Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-27 / 146. szám

o BEZENZAK MIT IR A ROMÂN SAJTÓ Értékesíti* Frkctr-trngrr Cél A.KGUN: A lej ár folyamának .’18 százalé­kos leértékelése csak részben oldja meg a mezőgazdasági termékek értékesítésének kérdését. A leértékeléssel egyidejűleg a ter­mények ára emelkedett, ugyanakkor azon­ban a gazdák által vásárolt iparcikkek ár­emelkedése ezt jóval túlhaladta. Az árkü­lönbség 60 százalékról 200 százalékra emel­kedett. A mezőgazdasági termékek árának kérdése tehát továbbra is szőnyegen.maradt, nagy figyelmet kíván teJiát u jónak ígérkező uj termés értékesítésének irányítása. Jelen­leg mintegy húszezer vagon tavalyi termény vau az országban. Amennyiben ezt nem szál­lítják ki sürgősen, az. áruhalinozódás az uj árat befolyásolni fogja. Ettől a mennyiségtől tehát csak kivitellel lehet szabadulni. Nem értjük, miért nem emelik fel a kiviteli jutal­mat. A tavalyi rendszer nem vált he. Olyan pénzbeli áldozatot követeit a fogyasztótól, mely nem volt arányban a kereseti lehető­ségekkel. Különben sem lehet csupán egyet­len termény értékesítését tervbe venni, mi­dőn az egész mezőgazdaság segítségre szo­rul. Ezt csak a kivitelből előálló idegen va­luták teljes felszabadításával lehetne elérni. Nem szabad az exporttal foglalkozó cégekét arra kötelezni, hogy 25 százalékkal olcsób­ban adják át valutájukat a jegybanknak, mert ezt a mezőgazdák sinylik meg a való­ságban. Ha feltesszük, hogy 32 milliárd lej értékű terményünk és 20 milliárd lej értékű állatszaporulatunk van egy évben, megálla­píthatjuk, hogy 13 milliárd lej adót fizetnek gazdáink ezen az utón az államnak, azaz ezer lejt veszítenek minden hektár föld után, melyet megdolgoznak. Ezt a terhel nem lehet a végtelenségig fenntartani. A külföldi valuták forgalmának felszabadítása révén nagymennyiségű idegen valuta jönne az or­szágba és elérhetnénk a lej árfolyamának reális leszállítását. Ez a rendszer több, mint 13 milliárd lej többletet jelentene a mező­gazdáknak. CURENTUL: Montreuxban kizárólag a török tengerszorosok ügyéről tárgyalnak. Van azonban valami, amiről nem beszélnek: a jövő tengeri háborújának körvonalai bon­takoznak ki a tanácskozásokban. Nem lehet tudni, liogyan és mikor, mert egy körülmény is lényegesen befolyásolhatja a számításo­kat Ez a titokzatos körülmény: a repülés technikája. A tengeri hajóraj ma már csak hordár szerepet játszik. Hadianyagot szállít, melyet a repülőgépek nem birnak. Nem le­het offenzivára gondolni ma már hadihajók­kal. Ez a körülmény a tengeri erővel ren­delkező hatalmak reménységét fokozott mér­tékben be if oly ásol ja. A repülőgép sokkal ol­csóbb, igy szegényebb ország is veszélyeztet­het gazdagabbat. A nagyhatalmak olyan ha­jókat építenek, melyek repülőgépek hordo­zására is alkalmasak. Egyedül Itália kivétel, mert olyan, mint egy mesterséges sziget s repülők tartására kitünően alkalmas. Eddig torpedókkal üldözték a katonaságot szállító hajókat, most nem várják be a tengeri szál­lítást; a repülőgép a kikötőbe megy s tönk­reteszi az ellenséges haderőt, mielőtt még elindulna. Az ellenség úgyszólván láthatat­lan, alig van alkalom azonnali megtorlásra. Az angol hadihajók 62 repülőgépet visznek, mindegyiken két tonna bomba