Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-28 / 147. szám

T9&6 fit alas 2«. BZZBNZSK 3 A zsidóság helyzete a modern világban Cihhsorozai a palesziinai zavarokkal ajraielvetődölt zsidó kérdésről Utas K1LYÉNI JÓZSEF n. Földrajzi elhelyezkedés. A vifíjgi zsidóságának tekústéiyes száma már fótvaá a krsszstsusi kor előtt nem volt Pa­lesztinára kariátozva. A száműzetés, a Ga- ixxcfa váruiorutján már századokkal a keresz­tény adószámítás megkezdése ellőtt bolyong a zsidóság, aj hazát és megélhetést keresve. Már időszámításunk kezdete előtt hat ev - századdal' szét vannak szóródva és Paleszti­na meüett; Syria, Egyiptom és Mesopotamia a tóbóásdlyíiik. Amikor Kr. u. 70-ben Jeruzsá­lem elfoglűiiásavai a zsidó álltam végleg meg­szűnik, síkkor már csak egymilllió zsidó él Palesztina területén, a többi három ás fél­millió szét van szóródva a kisázsiai féltsziigje- tea, Északaíriikában ® nyúlványuk már ek­kor déri Olaszországot, az akkori római bi- rodaöom központját. Ebben a korban az ale­xandriai zsidóság lélékszámát mintegy egy­millió délekre becsülték. A keresztény időszámítás első egyezer esz­tendeje alatt a zsidóság! vándorutján való elő­nyomulása több utón halad tovább. Észak - afrika és Olaszországból bevándoroltak Spa­nyolországba, majd innen elszóródnak a mai francia és német államok területére is. A má­sik utón., pedig a kisázsiai félsziget zsidósága, a bizánci birodalom utján haladva, ellepi a Balkán-félszigetet és eléri a keleti szláv álla­mokat. De a zsidóság tömegének központja még a keresztény ezredik évben is a kisazsiai félszigeten nyugszik. Változás ebben csak a tizennegyedik év­századtól kezdve észlelhető, amikor a zsidó­ság életének irányítása & babilóniai zsidóság­tól a spanyol! zsidóság kezébe kerül át. En­nek következménye az, hogy az európai terü­letre bevándorolt zsidóság számszerűleg is erősödik és gyarapodik. Amikor 1492-ben a zsidókat kiüldözik Spanyolországból, a viliágon akkor élő zsidó­ság — mintegy másfélmillió — földrajzi megoszlása körülbelül ötven százalékos arány Európa és Kisázsia között. Ez az arány ke­vés eltéréssel megmarad egészen a tizenhete­dik század végéig. A következő században az európai területen élő zsidóság természetes szaporodásai messze felülihaladja kisazsiai zsidóság természetes gyarapodását. Ettől az időtől kezdve mondhatjuk el, hogy a zsidó­ság keleti nép helyett európai nép, Európa területén lakó néppé allakull. Az európai zsidóság súlya keletre koncen­trálódott. Az üldözések után a nyugatra elő­retolt oszlopok is visszahúzódnak s a ven­déglátó lengyel unalom alatt számbelileg ha­talmasan meggyarapodnak a bizánci és balká­ni utón jövő további vándorokkal. A tizen- nyolcadk rzázad végén élő mintegy két és félmillió zsidó sorsának alakulására hatalmas befolyással'' van. az otthont nyújtó Lengyel - ország 1795-ben történt feldarabolása a né­met; orosz és osztrák birodalmak között. Ebben a korban már csak 40 százalék él a közel kelej kisázsiai területén nagyrészben török uralom alatt a többi súlypontja a len­gyel állam' területén voilit. Ebben az időben kapja. Magyarország is az első nagyobbszámu zsidóságot melynek száma a tizennyolcadik század végén a magyar állam területén mint­egy százezerre tehető. Keleteurópában szá­muk mintegy 44 százalék; mig Nyugat- és Középeurópában még mindössze csak 16 szá­zakéhoz tesz ki. A tizenkéencedrk század első ötven esz­tendeje földrajzi elhelyezkedésükben hatal­mas változást hoz létre. A keleti zsidóság to­vábbra is vándorol nyugat falé. A kisázsiai zsidóság száma lecsökken 44-ről 12 száza­lékra. A keleteurópai zsidóság száma 44-ről felszökik 72 százalékra. Némi csökkenés lát­ható Nyugat- és Középeurópában, ahol 16 százalék helyet csak 14.5 százalék található, de már megkezdődik a vándorlás .az uj és mindent ígérő világ, Amerika; felé; ahol a világ zsidóságának akkor még csak 1.5 szá­zaléka található. A