Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-10 / 131. szám

ELLEN7EK BMH / *’) 3 6 juni ii s / 0. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Közpénz Elnök-tímár Diná­rait Liga. DIMINEAŢA: A közpénzt mi: adófizetők adjuk öss/e. Mindegy, adjuk-e, vagy veszik tölünk, a lényeg az, hogy javunkra és hasz­nunkra megfelelő célra használják. Minden­ki úgy kültheti el a sajátját, ahogy akarja, ha azonban közpénzről van szó, akkor min­den lej kiadását jól meg kell gondolni. Ve­gyük szemügyre a városi költségvetéseket. Mi a célja a közigazgatási költségvetésnek? A városfejlesztés és a polgárok javának elő­mozdítása. E célból hivatalnoki karra van szüksége, de csak szükséges számban s csak olyanokra, akik kellő előképzettséggel ren­delkeznek. A sok és rossz tisztviselő a mun­ka menetét akadályozza. Szabály kell legyen, hogy a személyzeti kiadás nem lehet több a költségvetési kiadás negyedénél. EPOCA: A világháború után nagyon ügyel­tünk arra, hogy ne terjedjen a bolsevizmus. Bolsevista az, aki nem törődik felettesének parancsával, ha azonban zűrzavart idéz elő, rosszabb a kommunistánál. A lasi-i állami líceumban egy tanár tölti be az iskolaszék elnöki tisztét s igy igazgatója felelt áll. Az alantas került tehát az igazgató fölé. Elkép­zelhetjük, mily áldatlan helyzet keletkezik ebből. Az igazgató még a szolgáknak sem parancsolhat. Az alantas személyzet nem tudja, kinek szavára hallgasson. Az elnök­tanár kezeli az alapokat, igy bőséges alkal­ma van arra, hogy kollégáit az igazgató ellen összefogásra biztassa, iskolai alapokból fi­zette a tanárokat, amikor másutt fizetéseket nem kaptak. Midőn az igazgató hosszú szol­gálati idejének évfordulóját meg akarta ülni, az elnök-tanár vétót mondott. Nem adott pénzt kiadmányokra s azt sem engedte meg, hogy szőnyegeket tegyenek a Iépesőfeljárat- ra, midőn az igazgató ezt igy akarta. A köz­oktatásügyi miniszter az összes elnök-taná­rokat el kell mozdítsa. ? CURENTUL: A kormány állandó gazda­sági tanácsának ülésén ismét az aranyter­melés fokozásának ügye került sorra. A jegybanknak, pénzügyi és iparügyi minisz­tereknek különvéleményük van s végül a termelők is joggal követelhetik, hogy na­gyobb beváltási árat fizessenek számukra. A jövő dolga, hogyan fogják összeegyeztetni az érdekeket. Bármi történik, a mócok ügye nem fog elintézést nyerni. A beváltási árat emelték és emelni fogják, mert a robbanó­anyagok ára is emelkedik. A Făgăras-i rob­banóanyaggyár termékeinek árát kell min­denekelőtt leszállítani. Titokzatos érdek ve­szi körül ezt a monopoljogot. A tőkének joga van hasznot követelni, hem zárhatja ki még­sem a versenyt, a dinamitmonopolt tehát sürgősen meg kell szüntetni. ORDINEA: Hivatalos jelentés szerint kö­zepes termésre lehet számítani. Kivételek csupán Basarabia-ban és Moldova-ban lesz­nek, hol a szárazság az idén tovább folyta­tódik. Nem lehet még biztosan következtet­ni, miután abnormális az időjárás. A mező- gazdaság súlyos válságba került s nem lehet pillanatnyi rendszabályokkal kimenteni Az ország egész gazdasági élete függ a megol­dástól. miután a parasztság leszegényedése, a többi osztályok szenvedését is előidézi. A román mezőgazdaságot és a parasztságot egynek tekintik. Az egész ország támogatá­sára számíthat az, ki a javulást elő fogja készíteni. ROMANIA NOUA: Nem akarjuk Slelian Popescut, az antirevizionista liga elnökét megbántani. Nacionalista szempontból kor­rekt álláspontra helyezkedett az Universul s jó eredmény várható, ha munkáját tovább folytatja. Az Universul a határok védelmét szolgálta s a francia, a kisantant és a többi szövetséget ápolja. Helyeseltük az antirevi­zionista liga megalakulását is, bár megszer­Ez az, ami Önnek kell! Május havában jelenik meg 2400 hasábon, 1200 olda­lon, 35.000 címszót tartal­mazva, 2000 szövegképpel a 32 drb. fénylemez papíron nyomott melléklettel és 20 egészoidalas színes térkép­pel, rendkívül erős kötés­ben. Előjegyzési ára iun. 5-ig 43} lej lesz, későbo csak 600 lejes bolti áron kapható. Előjegyzések az „Eiienzék“ hör.yvosztá- lyáhan Ciuj, történnek. Részletes leírást tartalma­zó, tíbbszinnyomásu pros­pektust díjtalanul küldünk Ez. az, ami Önnek régen hiányzott Ez az, ami Önnek régen hiányzott! verése körül számos hibát követeti el or­szágrészünkben Stelinn iPopescu. Az. utóbbi időben oly események történtek, melyekkel n liga is kel! foglalkozzon Már Anglia hiva­talosan nem változtatott álláspontján, mégis megtűrte a revíziós mozgalmat, melyet a magyar fővárosban tett magas látogatás is bátorított. Franciaországban a jobboldal el­szigetelő politikát követ, a baloldal azonban szerencsére a tradicionális politikát foly­tatja. Néni fogunk csodálkozni, ha feltételek­kel állnak elő. Itália elhagyott, Mussolini Ohnyomozó Ci MER LA, június hó. Gherla a Szamos jobb 1 partján déli-északi irányban épült kis város. Beosztása a tervezö-épitö kiválóságának ér­deme. Négy majdnem nyílegyenes utcájával, százados ,,Alé‘‘-jiátval, najKsütéses szabályos főterével, ennek déli oldalán a monumentális örmény katedrálissaf. A város területének déli és északi oldalán várak épültek. Az észa­ki oldalon Utjesenovics Frater Györgynek, amyja után Martinuzzinak, közismerten György, bíboros, pálosrendi barátnak s II. Rákóczi György fejedelemnek vára. Ezek teljes épségükben a később hires legy- háznak voltak a befogadói; most kiskorú bű­nözök javítóintézete székel bennük. A város­tól déli területen épült a „Congri“ nevezetű állandó latin táborhely, mely teljes szánni lovashadosztálynak volt a vára. A diákoktól elhódított földön, kétségtelenül Trajánus Marcus Ulpius római császár korában épült ez a „castra“, oly dimenziókban s hatalmas alapzatokon, melyek talán örökös hirdetői lehetlek volna Róma dicsőségének és világ­uralmainak. Ennek ma nyomát sem látni. A Martinuzzi által emeli várat Wjwárnak (Új­várnak) nevezték; innen nyerte a város ko­rábbi hivatalos nevét. .4 mult A latin táborhely köveiből épült úgy Mar- I timizzi vára, mint Gberla-város. A városépí­tés 1700-bain veszi kezdetét. Gherla kitűnő fekvésével, jól épített útjaival, élénk forgal­mi helye lett a kereskedelemnek, iparnak. Céh rendszerben működöt! a sziies és csiz­madia ipartársulata. Legrégibb társulat volt az „Egyesült kordoványos. timár. mészáros, hentes, szappanos, talpárus ipartársulat“. Ezek valaha, mint igen erős szervezetek fej­tettek ki az országrész területén tevékenysé­get. A város etérte a legtöbbet: me­gye törvény székhelye lett. 1716-ban a leg­nagyobb görög katolikus püspökségnek lett központja. Báró Pataki János voll az egyház­megye első püspöke. A cluj—bucovina! or­szágút a városon vonult át, a Szamosvölgyi Vasút Részrvénytársaság vasútvonala is ilt vezetett el. Ma ez állami tulajdon. A sik területen épült város főgimnázium­mal, teológiával, fiú és leány taniióképző in­tézetekkel, polgári leányiskolával, szorgal­mas polgárainak vagyonosodása egykor a ha­ladás oly jeTeit mutatta, melyet más város talán viszonylagosan sem ért el. Intézmé­nyeivel — akár egy nagy város — a közmű­velődés fókusza lett: polgárainak áldozat- készsége folytán: messzevidéken ismert po­litikai község, mely naggyá fejlődhetett vol­na, ha ... E kis város életébe is befolyt a politika, önérzetes, vagyonilag független köz- polgáraiival ellenzékies'kedett a 67-es idők után a becirkerek korának letüntetésével is. A pár kilométerre elfekvő Dej-zsel szem­ben háttérbe is szorult. Dej valamennyire dzsentri város is volt. Gherla tőkeerős vi­szony! rugósán az ország egyik forgalmas ke­reskedelmi városa. A haladásban stagnáló Dej-t tehát hivatalosan kellett fejleszteni. Belsőd megyéket egyesí­tették, Gherla megszűnt megyei s törvény- széki központ lenni. Bánffy Dezső központo­sító politikájának jelentős részétől foszlottá meg. Hányát! ásának kezdő ideje ez, Gherlát súlyosain érintő korszaknak; nyitánya. A jelen: A közjogi változás után a gherlai járást te­rületileg megszüntették. Egyszerűen lekap­csolták a dohocai völgyet, Dobaca, Dirja Puglisa, Luna de Jós, Gubles népes falvakkal a községek polgárainak emlékirata és tillako­zása ellenére. Lac, Féldioara, Capor községe­ket a Mezőség száját o járásbíróság területé­ről Cluj-megyéhez csatolják. Tisztán politikai érdekből egy választás epilógusaként a gher­lai járásbírósághoz tartozó falvakból tizen­hatot más járásbíróság hatásköre alá oszta­nak be. A legújabb időkben az állam s Róma között létrejött a Concordátum szerződés, ez pedig megpecsételte Gherla jövendő sorsát. A gherlai görög katolikus püspökség szék­helye Cluj lett s idetávozott a teológia, a püspöki székhelyhez tartozó népes letkészi testület az egyházmegye főpapsága. Az ©mű- tett intézkedések határkövei egy kis, érdemes város pusztulásának s Gherla kétségtelenül a hanyatlás oly korszakához ért, melyet meg- í akadályozná államérdek. num akarja fogadni kancellárunkat. Orosz­ország ellen nálunk ellenséges propagandát folytatnak Lengyelország képviselőjének tá­mogatásával. Németországgal nines baráti kapcsolatunk. Melyik nagyhatalommal va­gyunk tehát abszolút barátsági viszonyban? A kisantant is ingadozik, közben ellensé­geink nem alusznak. Vaida a — trianoni békeszerződés aláírója — Hitlert élteti és az Universul teljes terjedelmében hozza a nyi­latkozatokat. Az antirevizionista liga kell rendet teremtsen ebben a zavarban. irás epy haldokló kisvárosról! Segélykiállás Gherla lakossága 1892-ben 5792 lőlekszám volt. Ma Ls csak annyi. Dej lakossága ugyan­akkor 7728 lélekszámú volt. Mn tizennyolc- ezer. Aggasztó adatai ezek Gherla hanyatlá­sának. A városok élete is véges, de ne feled­jük. hogy a város élele visszatükrözi az ál­lam életének egy részét. A város fejlődésével « a megyék decentralizálásával a közélet evo­lúciója nyer lendületet s az ezt alátámasztó haladás s közművelődés támogatást. Gherla olyan adottságok között tengeti éleiét, ame­lyek fölött a belügyek miniszterének tovább napirendre térni mem szabadna. Ghor’/i pusztulásával a haladó élet keretének egyik küllője eshetik ki a rohanó időben. Ezt meg­akadályozni lehetőség adóMik: állítsák vissza régi határai közötl Doboca vármegyét, vagy létesítsen e városban az államhatalom olyan intézményeket, melyek a lakosság számának emelése mellett, fokozzék a város forgalmát. Bizonyos ösztönösségek hálára s szeretetre köteleznek a derék szülő, a jó tanító iránt. Ez ösztönösségek hálára köteleznek a város iránt is. melynek szülöttei vagyunk, vagy amely városban sok éven át iskoláinkat vé­geztük. Az emberi élet törvényszerűsége ez. A gherlai főgimnázium egykori növendékei s a város szülöttei közül többen ma nagy sze­repkört belöltő közéleti férfiak; tagjai a tör­vényhozásnak, képviselők, szenátorok, söl a kormányzásban is résztvevő, nagy súlyú té­nyezők, akik neon feledhetik el, hogy Gherla erkölcseivel, derék népével, csendes, de egy­kor jól berendezett társadalmi életével, kul­túrájával, hogy úgy írjuk „saját levegőjével"“ nemcsak a múltúnkat befolyásolta, de jö­vünk kialakulásának is egyik tényezője volt. A legnagyobb görög katolikus egyházmegyé­nek több, mint kétszázados története, mely alatt Gherla-ban székelt, is indokolja, hogy emlékezetbe idéz-ziik e nagy mult hagyomá­nyait. melyek a vallási türelmességnek. a za­vartalan egyházi kormányzatnak dicsérendő példázatai. Ezért is hívjuk azokat, akik leg­többet segíthetnek: a haldokló város beteg­ágyához e cikk által, hogy kezdeményezzék Gherla ujjáépitésének jövendő munkáját. Dr. Papp (Bogdán) Adeodat. A Butorkészitő Iparosok Szövetségének ju­bileumi közgyűlése. Negyed századdal ezelőtt alakult meg városunkban a Butorkésztiő Iparosok Termelő Szövetkezete. Ez alatt a 25 év alatt sok nehézségekkel küzdött meg, de sok dicsőséget is hozott városunk butor­készitő iparára, amelynek hire az ország határán túl is elterjedt. A negyedszázados évforduló alkalmával ünnepi közgyűlést tar­tott az Tpartestület helyiségében vasárnap délelőtt a szövetkezet. Klein Samu, a szövet­kezet érdemes elnöke nyitotta meg az ün­nepi közgyűlést. Szépen felépített ünnepi beszédében a negyedszázados mult viszon­tagságait és eredményeit ismertette és kö­szönetét mondott az alapitó tagoknak és a jelenlévő vezetőségnek. Utána Bajkai Sándor ügyvezető igazgató számolt be a negyedszá­zad munkájáról, megalakulásáról, fejlődésé­ről és jelenlegi helyzetéről. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt első ügy­vezető elnöknek. Jakab Lajosnak érdemei­ről. E beszámoló után Kohányi Kató P. Jánossi Béla alkalmi versét szavalta el nagy hatással, majd a szövetkezeti központ kikül­döttje a központ üdvözletét tolmácsolta. Me­leg szavakkal emlékezett meg a közgyűlé­sen jelenlévő Klein Samu, Bajkai Sándor és Hajdú Béla alapitótagok érdemeiről. Wein- bach Bertalan szövetkezeti tag a szövetkezet eredményét sorolta fel s megállapította, hogy a siker annak köszönhető, hogy a vezetés jó kezekben volt és van. Mere Sándor, az Oradea-i butorszövetkezet elnöke volt a kö­vetkező felszólaló, aki a testvérszövetkezet üdvözletét tolmácsolta. Kaiser Gyula szövet­kezeti tag az ifjúság szerepét ismertette, Bal- lauer Antal az összetartásban lévő erőre hívta fel a tagok figyelmét és köszönetét fejezte ki Klein Samu elnöknek és Bajkai Sándor igazgatónak. Az ünnepi közgyűlés Klein Sa­mu záróbeszédével ért véget és utána az Aggmenház kerthelyiségében ünnepi ebéd volt, ahol számos felköszöntő hangzott el Klein elnöknek, az iparos társadalom kima­gasló egyéniségének és az alapi tó tagoknak tiszteletére. Az anyanyelv joga és az időközi bizottságok élettartama az uj köz- igazgatási törvényben Az uj közigazgatási törvény az egész köz­igazgatási és pénzügyi rendszert uj alapokra fekteti Ezúttal csupán két kérdéssel óhaj tok foglalkozni, melyek a magyar kisebbsé­get különösen érdeklik. Az egyik az: vájjon miként oldotta meg a törvény az anyanyelv használatához való jogot? A másik pedig: szakit-e a törvény az időközi bizottságok­nak nem a nép bizalmában gyökerező s a közéletre kártékonyán ható rendszerével? Az első kérdésre a válasz nem teljesen megnyugtató, bár kétségtelen, hogy éppen a magyar képviselők erőfeszítései annyi ered­ményt mégis elértek, hogy a kormányzó párt az eredeti törvényjavaslat visszavonásával és uj javaslat előterjesztésével bizonyos en­gedményeket tett. Az eredeti javaslat szerint a helyzet telje­sen vigasztalannak látszott az anyanyelv használata szempontjából és községi vagy megyei tanácsos választhatósága szempont­jából is. Eszerint csupán az lett volna vá­lasztható, aki 25. életévét betöltötte és ro­mánul írni, olvasni tud s a megválasztott tanácsos a javaslat elgondolása szerint úgy a községi, mint a városi, törvényhatósági és megyei gyűléseken csupán román nyelven szólalhatott volna fel Ezzel a kisebbségek nyelvhasználatát az egész vonalon eltiltó rendelkezéssel szemben a kihirdetett törvény némi engedményeket tesz. A törvény szerint ugyanis már az ösz- szes tanácsokban — tehát úgy a faluk­ban, mint a városokban és megyékben csak általában az írni, olvasni tudás és nem a román nyelven való írni, olvasni tudás a feltétele a választhatóságnak. A nyelvhasználatot illetően már nem ilyea liberális a törvény, de ezen a téren is tett némi engedményt. Falusi községekben joguk van anyanyelvükön is felszólalni a tanács tagjainak, abban az esetben, ha nem bírják az állam nyelvét. Városi és megyei tanácsok­nál azonban nemcsak meg van tiltva a ki­sebbségi nyelven való felszólalás, de a tör­vény 167. §-ának f) pontja értelmében ez egyenesen a tanács feloszlatását vonja maga után. Ezeknek a szabályoknak figyelembe véte­lével kétségtelen, hogy a városi és megyei tanácsokba a megyéknél és városoknál a kisebbségiek túlnyomó részben románul tu­dókat fognak választani, hiszen első sorban saját érdekük, hogy olyan képviselőik le­gyenek a tanácsokban, akik képesek részt- venni a vitákban. Meg kell jegyeznünk, hogy a törvény nem tiltja az állam nyelvét nem bírók megválasztását s igy lehetővé válik egy-két, az állam nyelvét nem biró, de köz­életi érdemei folytán nélkülözhetetlennek tartott kisebbségi tanácstag beválasztása is. Ezeknek azonban a gyűléseken hallgatniok kell. mert különben a tanácsot a feloszlatás veszélyének teszik ki. A tanácsok ilyen el­vek szerint fognak a gyakorlatban megala­kulni. A másik kérdés: vájjon mikor számítha­tunk a fenti elvek gyakorlati alkalmazására és arra, hogy az időközi bizottságoknak a közigazgatást nem a polgárság bizalma alap­ján vezető tagjai a törvény rendelkezései szerint elhagyják helyeiket, átadva azokat a törvény alapján megválasztott tanácsosok­nak. A törvény 137. §-ának helyes értelmezése szerint kétségtelen, hogy a községi válasz­tásoknak a törvény életbeléptétől számitott négy hónapon belül, tehát folj-ó év július hó 27. napjáig meg kell történniük. A fel­hívott paragrafus, amikor a választott taná­csoknak a feloszlatása folytán átmeneti idő­re időközi bizottságok létesítésére ad módot, ezeknek a bizottságoknak maximális időtar­tamát négy hónapban szabja meg. Nem egy időközi bizottság időtartamáról beszél a tör­vény, hanem általában a törvény szelleme szerint csak átmeneti jellegűnek tekintett egész időközi bizottságnak, mint intézmény­nek működési lehetőségét korlátozza erre az időtartamra. Ha tehát a liberális kor­mány valóban meg akarja valósítani az álta­la oly nagyfontosságunak tartott alapelve­ket, akkor az időközi bizottságokat menesz- tenie kell és ki kell írnia a választásokat Ha valamelyik helyi hatóság alólról felfele gyakorolt nyomással akarná eltéríteni a kormányt ettől, akkor sem engedhetnek a nyomásnak. Különben az a meggyőződés ala­kulna ki, hogy a kormány maga szegi meg az általa hozott-Törvény egyik fontos alap­elvét. A kisebbségiek figyelmesen várják a fej­leményeket ás a kormány állásfoglalását, ami már nem késhetik sokáig. Dr. Kiss Endre. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON kaphat» az Ellenzék könyvosztályában, Cínj, Piala Unirii. Fehér szalvéta 50 darab 9 lej, mintái szalvéta 25 darab 9 lej. Cukrászdáknak, ét­termeknek negyedes fehér szalvéta 1000 drb *0 lej.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents