Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-11 / 132. szám

E L L íl A 7T K I 9 3c Iun Iun II. Érik a buzakalász Látogatás a magyar Hl HAUEST. ftuiiiLs hó. \ JUifîy magyar -siks:>^; nyugati .szeY\n indulunk vizitlx’ a Ma- n>ar Búzához 1 ’állói viss/ntolf ali^ három héttel. Ha helyszíni közvetítési hallanánk a har- mudik osztályú kocsihói Bajától F»Moţ{yhâzâ- 'ţî* ;1 rá ili óbe in on dók „nyelvén" hi/.onyo.sun ezt lelkendeznénk szüntelen: „Itt állunk a Nagy-Alföld nyugati felén, a két nagy magyar folyó által határolt ma­gyar földön. De gyönyörű itt minden! Olyan gyönyörű, igazán gyönyörű . . .“ Bácskai gazdákkal, szabadságos katonák­kal, fiatul parasztasszonyokkal, öreg kofák­kal telt u harmadosztályú vagon. Ez volna nagyjából a keresztmetszet. Köves beszédű, szűkszavú emberek ezek az alföldi föld túrók. Olyan nehezen nyílik a szájuk, hogy szinte csikorog, Egyik-másik úgy beburkolózik Leventéje füstjébe, hogy szinte ki sem akar jönni. A másik pedig csak pöfékel — versenyt a mozdonnyal és csak méz. néz kifelé az ablakon a vetések felé . . . Az foglalkoztatja most kizárólag a fejét, ahogy a vonat kanyargása hol ilyen, hol olyan ké|xvt ád az ablakból, aszerint derül vagy borul az. airca. Néha, látom rajta, ha megelégedett, akko­rát szív olcsó cseréppipájából, hogy szinte áthallom a rossz „dógozóruhán" a tüdő mun­káját . . . — Jó termés lesz — tapogatózom lassan, óvatosan. — A‘lesz. Jó termés lesz, ha valami ke­mény eső meg nem veri . . . — Kemény eső? ... ( — Hát a jég. — Szép a buza és o többi gabona is . . , A kukorica milyen kicsi . . . — Arról még nem lehet mondani semmit. Nemrég kelt ki, most van első kapálás alatt. — Bíznak a földben? — Hát ki másban, meg az Istenben? ! . . . Egyszerű Icisállomások ballagnak el mellettünk. Éppen, hogy megál­lunk, aztán tovább: Bácska közepén járunk. Nagybajuszai, soványam! ember mellé te­lepszem. Kelebiára megy. K. Károlvnak hívják. Ba­ján volt, a „törvényen“. Kihirdették, hogy a nyolchónapi börtön, amit a mezőőr megszur- kálása miatt kapott — jogerős. Apelláta nincs tovább. — Kaptam egy kis halasztást ez ügyész úr­tól — mondja súgva, hogy mások ne is hall­ják. — Két kis hold földem van. — Hát Kelebián milyen a termés? Erre már hangosabban felel. — Nag3’on szép minden. Most szüretelik a Germes Dollit? — Mi az? — Az a nag3'szemü ropogós cseresznye. Jánoshalmán úgy hívják: óriási szemű, ná­lunk meg azt mondják: Germes Doifi . . . — Mennyi termett belőle? — Még nincsenek leszödve. Most kezdik. De van ott nálunk egy négyláhcos (körül­belül öt kát. hold) gyümölcsös, a Klein ura­ságé, ott annyi sárgabarack lesz, hogy nem győzik majd leszedni. Hogy mennyi lesz, tudja az ég, de lesz vagy 4000 mázsa. Kétoldalt a vonat ablakából tengeritáblák terpeszked­nek. Rajtuk sorjában, mintha apró kis ber- saglierik sorakoznának talpig zöldben, úgy néznek ki a kunkorodó végű kukoricák. Amott messzebb hatalmas búzatábla. Lehet vagy 40—50 hold egy darabban. Urasági föld vagy valamelyik gazdag bácsalmási sváb paraszté. Nem ritka ezen a vidéken a 4— 500 holdas „paraszt“. Ha meg aztán ehhez még hozzájön vagy 40—50 hold prima szőlő, ami már magában csinos vagyon, akkor már van otthon mit aprítani a tejbe . . . Reng ez a végtelennek tetsző óriás búza­tábla. Nemcsak mozgásának ritmusa, de még a színe is — a kékesszürkés zöld — olyan, mintha egy nsgy tó színét borzolná a szél... Nézze csak, keresztek, ezeket nem ve­szik föl az újságba1? — fig3’eimeztet egy ed­dig szótlan utitáns. — Milyen keresztek? — Bükköny. Télire takarmánynak való. Még ez is csudaszép és hamar megérett. Tényleg szépen feküsznek sorjában a bük­könykeresztek s az egyiknek tetején méltó­ságteljesen alszik félábon egy gólya. A piros- csőrü, piroslábu nagy madár, ami nélkül ma­gyar alföldi tájat elképzelni sem lehet. Tovább forgatjuk a filmet. Itt ritka a rozs, ott a sárga, repcevirág jut­tatja eszünkbe a régi magyar csárdásokat. .. — Sovány itt a föld, azért ritka a rozs, — magyarázza egy bácsalmási gazda. A bo- kodiak inkább eladják a trágyát már évek óta a jobbmódu bácsalmásiaknak, aztán, ha sovány a föld, ritka a vetés, az ő bajuk . . . Télen bizony vagonszámra „szállitják“ a trágyát. Ilyenek a bokodiak. — Milyen a szőlő? Maguk atmásiak, ott sok szőlő van? búzánál aratás előtt Elég jók, elég .szépek, csak egy kicsit * „vögvckhcn" megfagytak, de az nem nagy baj, Ixssz elég belőle, csak ára legyen a bor­nak, meri már as/ondják, hogy s[>ekulálnak «iz urak a borral oda fönn . . . Horváth István két és fél holdas bácsal­mási gazda van ezen a véleményen a borke­reskedelmet illetőleg. Rogynak a lóriink a kupéból. Lassanként alig maradunk hárman-négyen.-4c asszonynép is jól ismeri a földet. Igazi, jómódú bácskai asszony. Mikó Mihályné, aki arra a kérdé­sünkre, hogy mennyi földje van, könnyeden azt teleli: „Van vagy 30— 40 hold“. Egyéb­ként Mikó néni mélykúti asszony s Bajáról igyekszik falujába. Hát ezek a férfiak, ahogy itt hallgat­tam. bizony nehezen nyögik a szót. Talán azt hitték, hogy adóellenőr az ur, azért féltették a szájukat, nehogy sokat mondjon. 'Mikó néni nem félti a száját. Szaporán ömlik rajta a szó. — Kitűnő termésünk lesz mindenből. Ná­lunk, ott Mélvkuton egy kicsit a sok eső mi­att a kukac kikezdte a kukoricát, de azért az sem olyan nagy baj. A búza igazán minde­nütt gyönyörű. — És a rozs? — A rozs?! Ne is kérdezze. Az uram a múlt héten kint volt n lovakkal a rozsföldön. Ki sem látszott lxdölo. Két méter és ötven centiméter magas a rozs. Ott volt nálunk a képviselő ur. annak is vittünk ebből a ret­tentő hosszú rozsból, mert még mi sem lát­tunk ilyen magasra nőit rozst. A képviselő ur is jól megnézte és csodálkozott. — Szóval jó termésük lesz. Mondja meg őszintén Mikó néni. mi kellene ahhoz, hogy a falu boldog leg3’en. Szélesen nevet. Piros arcából kivillognak fehér fogai a metykuti asszonynak. — Sok egészség és sok pénz. Ez a kettő, ha van, akikor van a falunak is boldogsága. Kalásztenger A szél erősebb. A gabonatáblák dühösen hajladoznak. Valóságos vihar ezen a kalász­tengeren, amely itt-ott a rozsból már sárgu- lás felé indul Még két hét és aratni kezdik a rozsot, ha jó. meleg napot kap. Most már nap kellene. Sok. heves tüzű, buzaérlelő rop. Már kifelé járunk a Bácskából. Már feltii­mely összeg lejben való lefizetése elle­nében az utas a következőket kapja: 3 teljes heti (21 komplet nap) lakás és étlapszerinti kitűnő étkezés, a Gellért ! Nagyszállóban, Lukács-fürdő szállóban, a Margitsziget összes szállodáiban és a Svábhegyi Szanatóriumban. A szállót az utas saját tetszése szerint választja ki. Előírás esetén diétás kosztot is ki­szolgálnak minden ráfizetés nélkül. Ingyen vizűm. A vizumot 24 órán belül a halárátlé­pés után Budapesten szolgáltatják, mind­össze 2.50 pengő kezelési dij lefizetése ellenében. Vasúti kedvezmény. A jegyfüzet tulajdonosai a határállo­mástól Budapestre és vissza, vagy to­vább bármely határállomásra 50% ked­vezménnyel válthatnak vasúti jegyet. Gyógykurák és orvosi felügyelet. A jegyfüzet megfelelő szelvényeket ijede/.nek a/ észak bácskai szélmalmok Most vígon dolgozik a molnár. Jó szelet kopunk » vitorlák. Nagy uradalom földjét szeli át a vicinális. Bácsalmáson 14 porcig állunk A mozdony után fehér hiilökocsit kapcsol­nak. A jsaklikocsihól már hordják át az út­közben be rakott esc rész nyésládá kot Megint a gyümülcsszállitas Ennek <t vidék­nek életében nagyjelentőségű dátum. Jön a I ris.s pénz, az idegen valuta kívülről 10 12 kilós barnapupiros csomagO’klxmn va­jat helyeznek el a fehér hűtőben. Holnap reggel valahol már ezt kenik, ezt a jóillatu, halvány krémszínű vajat a zsemlére . . . Megyünk tovább. Most már több a buza. Kövérek a vetések, duzzadnak n kalászok s néhol már szomor­kásán hajtják le nehéz, fejüket, megcibálUi őket a tegnapelőtti nehéz idő. Van olyan is, aki egészen földig hajtotta magát s ez. már nem is áll talpra. — Lefeküdt a buza, tetszik látni — jelent­kezik egy uj szakértő, falusi kisiparos sze­mélyében. Jánoshalma. Sárgabarackban kergeti Kecskemétet, cse­megeszőlőben sarkában van Gyöngyösnek, a ,,jamkováci“ alma verseny nélkül áll a pia­con. pedig tán összesen két vágánya van a gyümölcs vagonok rakodására. Kövérlnisu, még erősen zöld, de nopról- napra duzzadó barackok, szinte földig hajt­ják a vékony ágakat. Majd megszakad a fa édes terhétől. Alma is. körte is, szilva is temérdek a fá­kon. A legkisebb szélben nyögnek a lulter- helt ágok s a néhány hét múlva sárgán disz- lü barackok egy-egy ágon mintha egymást akarnák letolni, olyan tömegben sűrűsödnek. A halasi határban sok g3'ümölcsös. szőlők, ahol éppen mast permeteznek, aztán Félegv- h á záig. de még ozon fül is ameddig a szem és a képzelet ellát: buza, buza. Kiskunmajsánál egy szélmalom kö­szönt felénk. A tetejét, a kelepelőket elvitte az idő. Csak a kerek, csupasz teste maradt meg s körötte még a kis malomudvart is be- szántották és burgonyával vetették be . . . Egy másik szélmalom vigan forog s jó! látni, hogy derűsen dolgozik a malom körül a molnár. A földek pedig a rajtuk hullámzó kalász­tengerrel eg3’iitt szaladnak el két oldalt ver­senyt. ahogy nézzük őket az ablakból/—g.) PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cin), Plata Enirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintái szalvéta 25 rlarab 9 lej. Cukrászdáknak, ét­termeknek uegyedes fehér szalvéta 1000 (Irt* 40 lej. tartalmaz az első orvosi vizsgálatra, or­vosi felügyeletre, valamint az előirt gyógyfürdők használatára. Mindenütt csak a szelvényekkel fizet. Készpénzben ezért semmi nem fizetendő. Autókörjárat. A jegyfüzet tulajdonosa egy- autókör- járatot kap a füzetben levő szelvény el­lenében, minden külön fizetés nélkül. Ezen jegyfüzet ellenében tulajdonké­pen teljes gyógykurát ingyen kap az utas, mert fenti szállodák bármelyi­kében csak a lakás és étkezés 3 hétre annyiba kerül, mint a teljes jegy-füzet ára. A jegyfüzet kiváltható és lejben lefi­zethető az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. AZEUROPA Modern komfort, pensió szisztéma, fürdők, stb. Egyé­ni pausál-kurák ! Mérsékelt árak ! Román Nemzeti Utazási és Idegen forgalmi vállalat sajátvezeíésealatt álló szállodáit ísüi í* ir^ii íí üb Syi van máius hó 15-én megnyitotta! HHHni HOTEL MOVILA, HOTEL BĂILOR, HOTEL 1011, mm MĂRII VILLÁK RtnőhivUIl heüvezménues egyéni pausálhara? Ára 12.285 lej lamüfallomásoh ö @asSr© D. perDcn Orwáigos érdeklődés kiVirte «aţ a sajtópert, ami « jól ismert Gastro D. nevű gyógytvxr ka­rul lángolt fel és olyannyira elnyúl', hogy a cluji törvényszék ÍV, szekciója három napon ke­resztül c.v/.közölne a cmukihaJlyuásokai. A >.r KValá'ra felvonultak orvosprofcsszorok. gyógy merészek és rengeteg a Gastro D. ál'a. meggyó­gyult beteg $ igy ez a por magi/san kinőtt az egyjzcrü sajtóper keretéből, armnek irdult. Az­zal az orvosi felfogásai szemben, amely ellen­sége minden rcklarmrozoDt gyógyszernek, «, bete­gek fana'ikus vallomásai ^ gyógyszer rendkívüli eredményeit 1 gazol|.i és indokolttá lesz.jk, hogy a gyógyszertől eddig mereven elzárkózó orvo’ok is érdemben foglalkozzanak a Gastro D. csodá­latos eredményezel a belgyógyászat terén. A külföldi orvosi szak-apók már komoly ta­nulmányokat jrtak erről az amerikai gyógynö- vénykivonatból készük gyógyszerről s remél­hető, hogy az országos szenzációc keltett tör­vényszéki tárgyalás után mos1 már nemcsak szórványéban, h'anem intézményesen is kísérle­tezni fognak orvosi intézményeink e szerrel. A megtartott törvényszéki tárgyalás első nap­ján az orvosok és gyógyszerészek mondo'tik el észrevételeiket a gyógyszerről de a második és harmadik napon o betegek vonultak fel. hitet tenni a Gastro D. mellett. A gyógyult be'-egek- j nek a Gastro D.-ről elhangzott vallomásait ez \ alábbiakban ismertetjük: Gheorgheni C. F. R. inspektor: 1926. gyomor­beteg voltam. Orvosaim különféle orvossággal kezeltek és azt ajánlották, hogy vessem alá ma­gam egy röntgenviz'gálatnak. Ezt meg is tettem és kezdeti gyomorfekély t/áltatott. Azonban a kezeiéseek eredménytelenek maradtak. 193s szep­temberben egy C. E. R. inspektor kollégával találkoztam, «kinek elpanaszolcm a betegsége­met, és azt mondtam neki, hogy kénytelen le­szek Slanic Moldovaba mennh Ö szorul-szóra, a következőket mondotta: Gyere velem és vegyél Gastro D-t a gyógyszertárból“. Némi habozás után belementem és szó szernt követtem a cso­magolásban talált utasitást. Ugyanezt tettem a másik üvegcsével is, mely után sokkal jobban éreztem magam. Elmentem a gyógytárba, mely­nek tulajdonon távol vo.t, hogy megköszönjem ezt az orvosságot és egy harmadik és esetleg egy negyedik üvegcsét is kértem. A kisasszony a gyógyszertárban azt mondta, hogyha jól érzem magam, akkor nem kell többé megvennem, igy nem is vettem mg s meghatva ttői a sikertő:, anélkül, hogy arra kértek volna, kértem papirt és sa)át kezdeményezésből egy köszönőlevelet ír­tam. Mivel Cernáutiban csendőrorvos unoka­öcsém van, aján’öttam neki ezt a készítményt, melyre a következőket válaszolta: (Tanú olvassa a levelet). A rekláVn nem degusztál. Mint mond­tam, sziwekiélekkel adtam a bizonyítványt, anélkül, hogy ezt tőlem kérték volna. Gastro D. csodán készítmény. Atanasiu Orleanu C. F. R. inspektor, 54 éves: Gyomorbajos voltam ég egy ajánlás folytán be­vettem. egy üvegcse Gastro D-t, ez nagyon Jót tett. Álmatlanságban szenvedtem, de a Gastro D. vétele utált, gén Jól aludtam, mintha elzsib­badtam volna. Most teljesen kigyógyulva érzem magam. Gastro D. készítményt Gheorghhi ins­pektornak és másoknak is ajánlottam, s fogom ezentúl is ajánlani. Mayer Beniamin, 39 éves gyógyszerész: Nem vizsgáltam, nem vegyeIemeztem. Sok vevő di­csérte a készítményt és semmi rosszat nem vet­tem észre. Meglehetős forgalmat csináltam. Rek­lámokat illetőleg, az összes cégek csinálnak ilyen reklámot és nem ártanak 3. gyógyszerészeknek. A 43%' bromhatásról nem nyila tkozhatom, mert nem vagyok orvos. Balázs Márton, 28 éves kereskedősegéd: Aján­lották nekem 0 Gastro D-t a gyomorba jóm ellen. Több orvosságot szedtem, melyeket a betegpénz- tár orvosa rendelt, de eredménytelenül 2 üvegcse Gastro D. teljésen kigyógyitott. Sok fájdalmam, hányásom volt úgy, hogy semmit sem tudtam enni. Ma mindent eszem. minden kellemetlen következmény nélkül. Ajánlottam a készítményt egy ümert hölgynek, aki nagyon meg volt elé­gedve, mert 13 évig szenvedett gyomorpuff adás­ba.n s a Ga.C|tro D. bevétele után jobban lett. Takács Pál, 49 éves cukrász: Sokáig szenvedtem a savtultengérben. Nem voltam orvosnál. Szigeti mészáros ajánlotta a Gastro D-t, mint olyan szert, mely az ő betegségét is kigyógyitotta. 6 hónapig használtam és jobban tettem. Akinek segíteni. 2 hétig folyton hányásaim voltak úgyhogy kötelességemnek tartom, hogy ezentúl is ajánljam az ismerőseimnek. Halász Károly, 39 éves kereskedő: 15 éve va­gyok beteg és egyetlen orvon sem tudott rajtam segíteni. 2 hétig hányásaim voltak úgy, hogy semmit sem ehettem. Szedtem Gastro D-t a cso­magban talált utastás szerint és ma- már teljesen kj vágyóik gyógyulva és mindent ehetem. Három napi tárgyalás után a per folytatását, folyó hó 18-ára tűzte ki a törvényszék. Népszerű zenefüzetek sorozatban eddig következők jelentek meg: Mol­nár Antal: A gyermek ér, a zene. (Hogyan ne­veljük zenére a gyermekeket) 33.—. Szabolcsi: A magyar zene története. (A magyar zenetörté­net irodalmának áttekintésével) 50.—. Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népze­néje. (127 javarészt nyomtatásban még meg nem jelent dallammal) 79.—. Molnár Antal: Kodály Zoltán. (Számos kép és kótameüéklettd Kodály müveinek teljes jegyzékével és bbiiograf iájával) 79.— Bartók Béla: Miért ég hogyan gyüjtsünk népzenét? (A zenei folklóra törvénykönyve) 40.—. Kerényi: Az énekkari műveltség kezdetei. Kó­rusok. (A kórus kultúra első magyar összefoglaló, és irányító könyve. Útbaigazítás1: ad arra, hogy miként kell énekes együttest szervezni, mikép alakuljon át a dalárda énekkarrá, hogyan vezes­sünk és neveljünk müveit énekkart?) 79.—. Kap­hatók az Ellenzék kőnyvosz ályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét.

Next

/
Thumbnails
Contents