot s hamarosan elérkezik a dráma leg­izgalmasabb fejezete. Bizon játékok A torinói questura átiratot intézett Colleg­noba, hogy a 44.170 betegről valami lénye­ges ismertetőjelet közöljenek. Az orvosi Sta­tus praesens alapján, melyben minden egyes beteg különös testi ismertetőjele fel van tün­tetve, legalkalmasabbnak azt a sebhelyet ta­lálták a rendőrséggel közölni, mely a beteg hetedik és nyolcadik bordája közt húzódik s mely egy vizenyős mellhártyagyulladás al­kalmával véghezvitt operáció nyoma. A családtagok erről a sebhelyről tudtak, mielőtt még az orvosi leirat megérkezett volna. A torinói rendőrségben megerősö­dött tehát a gj’anu. hegy a collegnoi beteg Bruneri, aki szélhámos mesterfogással jó­létet biztosit magának s az igazságszolgáltatás elől is megmenekül a szerencsés hasonlatosság segítségével. Azonnal értesítették az ügyészséget s mint­hogy a Collegnoba áthelyezett fogoly idő­közben szabadlábra került, az ügyészség jó­nak látta megidéztetni az ismeretlent. Már­cius 6-án egy rendőrtiszt és két detektív je­lent meg San Pietro in Giu-ban, ahol a Villa Draghiban időzött éppen a Canella-család zavartalan boldogságban. Guarienti dr. révén felszólítást intéztek az ismeretlenhez, hogy saját ügye tisztázása végett azonnal utazzék Torinoba. Kováts József. Molyzsák sí ruhák leghrziosafcb nyári megőrzőié Vigyázzon, csakis ,,Korres“ gyártmányt használjon. 5 évi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készült, 35, 50, 65 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz elő­zetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden további darab­nál 5 lej küldendő portórsu Románia uj autótérképe minden autóveze­tőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően színe­zett térkép és az ország 16 nagy városának külön térképe egy tartós vászontokba gyűjt­ve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosxtályában, Quj, Piata Unirü,

Next

/
Thumbnails
Contents