Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-04 / 127. szám

4---- 1 ' '■ 1 ■’ '' --- " " } E ?ő-biztositiás Május elejétől október végéig eddig is lon- tOs. életbevágó kérdés volt. hogy esik-e az eső? De tv a kérdés eddig föképen az idö- v' bl> és fiatalabb nemzedéket foglalkoztatta. A kó/épkoruaknt hidegebben hagyta Az idö- st bbek közül is csak a gazdákat, a fiatalab­bik közül a sportolókat, vagy weekendezö- ket érdekelte, Ezek lesték izgatottan, hogv felhosodik-e, fog-e esni. szép idő marad-e, tart-e tovább a szárazság? Kiki a maga szem­pontjából mérlegelte a helyzetet. Ezentúl azonban megváltozik a helyzet. Korra, foglalkozásra való tekintet nélkül mindenki az eget fogja lesni. Mert az eső lefutása az égből ezután olyan lesz, mint a lovak futása a lóversenyen, a nyerő szám kifutása a szerencsekerékből, vagy hasonló nagy nyerési lehetőségnek a kilátása. Nem­csak a termelő nyerési lehetősége, az. áldott eső folytán várható bőséges termés eredmé- nyeképen és nemcsak a sportoló ifjú re­ménysége. aki szép idő esetén rekord teljesít­ményével aznap véli dicsőségét gyarapítani, vagy a dijat elvinni. De még a szép időt remegve váró szerelmesé sem, aki attól, csakis attól a naptól, az. együtt való kirán­dulástól várja reményei beteljesülését: a megkérést, vagy a boldogító igent Hadd beszéljen azonban tovább az. az ál­talunk olyan bizalmatlanul fogadott egyén. Megjelent tehát egy szép napon egy ügynök, aki nem tudni, honnan tudta meg, hogy tia- gyobbszabásu kirándulás készül és azt ajánl- ta, biztosítsuk be eső ellen. Elmondja, hogy nyolc nappal előbb lehet olyan biztosítást kötni, hogy bizonyos napon, bizonyos órá­ban fog-e esni? Ha száz lejt fizetünk és ki­rándulásunkat elmossa az eső, akkor 1000 lejt kapunk biztosítási dij fejében. Igazságo­san elosztva azután, úgy a biztosítási bér ősz- szegét. mint a dijat, senki,sem károsul, aki erre az esetre hiába sütött, főzött, költe­kezett. Szájtátva bámultunk, de lassan megtud­juk, hogy újabban ugyanilyen ajánlatot tesz­nek aratás, szénahordás idejére, majd szü­retre, kerti ünnepélyek rendezésére. S hogy a zöldben vasárnapra készülő vendéglősök máris lelkesedéssel gondolnak esetleges ká­ruk ilyetén megtérülésére. Afennél nagyobb esőre kötik a biztosítást, annál olcsóbb. Tovább és másfelé is érdeklődve a dolgok iránt, megtudtuk, hogy külföldön ez már egészen általános. De persze ezt is ki lehet játszani. így tudunk már olyan esetről, ami­kor valaki bejelentett egy nem létező, azaz nem is készülő kertiünnepélyt. Az utolsó két hétben, amikor a biztosítás történt — igy mesélte nekem egy kárvallott fiktiv rendező — tündérien be volt borulva. Aznap pedig eszményi felhők tornyosultak. A biztosítás délután négytől hétig szólt. Egész délután lógott a biztató eső — pár csepp esett is, de nem megfelelő mennyiség — és negyed nyolckor, mintha dézsából öntötték volna, úgy esett az az eső, ami hétig ezer lejt je­lentett volna. Elképzelhető ezek után, hogy az időjárás körüli babonás gazdák mellé milyen arány­ban fognak társulni a babonás időjárásjáté­kosok. A békabrekegést és tücsökciripelést, ami mind biztos időjelzés a nép gyermeké­nek, a városiak is éppen igy fogják majd figyelni. Nem szólva a szamárról, amit bál­vánnyá fognak nyilvánítani az esőjátékosok. Ha ugyanis a szamár hencsereg a homokban — az a falusiak szerint esőt jelent. De másféle biztosítások is fejlődhetnek, ebből. Múltkor egy barátnőmnek kezdtem mesélni ezt az esőbiztositást. Nem egészen értette meg, hogy miről van szó, csak any- nyit, hogy eső ellen lehet biztosítani. — Jaj, de jó! — kiáltott fel hirtelen va­donatúj ruhájára gondolva csak. — Múltkor egyszer már úgy megáztam, hogy tönkre­ment a ruhám, ezentúl, ha igy be lehet az uj ruhát eső ellen biztosítani, nagyszerű lesz! Ha megázik, kap az ember egy újat. Nem is rossz gondolat! Már elképzelem, hogy automatabiztositók