Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-03 / 126. szám

19 3 0 I it n I ii n 3. HLLfíNZfíK HMMHNKffWHO A iiíMüSiaicrcsdliicSí 31századitól sihcrQll elheluczni a mail cvbcn 4 munkdLözveliiő hivaíal miiltöelésc- — Súlyos statisztálták a munltané lit üSiscgrűi CLUJ. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A mai idők egyik jellegzetes intézménye ;i munka­közvetítő hivatal Nap-nap után nagyszámú munkakeresö látogatja, miiniannyiím a nyo­morral, nélkülözéssel küzdő munkanélküliek táborából. A beesett szemű, réveteg tekin­tetű, kopott, rongyos-foltos ruhájú emberek soraiban a dolgozó világ minden rétege kép­viselve van. Szomorú, élő statisztikája a ke­nyérgonddal, munkanélküliséggel teleitatott mának ez a tömeg, amelyben B-listára került banktisztviselők, hivatalnokok, tönkrement kereskedők és gazdálkodók, munkanélkülivé vált iparosok, napszámosok reménykednek és türelmetlenül várakoznak az egyre késő munkaalkalomra. A hivatal vezetőjét, Nitulescu Sándort ke­ressük fel, hogy tájékoztasson a munkaköz­vetítő hivatal működéséről. íróasztala mel­lett irathalmaz áll: a munkát és munkást keresők által kitöltendő nyomtatványok pa- pirhasábjai — az előbbiből, jellemző a vál­ságnapokra, sokszorosan több készül, mint az utóbbiból — kimutatások, jelentések számoszlopos lapjai, kérések és ajánlatok sokasága, melyeknek minden egyes sora mögül a nélkülözés, a kenyértelenség és a nyomor mered elő. .Szinte minden egyes név mögött, az adatok mélyén egy-egv élettragé­dia, jajszavak, kenyértolen napok, külvárosi kis pincelakás. dohos, gombás nvomor- tanvák, apró, éhes gyermekszájak, sebek, betegségek és a nyomor ezernyi változata rejtőznek. A munkaközvetítőnek van munkája A munkaközvetítő hivatal, ahonnan ezer és ezer sorstagadott várja napjának jobbra- fordulását, nem uj intézmény. Még az 1920-as évek elején készült a törvény, amelynek nyomán életrekeltek a különböző városok munkaközvetítő hivatalai. Csakhogy akkor az uj intézmény még gyermekcipőkben járt. Sokan nem is tudtak létezéséről és a ked­vezőbb életviszonyok, gyakoribb munkaal­kalmak mellett a munkásság életében na­gyon kevés szerepet játszott. Később, ami­kor a munkanélküliség egyre nagyobb mér­tékben szedte áldozatait, a válságnapok sza- j porodásával egyenes arányban növekedett a ■ munkaközvetítő hivataJok jelentősége is. És ; amikor a gazdasági válság súlya alatt meg­hajlottak az ország ipari jólétének pillérei, egyre inkább szükségessé vált a hivatalok fokozott tevékenysége, hogy munkához se­gítse a kenyértelen tömeget. Amíg kint a hivatalok, gyárak, műhelyek egyre több és több munkást bocsátottak el szolgálatukból, a munkaközvetítő hivatalban uj munkaerők­re volt szükség, hogy rendelkezésére állhas­sanak a nap-nap után növekedő munkanél­küliek táborának. Ma már 34 ilyen hivatal működik az or­szág területén és díjmentesen látja el fel­adatát. A hivatalok állandó összeköttetésben állanak egymással, jelentésekben számolnak be a hatáskörükbe tartozó helységek mun­kásságának helyzetéről és a gyors lebonyo­lítás végett a hivatalok között díjtalan a táviró- és telefonszolgálat használata. A munkaügyi minisztérium ezenkívül az állam- vasutahon