van felhal­mozva. Amerika olyan hadihajókat épit, me­lyek 135 repülőgépet visznek magukkal. Ily körülmények közt csak gazdasági jelentősé­gük van ma már a tengerszorosoknak, me­lyek csupán defenzív célt szolgálnak. A Bal­kán-szövetség megakadályozza az orosz 1111 - tengést a Fekete-tengeren, aliol Oroszország legnagyobb ellenfele Romániának. NAŢIUNEA ROMANA: A különböző poli­tikai csoportok komoly vezetés hiányában veszélyeztetik a hatóságokat és a nyugodtan élő állampolgárokat. A lapok közötti harc­nak anyagi célja van. Az. utcai terror nem ma született. Országrészünkben szervezte meg ezt először Maniu, midőn Alba-Iulia-n a ,,marsot“ elindította. A Bucureşti elleni ,,mars“ óta lefolyt eseményeket ismerjük. Többször próbálkoztak ezzel, aztán külön­böző színű csoportok következtek más cé­lokkal. Állandóan az utca terrorja alatt él­tünk azóta. A nemzeti-parasztpárt a legutób­bi választáson összefogott a kommunisták­kal, akiknek sikerült anarchiát kelteni a munkások soraiban. Pillanatnyilag nincs veszély. Lupu dr. kiszállt iPárisban, hol Marcel Cachin társaságában antifasiszta be­szédet tartott, ami újabb válság előjelét mu­tatja a nemzeti-parasztpártban. El fog dőlni: alá van-e rendelve a párt a III. Internacio- nálénak. Nagy szenzációra számíthatunk. A nemzeti-parasztpártnak az a célja, hogy a közrendet zavarja. Románia uj autótérképe minden autóveze­tőnek nélkülözhetetlen. 34 kitünően színe­zett térkép és az ország 16 nagy városának külön térképe egy tartós vászontokba gyűjt­ve. A teljes gyűjtemény 250 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. —II—m Wllill—Bill II1IIIIIIM IIMit iW I III III li II l—H—■■ IIWM—Ml 11—— Gondoskodjon a szükségben szenvedőkről! Néhány követendő példa Mindennapi munkánk kJö'zlien annyi ne­hézséggel találkozniuk, annyi gondunk és szükségletünk vem, hogy megijedünk a ne­hézségektől, amelyekkel a ívilág küzd. Sok társadalmi szervnek uz n hivatása, hogy ezen az állapoton segítsen, de ha ezek sok jót ik tesznek, még sem tudják a szenvedők ezreit kielégíteni. örvendetes az a tény, hogy azok között, akik számtalan ember szerencséjét ala­pozzák meg, akiknek óriási az érdemük, van az Állami Sorsjáték is. Aliból a számtalan millióból, amelyet az Állami Sorsjáték évente szétoszt, a szerencse azok nagy részét a nél­külözőknek juttatja, akik minden reményü­ket és hitüket a sorsjegybe vetették. Szerencsére, e bizalom elveszi méltó ju­talmát. Rendelkezésünkre áll egy ragyogó példa, a Dacia Nemzeti Sorsjegyárusitó pél­dája. Szerteágazó és tökéletes (szervezet, szék­hellyel és elosztó-fiókkal egész Romániában, ennek a sors jegyirodának egészen rendkívüli jó lőre van. Miként az az Állami Sorsjáték mostani IV. osztályának a húzásánál kide­rült, a DACIA a kás és nagy nyeremények egész tömegét fizette ki. A szerencsés nye­rők, akik ma vagyon felett rendelkeznek, műiden társadalmi réteghez tartoznak. Van­nak közöttük jómódú, jó állású emberek. De a legnagyobb részük majdnem teljesen I szegények. Ha látjuk őket, arra gondölimk, honnan volt pénzük sorsjegyre? Ók magok a/.t válaszolják, hogy a szerencse 'vezette l>e őket a DACIA sorsjegyárudába, hogy ma el­feledjenek minden szükséget é*s gazdag em­berek legyei Mik. Bizonyos, hogy egymillió, söl azon felüli, nyeremény mosolyog min­denkire. De gondoljon arra, hogy a mai krd- zi.sben és pénzszűkében a DACIA Nemzeti Sorsjegyáruda az Állami Sorsjáték sorsjegye révén a számos 70 vagy 100 ezres nyeremé­nyek egyikét ajánlja önnek. Mert ez a nsigy DACIA sorsjegyirodának a jellemző sajátsága. Nagy és kis nyereménye­ket rendkívüli számban osztott szét. Kis nyeremények alatt a 20.000-töl 400.000 lejig terjedő nyereményeket értjük. Ki utasítana vissza ilyen szerencsét? Baráti tanácsunk az, menjen a DACIA Nemzeti Sorsjegyiroda valamelyik székhelyé­hez, amelyet könnyen megismer az állami címerről — ahogy azt a lapokban is látja — és kérjen sorsjegyet. Az egész sorsjegy ára 800 lej, a negyed sorsjegyé 200 lej. Ezért a jelentéktelen kiadásért, amely jóformán sem­mivel sem terheld meg zsebét, nyerhet 20 ezertől 6,000.000-ig terjedő összeget. A DACIA Sorsjegy iroda eladási helyei ren­delkezésére állanak, hogy kezébe adják ön­nek a nagy szerencse kulcsát: a sorsjegyet. Udvariasan bocsánatot kért a hajóra zuhant bombavető repülőgép pilótája LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kü­lönös repülőszerencsétlenség történt hétfőn délben a sauthamptoni kikötőben. Egy an­gol lxmibnvelö gép, amely Southampton kör­nyékén gyakorlatozott, a kikötő fölött lég­zsákba került és a Normandie francia luxus- gőzös fedélzetére zuhant. A Normandie ké­ménye fölött ugylátszik légüres tér képző­dött tv ez az úgynevezett légzsák idézte elő a balesetet. A lezuhanó gép kis híján a ké­ményre esett, a pilóta azonban nagy ügyességgel az utolsó pillanatbon ki­kerülte s a gép az cgyil: cmelödaruba üt­között, ahonnan szabályos salto mortalé- nal a fedélzetre esett. Az emelödaruval való összeütközésnél az egvik (szárny levált s maga a gép is dara­bokra törött. A pilóta csodálatosképen sér­tetlen maradt s mikor előkászálódott a ron­csok alól, mosolyogva szólt oda az elképedt matrózoknak, akik a zuhanás láttára oda­siettek: ,,Nagyon sajnálom, uraim, kérem bocsrís­soiuik meg“. A balesetnél senkinek sem történt baja, noha a hajó (fedélzetén százával tolongtak az utasok. Mikor a repülőgép a hajókémény fölött manövrÍTOzott, már mindenki látta, hogy le fog zuhanni s az emberek ijedten menekültek a fedélzetről az alsó termekbe, j A Normandie éppen indulni készült s mi- i után a kapitány be akarta tartani a menet­rendet. a repülőgép roncsait otthagyták a hajón s a Normandie magával vitte a le hav­rei kikötőbe. J —— Látogatás a moszkvai Lenin-intézetben Páncélszekrényben iPÁRI.S, junius hó. Fleury Jean Gérard pompás cikksorozatban számol be oroszor­szági tapasztalatairól. A nagyszabású ripor- tázsból közöljük az alábbi érdekes részt: Itt vagyok az uj vallás szentélyében. Hivő kísérőim iráűii tekintetből, respektussal. ka­lapomat kezemben tartva, néztem meg a szláv Vatikánt, melynek neve „Lenin-inté- zet“. A kubista épületet diszitő kék és gondo­lom csiszolt márványt nagy költséggel szál­lították az Ural és a Kaukázus bányáiból. A világos, jól fűtött termekben liire>s- teo­lógusok tanulmányozzák Lenin életrajzát. Az egész világba elküldik megbízottaikat, hogy felkutassák a régi sipkákat, melyeket Le­nin viselt, a kopott borszékeket, melyeken ülni szokott, mikor számukra a kávéhá- znkba szőtte az összeesküvést, a piszkos zsebkendőket, melyeket zálogul hagyott a szállodásoknál. Az intézet a szovjetunió minden nyelvére lefordittatja a kommunizmus alapítójának munkáit: üzbégre, tatárra, baskírra, ruténre, szamojédre, stb, azonkívül franciára, angol­ra, németre . . . — Ezekben az irodákban a professzorok tanulmányozzák és. magyarázzák a Lenin- szövegeket . , . Nézem a szent szövegekre hajló tudós ar­cokat. Egyesek azokat a cikkeket keresik az öreg újságokban, melyeket Lenin névtelenül irt. Ha valamelyiköjük azt hiszi, hogy talált ilyen szöveget, azonnal alarmirozza kollé­gáit és a szinódust s teljes ülésen vitatkoz­nak a szöveg hitelességéről. A különbség jelentős: ha egy apokrif Írás­ról van szó, az írók és újságírók kritizál­hatják, isőt vissza is utasíthatják. Ha azon­őrzik Lenin iratait I ban megállapítják, hogy a cikk Leniné, gya- I lázat vár arra. aki merészkednék bírálni a szent, a természetfölötti szöveget. Távolabb ügyes és furfangos magyarázók nagy fáradtsággal interpretálják a szent ! könyveket, hogy megtalálják bennük a mai gyakorlat igazolását. Szerepük nehéz és göröngyös és Szibéria leselkedik. Mert Lenin ezt irta: ..Töröljük el az állandó hadsereget s szer­vezzük meg a fölfegyverzelt munkások és parasztok milíciáját'1. Sztálin ellenben- egész Oroszországból egy óriási kaszárnyát akar csinálni a világ leg­hatalmasabb állandó katonaságával. Lenin kimondja, hogy a ,,kinevezett“ tiszt­viselők intézményét nem lehet tűrni és a kommunizmusnak csak ,,választott“ vezérei lehetnek. De Sztálin maga nevezi ki vezérkarát, visszaállította a rendfokozatokat, a katonai hierarhiát, a régi orosz hivatalnoki rend­szert, a zsarnoki és mindenható „Gsin“-t. összeegyeztetni Lenin elveit és Sztálin gya­korlatát annyi, mint pisztrángokat nevelni az ecetben. Furfangos és szerencsétlen szövegmagya­rázók! — Láthatnám Lenin kéziratait? — kér­dezem. — Gondolom, hogy itt őrzik. Vezetőm meglepetten néz rám. Lehetséges, hogy valaki nem ismeri a szertartásokat? A szent iratokat bezárva őrzik a hitetlenek számára hozzá­férhetetlen frigyszekrényben . . . — Nagyon nehéz . . . (sajnálom . . . en­gedély kellene hozzá . . . Egy páncéJszoba pénzszekrényében őrzik a kéziratokat. Enge­dély nélkül nem mulathatjuk meg . . . (-L) A rózsák ünnepe Bulgáriában SZÓFIA, junius hó. Bulgáriának minden évben nagy virágünnepe van. Június tizen­egyedikén ünnepli meg mindenkor a bulgăr nemzet egész társadalma legbájosabb virág­jának, a kedves rózsának az ünnepét. A ró­zsák hetében a legnevezetesebb orvosok tar­tanak nyilvános előadásokat, hogy a güniö- kor ellen védekezésre oktassák és felvilágo­sítsák a néj>et. Az újságok napokon keresz­tül Ilyenfajta cikekkel vannak tele * ké|x-s mellékleteik is ezt a nemes célt szolgálják. A rózsák napján minden bulgár testvérnek érzi magát s a testvériesség jeléül rózsát tűz a gomblyukába, hogy ő is küzd a pusztító kór ellen, melynek kiirtása hozhatná meg Bulgáriának azt a legszebb ünnepét, azt, ami­kor minden hazafi egy szívvel és egy lélek­kel ünnepelhetne az Isten uj Edenjé.ben. A közelmúltban tartották meg a rózsák ünne­pét a hagyományokhoz illő fénnyel. Ebből az alkalomból emlékezünk meg a bulgáriai rózsákról. A legendák szerint a rózsának isteni szár­mazása van s bája, üditő állata mind Isten­től való közvetlen származását jelenti. A rózsát már ősidők óta a legalacsonyabb kultúrájú népek is megbecsülték s kezdettől fogva tisztességnek, az erénynek és általában a legszentebb emberi érzelmeknek volt a ki­fejezője. A rózsa: a szeretet, a szépség és az igazság jelképe, a virágok királynője. Az ázsiai mitológia szerint a rózsa az em­bert is megelőzte s a görög mitológia szerint pedig a szépség istenasszonyával született egy pillanatban a tenger habjaiban. A rózsa nyílik mindenütt, de az igazi, melyből a drága rózsaolajat állítják elő, csak a bulgár földön díszük igazán, ott hozza a legszebb virágokat s ott a legédesebb az il­lata. Bulgária egyes vidékei, a Tundzsa és Sztrema völgye és a Sarenda gore déli lej­tője valóságos rózsaberkekkel van tele s il­latuk mámorossá teszi a levegőt mindenfelé. * Az illatos rózsa olaját kétféleképen állítják elő: az egyik a desztiláló, ez a primitívebb eljárási mód, a másik a nagy mennyiségben való gyári termelés. Egy kilogram rózsaolaj előállításához kb. 3500—4500 kg. rózsafej szükséges. Bulgária rózsatermelése a múltban jóval nagyobb volt. mint az utóbbi évtizedben, de az utolsó évek jelentései arra vallanak, hogy a rózsatermelés ismét emelkedik. Mig az 1933-ban a külföldre szállított rózsaolaj mintegy 1413 kg. volt, 53,318.000 léva ér­tékben, ugyanakkor 1935-ben már 25030 kg. volt a termelés. A legtöbb termést a karlovói járás hozta, mintegy 1513 kg. mennyiség­ben. A szüret, vagyis a rózsa leszedési ideje: a reggeli félhomály s rögtön véget ér, ha a nap arany sugarai megjelennek a földön. A szüretelő nép már a kora hajnali órák­ban az első kakasszóra ébred és megindul a rózsamezők felé. Lányok, legények vig csa­patától hangos az ut. Ă fiatalság vig csapa­tát a gyermekek és az öregek csapata követi, akik kosarakat, zsákokat cipelnek a vállu­kon s viszik a szüret legfontosabb szerszá­mát: az ollót! Szamárliáton, lovon, szekéren indulnak a rózsamezők felé. hogy a szüretelést, a rózsák leszedését mielőbb megkezdhessék. Az öregek lassan, szomorúan dolgoznak, bizonyára visszagondolnak a múltra, de a fiatalság jó­kedvű, még felhőtlen felettük az ég . . . Napkeltekor aztán a rózsaszedők hazatér­nek s csak este kezdődik az igazi szüreti mulatság. Dudák szólnak a faluban, minden­felől vig tilinkó szólal meg és a főtéren a fiatalság vig keringőbe kezd, mig körülöttük az öregek elmerengve visszaemlékeznek fiatal éveikre, a rég tovatűnt fiatalságukra. A szü­retelés sokszor egy hónapig is eltart s azalatt egyre szól a nóta, perdül a tánc. ERŐTELJES, KÖVÉR EGYÉNEKNEK. KÖSZ- VÉNYESEKNEK ÉS ARANYÉRBEN SZENVE­DŐKNEK reggelenként i — i pohár termé/cetes FERENC JÓZSEF“ keserüviz gyakran felbe­csülhetetlen szolgálatot tesz. Az orvosok ajánlják. Dalosverseny. iDej-ről jelenük: A Romá­niai Magyar Dalosszövetség I. Kerülete jú­lius hó 12-én Dej-en rendezi meg dalosver­senyét, melyre ezideig 25 dalárda jelentette be részvételét. Ez alkalommal ünnepli 50 esztendős fennállását a Polgári Dalkör is. Az ünnepély előkészítése dr. Bene Ferenc elnök és Béczv Ernő karnagy irányításával már hosszabb ideje folyik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents