Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-06 / 129. szám
A TJLLENZfl K 19 3 6 / ii n I a H ft. mmmmmmmaammm. Az elektromos ember titka Gyógyítás kézrátevéssel l'l («S. jumus hó. I?écslx*n rövid idő óta ,Kr'.v egészen uj ioglalkozási ag alakult ki: a tut terek" rendje. A „Wtter“ neun orvos, eset- :i'ín osak állástalan bor bél ylegény, vagy leépi- k’tt bankhivatalnok, aki azonban csalhatatlan bizonyossággal ké|>es bizonyos betegségeket egyszerű kézrútevesscl meggyógyítani. Szagra megy már azoknak a pácienseknek « szama, akik azt állítják, hogy életüket a tat- toreknek köszönhetik. A betegek azt beszélik, hogy a tnttei kezéből villamos sugarak áradnak a testükbe, amelyek olyan kellemes érzetekkel töltik el okot, hogy fájdalmak, görcsök, szúrások, azonnal megoldódnak tőlük. A tudomány ma még tanácstalanul áll ezelőtt «■ fenomvn előtt. Az elektrothera peirtika nagy fejlődése megtanította az embereket arra, hogy a v il 1 a in osság gyógyít, de — hogyan kerül az elek rom osság az emberi testbe? A tattereket vizsgálatoknak vetették «Iá és ezek a vizsgálatok igen meglepő eredményekkel jártak. Kiderült, hogy amint egy ilyen tatter közelébe elekromos készülékeket helyeztek, azok áramki lengéseket mutattak. Ma u>ár tudjuk, hogy minden ember egy elektromos énunmüvet reprezentál, de természetesen az áramerősség individuálisan nagyon változó. Nem egyszer vehetjük észre saját magunkon is. hogy fésülködvsnél v illamos szikrák pattannak ki a fejünkből. A legbám-u 1 atosabb eredményekkel azok a kísérletek jártak, amelyeket egy Panajotis Culumvachis nevűi 27 éves görög egyetemi hallgatóval végeztek. Pamajotis Culumvachis szorgalmas és jó tanuló és semmiféle irányban nem árul el testi vagy lelki abnormitá- sokat. Mégis, orvosok éc fizikusok serege foglalkozik esetével. „Csoda“ Culumvachis egy szép oapon észrevette, hogy amint egy gyönge villanykörtét érint, a körte azonnal meggyullad. Elég volt, hogy a lámpát kezei között dörzsölje, a: máris világítani kezdett. A legszigorúbb feltételek között vizsgálták most már az ifjú görögöt, aki felöltözve és ruha nélkül egyformán véghez tudta vinni a „csodát“. Ebben az esetben nem volt szükség, hogy elektromos áremerejének méréséhez különösen érzékeny villamoskészüléke- ket szerezzenek be, a mutatók olyan hirtelenséggel és olyan impulziven csaptak ki a közelében, mintha hatalmas áramforrást kapcsoltak volna közbe. Újabb eset Hogy ez a jelenség nem „véletlen“, bizonyltja az a körülmény, hogy csaknem ugyanakkor egy másik, teljesen hasonló fenoménre lett figyelmes a világ. Ez a fenomén egy M. G. Retgen nevű kémikus volt, aki Franciaországban, Boulogne sur Merben egy kerámiagyár élén áll. Retgen egy este laboratóriumában kicsavart egy viilanvlámpát és meglepetve vette észre, hogy a villanylámpa a kezében változatlan erősséggel ég tovább. A fény, amely a villanykörtéből kiárad, nem világos-zöld, sem világoskék, sem fehér, mint a körték fénye általában lenni szokott, hanem erősen emlékeztet arra a fényre, amely a Röntgencsövekből szokott kiáradni. Fotográflemezekkel is végeztek kísérleteket és sikerült is egy fekete lapon keresztül árny- felvételeket készíteni róla. A Retgen-féle kísérlethez egy 25 wattos, 40 gyertyafényü lámpát használtak. A megfe'elő kontroll után Retgent e fizikusokból és orvosokból álló szakbizottság egy üveglapra állitja és a kezébe adják a villanykörtét, amelyet az ellenőrző személyek egyike a helyszínen vesz ki egy magával hozott kazettáim!'