lesznek, mint a te­lefonautomaták. Az ember elindul uj ruhá­jában, bedob az automata biztositógépbe egy összeget és az uj toalett eső ellen biztosítva van. De lesz egy kis hiba a kréta körül. Ä nők a kártyában is szeretnek kicsit csalni, igy tarthatnak kéznél egy régi ruhát, amit a biz­tosítás után hirtelen felkapnak. Vagy meg­várják az első esőcseppet és akkor rohan­nak biztosítani. Valami csalhatatlan gépre lesz itt szükség. Addig is a kertiünnepélyekel siessünk biz­tosítani. Ezzel könnyen lehet pénzt keresni. A gazdák pedig elázott szénájukkal még jól fognak járni és ők fognak esőért imád­kozni. (—t) FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK kenyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. nLLfíNZfím Miért szenved többet a nő, mint a férfi ? Minden idők orvostudományinak egyik legsúlyosabb problémája a nők menstruációd zavarainak kérdése volt. ügy a pubertás ko­riban, mint később is, de légióként a klí­ma ki éri urn ban (változó évek) súlyos testi éa lelki rendellenességeket okoznak a mensiruá- ciós zavarok. Ezeknek leküzdésére .sok nagy­nevű orvostudós tett kísérletet kesébb-na­gy óbb eredménnyel. A legutóbbi évek — ezen a téren elért — egyik legnagyobb eredménye a bosszú évek tudományos kísérletei alapján a newyorki „Riwerside“ Laboratóriumok által előállítóit „Mcnoklin“ elnevezéssel forgalomba hozott gyógyszer, amely a nő menstruációs zavarai­nak minden fázisában (fájdalmak, görcsök, fejfájások, hevülésrk stb., tökéleles cnylűi lést nyújt. A klimaktérium idején fellépő sú­lyos testi, de főként lelki megrázkódtatások eseteiben ez a gyógyszer a legbiztosabb hatá­súnak bizonyult. „Menoklin“ kezeléssel — a newyorki és bécsi klinikákon — olyan nagyszerű ered­ményeket értek el, mint eddig semminemű más gyógyszerrel sem. Megrendelhető a vezérkép viselőnél: Csá­szár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Victoriei 124. Lei 125 utánvéttel. Mikor az ujságirónöből fiimhiresség lesz Pillanat-beszélgetés Tasnády Fekete Máriával BERLIN. (Junius.) Pár évvel ezelőtt sok magyar és idegen lap és képesujság hozta Tasnády Fekete Mária képét. Elő­ször egyedül, mint szépségk irály nő, az­tán kettesben, mint feleséget, mint Bruno Duday filmproducer házastársát. — Most feltűnt fényképei — mint film- szinésznőt mutatják. Férjének producer- sége alatt forgatja az Ufánál az „Utolsó akkordok“ cinni zenésfilmet. Es megin­dul az újságírók támadása. — Szerepé­nek felvételei közben lepem meg a mai­ba belsbergi mü terinekben „Kérem Maria von Tasnádyt szeret­ném meginterjúvolni. A szinen van?“ „Nem. Öltözőjében van. Egy emelet­tel fenntebb, 17-es szám“ . . . Kopogtatás. „Tessék!“ — A heverőn fekszik és olvas és nem haragszik a za varásért. — Még mindig a régi kedves és előzékeny. — „Banánt, almát vagy cigarettát?“ — kérdezi nevetve „Nem akarom magának megnehezí­teni a munkáját — mondja. — Tehát rögtön elkezdem“. — A riporter elámul. Hat létezik ilyen? — Es mint a vízfo­lyás ömlik a szó. „Néhány filmben már szerepeltem, de most először lépek fel nagy-filmhen. Nagyszerű szerep. Willy Brigelnek va­gyok a partnernöje és jeleneteimet fő­képpen egy gyermekkel, Peter Bosseval játszom. Eltekintve a kedves környezet­től és a nekem megfelelő témától, na­gyon örvendek társ-szinészeimnek. — Kis „filmfiammal“ mindjárt az elején összebarátkoztunk és örömmel követem rutinosabb kollegám tanácsait és útbaigazításait. „Menj félre, mert a képbe kerülsz“ vagy „ne mókázz, mert felvétel közben is megteszed véletlen- ségbőd“. Mind olyan figyelmeztetések, melyeket komolyan elfogadok és teljesí­tek. De kis társam a dicséretekkel sem fukarkodik. „Tetszel nekem“ vagy „ügyesen játsztad“ és hasonló kijelenté­seket boldogsággal könyvelek el. Barátságunk és a kollégalitás meg­erősítésére hoztam neki a minap egy állat-képeskönyvet. Csodálkozással hall­gattam, mi mindent tudott a legkülön­bözőbb állatokról is mesélni. — Természetesen magát első német filmem érdekli inkább. Mint már mond­tam Willy Birgel a partnerem, ki egy hires karmestert alakit. A cselekmény középpontjában Beethoven kilencedik szimfóniája és gyermekem, a kis Péter áll. Többet a témáról majd a vásznon“. Ez a biztos és egvenesvonalu „folyó­beszéd“ bámulatba ejt és csodálkozáso­mat ki is fejezem. „Igen, kedves riporter, — nevet Má­ria és hófehér fogai csillognak — én is voltam újságíró“. . . . Tableau! . . . Még megtudom, hogy ez a kicsi asz- szony majdnem az egész földgolyót be­utazta, mint riporternő és ezért bánik egykori kollegájával ennyi megértéssel. Kopogtatnak. Az ügyelő hívja. És igy lett: kél újságíró találkozásából egy ri­port. Müller Ernő. Ne&yuersncjöy nemzeí számüzölteí Orosz, spanyol, német, olasz emigránsok élete Párisban PÁRIS, junius hó. Ha igaza vau a jó öreg Homérosmak és az utazás lényege különböző népek megismerése csak, akkor a párisinak, ha utazni akart felesleges a városát elhagy­nia. A szajnaparti Bábelt ezer nép lakja a francián kívül. Turisták, kéjutazók, snobok vagy tényleg tanulni vágyó ifjak, kiket a Ville-Lumiére szépségei, szórakozásai, mű­kincsei és tudományos 'intézetei vonzanak ide; kalandorok és kalandornők, továbbá min dk címem bel i élni és élVeznivágyó valódi és álifjuság, azonkívül spekulánsok és ezer fokozatú üzleti zsenik, kiknek viszont a nagy köztársaság sok tekintetben korlátlan szabad­sága az éltető elemük, a nagy és könnyed élet e városban, melyben mindennemű egyéni szabadságnak és szabadosságnak tág tere van. És Párás a gyiilőhelye hagyományosan az egész világ politikai s z ám űzött eirt ek is. A magyar vezérlőfejedelem: Rákóczi Fe­renc csakúgy Párisba menekült a Habsbur­gok ellen konspirálni a XVIII, század elején, mint később az olasz carbonari-k, vagy 48 után a magyar emigráció, századunk elején az üldözött örménység, az ifjucsehek, az if- jutörökök, az orosz nihilisták, a spanyol car­ii.sták és a portugál Mánuel hivei. Nem kevesebb, mint 44 nemzetnek vannak ezidőszerint Páris­ban emigránsai, köztük olyan államoké is, melyeknek létezé­séről sem hallott a köznapi ember. A nagy orosz, néanet, olasz és spanyol emigránstöme- gek mellett meghúzódnak itt mingréliai arisz­tokraták, arméniai pa rtiku Jár isták, magyar- országi kommunisták, szibériai duhoborcok, indiai pánizlamisták, venezuelai ellenforra- dalmiárok, georgiai forradaLmiszocialisták, I ukrán kiráiytvárók, görög republikánusok, I száműzött ó-törökök, szovjetkinézerek s kore­aiak, sőt a francia gyarmati kormány elől menekülő annamita konspiránsok is, vala­mint Abd-E!-Krim késő hivei és csak leg­utóbb bukkantam rá valahol az arab-negyed mélyén egy Palesztinái emigráns-csapatra, mely az ottani zsidóuralom ellen fenekedik. Oroszok Legszámosabb, persze az orosz emigráció; de ezeknek a taxisoffőr-ezredeseiröl és gép- irónő-hercegnőiről, munkássorba sülyedt arisztokratáiról és gilisztára vadászó ügyvédi kamarájáról annyiszor irtak már, hogy kár volna ezúttal közelebbről foglalkozni velük. Újabban mindössze annyi történt velük, hogy felnevelkedett közöttük a második generáció: akik kis gyermekként szakadtak ide, meg akik már Franciaországban éppenséggel fran­cia állampolgároknak születtek. Ezeket las­sanként eléri a koblenz-i emigránsok sorsa, kiknek maradékait Németországban és Ausz­triában már csak a. francia csengésű nevük­ről lismerhetni fel. Ezek, ha jobbadán oroszul beszélnek is egymás között, sőt kitűnő fran­cia szavukon is megérzik az örökölt daliamos és ropogós szláv ejtés, már egyre jobban el­vesznek a francia tömegben,. Csaknem vala­mennyink francia áll.uupdgái a kő/<»■. r kidül meg ay együtt elköltött katonai-vek l;:u cui viJág.s/avnlélolet ojtottnk lieléjiik, 1 vili­két megcserélték vörösliomil, ay apjuk k<- resy.tnevét clliagyogíitják a magákéi n*-l)ő süt még a családnevükről is lekoptatja ay id •' szláv végződéseket és les/ l/ikhin-l»ó Luchin, Merlev-ből Merlé, I-ermoflitovM! E'iniontois A/ intelligensebbjük ügyvéd le*./ államinvalalnok, tisztviselő . a többi i.s ni ksílbb elveszti nemzeti, faji különállását, el vegyülve mindinkább a közöttük élő I randái között. A francia fuj, melynek elszakadt ága negyedfé-l század érve diadalmasan tartják nemzetiségüket. nyelvüket, szokásaikat a tá vol Kanada angolszászainak tengerében 1 mely megmaradt franciának Newyorkban é Uj-G láncában csakúgy, mint frei burg ban vagy a Genfi-tó partján és könyörtelenül magában!verszt minden idegen elemet a me­ga hazájában, megemészti lassacskán a ke meny szláv lakatot is. Spanyolok Az oroszok o legidomnltabbak, mert leg­régibb emigráció Párisban. Legszembetűnőbb ellen képük, mert legújabb, a spanyolok emigrációja. Büszke hidalgé>k, akik ha mind hibátlanul s finoman beszélik is a franciák nyelvét, féltékenyen őrzik címeiket, miket odabuza a köztársaság eltörölt és megszé­gyenítőnek éreznének bárminő állásválh- lást az idegent Km, mer? a nemes ember nem dolgozni való! Az utcán, közhelyeken alig is láthatók, mert a spanyol ur, ha nincs kocsija, otthon marod. A lakosztályaikat, a kiszolgálószemélyzeteiket madridi, sevillai, oordovai módra szervezik meg és a külön templomuk a Rue de la Pompe-ban nap­nap után megtelik lángolószemü. busorcu, sö,l* létselyem)x> öltözött úrasszonyokkal, akik kt, «Z előkelő negyed félreeső szentélyében keresnek vigasztal ást. Németek Annál mozgékonyabb és mindenütt jelen- valóbb a német emigráció. Yastagszemüve- ges szociáldemokratáival és negyed, nyolcad, meg tizenhatod árjáikkal. Fegyelmezett, ki- sportolt szőke fiuk. akik csattanó cipősarok­kal róják a Champs Elyséest, akárcsak az Unter den Limdenen tudnák magukat. Hiva­talos pontossággal özön’ik el esténként a Montparnasse kávéházait, korsóból isszák a sört, nem bcrrospohárból, mint itt szokás és pedánsan fizelgetik elő az „Auri-AngrifE-et. Ezek egyelőre hallatlanul némeék marad­tak Párisban is, úgy gondolkozásukban, mint szokásaikban. Párisba érve a kommunista voltukért ki­üldözöttek egy része is határozottan a párisi zsidó közösséghez csatlakozott. Elnyelné őket a rue Pavé meg a rue des Rosiers furcsái gbettója . . . Olaszok A legnagyobb változást az utolsó idők mégis az olasz emigráns-hitközségben idézték elő. Ez az egész emigráns csoport megválto­zott az abesszin háború ó’ a. A leglelkesebbek egy része hirtelen megtért fasisztának és hazermertt védeni a hazát: annál többen érkeztek azonban újak, akiket nem a politikai rend­szer indított menekülésre, hanem a hadkö­telezettség. Ezek nagyon csendes fiuk, tartózkodnak minden kon-spír áfást cl, minden politikai tün­tetéstől, a maguk pénzecskéjén élnek és min­denáron munkát keresnek. Nem ijednek visz- sza a legszokatlanabb munkaeszköztől sem •— csak kard ne legyen az. Természetesen in­ternacionalistáknak vallják magukat egytől- egyig, de titokban már reménykednek, hogy a fasiszta állam megbocsátja gyávaságukat és általános amnesztiát ad nekik. Azt hiszem, valamennyi emigráns-csoport között ezekre vár a legnagyobb csalódás . . . (—ff) A gyakorlati élet, az egye­temes tudás tárháza lesz! Minden kötet 475 lej. :-: Kötetenkint kapható: Ellenzék könyi’osztályában. Piaţa Unirii No. 9. Kérje a lexikon 40 oldalas ingye­nes prospektusát! LEXIKON Poasime Victoria áteazia Nyaraljon Északolaszország legszebb fürdőhelyén, az Adria pariján, Abbá­ziában ! A Pension Vicíoriában már napi 30 Lírától, a legkényesebb igé­nyeknek is megfelelő teljes penzió, napi háromszori bőséges étkezéssel. A ház gyönyörű pálmakertben, a íengerparíon áll. Vendégei számára külön, ingyen strand. Szobákban folyó- v.z. A legjobb társaságok kellemes otthona. Pár hét a Pensione Vicíoriában felejthetet­len élmény. — Kérjen prospektust az Ellenzék könyvosztályától.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents