Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)
1936-07-14 / 160. szám
gpr 3 LEJ ~ TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ ■ IN NUMERAR No, 141.163/1929. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Colea Moţilor 4 Fi ókki adó hí votai és könyvosztiJy: Piaţa Unirii 9 szím. — Telefon szám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP^ ALAPÍTOTTAí BARTHA MIKLÓS Előfizetési inak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülÖnbőzettel több LVII. ÉVFOLYAM, 16 0. SZÁM. KEDD 193 6 Julius 14 Világszenzációt keltett a német-osztrák megegyezés IsgatoSiasi tárgy alia a világa döntő fontosságú külpolitikai eseményt. — Mussolini és Hitler ul irányvonalai szabnak a diplomáciának Az Ellenzék legutolsó száma már előkészítette a közvéleményt a bercMesgadeni és bécsi eseményekre. Rámutatott, hogy már csak rövid idő kérdése a német és osztrák megegyezés közzététele, amely gyökerében megrázza Európa közéletét, bár nyilvánvalóan, legalább is egyelőre, nem gyöngíti a békét, de annak újabb fejezetét készíti elő. Természetesen ez sem történhetik izgalom nélkül. Szombaton a délutáni órákban a világ megérzése csakugyan valóságnak bizonyult: végigröpült a fair, hogy Németország és Ausztria szoros diplomáciai békére lépett egymással Olaszország égisze alatt Az első világgondoiat volt, hogy most már rövidesen a Habsburg-restauráció kaland'^ következik. Csakhamar bebizonyult, hogy a leghatározottabb osztrák fogadalm a k .„., ,a ext az elképzelést és Hitlerék se tűrnék most. Hiszen a puszta kísérlet már a világbéke bukásával járna, holott minden erőfesziiés most a béke és az időnyerés érdekében történik. A másik gondolat volt, hogy Olaszország Abesszínia s a megtorlások bukása után újabb győzelmet aratott és ezzel a maga helyzetét, valamint a parancsuralmi rendszer jövőjét még inkább megszilárdította. A harmadik gondolat volt, hogy ime létrejött, vagy létre fog jönni a régi hármas szövetség, aminek természetes következménye lesz a francia vonal reakciója és egyelőre a fegyverkezési verseny további fokozódása. De ennek a hármas szövetségnek ismét ugyanaz a gyöngéje, mint a háború előttinek: Itália elhajlik a Soror Latinák-tól, ami a fajiság és vérség eszményének mai korszakában bizonyos természetellenes helyezkedést jelent. Ma már a nem meglepett, de mégis a felbolygatott méhkashoz hasonlító világközvélemény lényegileg megnyugodott és higgadtabban, sőt különösebb félelem nélkül mérlegeli a tényeket és a lehetőségeket. Most az a kérdés, hogy a Berlin—Róma tengelyre merőlegesen ráhelyezett bécsi tengely meddig fog nyulni? Mit határoz Magyarország? Ennél Ls fontosabb, micsoda elhatározásra jut a kisantant, amelynek államai közül Csehország az utóbbi időben Ausztria felé kezdett hajolni, Jugoszlávia pedig erősen Német!» ország feié tájékozódott A helyzet kulcsa bizonyára Románia kezében van. Hifi©!4 és Scim megegyezése BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) A német— osztrák egyezmény megkötése alkalmából Schuschnigg kancellár táviratot intézett Hitler vezérkancellárhoz, melyben annak a reményének adott kifejezést, hogy az egyezség egyaránt hasznára lesz Ausztriának, a német birodalomnak és a világbékének. Hitler válaszában jó kívánságait nyilvánította, hangoztatva, hogy a faji közösségből és az évszázados történelmi közösségből származó hagyományokat helyre kell állítani, hogy a két német állam és Európa békéje érdekében kifejtett közös munkát sikeresen lehessen befejezni. Budapesti távirat szerint az Ausztria és Németország között létrejött megegyezés alkalmából Schuschnigg kancellár rendkívül meleghangú táviratot intézett Gömbös magyar miniszterelnökhöz és ebben hangsúlyozza, hogy a két ország között, amely az általános békét szolgálja, különös kép pedig 'Magyarország érdekeit is, a régi barátság ki fog mélyülni. Gömbös miniszter elnök az üdvözlő táviratra küldött válaszá ban megállapítja, hogy az Ausztria és Né metország között létrejött megállapodás olyan történelmi esemény, amely az általános béke ügyét szolgálja. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az -osztrák kancellár táviratban közölte Mussolinivel, hogy Ausztria és Németország között létrejött a megegyezés. Mussolini válaszában örömét fejezte ki a megegyezés felett, mert ez a megegyezés hozzájárul a béke biztositásához és megerősítéséhez. BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Az Ausztria és Németország közötti meggyezést amnesztia fogja követni, amely kegyelemben fogja részesíteni a belső nagyhatalmak mozgalma miatt elítélteket. Bécsben az a hir terjedt el, hogy ez a közkegyelem a baloldali mozgalmak miatt elitélekre is ki fog terjedni. Csakhamar kiderült azonban, hogy az amnesztia csak a jobboldali belső mozgalmak elítéltjeire vonatkozik, mert a baloldaliakra nézve már volt amnesztia. Bizonyosra veszik, bogy a jobboldali belső mozgalmak vezetői 48 órán belül szabadlábra kerülnek. BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) A Schusch- nigghoz közelálló Neues Wiener Journal az Ausztria és Németország között létrejött megegyezés várható fejleményeivel foglalkozva, a leghatározottabban állapítja me^, hogy a megegyezés semmi olyat nem tartalmaz, amely megváltoztatná a belpolitikai helyzetet és bogy a Habsburg-kérdés megoldása továbbra is Ausztriának belügye marad és e tekintetben minden beavatkozást a leghatározottabban elutasít. Mit ír a budapesti sajtó? BUDAPEST. (Badar.) Az osztrák—német megegyezést nagy megelégedéssel fogadták Budapesten. Az újságok a megegyezést annak a politikai formula megvalósításának tekintik, amelyet Gömlbös miniszterelnök egy olyan politikai aktusnak 'határozott meg, amely Rómát Berlinnel, Béccsel és Budapesttel lcoti össze. Magyarország mindig azon fáradozott, hogy kibékítse Németországot Olaszországgal. A tekintély-államok mostantól kezdve egyesülhetnek és több hatalommal bírhatnak nemzetközi kérdésekben. A lapok egy olasz—riémet—osztrák—maggar — lengyel blokk közeli lehetőségéről írnak. A szabadelvű lapok bizonyos aggodalommal viseletnek Magyarország függetlenségét illetőleg, utalva arra, hogy Magyarország egy 70 millió lakosságú ország szomszédságába kerül, (A megegyezés hatása BUCI RESTI. (Presa.) Román poliikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Ausztria és Németország megegyezésének. Megállapítják, hogy a megegyezés a római egyezmény szellemében jött létre Itália hozzájárulásával. Budapestről érkező hírek szerint, nagy elégtétellel fogadták a német— osztrák megegyezést a magyar fővárosban, hol valószínűnek tartják, hogy olasz—német osztrák — lengyel — magyar blokkot ala- títawak. Bécsi lapok jelentése szerint 200 letartóztatott nemzeti-szocialistát szabadon bocsátottak. A lapok rámutatnak arra, hogy Papén német követ eleget tett küldetésének s rövidesen elhagyja az osztrák fővárost, hogy Londonban uj állomáshelyét elfoglalja. PÁiRíS. (Az Ellenzék távirata.) A német— osztrák megegyezés hire, noha 'várni való volt, mégis bizonyos fokú szenzációt keltett. Az ú jságok a megegyezés mögött olasz—német egyezményre következtetnek. A Le Matin a megegyezéssel1 kapcsolatban a következőket írja: „Tagad.betatban, hogy a birodalom a közelebbi nemzetközi tanácskozások küszöbén kifejezésre akarta juttatni békeakaratát. Ez a körülmény bizonyos biztonságot jelent Olaszországnak a közel jövőre nézve.” A Petit Párisién azt állítja, hogy a Berlin és Bécs közötti közeledés következményei sokkal jelentősebbek, mint a német—lengyel közeledésé, mert kihatásaiban a római kormányt is érintik.“ — Bizonyos, hogy Olaszország és Németország közös utón fognak haladni Brüsszelben és Olaszország nem fogja hagyni magát egy olyan locannoi kombinációba belevinni, mely a németek ellen irányulna. Pertinax az Echo de Parisban a következőképen ir: „Az első tekintetre minden a lehető legjobbnak látszik." Ugyanakkor azonban rámutat azoknak az előnyöknek a veszélyére, melyeket a nemzeti-szocializmus Ausztriában élvezni fog. Valóban egyik miniszteri tárcát egy alig rejtett hitlerista kapta, az egyik államtitkár pedig a pángermánizmus híve. Az egyezmény keletkezésénél Mussolini áll, ő vette rá Schuschniggot, hogy tanácskozzék a német birodalommal. Mostantól kezdve Róma és Berlin alkalmazhatja már a négyek paktumának politikáját. Mussolini és a Iocarnói konferencia PÁ1RIS. (R-ador.) A francia lapok a következő jegyzéket hozták nyilvánosságra: „A belga minisztertanács elnöke meghívást intézett Olaszországhoz, hogy vegyen részt a lo- carnoi hatalmak értekezletének előkészítő munkálataiban, amely közelebbről Brüsszelben lesz. Az olasz kormány azt válaszolta, hogy készen áll a béke biztosítása érdekében konkrét módon közreműködni, de kénytelen figyelembe venni bizonyos Földközi-tengeri kötelezettségeket, amelyek megakadályozzák, hogy résztvegyen az általa is óhajtott nemzetközi együttműködés munkájában. Az olasz kormány ugyanakkor kinyilvánította azt a véleményét is, hogy Németországot is meg kell hívni, mert a locarnoi haalmak egyikének távolléte, ahelyett hogy tisztázná, csak bonyolultabbá teszi a helyzetet. Egy római távirat szerint ebiben a kérdésben Mussolini a következő álláspontot foglalta el: A belga kormány meghívást küldött Rómába a közel jövőben megtartandó konferenciára. Az olasz kormány azt a választ adta, hogy a megegyezésre irányuló törekvéseket kész konkrét javaslatokkal is támogatni, de egyelőre még nem biztos, hogy résztvesz a megbeszéléseken. Azt azonban ajánlja, hogy Németországot feltétlenül hívják meg Brüsszelbe, mert Néme törsz ág jelenléte nélkül nem lehet megoldani a szőnyegen lévő kérdéseket. Angol politikai események LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Morrison munkáspárti képviselő egy szocialista gyűlésen támadást intézett a fasizmus eben. Hangoztatta, hogy ez a rendszer mindig olyankor jelenik meg, mikoT a helyzet a leg- zarvarosabb. Az emberek nem érdemeiért fogadják el, hanem azért, mert ez az utolsó szalmaszál, amibe a vizbefullás pillanatában kapaszkodnak. Minden szocialistának kötelessége harcolni ellene. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A H-ull- ban megtarott fasiszta összejövetel alkalmával, amelyen Sir Oswald Mosley pártvezér mondott beszédet, összeütközés támadt a teremben jelenlévők között, melynek során két rendőr, egy fasiszta és egy hallgató megsebesültek. Újabb zavargások Palesztinában LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap délben Jeruzsálem egyik utcájában egy jólismert kereskedőt egy arab forradalmár lelőtt, majd nyomtalanul eltűnt. Ekronban egy olasz járőrt az arabok puskalövésekkel támadtak ««eg. Az angol hatóság tovább folytatja a házkutatásokat és fegyverek elkobzását. Négy arab felkelőt letartóztattak. Tegnap Máltából három nyabb angol zászlóalj érkezett Palesztinába, tizenegyre egészítette ki a jelenleg az ország területén tartózkodó zászlóaljak számát a szokásos kél zászlóalj helyett. A megegyezés sxöwegm 'BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Göbbels a berlini rádión a következőkép ismertette az osztrák—német egyezményt: A német birodalom és az osztrák szövetségi állam kormányai abban a meggyőződésben, hogy a béke fenntartására irányuló egész európai alakuláshoz értékes módon hozzájárulnak és abban a tudatban, hogy ezzel a legjobban szolgálják a két német állam sokféle kölcsönös érdekeit, elhatározták, hogy viszonyukat ismét normálissá és barátságossá alakítják ki. Ebből az alkalomból kijelentik: 1. Â vezér és birodalmi kancellár 1<136 május 21-iki megállapításai értelmében a német birodalmi kormány elismeri az Osztrák Szövetségi Állam teljes szuverénitását. 2. Mindkét kormány a másik államban fennálló belpolitikai rendet, beleértve az osztrák nemzeti szocializmus kérdését, a másik állam belső ügyének tekinti, amelyre sem közvetlenül, sem kSsvetve befolyást gyakorolni nem fog. 3. Az Osztrák Szövetségi Kormány politikáját mind általában, mind különösen a Német Birodalommal szemben mindig azo.n az elvi irányvonalon fogje tartani, amely megfelel annak a ténynek, hegy Ausztria német államnak vallja magát Az 1934. évi római jegyzőkönyveket és 1936. évi pótlásaikat, valamint Ausztriának helyzetét Olaszországgal és Magyarországgal, mint a jegyzőkönyvek részeseivel szemben mindez nem érinti. Attól a megfontolástól vezettetve, hogy a mindkét részről óhajtott enyhülés csak akkor valósítható meg, ha ahhoz mindkét ország kormányai részéről bizonyos előfeltételek teljesittetnek, a német birodalmi kormány, valamint az osztrák szövetségi kormány külön rendszabályok sorával meg fogja teremteni az ehhez szükséges előfeltételeket.