következő negyedszázad alatt a gyara­podás és alakulás ugyanilyen mértékben ta­pasztalható és ószle'hető. Az ázsiai zsidóság gyarapítja a k-dleteurópait, de az Amerika felé vándorló zsidóság kissé csökkenti közép- és. nyugateurópai államai zsidóságának szá­mát Hataiknas változás a század utolsó negye­dében következett be, mely 50 éven Keresztül fokozatosan tart, s amely a bevándorlást tiltó törvény szigorú rendelkezéseinek majdnem minden országban a legutolsó tíz éviben történt keresztülvezet éséig teljes ere­jével tartott s részben tart mai is. A világ zsídóságának súlypontja a keleti, lengyel zsidóságból áthelyeződött nyugatra, előbb a german, később az angolszász zsidó­ság kezeibe. Ezzel természetesen együtt járt a zsidóság számbeli elhelyezkedésének eddig nem 'tapasztalt alakulása és változása is. — Mintegy négymillió zsidó hagyta el a len­gyel-zsidóság területét és vándorok nyu­gatra, elözönölve a közép, és nyugateuró­pai államokat, az Északamerikai Egyes/üllt- Államokat, az angol domíniumokat: Kana­dát, Délafrikát, megkezdi a déliamerikai kontinens államaiban való eibelyezekedést: Argentárnia és Brazilia s végül! mintegy 150 ezer uj letepüő otthont talál Palesztiná­ban is. A „GWiuth “-nak azonban még mindig nincsen vége. A vándorlás, az örök szám­űzetés országutján továbbra' is tart. Palesz­tina felvevőképessége egyelőre nagyon ki. csíny s addig, ómig a kérdés, a zsidóság vi­lágproblémája megadást nyer, a Galuth út­ja tovább tart. Az elvesztett ősi otthont az eknodemi- zálódott, eleurópaizálódott zsidóság soha­sem' fogja visszanyerni. Ennek sorsa, zsidó tudós megálilapitása szerint elkerülhetetlenül az asszimilálódási utján való megsemmisülés. Az uj honfoglalás csak 0 hittel teljesek, az ősi röghöz és hithez lélekben hűségeseknek marado'ttakak osztályrésze lehet. A világ mai zsidóságának földrajzi elhelyezkedése. A zsidóság lélékszámát mintegy tizenhat- millióra téve, a földrész öt kontinense erő­sen aránytalanul részesül a zsidó lakosság számából!1. Számuk az európai 'kontinensen, közel jár a 'tízmillióhoz. Amerikában — észak, közép és dél — számuk mintegy ötmillió. Ázsiá­ban meghaladják a félmilliót, mig Afrikában csak megközelítik. Elenyészően csekély a számuk az ötödik földrészen, Ausztráliá­ban, ahol mindössze 33.000 lelket találunk. Az európai földrészen élő zsidóság az összzsidósiág mintegy hatvan százalékát al­kotja, belőlük kisebb-nagyobb mértékben jut minden európai államra. Lengyelország zsidóinak száma hárommii- lión feliül1 van s az ország területén számuk . mintegy két és háromnegyedmilli ó. Legna­gyobb számban Ukrainában és Fehérorosz- országban tall álhatók, az előbbi helyen a la­kosság 5.4, az utóbbiban 8.2 százalékát al­kotják. A szovjet és a lengyel birodalom magában foglalja a régi keleti zsidóság hely- benmarad’t hatalmas tömegeit, melyek ma is ■az európai zsidóságnak mintegy 60 százalé­kát alkotják. Félmillió és 'annál nagyobb számú zsidó él három európai országban. Románia ve­zet, kilencszázezren felülálió zsidó tömeggel, közel 5 százalék az ország lakosságával való viszonylatában. Németország a második ahol az 1925. évi népszámlálás 564.379 zsi­dót mutatott ki, azonban a német biroda­lom 1 alkoss ágának csak 0.9 százalékát alkot­ták. D;r. Rippon megállapításai szerint 1933. év első tíz hónapjában mintegy 50.000 zsidó hagyta el ® német földet. Kétségtelen, hogy ez a szám azóta' gyarapodott. Ellem ben gyarapodott a németországi zsidóság a Saar terület visszakapcsolásával mintegy 5000 zsidóval. Nézetünk szerint a harmadik bi­rodalom létrejötte óta a németországi zsidó­ság száma föltétlenül lecsökkent a félmillió ■alá, bár lehetséges, hogy egy újabb népszám - lás esetén iaz árja paragrafus szigorú kerasz- tülvezetése következtében sokan újra kény­telenek lesznek magukat zsidóként bejelen­teni, akik vallási hovátartozandóságuk alap­ján, nemzetiségükként a németet jelölték