Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-28 / 147. szám
1936 ] unlus 28. 2 Az uf maigyür zen© leremtö művészei és iiifdelei BUDAPEST, (junius.) Szeretnék egészen j kaik, aiüig hallható hangon szólni az olvasóhoz. Tudom, hogy szive és minden gondolata tele van gonddal, hajjal, jelenünk nagy kérdéseivel. Szerénytelenség, tudom 'ilyenkor a figyelmet időszerűiden dolgokra fordítani. Tömegek ketnyérgondjónak idején az élet fényűzésének, a művészetnek részletkérdései nem léphetnék igényekkel elő. Mégis — kivételesen — aiki tudja, — tegye félre egy lálekzetnyi időre jelenünk álltalános problémáit. Haíiligjassu'k most Kerényl Györgyöt, a zeneirót, komponistát, pedagóguist, aki zenéről, elsősorban a magyar zenéről beszél... A magyar zenéinek is legmozgalmasabb utolsó korszakáról. Jelenéről, közelmúltjáról. Fejlődésének, önálló életének kibontakozásáról. Csöndes budai utcában, majdnem a Svábhegy madárbaszéd-es fái között dolgozik két zenei Lap szerkeszőségie. Az Énekszó és a Magyar Kórus. Kerényl György egyik szerkesztője, ilegodaadóbb munkása, irányitója ezeknek a lapoknak s ezzel! a magyar zenekuTtu- ránaik. Itt kerestem fel, munkahelyén Íróasztalánál dalosfüzetek, kórusikötegek, kottakéziratok között. Népzenéről, magyar zenéről. — Hogyan? Beszélhetünk nemzeti, magyar zenéről, faji értelemben? Itt is határokat vonunk és önállló értákterületeket jelölünk ‘ki? Azt hittük: a zene az egyetlen nemzetközi nyelv . .. Hittük és éreztük százszor, hogy a zene megtalálta egyértelműen, mindenki számára az érzelmi, indulati világ, a délek beszéd- és Írásjegyeit! Nem mindegy, kelta, magyar, román vagy székely erdőkre 'borul az alkony s vele a lélek vágya, mely elindul! egy dalban társat keresni? Egyszerű igent vagy nemet senki se mondhat e kérdésiekre . .. Igaz, van a zenei kifejezésnek éppúgy, mint a nyelveinek nehány nemzetközi ős-szava. Ezeken át az emberi ösztönök legmélyebb azonossága, egyértelműsége beszél. Az öröm, fájdalom, odaadás és harag. Az indulat burkolatlan ősi hangjai eaak.. . De nem közlekedünk ezen az ősi nyelven. Mert — ha egyébben nem is — kö- zölnivalóinkban nagyon meggazdagodtunk. Zenei anyanyelv. Kodály ez évben a népzenéről! tartott előadássorozatot. Ezek egyikén mondotta, hogy a magyar zenei műveltség csorba. Idegen nyeivet tanul, mielőtt anyamyelve volna. Ez annyit jelent, hogy nincsenek elsődleges nyelv-képzetei! Kifejező felszerelése, szókincse hiányos. Persze, -aki egy idegen nyelvet jól megtanul, sok munkával kiműveli, az nem fogja nyelvi szegénységét érezni. Csak akkor, ha a saját anyanyelvükön beszélők közé kerüli. A magyar zenei nyelv létező, élő, sokáig eltemetett, használaton kivül1 helyezett kul- turérték.. . Tudjuk, hogy az anyanyelvvel kapott első benyomások maradandók és élesek. Ez -az alapzata, aranytartaléka későbbi fogalom és képzetkincsünknek. Ez áll1 pontosan a> zenére is. Akinek nincs zenei gyermekkora, hiányos hallású lesz egész életén. Lelki élete szegényebb ezzel. .. Nyugat zenei nyelve; népzene, miizene. Nincs rangsora a> nemzeteknek. Nem adhatunk elsőbbségi helyet származiálsi alapon egyiknek sem. Nem azért kell & magyar zenét, a magyar népzenét elsősorban ismernünk, mert értékelésünkkel ki akarjuk emelni a a nemzetek, vagy fajok sorából. Hanem azért, mert oliyan szervesen összefügg életünkkel, mint az anyanyelvűnk ... A nyugati népek zenei ősnyelve, népzenéje már régen szétporladt. Beleolvadt a fejlődés gyors folyamába. De keleten még él a nép zenéje. Az eknullt évtizedeik alatt Bartók, Kodály ék tudományos gyűjtése folytán, kiapadhatatlan dallamkinos került birtokunkba. Uj irányt, életet, tartalmat adott ez müzenénknek is. Egy újonnan felfedezett földterületnek liehet ilyen hatása... A felfedezők képzelet világa uj képeik formáival, színeivel gazdagodik és abból uj, alkotó élet virágzik ki. Ez történt a magyar népi zene föltárásával. Mi lehetett a kiindulás? A zenétől látszólag távolálló hajtóerők működését sejthetjük. A múlt század polgársága szabadságharcait nemzeti eszmék, nydlvi szabadság, népiekszabad.itás jelszavat alatt vívta meg ... A magyarság hivatalos nyelve latin, majd német volt. . . Az anya- nyelv szabad használata, hivatalra, értékre emelése a szabadságjogokkal! testvéres iáit... Innen indulhatott el a népköltészet, a magyar nép szellemi élet jelenségei, művészete, zenéje iránti nagyobb érdeklődés. Az átmeneti időt jelszavait felületes' uralma jellemzi. A „népiesség“, a dalos népszínmű, a cigányos népies nótázás; a „tulipánkorszak“ a magyar zene szükséges átmenete. Művészi értelemben a legseiejtesebb kora. De hiszen mindegy ma már, hogy miből indult, milyen kerülőn utazó csigalépésekkel haladt. Ma már meg van a magyar népzene. Sokezer év rostáján kihullt belőle a sekély es. Gyűjtők munkássága most már módszeresen, tudós gondossággal1 halmozta fel Az értékeset a selejtestől különválasztotta. A népzenegyüjés története és előzményei. Az ezirányu érdeklődés, a vágy már Lisztnél jelentkezik. Velencéből irt levelei egyikében Augusz Antall, szekszárdi barátjának: „Végtelen vágyat érzdk: hátizsákkal útnak indulni, népi éneket tanulmányozni.“ Liszt is tudta, hogy Keleteurópa még megőrizte az újabb zenétől befolyásolatilan daillamkincseit. A tudományos gyűjtés s ezzel & magyar zene életreébredésének kora Bartók és Kodály munkájával kezdődik . . . Minden segítség, minden anyagi támogatási nélkül elindultak falviakba) gyűjteni. Figyelmüket a népzenére talán V:ikár Béla ismert népköltés- gyüjtő-tevékenysége hívta fel. Vikár szövegeket, verseket gyűjtött. Főleg kuriózumokat. Ő volt egész Európában az első, aki —• áLiami támogatással — fonográffal rögzítette le iái hallott verset, vagy éneket. 1900-ban a párisi világkiállításon, még Vikár képviselte hengerelve]' a modern folklórt. . . Biartókék gyűjtése szintén fonográffal történt. A fonográf-felvétel a hiteles gyűjtés elengiedheteden feltétele. A nép-ének lelke, színe csak így nyilatkoztatja ki életét. Bartó- kék egy-egy dalt többször is meghallgattak. Meg kellett teremteni a népénekes elfogulatlan előadásához a kellHő feltételeket. A többszörösen felvett változatokat azután összehasonlították. A jellemzőt kiemelték, a hiányosat kiegészítették a gyűjtött anyag összetartozása szerint. Hatalmas munka volt ez! Nehezebb, mint a Pompéjibőd kiemelt mozaikfü- zérek összeillesztése! Egy virágcsokrot levélkéinek hajilásából lehetett csak néha egységgé összerakni.. . egy dalt — még apróbb elemekből! Már tudnak róla. de még nem értik. Már tudnak róla, — mondja Kerényi — hogy mit köszönhetnék Bartóknak és Kodálynak, milyen kulturértéket. . . De megértésük igazi kora még nem érkezett el. A magyar zene történetének ez lesz egykor leggazdagabb, legharcosabb fejezete. Egy .adat: 1923-ban, Buda és Pest ötvenéves egyesülésének ünnepi évfordulóján három zeneszerző kapott megbízást ünnepi darab megírására. így került bemutatóra egyszerre Kö- ! dály Psalmus Hungaricus-a mérsékelt lelke- j sedés mellett, majd Dohnányinak ia> Hymnus- j hói és Szózatból épített nagysikerű müve után, Bartók magyar Tánc iszvit-je, mely már a népi gyűjtés leszármazottja. Néhány fagyos taps jutalmazta csak. Bartókot elkedvetlenítette ez a közöny. Azóta nem játszott Pesten. De tiz évvel később, 1933-ban Klemperer dirigálása .alatt egy zongoraversenye, (ugyanazon estén a bécsi előadáson Bartók maga játszott), itt a pesti előadáson., erejével és zseni állításával' már a közönyöseket is magával ragadta. Tiz év után . . . Ez a tiz év az uj magyar maii zene keletkezésének kora is egyben. Nyugati fejlettség és kelleti fantázia olvad öissze Bartók—Kodá- lyék müvében. De még mindig, szemben áll velük iaz ellenszegülők tábora. íme! — mondja Kerényi György —, az idegen zenei anyanyelvűek nem értik ezt a zenét. A nyugati zene mondattanán, beszédszerlkezetén, az úgynevezett nyugati tonalitáson nevelődött fül a háromszáz év óta beidegződöct szótár nevében tiltakozik. . . Ez a forradalom erjed most Magyarországon ... Mit mond a külföld, mit mondanak nálunk otthon? A magyar zenének ez a létküzdelme nálunk alig érthető .. . Ott a Székegységből, Kalotaszegiből, a havasokból árad a népi zene friss lélekzete. Ezért lehetett a Bartók zenéjének, Kodály dalfeldolgozásainak hamarabb lelkes visszhangja. A küföldi, gazdaságilag erősebb országokban pedig egy nagyon régi és gazdag zene kultúrán átfejlődött rétegnek köszönhető az érdeklődés a Bartók és Kodály müveiben megnyilatkozó uj iránti fogékonyság. Gsak otthon küzd a magyar zene azért, hogy sok visszautasítás után hazatallálhásson . . . A régi generáció a zenei fejlődésben is kerékkötő. Tiltakozik minden ellen, amit nem ért. önmagát teszi meg esztétikai értékmérővé. Ha Bartók zenéje fülének idegen, egyszerűen elveti. „Nem szép.“ Szilárdul hiszi, hogy benne nincs buba, felfogásának korlátozottságáról nem tud. Ez igy volt minden — kor uj eszmei áramlatában. Művészetben, irodalomban egyaránt. A gyermekeket kell minden területen, a zenében is a jövőre jól előkészíteni. Ennek a generációnak már lesz zenei anyanyelYe. Persze csak arról a rétegről liehst szó — foly- j tatja Kerényi, — amelyik egyáltalán hozzá- i jut a zenetanuláshoz. Ám éppen a széles néprétegeik, gazdasági lag siralmas színvonala > a müvászJhajlam elfojtásának talaja. Az emberiség veleszületett játékos, művészi ösztöneinek kielégüléséhez, képességeinek szabad kifejtéséhez nem juthat el addig, mig az egész élet gyökeresen át nem alakul. Addig a népzene — müzene szerves összeforrása csak ábránd. Ezen a pedagógia egyedül nem segíthet. Csak arról lehet szó, hogy amíg ez az ábránd valósággá lesz, mit tehet a nevelés? Zenei tömegnevelés énekkel. Egyetlen eszköz a pedagógus kezében az ének és karének-kultúra. Régen a gyermekeket csak a hazafias ünnepek hézagaiban énekeltették — mondja Kerényi. — A Kodály iskolájából kikerült uj pedagógusok egész sora megmutatta, hogy ez máskép is lehet. 1924-ben indultaim Győrbe tanárnak a zeneiskolához és karvezetőnek a székesegyházhoz. Dailolgatni kezdtünk ismerősöknél, baráti szűk körben Bartók—Kodály gyű keményekből. Otthon, folyóparton, sétákon, szabadban, maga kedvére, örömére velem dalol- gatott egy kis kör. Munkás-kórust szerveztünk ezután . . . Hirüll vettek az iskolák. Érdeklődni kezdtek. Iskolaközi versenyre hívtam fdl hat-hét iskolát. Énekelték Kodály kórusait. A pünköstölőt, Villát. Az éneklő ki csuk és nagyok, dalárdába szervezett mun! kasok kedve megjött, lassanként elővettük a I régi vokális kultúra klasszikusait. Orlando I Laissot, Jos quint, Palest rin át a magyarok ; mellett. Ugyanez a munka folyt KecskeméI ten Vásárhelyi Zoltán vezetése alatt. Mindenütt, ahol ez a munka elindult, énekka- í rok alakultak, énekes rendek. Iskolákban ál- i landósult az érdeklődés-. Ifjúsági és munkás- egyesületek alakultak át hatása lallatt. Filléreket adtak össze s abból kottasorozatok, kisebb müvek születtek házi-muzsikálás céljaira . . . Ez lenne az uj énekes kultúra egyik nagy eredménye, házi zenélés föl]virágzása. A rádió vagy gramofon nem pótolja a zenei öntevékenységet, A dal, vagy egyre finomodó kis kórus, amit magunk énekelünk, közvetlenebb örömet nyújt, mint a zene passzív átélése. De a kettő egymás kiegészítője lehet, sarkaló ja, része és éltetője . . Az énekes kultúra nagy előnye, hogy olyan rétegeknek is zenei örömet, levezetést; művelődést ad, akik hangszerhez, hangszeres tanuláshoz nem juthatnak hozzá . . . Kerényi munkájában az uj magyar pedagógusok egész sora vesz részt. Az „Énekszó“ és „Kóruskultura“ munkatársai valamennyien , az uj magyar zene hordozói. Hivatalos szervei, viszont nem támogatják eléggé azt a célt. amit ezek a lelkes munkások magukénak valljanak. Ezt már’ nem Kerényi mondja. Ezt én jegyzem meg bucsuzás után csöndes észrevételként magamban, tűnődve egész utón hazafelé. Szeghő Júlia.-----------———a———.-----------PÁRISI DIVAT NAGY NY ÁRI SZÁMA 20'— Tartalma: Könnyű nyári ruhák. DivatOg fehérneműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modellek. Legdivatosabb strandpizsamák. 12 olda'i kézimunka melléklet, ingyen kézimunka ívvel. Barátságos. meleg otthon. Kipróbált Ízletes tojás- ételek. Gombás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- varrjunk. Egyes szám ára 2c.— lej, vdékre 25.— lej pénz, v.így postabélyeg beküldése ellenében szállítja az Ellenzék könyvosztálya. Cluj, Piaa s Unirii, Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre I 120,—, egész évre 240.— lej.