. A kísérlet 'folyamán két- három különböző lámpát kap kézhez, amelgek mind kigyulladta!c az érintésétől és igy kétségtelenül beigazolást nyer, hogy a jelenség nem ügyes Irükk. Eltekintve attól, hogy mi érdeke lehet .egy francia kémikusnak / emberiséget egy gyönge fényben úszó izzólámpával blöffölni. Elektromos töltés Angliában is fei-felbukkant néha egy-egy ilyen elektromos ember. A legnevezetesebb ezek között egy Frederick Stone nevű férfi D-evenportban. A devenporti kórház ma már rendszeresen alkalmazta Stoneí, aki ráteszi kezét a szenvedő betegekre és neuritis, fogfájás, fejfájás és reumatikus rohamok szinte pillanatok alatt múlnak el tőle. Amerikában újabb időben egy 14 éves fiúban fedeztek fel hasonló képességeket, aki jelenleg Philadelphiában áll orvosi megfigyelés alatt. Erre a gyermekre úgy lettek figyelmesek, hogy gyakran panaszkodott arról, hogy megy az utcán vagy ül a szobájában és egyszerre csak cs a láihaíatlan pofon egy hit hatatlan kéztől hatalmas pofonokat kap Mintha a semmiből, a levegőből jönnének a/ üt esek, amelyekkel szemlxMi teljesen véd- lelcn Az eset sokáig rejtélyesnek tűni, umig aztán meg neui állapították, hogy a fiiilxrn rendkívüli elektromos töltés min felhalmozva. Ezek a legkülönbözőbb helyeken végzett vizsgálatok uj teória felállítására vezettek. Az elmélet, amely egy régebbi angol kutató kísérleteiből indul ki és amelyet két fiatal angol orvos dolgozott ki. azt állitja, hogy minden embert egy elektromos aura vesz körül. Ez az aura két rétegből áll, egy külsőből és egy belsőből és állandóan az ember körül úszkál, mintha valami felhőben járnánk. Nem lehetetlen, hogy a „villamos szem“ részére ez az aura egy szép napon Irfthttíóvá fog válni, hiszen az elektromos szem az ultraviolett sugarakat is érzékeli, amelyek a közönséges látásban láthatalanok maradnak. A belső aura ezek szerint o kutatások szerint mintegy 72 centiméter vastag, ; mig a külső mindössze 3-—4 centiméter. A ! hőmérséklet az aurát nem változtatja meg, tehát az nem vezethető vissza az eml>eri test- ! bői kiáradó nedvességre. A belső aura állítólag a mágnest gyöngén vonzza. A mágnestű kilengése azonban nem olyan méretű, hogy egy közvetlen mágneses PÖSTYÉN, junius hó. Pünkösdkor nemcsak különvonatok szállították a világ minden részéből Pöstvénbe azokat, akik jelen akartak lenni a nemzetközi színházi kiállítás ünnepélyes megnyitásán, hanem a pöstvéni repülőtér is megtelt karcsú és testesebb ae- roplánokkal. Európának alig van országa, amelyik a maga művészi és irodalmi életinek reprezentánsát ne küldte volna el ehhez a kétségtelenül jelentékeny eseményhez. A kiállítás helyiségei elölt pódiumot állítottak fel, a hatóságok képviselői és a kiádi- iás elnöksége mikrofon elölt innen üdvözölték a megjelenteket és Détsey Ernő tanár, a Neues Wiener Tageblatt főszerkesztője, a magyar származású világhírű zenekritikus itt tartotta meg ünnepi beszédét, amely volto- képen még a kiállítás megnyitása előtt végigvezette a sokezerfőnyi közönséget a vitrinek és pavlllonok tömkelegében. — Ez a kiállítás — mondotta Détsey tanár — voltaképen egy népszövetség, hiszen a világ minden népének szinmüvészete, irodalma és muzsikája képviselve van. Beethoven mellett ott látjuk Liszt Ferenc, Smetana, Mozart, Haydn, Hubay Jenő, Kodály Zoltán, Berlioz, Johan Strauss, Lehár Ferenc, Kálmán Imre reliquiáit, fényképeket, kéziratokat. kottákat, plakátokat, 'íe%releket és elmondhatjuk, hogy ez a népszövetség eredményesebb, mint az, amelyiknek Genfiben van a székhelye . . . ízléses elrendezésben köszöntik itt a nézőt a kiállított tárgyak. A több Ívre terjedő katalógus kereken ötven csoportba sorolja fel az ezernél több emléktárgyakat, amelyik a pöstvéni nemzetközi kiállításon otthont talált. Unikumoknak egész seregét bámulhatják meg laikusok és szakértők egyaránt, tucatszámra találunk itt a muzsika, a színjátszás és az irodalom halhatatlanjaitól! olyan leveleket, amelyeket a müvésztörténelem sem ismer és amelyek innen vonulnak majd be tudományos könyvbe. Détsey professzor is, aki egész sereg zenei kiválóság életrajzát irta meg, csodálattal konstatálta, hogy Liszt Ferencnek egy eddig senki által nem ismert levelén kívül talált a kiállításon olyan Offenbach-fo- tograíiát, amely nemcsak ismeretlen, hanem érdekes és karakterisztikus is. Misz trencséni apátplébános rendelkezésére bocsájtotta azt az Ismeretlen csoportképet, amely Liszt Ferencet pesti barátainak körében ábrázolja, látjuk itt Jókai Aranyemberének német előadásait hirdető plakátjait, Szigligeti Szökött katonája német fordításának kéziratát a német verzió kottájával együtt, az egyik vitrin magában rejti azt a megsárgult legyezőt — Napoleon idejének egyik piktora bűbájos biedermeyer miniatűrökkel díszítette a karcsú legyezőt —, amelyet Ferenc, reichstadti herceg ajándékozott Napóleon és Mária Lujza szerencsétlen életű és korán elhunyt fiának. Beethoventől Lehár Ferencig — ez lenne legtalálóbb cime a pöslyéni nemzetközi szinhatásró! beszélhetnénk. De — ami « legér dekesebb — az aura teljesen eltűnik az em bori test körül, ha a testet elektromos áram járja át. Mihelyt azonban az áram megszűnik, az aura ismét vissza lér, még pedig nagy mérték ben megerősödve. Azt mondják a kutatók, hogy ha az ember meghal, az aura teljesen és végh-g eltűnik A holttestek körül aura már nincsen. Állítólag arról lehel legbiztosabban következtetni a beállott halálra, hogy az aura jelenlétét nem lehet többé kimutatni. Amil tehát a „lélek kilelielésénck“ nevezünk, az ezek szerint nem lenne más, mint az aura távozása Ha majd ezt az aurát sikerülni fog láthatóvá tenni, látni fogjuk majd a lélek eltávozását a testből. Különös, hogy az aura az ember életében is idünkint eltávozik, még pedig mély ájulások esetében, amikor az. öntudat megszűnik. Ugyanez az. eset áll fönn mély alvás esetében Is. A primitiv embereknek az az elgondolása tehát, hogy az ébredéskor ismét visszatér a testbe, talán a tudomány által igazolást fog nyerni. Mindenesetre, ha föntebbi megállapítások igazak, akkor kétségtelen, hogy öntudat, vagyis lélek és elektromos aura között a legszorosabb kapcsolatok állnak fönn. Akkor az aura-rétegek nem a test, hanem a lélek kisugárzásai, amelyek megszűnnek akkor, ha a lélek elhagyja a testet. Csupa olyan probléma, amelyek még exakt kísérletekre várnak. A világ elektromos emberei még nagy szolgálatokat tehetnek a tudománynak. A test és lélek misztikus kapcsolatai talán közelebb kerülnek általuk a megfejtéshez és nincs kizárva, hogy a lélek titokzatos mibenlétét is tisztázni fogják. A lé- I lek és a villamosság rokonsága ma már két- 1 ségtelennek látszik. 1 B. £. házi kiállításnak, mert a vitrinek és a vászonnal áthúzott falak voltaképen annak a száz esztendőnek relikviáit rejtik magukban, amely a kilencedik szimfónia komponistájának korától Lehár előretöréséig eltelt. Nagy vonásokban a Mondschein-szonáta meg a kilencedik szimfónia és a Vig özvegy a határkövei a gazdag anyagnak és a két határkő között ott látjuk azután azokat a kilométerköveket — Liszt Ferencet, Mozartot, a bécsi valcer apját: Strauss Jánost Lannerral együtt — Kálmán Imrét, meg a Lehár idejében még fiatalokat, akik a muzsika birodalmában maradandót és szépet alkottak. A n®gy cseh mu- zsikusnk, Smetanának, Dvoráknak és Fi- bichnek nemcsak relikviái, hanem magyar vonatkozásokban gazdag kapcsolatai külön vitrinben azt hirdetik, hogy a művészetben és a muzsikában sohasem volt és sohasem lesz nemzeti türelmetlenség. Felette gazdaga a kiállítás magyar anyaga, I Svédek, románok, jugoszlávok, oroszok, németek, olaszok, franciák, angolok mellett eredeti kéziratokban ott szerepelnek a magyar művészet elhunyt és élő kiválóságai. Szőke Mihály és Szakátsy István dunántúli és kassai nemzeti szinésztársaságának ezer- nyolcszázbarminchat julius ötödikén kelt plakátjától kezdve megtaláljuk itt Balló Edének Mássáryk Tamásról festett portréját, Eszterházy Ferenc gróf operájának partitúráját, Kiss József ismeretlen verseit, Prielle Kornélia és Jászai Mari leveleit, Vadnay Károly kéziratát, az élők közül Bíró Lajos, Kóbor Tamás, Kosztolányi Dezső, Körmendi Ferenc, Karinthy Frigyes, Kodály Zoltán, Ignotus, Szép Ernő, Dalnoki Viktor, Bass Árpád, Bokor Margit és sok-sok más művész, iró és muzsikus életének egy-egy olyan emlékét, amiről azt mondta ünnepi beszédében Détsey Ernő, hogy ezek mind, mind karakterisztikusak. nemcsak a művészre, de annak magánéletére, hanem a korra is, amely szülte őket és amely a nevüket szárnyra kapta. EPEKŐ-, VESEKŐ- ÉS HOLYAGKŐBETE- GEK, valamint otzo-k, akik hugysavas fok tulsza- porodásába'n és köszvényben szenvednek, a természetes ..FERENC JÓZSEF“ kereriiviz használata állta.1 álkipotuk javulását érhetik el. Az orvosi gyakorlat számos kiváló szaktekintélye hosz- fzu megfigyelés állapján megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF viz biztosan és rendkívül kellemesen ható hashajtó s ezért prostata- és vég- béibaijoknál, valamint vakbélmütétek után * ajánlják. SzőBőtörwémj teljes román szövege, magyar fordítása e.n a törvény magyarázata 20 lejen: kat>hato az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Pista Unirii. Szolobirtoko- sokat, szeszgyárosokat, borkereskedőket erdeklo törvény. Vidékiek 25 lejt küldjenek be pénzben, vagy postabélyegben. Egy egyszerű lábfürdö Eltávolítja Gyökerestül TTUKSZMIT Áztassa be raegkinzott és fájó lábait meleg vízbe, amelybe tegyen annyi Saltrates Rodellt, hogy a viz tejfehér színűvé váljon. A felszabadult oxigén eljuttatja a csillapító gyógysókat a meggyuladt szövetekbe. A tyúkszemek és börkeményedések felpuhulnak, hogy könnyen, minden fájdalom nélkül, gyökerestül kiemelheti ökc-t. így többé sohasem fognak önnek kellemetlenségeket okozni, mert örökre eltávolította őket. Olyan könnyen járhat és táncolhat, mintha sohasem fájtak volna lábai. A Saltrates Rodell minden gyórgyszertárban és drogériában kapható. Ára csekély. A sikerért kezeskedünk, ellenkező esetben visszakapja pénzét. Munkanélküliek Az utca, melyről alább lesz szó, harmonikusan illeszkedik bele Bucureşti térképébe. Strada Academiei egyszerűen hangzó nevet viselte, ma azonban már a Str. Poincaré Raymond névre hallgat és egyike azoknak a keskeny, szűk kis utcáknak., amelyek segítségére sietnek a tulhalmozott bucureştii kör- utaknak a tengerré dagadt forgalom lebonyolításában. Egyébként elég rendes, elég forgalmas kis utca. Van egy pár üzlete is, kalap- szalonja, manikürösbolíja, amelyek mind nélkülözhetetlenek egjr nagyváros zajló, örökké forrongó és mindig változatos életében. Villamos is jár rajta, azonkívül itt van Ta- nase revü-szintársulatának nyári fedett színpada, mellette pedig a bucureştii magyarok kedvenc találkozóhelye, a Bakcsy-vendéglő. A legfontosabbat majdnem elfeledtük. Itt van a belügyminisztérium egyemeletes épülete is, amit sisakos, szuronyos csendőr és vörös-karszalagos rendőr őriz a kapuban. A Calea Victorián szinte az eget ostromolja a büszke telefonpalota, a biztosítótársaságok pompázó blokkházaikban hemzseg a pénz, lejjebb egy utcával, az Elisabeta bulevárdon tobzódik tükörparkettes lokálokban a jókedv és itt, ebben a kis mellékutcában négyszáz koldusnál is szegényebb ember hajtja súlyos gondtól terheit fejét a kövezetre és várja a zsibbasztó álmot. Négyszáz ember kenyér és lakás nélkül. Fa minden nélkül, ami egy embert valójában emberré tesz. öregek, fiatalok. 15 évestől 70 évesig, képviselve van itt minden férfikor. Négyszáz ember, aki mind azzal jött fel Bucurestibe, hogy az itt folyó hatalmas építkezéseknél munkát talál. Nem igy történt. Bucureşti felvevőképessége ebből a szempontból már meggyengült. Ahol egy munkáskézre van szükség, egyszerre száz kar nyúl a csákány után és egy targonca föld kihordására tiz munkáskéz is jelentkezik. Ha leszáll az éj, a körutakon kigyul a millió fényes ivlámpa és szinte vakít a fényözön, de a Str. Poincaré árnyékát nem tudja eloszlatni. Négyszáz ember fekszik végig a kövezeten, feje alá gyűri kopott sapkáját, szalmakalapját. Reggel pedig a rádióban megszólal a bucureştii bemondó csengő hangja és közli az aznapi étrendet. Az emeleti ablakokból lehallatszik az utcára a kitömő 1. és 2. számú étrend csaloga- tóia. T V * N r-<5—) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. Ä kisebbségi és emberi jogok előharcosa. BEETHOVENTŐL LEHÁRIG Megnyílt Pöslyénben a nemzetközi színházi kiállítás
