Ellenzék, 1936. július (57. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-12 / 159. szám

trfftts É2. ÜLLBNZßK ^mmma^BSSSSB^sstm 9 A mahatma és az angolok Wickham Steed „India jövője“ címen nagy cikket irt a Revue de Paris-b». Ebből1 a cikk­ből vesszük ki a következő kis történ etet, mely világosságot vet az egész indiai kér­désre: Gandhi 193.1 -ben Londonba érkezett. Egy angol hölgy, aki jóL ismeri, rábeszélt, hogy látogassam meg. Oka volt azt hinnie, hogy ;1. msshafOma szépemé lwdboii mondani valói ­mat. Kbaddarbót—kézzel szőtt fehár vászon — varrott bő ruhában fogadott, nagyon nyája­san. — Meg vwn elégedve azzal a móddal — kérdeznem —, -ahogy az angol nép, különö­sen pedig az East-End lakói fogadták? East-Bad London legszegényebb negyede s a maihatarta ebben a negyedben szállott meg. — Nagyon meg vagyok elégedve — felelte —, nagyon kedvesek hozzám. Megveregetik a villámát és mindenhová elkísérnek. Úgy bánnak velem, mint testvérükkel. — Azért — magyaráztam a mahatmának —, mert önben valóságos testvért ismertek meg. Ezt mondják miagukban: ,,Ime egy szent ember, aki bolond; mi, angolok va­lamennyien bolondok vagyunk; tehát testvé­rek vagyunk...“ A mahatma jóízűen nevetett: — Tudja ön azt — kérdezte —, hogy In­diában pontosan igy aposztrofálnak: ,,A szent bolond ember?“ De miért volna min­den angol) bolond? — A németek — feleltem —, akiknek a tudása némely dolgokban mély, régóta bi­zonyítják, hogy hibbant eszüek vagyunk. Miután ön ismeri Sbakespearet, emlékezni fog a következő részletre: mikor Hamlet dán királyfin az őrültség jelei mutatkoznak, azon­nal azt ajánlják, hogy küldjék Angliába. Kétségtelenül azt gondolták, hogy nálunk normálisnak fog számítani. És végül én is éppen olyan bolond vagyok, mint honfitár­saim. Mindjárt he is bizonyítom önnek. Mi­kor idejöttem, útközben elgondoltam, hogy volna bennem, az ő lelki nagysága, mit csi­nálnék a helyében? — Éts mit csinálna? — kérdezte éléftken Gandhi. — Legelőször is nagy lelki felsőbbsegemet felhasználnám arra, hogy megértsem a brit nép felfogását Indiára vonatkozóan. Mert. ha -az ang< lók nem is azért mentek Indiába, hogy népei tek Wkiüdvösségéért dolgozzanak és azért sem, hogy mindenekelőtt az ottani népek gazdasági helyzetén javítsanak, az an­gol nép . elég hosszú idő óta meg van róla győződve hogy bizonyos kötelességeket kell teljesítenie az ön honfitársaival szemben és erkölcsileg felelős úgy a lakosság életkörül­ményeinek megjavításáért, mint ia közöttük való rend fenntartásáért. A mi népünk meg von róla győződve, hogy ha mi otthagynánk Indiát, az ön hindui és az ön muzulmán polgártársai isteneik nevében kölcsönösen mészárolnák egymást. És azt hiszi a brit nép, egyébként minden hipokrizis nélkül, hogy a mi kötelességünk, hogy India népeit megóvjuk étitől a szerencsétlenségtől'. — És ha ön — folytattam —, mint ma­hatma, megértené polgártársaim e fölfogása- nak komolyságát, megkönnyítené úgy a mi feladatainkat1, mint a sajátmagáét, ön meg fogja érteni, hogy iái legjobb mód, nem mon­dom, egy teljes politikai függetlenség, de egy, a domíniumokéhoz hasonló autonómia elnyerésére az, hogy ön, mint a hindu nép szellemi vezére bizonyságot szolgáltasson arról, hogy méltányolják ia muzulmánok val­lási követeléseit, hogy megtudnak egyezni muzulmán honfitársaikkal és hogy e meg­egyezés alapján közösen terjesszék elénk egy­értelmű kívánságainkat. Gandhi hallgatott. Álmodozni látszott. Később csendesen mondta: — Megértem, megértem, — de semmit nem mondhatok. Várnom kell a belső vilá­gosságot, mely még nem adott nékem direk­tívákat ezekben a kérdésekben. Ez ia belső világosság az, amelynek a hangját minden­kor követem... ha én lennek Gandhi mahatma, hogyha meg­2. sz. feladvány. Mac Carthy E.-től. (A „Chess Review“ 1935. évi versenyén 2-ik díjas.) Világos indui! és .a harmadik lépésre mat­tot. ad. (A megfejtések, a megjelenés utáni, legfel­jebb 2 héten belül — rovatvezetőnk címére Str. Elisabeta 13. — intézendők. Kettesek­nél elegendő a kezdőlépés megadása, hárma­soknál azonban a változatok is kilnandók.) MI A SAKK? Irta: Regőczi Exner Győző. Egyik jeles mesterünk, akinek jó toll« is van, alkalmilag újra foglalkozott sakk meghat áraz ás ával. Idézi bölcselők véleményeit, .amely szerint a művészetnek egyik alacsonyabb fajtája, mert lelki törvényei azonosak a művészi al­kotás általános törvényeivel. A következtetés úgy hangzik, hogy a sakk esetileg művészet, de semmi esetre se tudomány. A tudomány elvei ugyanis át­örökíthetők, a művészeté nem. Efféle és más nyilatkozatokat már ösme- rünik. Most minket is hozzászólásra bírnak. Ha a sakkot a művészetek közé soroljuk, bajosan tekinthetjük alacsonyabb fajtájúnak. Akkor a zenét is úgy tekinthetnők, mert hangjait megszámlálhatjuk. Sőt a festészetet is. Ott hangsorokat hallunk, itt szinsorokat látunk. De ki tudni ezek öisszefüzéseit, vegyitekéit, változatait megszámlálni? A sakk se szük-körü, művésze is lehet nagy. A müvek fajai elküiiönithetők, ám aligha fel sőbhekre és alsóbbakra. Tartalom és forma szerint mindegyik lehet teljes szépségű. A szép szempontjából egy dalocska többet ér­het, mint egy hibás színmű. A tudomány művelésire csakúgy meg­lehet tanítani, mint a sakkra. De 'tudomány­ban, sakkban kiváló csak az lesz, aki ráter­mett. A művészeteknek is, a sakknak is van tudománya. A sakk-tudomány is fölgyül és átszármaztatható. Ma már vannak nagy .sakk-tudósok, akik azonban esetleg nem tartoznak a legkiválóbb sakk-játszók közé. Lehet a sakkban tudomány is, művészet is, de mindakettőtől más is. A versenyzők számára szellemi viadal, torna, sport is. Még pedig; e nemben első­rangú. Hasonlít egy szónoki, vagy tudós-vitához érvekkel és cáfolatokkal. Egy párbeszédhez, amely az észnek valóságos párbaja. Leglényegesebben különbözik azonban tu­dománytól, művészetitől abban, hogy termé­szetes alapja nincsen, csupán képletes. A sakk kiagyalt páros-játék. Tere hatvan­négy négyszög. Mozdulatai ia bábokra sza­bottak. Ami folyik: rejtvényeket szerzünk és fejtünk. Egy idő óta művelői sokat vitáznak régi és uj iskolákról. Kétségtelen, hogy a játéknak van szabása. Kinek-kinek az egyénisége megnyilvánul benne. De művelésének korok szerint is van jel­lege. Máshol és máskor másképpen is ját­szották. Philidor, Morphy, Steinitz, Tar- rasch és az újabbak iskolájáról] joggal beszél­hetünk. Mit jelent ez? Azt, hqgiy a játékhoz való értés teljesebbé lön. Fölfedeztek benne újabb lehetőségeket, többoldalúvá tették. Ám azt nem jelenei, hogy csak egy isko­lának volna igaza és egyik a másikát jog­gal lenézhetné. Bizonyos helyzetiben több jó lépés (vagy léptek sora) lehetséges. Játszhatunk állásunk javítására, vagy tervelünk. Egyiknek ereje a helyzet-érzékiben, .a másiké a számításban lehet. (Noha e kettő merőben nem külö­níthető el. Egymás mellett haladnak, vagy egyik a másikból következik. Együtt érvé­nyesülnek.) A ma nagymesterei már nem lehetnek egyoldalúak. Történeti műveltségük van. Tudásuk és művészetük egyesíti az egyes korok és mesterek iskoláit. És kiki tehetsé­gével győz. ÍME EGYES FORDOK ÉS NYARALOK OIJITÉTELE 3 pere 8-21 ára között Sinaia • Bucureşti .. .. 40 lei Călimăneşti - Bucureşti 60 „ Băile Herculane - Buc. 60 „ Sovata - Bucureşti .. - 60 „ Vatra Dornei • Bucur. 60 „ Tuşnad - Bucureşti .. . 40 „ Ocna Sibiului - Bucur. 60 „ Conştanfa - Bucureşti 60 „ Balcic • Bucureşti .. .. 60 „ 4Ő% Kedvezmény 21 óra után TELEFON NÉLKÜL • • «­#"Vn minden esztendőben nyaralni megy és min- dig kiegészíti valamivel nyári lakása kényei­mét. Ne feledje, hogy legfontosabb a telefon — és szereltesse fel azonnal. AHelefon segítségéve* állandóan ellenőrizheti irodája működését, cégét1, vagy fenntarthatta összeköttetését űzíerfefeiveÉ anélkül, hogy nyaralását megszakítaná. A Román Telefontársaság o fürdők és nyoralók szómáro kedvezményes szezondijszabást léptetett életbe. Felvilágosítással a helyi telefonhivatalok és o bu­cureşti központ szolgálnak. SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE 2-ik számú játszma. (Játszották Varsóban, 1935-ben.) A sötét bábok vezetője, aki csak pár év előtt tűnt fel, egyike a fialal generáció leg­nagyobb tehetségeinek. Dr. Tartakower nagymestert meccsben megverve, Lengyel- ország bajnoka lett. A pár hónap előtt le­folyt magyar nemzeti versenyen, — mint meghívott mester —, Steiner Lajost is meg­előzve, laM első. Az alábbi játszma méltán, vetekszik — a kombinációk szépsége folytán — a hires Andersten—Kies eritzky-f éle lan“ játékkal. u. n. ,,halhatat­Világos: Sötét: Glücksberg. Najdorf. i. Ú2—d4, f7—fj 2. C2---C4, Hg8—f6 3. Hbi—C3, cy—e6 4. Hgi—£3 dz—dj (A játszma megnyitása e lépéssel &z u. n. ,,stone-wall“ (kőfal) változatba terelődött ál’, mely sötétnek zárt, de biztos védelmet ad.) j. e2—e3, cy—c6 6. Ffi—d}, FfS—d6 7. 0—0 8. Hc3—C2 0—0 (Jobb volt itt Hej és utána fa—Í4 foly­tatás.) S ................... H'b8—dz. 9. HÍ3—gj, (E konai támadás hibásnak bizonyul. Jobb e helyett: 9. C4xdj és sötétnek >a „c“ gya­loggal kellene visszaütni. Najdorf most ra- igyogó stílusban aknázza ki, ellenfele hibáját.) 9 ............... 9. Fd6xh2 + 10. Kgx—hr, . . . (Természetesen 10. Kxlu-re 10 Hg4+ és Vxgj jönne.) 10 ............... ix. f2—f4, 12. g2—^3, 13. Khi—g2, (Zseniális, messzászámitó nációk bevezetése.) 14. He2xgi, 10. Hf6—g4 Vd8—e8 Ve8—hj Fh2—g i! áldozati-kom bi­1 15. Kgi2—f3, 16. d4xej, 17. Í4xej, Kf'3—Í4, eá—ej! Hd7xej! Hg4xej+. Hej—g6+ *5—£4! 19. KÍ4—£3, (Moss szép matt fenyeget: 20. Fg4+. 21. Kxg4, Hej + !) 20. e3xf4, .... (Nem segítene 20. Fxg6 sem, mert 20. Fg4+, 21 Kx§4, Vxg3+, 22 Khj, hxg6+, 23.Kx.g6, Bf6—|—, 24. Khj, Bh6 matti követ­kezne.) 20. ... . 20. Fc8 g4-f­21. Kl’3xg4, Hg6—ej + ! (A hetedik áldozat! Sötét mánd a négy kis tisztjét odaadta — a matt érdekében.) 22. Í4xej, I17—hj matt. Ezekután pedig sem a mai sakk ehaposo­dásáról, sem a mai mestergeneráció ,&zÁráz" játékáról nem lehat' többé szó. SAKK-HIREK Az alba-iuliai sakk-kör agilis vezetőségé­nek meghívására rovatvezetőnk f. hó j-én, vasárnap sikerült szimultánt tartott a kör helyiségében, 24 ellenféllé! szemben. Ered­mény 17 nyert, 4 vesztett és 3 remis játsz­ma. (Nyertek: Tihanyi Irma, Nastase kapi­tány, Klein és Maier urak Remis: dr. Cri- san, Demkó és Hunyadi ellen.) Az aíba- iuliai sakk-kör különben egyike a legjobban organizált köröknek. Élénk és lelkes sakk- élet, a sakkügy nagy szerete&e. biztosítják jövőbeli erős fejlődését. A podiebradi (Csehszlovákia) nagy nem­zetközi. versenyen, mely nemrég kezdődött meg, erős mezőny küzd. Az újabb hirek szerint a résztvevők: Aljechin exvilágbaj­nok, Eliskastes (Ausztria), Frydman P. (Len­gyelország), Pirc (Jugoszlávia), Ragozin (Oroszország), Richter (Németország), Stahl­berg (Svédország), Stetner Lajos (Magyar- ország), Thomas (Anglia), Miss MencBick (világbajnoknő) és a cseh sakk-csapat: Flöhr Treybal, dr. Fazekas, Opocensky Foi- tys, Zinner, Pelikán, Rejfir és dr. Skalicka Vhj—h2+.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents