Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-11 / 132. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. ARA 3 LEJ ELLENZ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Cale» Moţilor 4 Piókkiadóhivatai és könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Teleionszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440) évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csaik a portókülönbözette! több 3LVIÍ. ÉVFOLYAM, 13 2. SZÁM.-CSÜ TÖRTÖK 1936 JUNIUS 11. Magyar fájdalommal mondjunk meleg Isten-hozzá- dot a nagy rabbinak, Kecskeméti Lipót dr.- nak! Egy korszak, egy irányzat, nemes és kifünő harcosa távozik el vele. Aki a ne­héz munkák és nehéz küzdelmek során is megőrizte a legmagasabb rendű összhangot és változatlan erénnyel száll át az örökkévaló­ságba, sőt ama szerény halhatatlanságba, amelyet a magyar emlékezés tud szőni érde­mes hőseinek. Kecskeméti Lipót dr. a nagy fölépitési korszak és a nemes szövésű klasz- szikus smbadelvűség embere, a hűséges ma­gyar zsidó élet megtestesítője a megváltozott viszonyok között is megőrzött magyar mű­velődés, hagyomány és érzület zászlóhü és hálás hirdetője volt. Fölösleges megújítani a tudatot, hogy nagy pap volt, aki hallatlan munkaerővel dolgozott népének és vallásá­nak a történetén, aki ragyogó szónoklatai­val, amelyeknek újszerű magyarsága közhit szerint Ady merész jelképiségére és harsogó irályára döntő hatással volt, a maga nemes emberszeretetének, erkölcsi tisztaságának, a komoly élet szeretedének a követését prédi­kálta, hogy egyéb képen is nagy tanítók és szervezők sorába tartozott. De igenis sze­gezzük le, hirdessük és ismételjük sűrűn, hogy szelíden, szerényen, Istenfélőn, gerin­cesen, törhetetlen, megalkuvás nélkül ma­gyarnak maradt. Amint életszomját nem ol­totta ki, hogy szinte minden lehető nap el­vándorolt korán meghalt leánya sírjához, éppen úgy nem szántotta ki lelkének ma­gyar patakjait a nehézség, ellentmondás, ket- téhasadás, a zsidóság megújított nemzeti tu­data és hagyományhüsége között a megvál­tozott időkben beállott és érthető belső vívó­dás. Sziklán állott, tiszta levegőjű magas fen- sikon pásztorkodott. Közelebb volt Istenhez és az igazsághoz, mint a szerencsétlenül gyar­ló és elfogult tömegek a mélységben. A iâţdaîo hasogatja lelkünket, őszinte szenvedély. De lehet-e másként éreznünk, amikor újból és újból elgondolkozunk a fővárosi katasztrófa szegény és ártatlan áldozatain, ha eltűnő­dünk műszaki fejlődésünk büszke korszaká­ban is meg-megujulő balesetek és szerencsét­lenségek láncolatán? A gőgös ember mind­untalan figyelmeztetést kap, ne hordja elva­kultan és láhivóan magasra emelt fejét, de gondoljon reá, hogy Istennek gondja van megalázásunkra, mert szerény jósághoz, az ősi kezdetlegesség elfelejtett tiszta erkölcsé­hez akar visszaterelni. Bele kell törődnünk a gondviselés nekünk kifürkészhetetlen szán­dékaiba: mert igaza van Ancztole Francénak, hogy a véletlen is> végeredményben az Isten. De nem nyugodhatunk bele, hogy ne sürges­sük minden erőnkkel a komoly munka, a ko­moly cselekvés, a komoly vállalkozás szük­ségét, mert a tisztább erkölcs, igazibb fegye­lem. emberibb összetartozandóság megszaba­díthat a véletlen irtózataitól és a romlatlan szeretet, a~ érdektelen lelkesülés, az ártatlan tömeg büszkeség, a jó eseményekre való visszaemlékezés pillanataiba ne hasítson ha­lálos jajveszékelése, a ragyogás és mámor önfeledt perceinek nyomában ne kelljék le- teriteni a gyász-bakacsinnal szomorú hétköz­napjainkat. Ma Romániában minden jó em­ber nyelvi, faji, vallási különbség nélküt egy a fájdalom, a veszteség, a döbbenet, a részvét érzésében. Vajha ez az egység nagyra duz­zadna és egyek lehetnénk az igazságos és be­csületes állami, társadalmi, gazdasági munka minden pontján, vajha eltűnne ebből az uj, so’k szépre és nagyra, sok jóra hivatott or­szágból minden szétfejtő hivalkodás, vajha mind a sok nép egymás iránt való nemes hajlandóságot érezne és az igazán emberies együttérzés, együttmunkálkodás, együttbol- dogulás virulna kit Minisztertanács foglalkozik a Co troceni-ikatasztrófa vizsgálatának eredményeivel Az llfov-i törvényszékjóváhagyta a tegnap végrehajtott SőziaSás&kat. — Rothadt faanyagból építették a beomlott tri­bünt—A katasztrófát it politikai célokra aknázzák Az Ellenzék kiküldött munkatársának tudó­sítása a szerencsétlenség A cotrocenii borzalmas tömegszerencsétlenség érthetően még mindig iz­galomban tartja az ország közvéleményét. A vizsgálat nagy eréllyel folyik. Maga Pop Valér igazságügyminiszter ellenőrzi a vizsgálat minden lépését. Tegnap letartóztatták Vasile Vasilescu bucureştii alpolgármester, tekintélyes ügyvédet a cotrocenii katasztrófával kapcsolatban. Ma Tatarescu miniszterel­nök elnöklete alatt minisztertanács lesz, melyen a vizsgálat eddigi adataival fog foglalkozni és határozatot hoz a további lépések tekintetében. Tatarescu miniszterelnök a minisztertanács után jelentést fog tenni az uralkodónak. Hi­vatalos helyről adott felvilágosítások szerint a kormány el van határozva a legszigorúbb megtorlásokra. A katasztrófa áldozatainak számáról pontos áttekintést még mindég nem lehet nyerni. Újabb hivatalos közlemény erre vonatkozólag nem jelent meg. A különböző híreknek tehát elég szabad útja van. A Patria szerint a halottak száma eléri a nyolcvanat. Illetékes körökből kiadott közlemény csak annyit emiit meg, hogy a bucureştii kórházakban még mindig 373 súlyos sebesültet ápolnak. Ugyancsak illetékes közlemény szerint, a sebesültek közül tegnap meghalt egy telefonos katona, aki az összeomlott tribün telefonfülkéjében volt és rendkívül hősiesen viselkedett. Kiküldött tudósítónk különben a következő érdekes (képet adja az eseményekről: A C©troceni-i szerencsétlenség színhelyén Bucureşti. (Az Ellenzék kiküldött tudósítójától) Az Universul kirakatában mia reggel meg­jelent egy tábla a következő felírással]: „Materialul din care a fost construită Tri­buna sinistră — Blumenfelid—Drutz—Mende- lovici“. Szóval: „az az anyag, amelyből a végzetes tribünt készítették — Bllumenfeld, Drutz“ — erre hívja fel a figyelmet a tábla, amely alatt: egy korhadt gerendadarab és néhány vékony, rozsdás kampósszeg látható. Megdöbbentő lát­vány valóban ez az „anyag“, amelyből' sok - ezernyi ember számára tribünt mertek készí­teni. De nem kevésbé megdöbbentő az sem, hogy az előidézett tömeg szerencsétlenségből most — politika készül. Az Universul politi­kai szempontjai azt kívánják például, hogy egy Drum nevű temetkezési vállalkozó nevét egyszerűen Drutz-ra változtatták, mert az jobban passzol ugyebár Blumenfeld mellé, aki történetesen ‘bádogos .. . Szóval: egy temetkezési) vállalkozó és egy bádogos kapták meg a fővárostól a nyoícmiil- liós munkát, amelyért tiz tribünt kellett fel­építeni. E pillanatban az egész technikai osz­tály a vállalkozóikkal1 együtt letartóztatásban van. és felelniük kell azért főilleg, hogy ezt a nagyarányú és felelősségteljes munkát miért adták ki — nem szakembereknek: egy temet­kezési vállalkozónak, aki — szomorú humor — mintha csak a saját szakmája számára dol­gozott volna... * A redakdókban érdeklődöm: a Capitala-nál példáül'. Ez a top is három halottat irt ma reggel. Kitünően informált ügyes kis laip a Capitala — telle van már a szerkesztőség friss fényképekkel a '.szerencsétlenség színhelyéről. Az egyik kép különösen alkalmas arra, hogy a szerencsétlenség méreteit felbecsülje az em­ber. Óriási terepen romhalmazba dőlt gerenda és deszkalapok, többszáz ember keres, kutat közöttük, itt-ott egy-egy rentes jelenet ami­kor valakit megtalálnak ... La Cotrocenii — mondom a fiákeresnek és gondöibm, megyek, amíg tehet. Arra nem is gondoltam, hogy akadály nélkül eljuthatok a szerencsétlenség színhelyére. így történt. A kocsis zavartalanul baktat a Cotroceni-i ka­szárnyák utcasorain és egészen addig, ahol egy óriási beépített körönd egyik részén autók álltnak sorjában és embercsoportok bámész­kodnak. A látvány még így csendes romjaiban is idegrázó. össze-vissza tört gerenda és desz- kadiarabok halmaza — egy álló gerenda sem maradt meg a tribünből. Rengeteg véres desz­kadarab. Ruha és drapériafoszíányok: ez a kék selyem — valami zászlódisz volt? Nem, egy női sál! rojtos maradványa. „Ca lia Marasesti“ — mondja egy férfi, aki bizonyára katona volt a világháborúban. Asszonyok könnyez­nek, férfiak keresztet vetnek, kevés szó esik, itt nem lehet sokat beszélni, bedugul a torok a meghatottságtól. Mi volt itt hétfőn? Egy szemtanút próbálok megszólaltatni. Nehezen megy, mert annyira a hatása alatt áll még a szörnyű eseménynek, hogy nem birja szavakba foglalni. — Egyszerre csak borzalmas kiáltások . . . A tribün elkezd mozogni... Mozog a tribün, mintha tengeren járó hajó lenne .., Aztán hirtelen féloldalt billen . . . rémes kiáltások . .. rszerre csak a- földön van az egész tribün,., ordítások, nyögések . . . Ez a szemtanú a szomszédos tribünön volt: — Leszaladtunk, óriási tumultus volt, itt is történt sok sebesülés. Ot-hatezeren voltak a tribünön. Sokan tíz­ezres számot mondanak ... A királyi tribünnel éppen szemben állott ez az emelvény, amely az „I“ jelzést viselte a karzatok sorozatában. Elérvén méter hosszú és csaknem háromemeletnyi magas: a legna­gyobb tribün volt. * Az első jelentések arról szóltak, hogy két tribün omlott össze. Ez így ’is történt, csak­hogy nem egy helyen és nem egy időben. Reggel kilenc órakor történt az első szeren­csétlenség. A királyi tribünök közelében volt egy egészen kis tribün, amelyen alig ötszáz ember fért el. Még nem voltak künn a magas- rangu vendégek, amikor ez a tribün össze­omlott. Három halottja és sok sebesültje volt ennek a szerencsétlenségnek, amelyet sikerült idejében elleplezni úgy, hogy az óriási aréná­ban úgyszólván nem is tudtak róla. Katona­zene szólt, amiig a kis tribün körül a mentési munkálatok tartottak. A végzet ellenben to­vább működött és fél tizenegy órakor meg­történt ez a második, óriási méretű szeren­csétlenség. * Egy kis epizódról számollak be, amely már ma délelőtt történt. Borzalommal kell gon­dolni arra, hogy mi történt volna, ha tegnap történik meg — mi lett volna, ha tűz támad, amikor ötven-hatvanezer ember ült a deszka­alkotmányokon. Ma reggel1 ugyanis, abban az időben, ami­kor künn voltam a deszkaromoknál — egy­szerre csak arra leszünk figyelmesek, hogy néhány ember izgatottan szaladgál az egyik tribün tetején :egyszerre csak magas lángnyel­vek törnek elő. Ég a drapéria, ég a- deszka és — sehol egy 'kanna víz... A katonák oltot­ták a tüzet, ahogy tudták: tépték He a drapé­riákat és lábbal taposták, ELarminc percbe telt, ómig megérkeztek a -tűzoltók. A csoportok, amelyek a tegnapi romhal­mazt nézték — némán tekintettek az uj lát­ványra. Valaki elkiáltotta magát: — Fogják el azt a fiút, az gyújtotta feli A fiú szerencséjére kiderült, hogy az egyik őrző katona cigarettája. Gara Ernő. Egyszer már emelvénye BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A cotrocenii tömegszerencsétlenség ügyében az iifovi törvényszék tegnap Vasile Vasiles- cu bucureştii alpolgármester, Bolomey városi főmérnök, Burcus építészeti osztályfőnök, Cozianu mérnök, Jonescu és Pompei építé­szek, Cacip Aurel munkavezető é.s Marin Drutu, .valamint I. Blumenfeid vállalkozók letartóztatását helybenhagyta. Megállapítást nyert, hogy mindnyájan egy­formán bűnösök a rettenetes szerencsétlen­ség előidézésében. A beomlott tribünt régi, rothadt faanyagból építették, legna­gyobb sietséggel. (Folytatása a & old álon]

Next

/
Thumbnails
Contents