Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-10 / 131. szám

4 BLLFN7n\ / 9 3 6 / it n I n a / 0. iiiutm muşi Hogyan tárgyait IV. Károly Í9í7-ben különbékérői ? Smtiís ^áborinoli és yíóS !?Scnsiforli sv«íjci íaíúíLozdsának riürtfénetfe egy angoi iapbon LONDON, jurám hó. A Daily Telegraph- ban Sarai) Gertrude MiUin cikksorozatot irt Smuts tábornok életéről. A legutóbbi közle­ményben eddig ismeretlen adatok alapján be­számol a/ Írónő azokról a titkos tárgyalá­sokról, amelyeket 1917 júliusában a kiváló búr államférfi az antant ha tallmak megbízá­sából gróf Mensdorff londoni osztrák—ma- gyár nagykövettel folytatott arról, hogy a monarchia esetleg különbekét kötne. Kárnli/ király békevágya A Daily Telegraph cikke előadja a Svájc­ban lefolytatott titkos tárgyalások előzmé­nyeit is. IV. Károly lrónra‘lépése után — irja a lap — főké pen feleségének, a Bourbon származávsu Zita királynénak a befolyására elhatározta, hogy a németektől függetlenül keresi a békekö­tés lehetőségét. Spanyol, holland, orosz, és albán kémek és ügynökök jelentették egybehangzóan a lon­doni Secret Servicének, hogy Károly király békére vágyik és a semleges állomok koro­nás uralkodói csakhamar ugyanezt közölték bizalmasan V. Györggyel. Smuts tábornok ekkor még német Kelet- Afrikában tartózkodott, de a háború itt már végéhez közeledett. A külön béke Ilire Lon­donban egyre valószínűtlenebbnek 'látszottak. Csakhamar jelentkezett egy igen előkelő osztrák arisztokrata, akit Sarah Gertrud Mil­lió cikke nem nevez meg és ez az. arisztokra­ta azzal az ajánlattal lépett ellő, hogy küldjön az angol kormány Kopenhágába egy megbízottat, akiivel ü azután tárgyalásokat kezdhetne. Londonban minisztertanácsot hívtak öissze és ezen az a vélemény alakult ki, hogy meg kell 1 ragadni íi kedvező alkalmat, azonban az. il’etö osztrák arisztokratát nem tartják al­kalmasnak a tárgyalások ‘.lefolytatására, mert neve teljesen ismeretlen a diplomáciai élet­ben. Azt az. üzenetet küldték, hogy Anglia hajlandó titkos béketárgyalásokat kezdeni az. osztrák—magyar monarchiával, azonban ol yarn megbizható személyiséget kell kiküldeni, akii Londonban is ismernek és akinek már a személye is biztosíték a tár- gya 1 ások komolyságára. Aliig- néhány nap múlva már megérkezett a válasz, hogy Károly király Mensdorff gró­fot bizta meg a titkos tárgyalások lefolytatá­sával. Londonban nagyon szerencsésnek ta­lálták a választ, mert Mensdorff a monarchia utolsó londoni nagykövete volt, aki igazán mindent elkövetett, hogy a há­borút el lehessen kerülni. Előnyös volt a választás amiatt is, mert gróf Mensdoff ro­konságban állt nemcsak az angol arisztokrácia számos tagjával!, hanem magával V. György királlyal is. A németek gyanakodnak Először Kopenhágát választották ki a ta­lálkozás színhelyéül, azonban gróf Mensdorff nem jelent meg a dán fővárosban. Utólag ki­mentette magát, hogy azért nem állt módjá­ban a megbeszélést betartani, mert a németek gyanakodni kezdtek, éppen ezért kérte is, hogy a következő ran­devút ne Dániában tartsák, mert akkor né­met területen kellene átutaznia, hanem az Gyermeknyarmtafás u lurdm sósKirdőben HAMBURG SZERÉN, a Cluj-i Mon. tes'ori óvoda vezetőnője, ezidén js megrendezi a múlt évben oly kitűnő eredménnyel és a szülők legteljesebb megelégedésével zárult Turda-i gyer* rneknyarritatárát. Fe.vétetnek 4—íz éves gyerme­kek julius és augusztus hónapokra. A Turda-i sós. fürdőt, tekintettel sós, páradús, pormentes leve­gőiére és naprütéses klímájára, több neves orvos- professzor a tengeri fürdőkkel egyenértékűnek tartja és ezért úgy az egészséges gyermeki szer­vezet szünidei felfriss:,térére, mint nehezen fej­lődő, vérszegény, valamint hörghurutban szenvedő gyermekeknek a janija. A környezetvátozás és az egykorú társakkal] való együtt.ét, különösen rossz étvágyú, rosszul alvó és ideges gyermekekre na­gyon jó, kiegyensúlyozó hatással van. A pedagó­giai vezetés korszerű nevelési és lélektani elvek szerint történik. A társalgási nyelv német. Higié­nikus hálószobák, tágas, levegős nappali terem, Szépen, k'-épitett fenyőerdőtől övezett strand és park. Bőséges, a gyermeki szervezetnek megfelelő táp á ék. Állandó orvosi felügyelet. A Turda-i sós. fürdő Cluj-ról minden órában közlekedő autó­busszal egy óra alatt elérhető. Vonaton kedvez­mény vari. Jelentkezések: junius 15-ig, Hamburg Szerén., Cluj, Str. Elisabet; io. címre. Kérésre prospektus! Ausztriával közvetlenül szomszédos Svájc­ba n Maga n norvég Icirály közvetítette n találkozót cs 1917 deccnvlxM-élxni Mensdorff valóban megjelent Genf ben. ahol azután összejött az angolok uj megbízottjával. Smuts tábornok­kal. Sarah Gertrud Mi Min most magának Smuts tálrorn oknak a beszámolóját ismerteti erről a tárgyalásról. A búr államférfi meg volt győződve arról, hogy az osztrák-—magyar monarchia való­ban hajlandó lenne különbékét kötni, azon­ban kételkedett abban, hogy ez módjában állana, mert a monarchia már nem volt szabod ura el­határozásai nak, annyira a németek bcfólyása alá kerültek. A legnagyobb titokban ta.lálko/ott a két titkos megbízóit. Az angol kabinet tagjain ki­vid nem is tudott Smuts megbízásáról más, csak a francia és az olasz miniszterelnök. Smuts álruhában, a legnagyobb titokban uta­zott Svájcba. A monarchia nem tud szabadulni Két napon át folytak a különbeké tárgya­lások Genfben. Smuts maga azt mondja, hogy végeredményben nem lehet azt monda­ni, hogy ezek kudarcot vallottak volna, de azt sem, hogy sikerrel zárultak. A cél az volt, hogy tisztázzák a helyzetet és megál­lapítsák, van-e lehetőség különbéke megkö­tésére. Gróf Mensdorff arra várt. hogy Smuts tábornok a szövetségesek nevében kötelező ígéreteket tegyen Károly király szá­mára, viszont Smuts arra várt, hogy mik Károly király feltételei. A megbeszélések so­Lélekemelö ünnepség keretében szentelték fel a városunktól 25 kilométerre fekvő Ca- pusul-Mare-iek református templomát, amely­ről eddig senki sem tudta, hogy falainak egy része a A///, századtól kezdve áll. A tem­plomon nem látszott semmi, ami annak ré­giségére mutatott volna, mert 100 év előtti bővítése alkalmával, amikor szentélyét lebon­tották s a régi részhez, a szentély irányában újat építettek s elébe tornyot emeltek, az épü­let jellegzetes formáját annyira megváltoz­tatták, félkörives ablakait részint berak­ták, más részt kitörve bővítették, faragott félkörives kőajtaját bevakolták, hogy régisé­gére nem lehetett következtetni. Pár évvel ezelőtt a református egyházkerület mülörté- nészrajzolójának, Debreczeni László-nak. aki történetesen az egyházközség világi képvise­lője. az egyházmegyei gyűléseken, feltűnt a nyugati főajtó formája s arról kezdvén a va­kolatot bontogatni, kétségtelenül megállapí­totta, hogy itt egy félkörives ízlésben épült s még a tatárjárás (1241) előtti időből fenn­álló templommal van dolga. Az omladozó va­kolat alól, a faragott sarokkövek (kváderek) is kikerültek s kezdett világossá válni, hogy egy építészeti műkinccsel gyarapodott ország­részünk, ez a ,,magy ismeretlen muzeum", ahogyan Kővári László a mult század jeles történésze nevezte. A reformátusok Műemlék Bizottságának kiváló szakembere, Kalotaszeg nagy rajongó­ja Kós Károly műépítész megvizsgálván a I Capus-iak templomát. Debreczeni feltevését I igazolta s a templom renoválásánál követen­dő utasításokat megadta. A gyülekezet — amint a felszentelő ünnep­ségen hallhattuk — hatalmas erőfeszítéssel fogott a munkához még a tél folyamán s 80 munkanap alatt a renoválást elvégezte 57 ezer lej készpénzzel, amely minden egyháztag önkéntes áldozatából került ki, közel 1000 ingyen iparos és tenyeres napszámmal s mintegy 200 ingyenes fuvarral. A templomot, a lehetőség szerint, eredeti állapotába állítot­ták vissza. Kibontották egyetlen meglévő fél­körives ablakát, a faragott kőportálét meg­tisztították, eléje, Debreczeni terve szerint, védőereszt építettek, 1742-ben épült karzatát nagyították s ezáltal 100 férőhellyel a tem­plomot megbővitették. Külön figyelemre mél­tó asszonyaink áldozata, akik óriási munka- tél jesitonénnye’ a templomi padokat, unasz- tallát, szószéket gyönyörű kalotaszegi Írásos varrottassnl ékesítették fel. A felszentelő ünnepségen 10 szomszédos főként azokban a kérdésekben, amelyek köz­vetlenül a női nemet érintik. Mert csakis ők ismerik azt ez egész, közérzetre kiható súlyos nyomást, amelyet a menstruációs zavarok okoznak. A menopauza (változó évek) ide­jén fellépő súlyos testi és idegza varokat, ame­lyek az egész szervezetet cs lelki életet fel­forgatják, legelsősorban szintén a nők isme­rik legjobban, habár az ilyenkor fellépő ál­landó ingerlékenység bizony a közvetlen kör. nyezetet is megviseli. Az előrelátó okos nők azonban megtalál­ják a módját annak, hogy megszabadítsák rán Smuts arra a meggyőződésre jutott, hogy Károly király békevágya őszinte, azonban az osztrák—magyar monarchia nem tud kiszabadulni a német gyűrűből. Londonban Smuts igen világos képet festett tárgyalásai alapján az osztrák—magyar mo­narchia helyzetéről és azt az angol kabinet teljes mértékben méltányolta is. Európában ekkor még nem igen ismerték Smuts nevét, igy az a kevésszámú diplomata, aki a nem­zetközi kémek jóvoltából később mégis csak értesült a genfi kiilönbéketárgyalásokról, mo­solyogva arról beszé l, hogy „a derék búr parasztot alaposan félrevezette a minden’ báj­jal megkent osztrák diplomata“. Az angol kormánynak éppen ellenkező volt a felfogása és az események a londoni kabinetet igazol­ták. ASZTMA ÉS SZÍVBETEGSÉG^ mell- és ni* dőbaj görvéiy- és angolkór, a bőr megbetege­dései és furunkulózis eseteiben a rmndig kellemes hatású természet ,,FERENC JÖZSEF“ keserű* víz az emésztőcsatornát ah'posan kitisztítja s a gyomor és belek működését kitünően ■zabs'* lvozza. Hírneves európai és amerikai klinikusok tuberkulónkus egyéneknél tapasztalták, hogy a betegség kezdetén jelentkező székreked érek a FERENC JÓZSEF viz használata folytán lénye­gesen enyhülnek. község lakói vettek részt s kápráztató, színes népviseletben zsoltárokat énekelve vonultak a megújult templom elé, amelynek 1755-ben épül cinteremkapujában Török Béres István kurátor lendületes beszédben üdvözölte az összegyűlteket s adta át az egyházkerület képviseletében megjelent dr. Nagy Géza teo­lógiai professzornak a templom kulcsait, hogy nyissa meg azt az Atya-Fiu-Szentlélek Isten nevében. A délelőtti istentiszteleten az igét dr. Nagy Géza hirdette, rámutatván a keresztyén refor­mátus templom jelentőségére a mi életünk­ben s a szorgalmas templomjáró Capus-iak- nak lelkére kötötte a templom iránti féltő szeretetet. Délben 200 terítékes közebéd volt a pa- rokhia kertjének hatalmas gyümölcsfái alatt, ahol a helybeli és a -hires Lona de sasesc-i református vegyeskarok szép magyar népda­lokat adtak elő Imre Sándor Lona-i karnagy vezetésével. Délután igen magas színvonalú templomi ünnepély volt, amelyen dr. Kristóf György egyetemi tanár tartott előadást, Ady László capusi lelkész, aki ez egész építés mozgatója és vezetője, a templom történetét ismertette. Bibó Zoltán hegedűművész Ady Lászlóné harmonium kíséretével Bach egyik vallásos szerzeményét adta elő. Énekeltek a vegyes- karok és szavalt két capusi leány Jenei Kata és Abraham Kata. Megható beszédei mondott Tóth István kereskedelmi iskolai tanuló a községből elszármazottak nevében, akik vi­dám galambok módjára innen repüllek ki boldogulást és jólétet keresni, de akik a har­cos, idegen világban éppen- azt nem kapták meg, amire legjobban vágyakoztak, a békes­séget, azért csak idejönnek vissza a fallu ősi templomába erőt és reménységet meríteni. Ha valaki látni akarja mit képes tenni egy sziklás, szegény földön élő, a mai szegénység és pénztelenség terhei alatt nyögő, de csak azért is élni akaró magyar falu, menjen el Capusul-Mare-ra, hol a mull éltető ereje len­gi körül az ember lelkét s ad biztos zálogot a jövő felől. A cluji kirándulók szálljanak ki egy-egy vasárnap oda s gyönyörködjenek az ősi tem­plom megújulásában, a szép népviseletben s mindenek felett a lelki erőknek megnyilalko- kozásában, amely népünkben megvan s ame­lyet tudomásul venni, megismerni és méltá­nyolni kötelességünk. önmagukat a szenved ívektől év megkíméljék környezetüket az. idegesvégtől, mert a tüdo- I mány ma már rendelkezésükre bocsáj’ja a „Mcnoklin" nevű gyógyszert, amely a ryt.- ismertebb tudósok hosszas kísérletének ered­ménye és amely megszabadítja a nőket a havi tisztulásnál fellépő görcsöktől, hevületeiktől, migréntől, álmatlanságtól, valamint a meno­pauza idejé-n fellépő mindennemű testi és lel­ki szenvedéstől. A „Menoklin“ visszaadja nyugalmát és egé*szségct. Lei 125 utánvéttel küldi: Császár E. ,,/ógv- szertára, Bucureşti, Calea Victoriei No. 12a. 0*1 jelentőségű döntés nyugdíj ügyben BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától,) A legfőbb semmi töszék harmadik tanácsa. Peretz semmliőszéki tanácsos elnöklete alatt elvi jelentőségű, az összes nyugdijfórumok számára kötelező erejű Ítéletet hozott, amely­nek részleteiről az alábbi tudósítás szá­mol be: özvegy Baumgartner Ida férje évtizedekig állami szolgálatban volt a salajmegyei Cáréi­ban, hol 1952 április 23-án meghalt. Özve­gye már májusban folyamodványban kérte az özvegyi nyugdíj folyósítását és kérvényét az összes okmányokkal felszerelve a .salaj­megyei pénzügyigazgatósághoz nyújtotta be, amely azt augusztus 25-én felküldte Bucu- restibe a központi nyugdíjpénztárhoz, öz­vegy Baumg«rtmerné hónapokig semmi vá­laszt nem ka-pott Bucurestibő«! és amikor hosszú idő múlva érdeklődött a kérvény el­intézése iránt, arról értesítették, hogy ügy­iratát seholsero találják. Mivel ennek