is kedvezményt biztosított a mun­kanélkülieknek s ha valakinek a szerencsés véletlen folytán sikerült megváltania magát a kenyértelen napoktól, uj munkahelyére való utazása alkalmával mint iparos 50 szá­zalék engedményben részesül. A kedvezmé­nyes utazást ilyen esetben a gazdasági mun­kások is igénybe vehetik, legalább ötös cso­portokban való utazás esetén csak negyed­jegyet fizetnek az államvasutakon. A hivatal munkássága főként az ipari munkások elhelyezésében merül ki, amit többnyire a városi munkásság vesz igénybe. Nehéz volna megállapítani, hogy melyek azok az ipari központok, ahol a munkásság­nak legsúlyosabb a helyzete. A munkanél­küliek száma állandóan ingadozik, úgy hogy tiszta képet lehetetlen volna alkotni. Az egyedüli központ, ahol arányiaga többi hely­ségekhez viszonyítva kevesebb a munkanél­küliek száma, (Bucureşti. Bucuresti-ben az elhelyezkedés talán két­szeresen olyan nehéz, mint más városokban, de ha valaki kellő szakképzettséggel munká­hoz. jutott, biztosabb a helyzete, mint az or­szág többi városaiban. Az ókirályságban általában nagyobb ke­reslet van szakképzett munkásokban, ami annak tulajdonítható, hogy itt hosszú ideig a szakképzésre nem alkalmas helyzet állott fenn. Az ipnrosmestcr ugyanis igyekezett a szakmájával rokon összes mesterségekre be­rendezkedni. így például a lakatosmühelyek- l>en gép-, villany-, vizvezetékszerelési mun­kálatok mellett bádogos, kovács, késmüves stb. munkákat is végeztek. Ennek következ­ménye az lett, hogy a műhelyekben dolgozó tanoncok egyetlen szakmát sem tudtak száz­százalékosan elsajátítani és így csak másod, vagy harmadrendű munkásokká válhattak. Országrészünkben viszont a különböző foglalkozási ágaknak egymástól való elszige­telődése jó szakmunkásokat termelt ki, akik igy az ókirályságban könnyebben juthatnak munkához, bár a munkál nagy általánosság­ban itt sem fizetik jobban, mint minálunk. Az átlagórabérek 8—12 lej között váltakoz­nak. Falusi és városi immkakeresők Nálunk a munkanélküliséget főként a fa­lusi elem beözönlése okozta. Tönkrement falusi gazdálkodók, a leszegényedetl föld- miivesosztály számos tagja, miután otthoná­Könnyebb áttekintés végeit a munkára je leutkeznttekel jelöljük K (kérés), a megüre­sedni helyekéi A (ajánlat), a helyben történt elhelyezéseket JIE, a vidéki elhelyezéseket VE hetükkel. A legutolsó két oszlop a szak­munkásoknak (S/J.M) és a szakképzetlen vagy hiányos felkészültségű munkásoknak (JfcFIM) az adódott munkahelyeken való térfoglalá- sát fejezik ki százalékokban. K A HE VE S/A1 i Itl'iM Január 1131 379 228 4 0 55% 45% Február 1007 410 302 21 60% 40% Március 904 383 323 26 60% 60% Április 552 229 170 17 60% 50% Városunk első negyedévi statisztikája te­hát azt bizonyítja, hogy a munkahiány 2.60-szór nagyobb volt az elhelyezkedési lehetőségnél; az első ne­gyedévben a hivatalban jelentkezett mun­kanélkülieknek alig 30.85 százalékát sike­rült elhelyezni és az elhelyezett munká­soknak esak 53.75 százaléka volt szak­munkás. A fenti statisztika természetesen nem a tényleges helyzetet vázolja, mert köztudo­mású, hogy nem minden, a város területén előadódó munkaalkalmat jelentenek be a munkaközvetítő hivatalhoz és viszont a mun­kanélküliek sem mind jelentkeznek a hiva­talban elhelyezés végett. Tula jdonképeni munkanélküliséggel, he­lyesebben munkahiánnyal városunkban fő­leg a grafikai ipar terén találkozunk. A töb­bi iparágakban könnyebb elhelyezkedni. En­nek a jelenségnek egyebek közt az az oka, hogy más iparágakban a termeléshez szük­séges gépek, berendezkedés könnyebben sze­rezhető be és egy uj munkaalkalom meg­teremtése is könnyebben eszközölhető. Ami a szakmunkások munkanélküliségét illeti, az voltaképen sokkal nagyobb arány­ban volna csökkenthető. Mert amig a szak­képzetlen munkások térhódítását egyfelől a munkaadók teszik lehetővé, másfelől maguk a munkanélküli szakképzett iparosok enged­I0NIDS 4-EH csütörtök estc9-kor a cluji zsidókórházegyesiilet javára GOLDMARK TÁRSASÁG SZIMFONIKUS K0KCERÎJE! Mozart, Lattuada, Debuss \ Goldmark Szólista : — K. MOLNÁR IRMA Dirigens — BOSKOVICS Sándor JEGY-ELÓjEGYZÉSEK : T L FOKSZÁM; 4-62 ÉS MAGYAR SZÍNHÁZ ban már nem tudta kenyerét biztosítani, a városba menekült. Itt kiszorította helyéről a szakképzett munkásokat, mert ha szakképzettsége nincs is, munkabírása nagy és az eddigi egysze­rűbb környezet hatása alatt életmódja is sokkal egyszerűbb. Igényei, szükségletei a városi környezetben is csali alig emelkednek felül a minimumon, igy jóval alacsonyabb munkabérért vállalhatja munkáját. A falusi elem foglalkoztatását még egy tény segítette elő nagymértékben. A falusi munkást könnyebben ki lehet használni, mint a városi munkásságot, aki a városi életküzdelemben megedződött, szervezetekbe tömörüli érdekei védelmére. A munkaadók ki is használták ezt a falusi fogyatékosságot. A múltban gyakran indult mozgalom, hogy a szakképzett munkásokat kiszorító falusia­kat a munkahelyekről eltávolítsák, illetőleg a lehetőség szerint csökkentsék számukat, de ezeknek a kísérleteknek mindeddig szin­te semmi eredménye nem volt. Súlyos statisztikai adatok Alábbi statisztikánk, melyet a munkaköz­vetítő hivatal adatai alapján állítottunk ösz- sze, az első negyedévben városunkban elő­adódott munkaalkalmakról és a munkásság­nak a hivatal utján történt elhelyezéséről számol be. Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajáívezetésealatt álló szállodáit Modern konfort, | pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausái-kurák ll Mérsékelt árak! Cai'snen május hó 15-én megnyitotta! HOTEL MOVILA, HOTEL ESĂIL0R, MOTEL 1011, VRAJA MĂRII VILLÁK nek teret nekik. Vannak ugyanis a munka- nélküli szakképzett munkások között olya­nok. akik még mindig abban reménykednek, hogy sikerülni fog még egyszer olyan mun­kahelyre jutniok, ahol ma is megkereshetik a régi 25, sőt 30 lejes órabéreket és igy az alacsonyabb béreket biztositó helyeket gyak­ran figyelmen kívül hagyják. Nemrégen a Brad-i aranybányákhoz keres­tek szakképzett elektrotechnikusokat, majd pedig a Brasov-i repülőgépgyár hirdetett gép­lakatos állásokra pályázatot de, mert az órabérek alig haladták meg a 10—12 lejt annak ellenére, hogy nagyszámú szakképzett elektrotechnikus és géplakatos van munka nélkül, hosszú ideig betöltetlenül maradtak a megüresedett munkahelyek. Ezek az úgy­nevezett ,,hivatásos munkanélküliek“ éppen a szakmunkások köréből városunkban is nagyszámmal vannak. Amint átlapozzuk az elmúlt évekről ké­szült kimutatásokat, megállapíthatjuk, hogy a munkanélküliség különösen az 1930-as évek első három esztendejében érte el csúcspontját; 1933 óta a helyzet, ha csak alig számbave- hetően is, de folytonosan javulóban van és a helyzet javulásának elősegítésében nagy szerepük van a munkaközvetítő hivataloknak. Talán ez az egyedüli hivatal, ahol a je­lentkezők nemzetiségére nincsenek tekintet­tel. A jelentkezők között egyformán akad többségi és kisebbségi, az elhelyezkedéseket pedig nem a születés, az anyanyelv, vagy tekintély irányitja, hanem a tudás és az arról tanúságot tevő bizonyítvány. Célszerű volna a munkanélküliség mielőb­bi megszüntetése céljából általánosítani a munkaközvetítő hivatalok működését, hogy ezekben tudomást szerezzenek az ország egész területén lévő összes munkahelyekről és az esetleges megüresedett állásokról. lEgy ilyen irányú rendelkezés kétségkívül meg- szervezési és átalakító munkát igényelne, de könnyebben lehetne a bajokat orvosolni, ha erre hivatott intézmény állandóan figyelem­mel kisérné a dolgozó tömegek helyzetét és rámutatna a bajokra és hiányokra, valamint azokra a módozatokra, amelyekkel a bajo­kat és hiányokat kiküszöbölhetik. Zsibói Béla. MIT IK A ROMAN SAJTI Vizsgák Arany Kontíngrii táláfc Leányok Titulewcu UNIVERSUL: Közelednek a vizsgák, újbóli alkalom nyílik, hogy az előmenetelt ellen őrizzük. A tanítás célja nem az, hogy hiá nyokat vegyen észre. A tehetség, hajlam megállapítása és helyes irányítás ma a peda gógia feladata. Csak igy lehet kiválasztást gyakorolni azok között, akik megérdemlik, vagy méltatlanok arra, hogy előre haladja nak. Egyedül igy lehet meggyőzni az elbu­kott diákot arról, hogy nem áldozat s rnás téren kell kenyeret keressen magának. Vizs­gák esetén minden gyanút el kell hárítani. Semmi sem keserít el annyira, mint az igaz­ságtalanság érzése. Elég fájdalmat okoz hogy egyesek alig tudnak nehéz sorsukkal megküzdeni. A pártatlanság előhaladást mu­tat bizonyos idő óta. A tisztképző iskolában s a bírói vizsgákon például nem szorították vissza a falusiakat, midőn erősebbeknek bi­zonyultak. A demokrata kiválasztás a kul­turális színvonal emelkedését jelenti. TARA NOANTRA: Súlyos eset történt az elmúlt napokban. Nem érdekel, ki adott en­gedélyt, csupán leszögezzük, hogy a csend­őrség az aranybányavállalkozóknál házkuta­tást tartott az ország nyugati részén. A ren­deletet első perctől kezdve félreértették és a nyomozást helytelen irányira terelték. Nem is volt semmi eredménye. Azoknál tartottak házkutatást, kik maguk is küzdenek az aranylopások ellen. Azokat a bányaigazgató­kat keresték fel, akik nagymennyiségű ara­nyat szállítanak a jegybankba. A „Mica“ igazgatója borzalommal emlékezik meg a történtekről. Nem a lopást és csempészést üldözik, hiszen a tolvajok és csempészek há­borítatlanul dolgoznak. Brad-on, Zlatna-n, Abrud-on évek óta laknak foglalkozásnélküli egyének, akik aranycsempészéssel foglalkoz­nak. Cluj-ra, Oradea-ra, Deva-ra, Aradra szállítják az aranyat, mely a Banca Natio- nalát illeti. Miért nem tartottak házkutatást ezeknél? Senki nem ad választ erre. Pedig szükség van hivatalos njűlatkozatra, hogy helyreállítsák a bányavállalkozók tekintélyét ADEVERUL: Végre egy helyes intézkedés. A kormány gazdasági tanácsa néhány nyers­anyagot felmentett a „kompenzációs“ ren­delkezés alól s nagy szolgálatot tett az or­szágos iparnak. (Nem lehet tudni, vájjon a behozatal terén uj idők kezdetét jelenti-e az intézkedés. Bizonyos, hogy Costinescu dr., kereskedelemügyi és ipari miniszter egyet­len alkalmat sem mulaszt el, hogy könnyít­sen s mindent megtesz a forgalom szabadsá­gának biztosítására. Megígérte, hogy a kül­földi valuták ellenőrzését is megszünteti. Ez azonban nem jelenti, hogy be is válthatja nyomban Ígéreteit, hiszen ugyanakkor, mi­dőn felment egyes cikkeket a kompenzáció alól, más árukat soroz a rendszerbe. A je­lenlegi cél az, hogy a félkészáruk előállítá­sát elősegítse. Az öröm tehát kissé korai. A kontingentálást többféle formában sokáig fogják még alkalmazni. DIMINEAŢA: A „Fiatal Leányok Baráti Egyesülete“ közgyűlést tartott s jelentést ad­tak az egyesület munkájáról. Az Északi pá­lyaudvar közelében irodát nyitottak, mely segítséget s útmutatást nyújt azoknak a fia­tal leányoknak, akik Bucuresti-be jönnek. Étkező helyiség is van, ho! baráti körben 1 olcsón étkezhetnek. A szegények elhelyez- I kedésükig ingyen ellátást kaphatnak. Azok, j akik rossz útra tévedtek, külön otthonban i nyernek elhetyezést s ingyenes orvosi keze- ! lést kapnak. Az egyesület szolgálati helyet • keres s állandó felügyelet alatt tartja a kis­korúakat. Hasznos és szükséges feladatot tölt be, nem ^11 azonban elegendő eszköz rendelkezésére a szép célok elérésére. Egy szerény pénztárnoknői állásra 450 leány pá­lyázott Bucuresti-ben, pedig csak 1200 lej havi fizetésről volt szó. Ez a szám a munka- nélküliség ijesztő mértékét bizonyítja. A leg­utóbbi feminista tüntetésben Londonban a férfiak azt kiáltották a nők felé: „Menjetek férjhez!“ — mire ezek visszakiáltották: „Ke­ressetek megfelelő férjet nekünk!“ Ugyanezt a választ adhatják a mi leányaink is, akik egész nap állás után szaladgálnak s erkölcsi­leg, fizikailag tönkremennek. Alig tudnak betevő falatot szerezni. Nemcsak tanácsra s étkezdére, de állandó kenyérre van szükség. CURENTUL: Titulescu az országban tar­tózkodik. Igen hasznos munkát végez Romá­nia érdekében. A béke nem egyéb, mint jogi háború a valóságban s Titulescu mozgósítva van a béke lövészárkaiban. Nem beszélünk csak -Genfről, hol szeretik, tisztelik és fél­nek tőle. A nacionalizmus külpolitikájának alapja. A harangkongás s látható hullámok nélküli nacionalzimus. Főérdeme, hogy min­dig jogi formát tud találni. Titulescu két konferencián is résztvett Belgrádban május hó elején. Tisztán láthatta mindenki, milyen külpolitikát követ Románia s ezt mások munkájának eredménytelensége nem befo­lyásolja. A Népszövetség válsága sem befo­lyásolhatja ezt a politikát. A Titulescu által alkotott szövetség gyűrűjét Genf nehéz hely­zete nem érinti. Az általa követett út bizto­sítja Románia határait. Az ő érdeme, hogy három államfő Bucuresti-ben tanácskozik. Románia külpolitikáját az uralkodó intézi*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents