Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-15 / 161. szám
T 1+31. fnfhm 13. üőgyiilölő, aliä „eÍYbőiÉÍ gyilkold® a nőked Albert Wdlíer newrorlti lidldleinkcr odriig öí nőd gyilkold meg, — «le eien- Lniíl „annyi nőd csábított el és dedd döukre, amennyit csak tudott“ SAN FRANCISCO. (Az Ellenzék tudósi tója tói.) A sanl raneiscoi börtönben egy 28 éves new-yorki fiatalember ül, megelégedetten. Detektívek hozták börtönbe, akik előtt bevallotta. hogy eddig öt nőt gyilkolt meg. Esküdt ellensége a női nemnek, elhatározta, hogy életét a bosszultak szenteli. Hosszat állt a férfiak nevében. Hosszúból ölte meg eddigi áldozatait, nagyon sajnálja, hogy ilyen hamar leleplezték, mert nem folytat lúd ja életművét. A férfi neve: Albert Walter Jr. Legutolsó áldozata Blanche Cousins 24 éves szép, vöröshaju idahói leány, akit tulajdon selyeiuharisnyájával fojtott meg. A gyilkosságot a leleplezése után a következőképpen mondta el: — Nemrég kerültem össze Blanche* val. Csinos nö volt, tipikusan az a fajta, akit a női nem képviselőjének lehet tekinteni. Már eddig is annyi nőt csábítottam el, züllesztettem el és tettem tönkre, amennyit csak tudtam, Blanche azt hitte, hogy játszhat velem. Udvaroltatok magának, kedves volt hozzám, de ugyanakkor megkínzott. A pénzemet akarta. A gyilkosság napján együtt ültünk Blanche lakásán. En még nem tudtam, hogy végezni fogok vele. Csókolództunk. aztán Blanche egyszerre undok lett, eltolt magától, azt mondta, menjek el. Elöntött a méreg. Részint szenvedélyből, részint gyűlöletből elkaptam a nyakát és fojtogatni kezdtem. Addig szorítottam, amig c test minden vergődése meg nem szűnt. Aztán lehúztam róla az együk harisnyáját és még azzal fojtogattam, majd hozzákötöttem az ágy fejéhez. A gyilkosság leleplezése után a san- franciscói rendőrség detektív jeinek eszébe jutott, hogy az elmúlt évek folyamán több vöröshaju nőt fojtottak meg hasonló módon. Walter eleinte tagadott, de később bevallotta a gyilkosságokat. Amikor furcsa bosszúvágyáról magyarázatot kértek tőle, elmondotta, hogy 14 éves korában törtéld vele az az esemény, amely egész életét megváltoztatta. Ez az élmény csakugyan olyan szörnyű, hogy a szakértők véleménye szerint idegbeteggé tehette a gyilkost. Az élmény részleteit a rendőrség nem közölte a sajtóval azzal az indokolással, hogy úgy sem tűr nyomdafestéket. Bűnösnek tartja magát? — kérdezték tőle a detektívek. — Igen. Nem kérek védőügyvéded, essünk túl minél hamarább az egészen — mondta Walter és cigarettát kért. Cigarettára gyújtva elbeszélte azután, hogy azóta az élmény óta állandóan kúborlási láz tartja hatalmában, nem tud megmaradni hosszabban egy-egy állásban. Legutóbb Newyorkban volt állásban a Ray Food Campagnynál. Egy éve tartózkodott Newyorkban, meg is nősült. A felesége semmit sem tud élete titka ról. ö volt az egyetlen nő, akivel szemben semmi bosszúvágyat nem érzett, inkább anyjának tekintette. Néhány héttel ezelőtt újra erőt vett rajta a kóbor- lási vágy és már tudta, hogy fog „valamit csinálni“. A vállalat pénztárából egy óvatlan pillanatban elemeit 300 dollárt, ezt hozzátette megtakarított pénzéhez és elindult utazni. Két héttel a gyilkosság előtt ismerkedett meg áldozatával. A sanfranciscoi rendőrség a többi amerikai nagyvárosok rendőrségeivel együtt most állítja össze Walter bűn lajstromát és tisztázza a többi gyilkosság körülményeit. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ ROMANIA NOUA: Bucuresti-ben a Cotro- ceni-i haláltribün ügyét tárgyalják. Az áldozatok számára vonatkozó kérdések a levegőben maradnak s ha egy idegen a lapokban megjelenő és a cenzura által jóváhagyott jelentések után ítéli meg a dolgokat, akkor arra a megállapításra jut, hogy nem a főváros mérnöki hivatala a hibás, sem Vasi- lescu alpolgármester, sem a vállalkozók, hanem egyszerűen: az áldozatok maguk okozták a bajt, miattuk történt az emelvények összeomlása. A többiek, mind ártatlan angyalok. A vádlottak helyzete tehát nem súlyos. Akik meghaltak, azok már nem kiálthatnak a sírból, sem a halottégetés után maradt hamuból. A liberálispárti kongresz- szuson Dinu Bratianu megcsókolta Tătărescul. Akár őszinte volt, akár nem ez a csók, a leszámolás el nem maradhat. Midőn ellenzékbe lép a liberális párt, a halottak pontos számát is tudni fogjuk, PORUNCA VREMII: Azt mondják, Berlin zsoldjában vannak a jobboldaliak. Mindenkit németbarátnak tartanak. Tudják tehát meg, nincs senkinek zsoldjában a román nacionalista mozgalom, melyet nem sugalltak külföldről. A nacionalizmus önbíráskodást jelent a haza és nemzet szem előtt tartásával. öseredetü forrása van a román nacionalista mozgalomnak. Külföldi napsugár ezt J nem melegíti s nem hódol semmiféle străin ! eszmének. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a romániai jobboldal németbarát külpolitikát. kíván, ezt goromba rágalomnak minősítjük. A jobboldal csupán annyiban kivan eltérni a jelenlegi külpolitikai irányvonaltól, hogy meg akarja szabadítani a befolyástól s szabad kezet követel a külpolitika irányításában. Miért lenne a romániai jobboldal Németországgal? Milyen kapcsolat van a mi latin lelkünk és az arrogáns, ne- hézfelfogásu porosz fajpolitika között? Miiyen nacionalista érdek indokolná Németország követését, melynek európai háború a célja? Mit védelmeznénk Németország oldalán? Semmit. Mi ugyanis antirevizionisták vagyunk és egy táborban kell harcoljunk azokkal, akik Németország ellen vannak. A rágalom csak arra jó. hogy népszerűtlenné tegye a tömegek előtt a nacionalista mozgalmat. Ismét leszögezzük tehát: a romániai jobboldal nem németbarát és nem áll német befolyás alatt. LUPTA: Az a benyomásunk, hogy a fel- fegyverkezésen komolyan dolgoznak. A sajtó természetesen nem nyerhet értesülést arról, amit aprólékosan tesznek ebben az irányban. A nacionalista üzemek a kitűzött cél érdekében vannak kihasználva. A haszontalan politizálással töltött időt ekként igyekeznek pótolni. A külföldre utazó hivatalos kiküldöttek rendeléseket eszközölnek, melyeknek egy része beérkezett, másik része utón van. Abban az esetben, ha a fegyverkezést régebben is komolyan vették volna, ma a legmostohább körülmények között is úgy felelhetnénk, amint felelnünk kell. Nem szabad megismételni a régi tévedéseket. Az állampolgárok rengeteg áldozatot hoztak a hadfelszerelés céljára, joggal kívánhatják tehát: adjanak felvilágosítást a pártvezérek utján az áldozatok felhasználásáról. Hívja össze a miniszterelnök a pártvezéreket közös tanácskozásra s számoljon be arról, mit lett és mit akar tenni ebben az irányban. PATRIA: A reakciós eleinek koalíciót készítenek elő s utolsó erőfeszítést tesznek a nemzeti-parasztpárt elleni támadásra. A liberális bankokrácia segitséget nyújt a mozgalmaknak. Nem ijedünk meg, ellenkezőleg, győzelmünk