megáFapitása másfél évet vett igénybe, az özvegy csak 1934 január 25-én nyújthatta be uj kérvényét a központi nyug­díjpénztárhoz, amely szabályszerűen beik­tatta ezt a folyamodványt. Ezután megállapí­tották a nyugdijat, de azt csak 1934 január 25-től, tehát nem a Baumgartner elhalálozása idejétől kezdve folyósították. A nyugdíjpénztár arra hivatkozott, hogy a nyugdíjtörvény 31. és 32. szakaszai értelmé­ben az özvegynek kötelessége lett volna a férje halálától számított 6 hónapon belül úgy benyújtani a kérvényt, hogy azt a központi nyugdíjpénztár beiktassa. Mivel a folyamod­vány Bucurestiben nem került 6 hónapon belül beiktatásra, csak a második kérvény benyújtásától: fizették ki a nyugdijat. így te­hát. ha özvegy Baumgsrtnerné ebbe bele­nyugszik. úgy csaknem két évi özvegyi nyug­díjtól esett volna el. Az özvegy azonban pert indított elmaradt nyugdija folyósítása érdekében. A központi nyugdijbizotLság elsőfokon, valamint a leg­főbb számvevőszék másodfokon elutasította az özvegy keresetét, mert a központi nyug­díjpénztár álláspontját fogadta el. Az özvegy a két elsőfokú ítéletet megfe- lebbezíe a legfőbb sem mi tőszékhez, mely tegnap hozta meg eUtvi jelentőségű és megfe- lebbezhetetlen döntését. A legfőbb semmitő- szék kimondotta, hogy sem a központi nvug- dijbizottság, sem a legfőbb számvevőszék ítélete nem helytálló, mert az a. nyugdijkér- vény, amit a pénzügyigazgatóságnál benyúj­tanak, teljesen elég ahhoz, hogy a kérvénye­ző megkapja a nyugdiját. _____________ Kereskedelmi és Iparkamara Cluj‘. i753/I936. sz. ÁRLEJTÉSI HIRDETMÉNY. Az érdekeltek tudomására hozzuk, hogy 193C junius ts-én. d. e. 12 órakor a Kamara Cluj, Str. Marech’íilul Foch 51. rzám, I. emeleti helyi­ségében a Kamara épülete jaypasi munkiTatainak tárgyában cca 400.000 lej értekben második nyil- vános árlejtés lesz. Az árlejtés az L. C. P. törvény 88—110 cik­kelyei. az O. C. I. szabályzata és a M. O. 1931 juniup 4-én, megjelent 127. számlában közölt sza­bályok szerint lesz megtartva. A résztvevők ajánlataikkal egyidejűleg; _ a mun­kálatok értékének 5%-át letért« helyezni tartoz­na k. Az ajánlat a teherfűzetek szerint készítendő el, mely naponta d. e. ír —13 óra között a Ka­mara titkári hivatalában tekinthető meg. Cluj, 1936. junius 5. A Kamara Elnöksége. Népszerű zenefüzetek sorozatban eddig következők jelentek meg: Mol­nár Antal: A gyermek é.o a zene. (Hogyan ne­veljük zenére a gyermekeket) 33.—. Szabolcs:: A magyar zene története. (A magyar zenetörté­net irodalmának áttekintésével) 50.—. Bartók Béla: Népzenének és a szomszéd népek népze­néje. (127 javarésze nyomtatásban még meg mm jelent dallammal) 79.—. Molnár Antal: Kodály Zoltán. (Szátaos kép és kótameHéklentd Kodály müveinek teljes jegyzékével és bibliográfiájává!) 79.— Bartók Béla: Miért ég hogyan gyüjtsünk népzenét? (A zenei íolklóra törvénykönyve) 40.—. Kerényi: Az énekkari műveltség kezdetei. Kó­rusok. (A kórus kultúra első magyar összefoglaló és irányító könyve. Útbaigazítást ad arra, hogy miként kell énekes együttest szervezni, mikép alakuljon át a dalárda énekkarrá, hogyan vezes­sünk és neveljünk müveit énekkart?) 79.—. Kap­hatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. Tatârţârâs előtti maemlék-fempíomof hoztak városunk közeiében leiszmre a várakon vakolat alól A CaptísuUMare-i református templom felavatása A Nö meg kell mondja véleményét...

Next

/
Thumbnails
Contents