meg. A magyar Blam területén lakó zsidóság lélékszámát, dr. Rippon az 1933. év végén kereken 500.000 lélekre becsüli, akik az or­szág összlakosságának 1920-ban mintegy 5.9 százalékát, ma is megközelítően j százalékát alkotják. A magyar zsidóság majdnem fele- részében Budapesten lakik. Százezres tömegekben foglalt helyet a zsi­dóság az alábbii hét európai államban: Csehország 360.000, Anglia 330.000, Ausz­tria 230.000, Franciaország 200.000, Litvá­nia — a Memel terület nélküli — 160.000, Hollandia 120.000 és Lettországi 95.000. — SzázalákszerintL megoszlások a (legnagyobb Litvániában 7.6, Lettország 4.9, Ausztria 3.5, Csehszlovákia 2.4, Hollandiai 1.7, mig Angliában csak 0.7 és Franciaországban csak 0.5 százalékos kisebbségiét alkotnak. A többi európai ország zsidóságának szá­ma lényegtelen s a legtöbb hellyen nem érik el a lakosság egy százalékát. Ámde egy ne­hány kisebb országban, illetve területen, melyek kereskedelllmilleg fontos gócpontot alkotnak, számuk viszonylagosan magas. így az európai Törökországban a lakosság, 5.4, Danzig szabadállamban 2.4, Memelben 2.1, Gibraltárban 4.7 és Rhodos szigetén pedig 75 százalékát alkotják. Az Északamerikai Egyesült-Államok ve­zetnek az amerikai kontinensen, ahol az amerikai ötmilliós zsidóság legtekintélyesebb tömege, mintegy négy és félmillió lakik. — Argentiniában mintegy negyedmiOlHó, Kana­dában már csak 170.000 zsidó él. Brazíliá­iban 45.000 Mexikóban és Uruguaybon 12— 12.000 a zsidók száma; az összes többi amerikai államban mindenütt alatta marad a tízezernek. A délomerikai államok felé valló terjeszkedés folyamatban van s ezen a téren különösen a viszonyok javulása ese­tén niagyobbarányu gyarapodás várható. Ázsia valamikor magába foglalta az ak­kori világi zsidóságának több mint kilenc­ven százalékát. Ma Ázsiában dr. Rippon számitásia szerint csak 618.000 zsidó él. A számítás 1933-ra vonatkozik, amikor a zsi­dók számai Palesztinában még csak 200.000 volt, de ma 'már egészen közel jár, ha felül nem 'haladta, qi negyedmillióhoz. Az ázsiai' szovjetbirodalom! területén 120.000, Irak ál­lam területén 100.000 zsidó el. Az ellőázsiai félsziget többi részén, Törökországban 30.000, Yemen arab államban ugyanannyi, Syriá'ban valamivel kevesebb zsidó él. Per­zsiában 40.000, Afganisztániban 35.000 a zsidók ilálekszáma. Kína és Mandzsúria te­rületén mintegy 20.000 zsidó talált otthon­ra. Indiában is él 30.000. Japánban a szá­muk mindössze csak egyezer lélekre tehető. Afrika egykoron szintén hatalmas zsidó település színhellyé volle, de amikor ez a földközi tengermellék elvesztette kereske­delmi jelentőségét, ezzel együtt a zsidóság is dvándorollt onnan. Az északofrikai, francia és olasz gyarmati területeiken élő zsidóság elenyésző kis számiban leszármazottja az ibériai félszigetről! a középkorban elüldö- zötteknek s legnagyobb számban bevándo­rolt. — Francia és spanyol Marokkóban 140.000, Algírban 90.000, Tuniszban 66.000, Tripoliszban 43.000 zsidó él. Az angolokkal szoros kapcsolatban álló Egyiptomban csak 65.000 zsidónak van otthona. Az angol 'af­rikai önálló domíniumokban, a Délafrikai Államszövetségben 80.000, Rhodéziában 3.000 zsidóval találkozunk. A többi gyarma­ton; ahol a kereskedellem az anyaálllam hi­vatalnokai kezében van, nem lehet zsidót találni. Az ötödik földrészen legkisebb a zsidóság száma, ezeknek nagyrésze német vagy an­golszász államokból’ sodródott ide. — Az Ausztráliai) Államszövetség területén 30.000, Ujzélandban 3.000 zsidó él. A világvárosok zsidó lakossága. A metropolis, » világváros, az ipar és a kereskedelem életének központja a múltban és a jelenben is a zsidó település kedvező területe volt. A történelem folyamán, ami­kor ezt meg nem tiltották, a zsidóság szives örömmel telepedett le a nagyvárosokban. A keresztény időszámítás kezdetén mintegy egymillió zsidó (Lakhatott Alexandriában s nehány százezer Rómában és Antioch iában. A