jelének tartjuk a tüneteket, melyek a gyöngeség s hanyatlás nyilvánvaló bizonyítékait jelentik számunkra. Lesznek még összecsapások, fel kel] készülni a harcokra. Ez a nyár: a parasztgárdák felállításának nyara legyen. Minden faluban gárdát kell felállítani, hogy az anarchiát megakadályozza. Abban az esetben, ha az arra illetékes szervek részrehajlók lesznek, a paraszlgárdák kell átvegyék a közrend és nyugalom fenntartásának munkáját. Több- izben beigazoltuk már ezeknek a gárdáknak hivatását. Bucuresti-ben a parasztgárdák j egyszerű közbelépésére a kékingesek elhall- ! faltak. Telteket lássunk, ne szavakat és szer- : vezzük meg a parasztgárdákat. As uj íüöfl'YéBlySiösryv gíoraáos magyar fordölása 80 lejért kapható az „Ellenzék“ k nyvosztáiyában Cluj, P. Unirii. ; ordították: Dr. Keiler Samu és Keller ierenc. Vidéki rendeléseket u'ánv ttel is azonnal intézünk A nap arany sugarait — a AZ I. OSZTÁLY húzása JULIUS 15,-én, szerdán. AURORA ezen a napon milliomossá teheti. milliókkal telt arany zacskókat azAURORA jelenti. Az Állami Sorsjáték nagy árudája, fiókokkal és eladási irodákkal az ország minden városában. Lépjen be a sorsjegyárudába, ahol az AURORA cégtábláját látja és kérjen szerencsés sorsjegyet. Figyelmes, szolgálatkész és szakértő személyzet áll rendelkezésére. Érezni fogja, hogy az AURORA nagyárudában bizonyos a szerencséje. Érezni fogja a szerencsébe vetett biztos hitet — és a szerencse jönni is fog. VÁSÁROLJON minél gyorsabban SORSJECYET. A késlekedés csak az Ön érdekei ellen való. Országrészünkből indult el a budapesti Operaház főrendezőjének karrierje CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Két székely ember ül a Központi szálló éttermében a reggelinél. Most érkeztek szülőföldjükről és néhány perc múlva utaznak is tovább a magyar főváros felé. Az egyik: jó- nevű budapesti ügyvéd, a másik: Oláh Gusztáv, a budapesti Operaház főrendezője. Odaülök az asztalukhoz és ahogy közrefognak kétfelöl a lágytojás feltörése közben, arcukon a székely begyek pirosságával, önkéntelenül is eszembe jut valami. A történet mással esett meg, de most itt nagyon találó. Valahol országrészünk legkeletibb sarkában, ahol a Nemere szalad végig a földeken, egy székely édesapa a komával együtt várta szekérrel a kis falusi állomáson Budapestről hazatérő két fiát. Megérkeztek, felültek a szekérbe és hazafelé menet az édesapa a mellette ülő komának fiairól kezd beszélni: — A kisebbik egyetemet végzett. — Ügyvéd? amimül szép dolog, derék dolog — feleli megelégedetten a koma. — Hát a másik? — Jaj, az lelkem az egyik színháznak örökös tagja lett. — Miféle? — húzza össze a szemét a koma. — Színész? ... — aztán nagyot nyög: — Nna, az es valami! — nyugszik bele nehezen az öreg. Hát bizony, itt mellettem ez a magas, halkszavu, szerény székely ember és komoly művész, aki ilyen fiatalon karriert csinált, a budapesti Operaház főrendezője: ez es valami! Uj tervek — Egyenesen Budapestre mennek? — Igen, de csak néhány napig maradok ott. Beyruthba utazom az ünnepi játékok bemutatójára. — Jó dolga van ennek a székelynek — mosolygok össze az ügyvéddel — Beyruthal kezdi. Oláh Gusztáv úgy látszik félszivvél még mindig a székely havasokban jár, mert most ő néz úgy rám, mintha azt mondaná: hát ez es valami! (amellett a szülőföld mellett, amelyet 18 éve nem látott). — A Beyrulh-i ünnepi játékokat a Lohen* grinnel nyitják meg. Ezt akarom megnézni. Egészen uj elgondolásban és kivitelben. Tietjen, a berlini opera intendánsa rendezi. — Azután Olaszországba megyek. Pihenni. De nem sokáig tart a szabadság. Nyaralásomból visszatérve Hubay Jenő Mosovice-i birtokára kell mennem, ahol Hubay uj darabjának balettjeleneteit állítjuk össze. Ezt a darabot december 6-án mutatjuk be. Különben az Operaházra még előbb egy nagy feladat vár. A budapesti opera egész együttese meghívást kapott Beyruthba, ahol Liszt Ferenc hamvai pihennek, hogy a eentenná- riuini év befejező ünnepi hetén előadjuk a Szent Erzsébet legendáját. Ez a meghívás nagyion megtisztelő és mi lázasan készülünk a szereplésre. Ugyancsak itt kerülnek bemutatásra a Pesti karnevál és Magyar ábrándok cimü Liszt-balettek is. Operabemutatók a jövő évadban — Mik a bemutatásra kerülő darabok? — Az Operaház jövő évadjának műsorába az egész sereg felújításokon kivül két nagyoperát mutatunk be. Mussorgszky ,,ChoNvantchina“-ját és Verdi „Simoné Bocca- negra“ cimü operáját. Mindkettő fáradságos munkát s nagy teljesítményt követelő mii. — Uj magyar operák? — Eszterházy Ferenc elkészült „Szerelmes levél“ cimü operájával, mely az évad elején kerül bemutatásra. Ezenkívül pedig egy Dévényi nevű fiatal magyar zeneszerző operája, a „Cseresznyevirág“. Ezek lesznek az idei szezon eredeti magyar opera bemutatói. — Az elmúlt szezonban az opera legnagyobb sikere? — A felújított Hunyady László. Teljesen uj elgondolásban és kivitelben kétségtelenül a legnagyobb élménye volt az opera közönségének ez a darab. Fiatal tehetségek Oláh Gusztávot ezután az uj tehetségekről kérdezem meg. Három nevet mond, akikről a végén sütjük ki, hogy mind a hárman országrészünkből kerültek ki. Elsőnek Osváth Júliát említi, aki az elmúlt évben a Szöktetés a szerújból, opera színpadán ritkán látott, rendkívül nagy sikert ért el. Ü a legnagyobb ígérete ma a magyar operamüvészetnek. Ha jól tudom, Tarnava-megvei. És i'ulsek Piroska Brasov-ból, meg Koréh Endre, az opera legjobb mélybasszusa. Az Operaház főrendezője ezek után kérdéseimre elmondja, hogy tizenöt éven keresztül volt segédrendezője az operának. Építészmérnöknek készült. Gyermekkorától kezdve rajzolt diszleteket és színpadi inszcenálási terveket készített. — Ezeket a rajzokat mutattam meg Ké- méndi Jenőnek, az elődömnek és ő vitte be az Operaházhoz 1921-ben. Tavaly pedig hosszabb ideig voltam Oroszországban az orosz opera és balett tanulmányozására. — Tulajdonképen ez lesz az első szezon, amelyben mint kinevezett főrendező kezdem meg működésemet. — Tervei? — Az, ami eddig is volt. Uj meglátások, uj kivitel az opera kötött, úgynevezett konvencionális formáinak feloldása a lehetőségekhez mérten a szerepek eljátszásának természetesebbé tételével. — Melyik rendezését tartja a legsikerültebbnek? — Respighi operáját, A lángot. Még pedig azért, mert Respighi, aki személyesen nézte végig a budapesti előadást, kijelentette, bog, sokkal jobb, mint a milánói Scalaban. Minden Olaszországból érkező énekes azza. állít be, hogy Respighi milyen elragadtatással beszélt erről az előadásról. A szálló halijában feltűnik Indig OR ' alakja. Utrakészen jön az asztalunkhoz. Majd kimegyünk az utcára. Az autó útra készen áll. Kabátok és bőröndök rendezése közben búcsúzunk és a három :r/ ügyvéd, iró és rendező a Newyork ' \z sarkán befordulva elrobog nyugat, fi:.. lyáisi Zoltán.
