Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-28 / 147. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, ÁRA 3 IE# Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calc» Morilor 4 MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente Fiókki adóhivatal és köayyosztály : Plata Unirii 9 Ant'rnT'TA n a dth rvr s c? 840 ^ei. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 jzám. — Telefon szám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönböztttel több' LVII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM. VASÁRNAP 1936 JUNIUS 2 8. \ ncpsmvcísci reform ftérdese már lárduölásra Került Géniben Tilulmscu nagy beszéde az alapokmány teljes átrelormálésa ellen. — Német—olasz légi egyezményt írtak alá . — Uira hangoztatták a francia—angol együttműködést Kedden nyílik meg a Népszövetség közgyűlése Á külpolitikai viták központja újra áthelyeződött Génibe, »hol tegnap m Bépszöret­ségi tanács megkezdte ülésezését. Az első ülésen a szankciók beszüntetése még nem került szóba, bár Beck lengyel külügyminiszter a tanácskozáson elnöklő Edenne! mind­járt kezdetben közölte Lengyelország szándékát, hogy az oiaszellenes megtorlásokat rövidesen megszünteti. A megnyitás után Chile delegátusa indítványt tett a népszövet­ségi reform napirendre tűzésére, amihez a Romániát és a kisantantot képviselő Titu- Iescu nagyszabású beszédben szólott hozzá. Utána Deibos francia külügyminiszter és Rüsd 11-Arras török külügyminiszter szólaltak föl, majd elhatározták, hogy a döntéssel a népszövetségi közgyűlést, amely alkalmat adhat mindegyik népszövetségi tagállam­nak, hogy álláspontját ebben a kérdésben kifejtse. A közgyűlés kedden ül össze. Genfbe ebből az alkalomból tömegesen érkeznek külföldi politikusok s a Népszövetség fővárosa egyidőre megint Európa központjává válik. Blum francia miniszterelnök ma érkezik Genfbe, ahof francia részről már jelen vau' D U»os külügyminiszter és Paul Boneour népszövetségi miniszter. A nagy látogatottság előreláthatólag egész sor tárgyalásra fog vezetni a különböző csoportok között. Mégsem valószínű, hogy a genfi tanácskozás a szankciók biztosra vehető megszüntetésén kívül érdemi eredményekhez vezessen. A köz­gyűlésen előreláthatólag szép beszédek fognak elhangzani a béke érdekében s a tanács bizottságokat fog kiküldeni azzal a megbízatással, hogy a fölmerült fontosabb kérdések tárgyalását a szeptemberi ülésszakra előkészítsék. Olaszország a mostani tanácskozáson nem vesz részt, ami szintén arra készteti a tanácsot, hogy a népszövetségi reform kér­désében hozandó döntést szeptemberre halassza el. Az olasz távolmaradásról szóló jegy­zék, melyet Ciano külügyminiszter irt alá, tudatja a népszövetségi tanáccsal, hogy Olasz­ország az ismert okokból egyelőre nem vehet részt a népszövetségi tanácskozásokon és a locarnói kérdés tanácskozásán sem. Reméli azonban, hegy a helyzet rövidesen olyan értelemben változik meg, amely a római kormány számára is lehetővé teszi, hogy a tár­gyalásokba bekapcsolódjék. Titulescu beszédében tiltakozott az ellen, hogy az alapokmányt egészében vegyék reformálás alá, mert éppen ebben a pillanatban, mikor a helyzet zavaros és mindent el kell követni, hogy ne törjön ki háború, egy ilyen indítvány megvalósítása a Népszövet­ség lefegyverzését jelentené. A szankciók sikertelen alkalmazásából levont kövekezteté- sek — mondta Titulescu — nem meggyőzők. Ez a sikertelenség nem a népszövetségi alapokmány hibája, hanem ezen az alapokmány alkalmazásáé. Nem az alapokmányt kellene megreformálni, hanem az embereket, akik alkalmazzák. Mikor ezt a kérdést vizsgálom — folytatta Titulescu — nem gondolok egy meghatározott országra, csak a holnapi támadó jár eszemben. A megtorló intézkedéseket vagy önmüködőleg és teljes egészükben kellett volna alkalmazni, vagy egyáltalán nem. A kisantant és Románia tanul­mányozni fogják a reformjavaslatokat, de nem fogadnak el olyan változtatást, mely gyöngítené az alapokmányt és sohasem fognak beleegyezni abba, hogy kivételeket teremtsenek a nemzetek közötti egyenlőség elvének alkalmazásánál. Sohasem egyeznek bele abba, hogy rajtuk kívül bárki is rendelkezzék a sorsuk fölött, vagy hogy olyan határozatokat kényszerítsenek rájuk, amelyekkel nem értenek egyet. Titulescu beszé­dének ez az utolsó mondata a döntések egyhangúságához való ragaszkodást jelenti, amit a különböző reformtervek elejteni látszanak. Az olasz—német barátkozás tovább tart. A Berlinben időző Valle olasz légügyi vezérkari főnök tegnap repülőforgalmi egyezményt irt alá Milch német légügyi állami- titkárral. Ciano olasz külügyminiszter tervbevett németországi látogatását sem cáfolják Rómából. Londonból viszont az angol és francia külpolitika sikeres összehangolásáról adnak jelentést. Egyik londoni lap megállapítja, hogy Duff Cooper hadügyminiszter pár nap előtti párisi beszédében már óvatosan érintette a két nép közötti ki nem mondott, de a valóságban létrehozandó szövetség eszményét. Ez a gondolat az angol közvélemény befolyásolása céljából következetesen fel fog tűnni, a lap szerint, a kormány többi tag­jainak beszédeiben is. Uoyd George tegnap ismét heves rohamot intézett az angol kor­mány ellen Abesszínia föladása miatt. „Anglia, mely soha nem ismerte a meghátrálást — mondta a volt miniszterelnök — most elárulta azt az ötven nemzetet, amelynek Géni­ben az élére állt. Politikáját a világ legerősebb hadseregei, a francia és orosz hadsereg támogatták volna. Itt volt az alkalom, hogy megalapítsák a jog uralmát a nemzetközi életben. A kormány azonban nieghátrált és elárulta ezt a célkitűzést“. Aláírtál« ai olasz—n£mei légügyi egyezmény! Lángok lobognak szerteszét és egyéb lángok is ké­szülnek fölcsepni. Nyugateurópa két legfőbb nagyhutaimássága borzasztó erőfeszítést vé­gez, hogy a megtorlásos külpolitika cserbe- hagyásával megmentse a békét és előkészítse a jobb, hatásosabb, igazságosabb Népszövet­ség létesítését, melynek alapját körzeti szer­ződésekből építenék. De meddig birja igy el­halasztani a háborút, amelybe már hanyatt- homlok szédelegnek az államok és szörnyű színeit íme a láthatár piros szegélyére vetik az m-ott lobogó lángok. Hallottuk Eden le­mondó és bűnbánó beszédét, hallattuk Dei­bos engesztelékeny nyilatkozatát s a Rémet birodalmi sajtó fuvcéasserü visszhangját. Ámde nem bízunk, A két nagyhatalom belső bajokkal kűzködik. A Blum-kanmángra köte­lező nagy belső megújítási fogadalma rendkí­vüli feladatokat ró és a bujkáló szélsőjobb- oldali tál aj tűz miatt ég a föld a talpa alatt. Hogy a hadi szer g párt ást államosítja és a Nemzeti Bank-ban horgonyt vetett 200 fran­cia pénzszekrény háborús szellemű erejét és hatalmát megtöri? Oly mindegy, hogy a ha­diszert Schneider—Creuzot és Wendel gyárt- ja, vagy pedig az állam, oly mindegy, hogy a pénzpiacot a Voguék, Vernesek, stb. moz­gatják, vagy a kormányfő kegyét-barátságát élvező uj bankkormányzók és Auriol pénz­ügyminiszter, akinek 25—30 milliárd rejtett értékpapírt és legalább ugyanennyi dugott aranyat kell kicsalni a fedezékekből, hogy megoldják az ország pénzügyi és társadalmi válságát! A tömegszellem igazsága és valódi békeszeretete, a nem létező köz-Európa mentheti csak meg a gyár és a pénzszekré­nyek elől az emberiséget; a háborút mindig kormány, ipar, bank okozza, mégha nem is akarja és szóval-meggyőződéssel föl esküszik a békére, mert a vérontást esze és szive utálja. Ez mély és messzi kérdés: a sors, a végzet, az elrendeltetés rejtélye . , , A való tényeket és nyílt jelenségeket kell ügyelni: mögöttük mozgó érdekek már nem a gyökeres béke palántáit öntözik, hanem gyorsan lobogó szalmával etetik a kész lán­gokat. Nem beszélünk most a dugott füzek­ről, mint aminök lángra szeretnének kapni Ethiopia még megszállottan részeiben és ott szikráznak gyújtogatva Nanking és Kanton között, hogy a pillanatnyira erjedt Japán hires „Shouxt“ mozgalmát legyezgetö katona- párt ellen mentő tüzet gyújtsanak Északkina és a mongol terület megsemmisítése érdeké­ben. Mintha még ma is máglyák riasztanák el a duvadakert? Nem, a Németország és Itá­lia között stafétázó fáklyákra gondoljunk, a két hasonló és vakmerő állam uj barátsá­gára és hogy ebben a szirokkós légáramban a kis Ausztria feje, mint szédeleg, egy vesze­delmes lépés kockázatáig, amely a diplomá­ciai testületek egy részének a visszahívását, határ zárlatot, ki tudja mily irányú megszál­lást idézhet elé. Gondolkoznunk illik rajta, micsoda veszedelem zúdulhat elé az egysze­rűnek és könnyűnek jelzett motitreuxi érte­kezlet uj bonyodalmaiból, mert Oroszország lám szeretne Olaszország oldalán fontos sze­rephez jutni a Földközi-tengeren, Anglia itt a hős főszerepét játszani akarja ezentúl is. Elgondolkozhatunk a Durtav öl gyének egyre növekvő jelentőségében más lángokra is, amelyekből a külföldi sajtó különös és sú­lyos következményeket von le, mintha ez csakugyan uj külpolitikai tájékozás szükségé­be világítana be. Borzasztó tűzvész lesz? Higy- jük inkább, hogy a 17 éve betemetett lövész­árkok emléke a tömeg érdekében és az em­beri lelkiismeretben vihart fog kavarni s ez a nyárforrói légáramlat nem föllobbantja majd a fenyegető lángokat, hanem kioltja bősz kormányok, iparok, pénzszekrények el­lenére is. BERLIN. (Az Ellenzék! távirata1.) Valle olasz légügyi vezérkari főnök és Milch né­met légügyi államtitkár egyezményt írtak alá az olasz—német re-> pülőforgalom végleges rendezésére. Az egyezmény aláirása után Valle megte­kintette a német repülőgyárakat, köztük a Daimler—Benz repülőmotor gyárakat is, majd ebéden vett részt Milchnél és kijelen­tette, hogy az olasz repülők azon vannak, 1 fiogy német kollégáikkal legbarátságosabb vi- 1 szonyt tartsák fenn. A délután folyamán Valle olasz vezérkari főnök Breslauba ment, hogy a Junkers re­pülőgyárat látogassa meg. Az abesszin kérdés GENF. (Rador.) A Havas jelenti: Francia és angol mértékadó körök szerint a tegnapi párisi tárgyalások során igen nagy közele­dés volt észlelhető a két kormány nézetei között úgy az abesszin kérdést, mint a nép­szövetségi alapokmány esetleges módosítását illetőleg. Sem Franciaország, sem Anglia nem akarnak lényeges változtatásokba bele­menni. A párisi és londoni kormányok azon­ban szeretnék, ha bizonyos magyarázó jelle­gű intézkedésekkel az egyetemes biztonságot meg lehetne erősíteni. LONDON. (Rador.) Runciman kereskedel­mi miniszter tegnap beszédet tartóit, amely­ben kijelentette, hogy az utóbbi hónapok eseményei bebizonyították, hogy Anglia nem hanyagolhatja el katonai erőit. Anglia nem , játszi*? r szerepet, csak, ha a világ legerősebb j flottá/, felett rendelkezik, mint ahogy az el- I mult században is voJt, különösen a Föld­közi-tenger keleti részeiben. LONDON. (Rador.) A londoni abesszin követség közleményt adott ki, amely szerint Eden kötelezte magát arra, hogy nem ismeri el Olaszország szuverénitáesát Abesszínia fe­lett, elismerve igy a régi abessziniai kor­mányzatot. Ezzel szemben a Reuter tudni véli, hogy az Eden által adott biztosíték csupán a Nép- szövetség jelenlegi ülésszakának tartamára vonatkozott és nem a jövőre nézve. A négus- nak adott biztosíték egyáltalán nem befo­lyásolhatja Anglia magatartását Abesszínia elismerését illetőleg. Megholt Constantin stere BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap este bucovi magányában 71 éves ko­rában meghalt Constantin Slere, az ismert román iró és politikus. Stere megalkuvás nélküli harcosa volt a demokráciának, né­hány évvel előbb súlyos harcokat vivőit a nemzeti-parasztpárt egyik szárnyával, mire elhagyta a parasztpártiakat és Iunianhoz csatlakozott. Élete végéig dolgozott. Több re­génye jelent meg, melyekben az orosz elnyo­más érdekes eseményeit örökítette meg élénk irói készséggel és fantáziával. Utolsó kíván­sága szerint holttestét Bucurestiben ma el­hamvasztják. megegyezés jöái légire a liberális pártban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A liberális párt hivatalos jelentést adott ki, melyben közli, hogy az országos kongresz- szust julius hó 9-én délelőtt 10 órakor fog­ják megtartani Bucuresli-ben a következő napirenddel: 1. Dinu Bratianu megerősítése elnöki méltóságában. 2. Beszámoló a párt tevékenységéről. 3. Országos főtitkár és köz­ponti végrehajtóbizottsági tagok választása az alapszabályok erre vonatkozó módosítá­sával. Bucuresti-i lapok jelentése szerint a párt országos főtitkárává Tătărescu minisz­terelnök lesz megválasztva s az erre vonat­kozó indítványt Dinu Bratianu terjeszti elő. Az alapszabályok módosítása során kimond­ták, hogy az elnök távollétében ennek ügy­körét az országos főtitkár fogja betölteni.

Next

/
Thumbnails
Contents