középkorban, amikor a zsidóság ereje spanyol földre koncentrálódott, Granada és Tokdó a zsidó világvárosok. A tizenötö­dik század után a zsidóság száma az üldözé­sek 'következtében rohamosan csökkenőben van. Súlypontjuk is eltolódik, szellemi éle­tük 'központja újra kisázsiai területre szorul vissza. A tizennyoilicadik század folyamán Bagdad, Szmirna, Konstantinápoly és Szalo- niki a zsidó élet fontos városai. A napoleoni idők kezdete előtt csak ez a négy város ren­delkezett az egész világon tízezernél na­gyobb zsidó lakossággal. Ezt a létszámot a többi települési helyek alig közelítettek meg. Az elmúlt másfélszáz év alatt hatalmasat fordult (a helyzet képe. A zsidóság számbeli gyarapodása a történelemben isimert minden nép szaporodását felülmúlta. Másfelől meg­kezdődik újra keletről nyugat felé való elő­nyomulásuk és elhelyezkedésük. Egy zsidó statisztikus, Lestachmsky, ki­számította, hogy 1925-ben Európa és Ame­rika egymilliósnál nagyobb tizennégy váro­sában három és félmillió zsidó él a tizen­négy világváros harmincnyolemillió lakása közül', s az összlakosság 9.2 százalékát al­kotják. Legmagasabb százalékaránya az orosz Odesszának (36.4%) és Nerwyorknak (29.6%) volt, mig a legalacsonyabb az angol Glasgow (1.5%) és a német Hamburg (1.7%). Ebben a tizennégy városban a zsi­dóság százalékaránya négy és félszer vök nagyobb, mint százalékarányuk egész Euró­pa és Amerika területén. 1925-ben a világ zsidóságának 45 száza­léka lakott egyszázezernél nagyobb lakossá­gú városokban és 23 százaléka az egymilió- nál nagyobb lakosságú világvárosokbain. Ami azt jelenti, hogy a viliág zsidóságának majd­nem fele nagyobb városokban, majdnem egynegyede világvárosokban élt, s a zsidó­ság egynyolcada Newyorkbam koncentráló­dott össze. — Ezt a hatalmas várcskon- centrálódáist egyetlen egy nemzet sem tudta felülmúlni. Angliának, mely kényszerű hely­zete folytán teljesen indusztriáíLózá'lódott,, még 1930-ban is esik lakossága negyven szá­zalékát találjuk városokban, ahol százezeres- nél nagyobb tömegekben élnek, s csak 14 százalék él egymilliósnál nagyobb világvá­rosokban. Newyork City zsidó lakosságát ma leg­alább kétmillióra becsülik. Ehhez viszonyít­va minden más város zsidó lakossága el­enyésző. Ma a világon tizenöt olyan város találunk, melynek zsidó lakossága a százezer lélekiszámot meghaladja. 350.000 felül: Chi­cago ás Varsó, 300.000 feliül: Philadelphia, 200.000 felül: Lodz, Budapest, Bécs, Lon­don. 100.000 felül: Odessza, Berlin, Paris, Moszkva, Boston, Cleveland; Kiev; Lenin- igrad. A felsorolt tizenhat város közül öt Ame­rikára, tizenegy Európára esik. Az öt ame­rikai város mind az Egyesült-Államok kele­ti partvidékén van, mig Európában kettő, lengyel, Varsó és Lodz és öt szovjetorosz területen fekvő városnak van százezres vagy ennél magasabb számú zsidó lakossága. Említésre méltóan érdekes az a statiszti­kai megfigyelés is, hogy nehány esetben az egyes országokban letelepedett zsidóság szá­ma hatalmas százalékban koncentrál ód. k az illető ország fővárosába. így például Kopm- hága 93, Bécs 87, Paris 70, London 67, Amsterdam 60 -százalékát foglalja magában az illető országokban élő össz-zsidóságnak. A modem világváros gettója. A középkorban, amint láttuk, a zsidóság kis csoportokban élt hatalmas területen szétszóródva, melynek legnagyobb súly. pontja a napoleoni kor elején orosz és len­gyel területre esett. A tizenkilencedik szá­zad folyamán a számbelileg hatalmasan fel­duzzadt zsidóság ellepi a nyugatot és lete­lepszik azokban a gócpontokban, ahoi, az ipar, szállítás és kereskedelem élete s későb­ben a pénz, bank és tőzsde világa koncén, trálódik. A világváros azonban megteremti a modern zsidó gettót is. — Azt a gettót, amelynek már valójában semmi köze sincs a régi középkori- gettóhoz, s amely csak át­menetet képez az idegenben letelepedett asi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents