Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-04 / 127. szám
'BLLBN'ZfíK Gróf Teleki Pál beszél Paul Valérírőí, Madariagáról és Madame Vacarescuról, akik az európai szeltem jövőjéről Budapesten tanácskoznak Valéry, a nagy francia költő évek óta a „magasabb geometriáról^ levelez Kerékjártó szegedi egyetemi tanárral BUDAPEST (június). Gróf Teleki Púi a/ elnöki* annak a magyar bizottságnak, amely a Népszövetség szellemi együttműködésének Budapesten megtartandó tanácskozásait előkészíti. Személyesen ismeri legtöbbjét azoknak a kimagasló szellemi egyéniségeknek, akik június elején Magyarországra érkeznek s így különösen hivatott arra, hogy a kul- turhirességek szellemi arcképét adja. Valéry. az igazi ni répái — Elsősorban Paul Valéryról beszéljünk — mondja — aki a budapesti ..entretiens inlellectuels“ ülésein elnököl. A legutolsó tanácskozáson Párisban is már együtt vettünk részt. Akkor is ö elnökölt. így alkalmam volt közelebbről megismerni. Nagyszerű szellem! Európai lélek, európai ész, európai modor a szó legmagasabb értelmében! Va- léryt Magyarországon leginkább verseiből ismerik és kevesen tudják, milyen széles látkörü, átfogó érdeklődésű egyéniség. Megemlítem, hogy* az utóbbi időben Valéry, ugylátszik, kevesebb verset és inkább több prózai müvet ir. — Igen, ez igaz ... de különben is, Valé- rynál majdnem azt lehet mondani, mindegy, mit ir és mit mond: ő lénye legmélyén filozófus. Nem szakember a filozófia terén, hanem filozófus életérdeklődése által. Szép szellem a szó legigazibb értelmében. Mindenben, amit tesz vagy amit ir, az embert keresi magasabbrendü alakjában. Lelki műveltsége oly mély, hogy semmilyen téren nem válhat soha specialistává, ellenben a szakember, a vele való beszélgetés után meggazdagodva távozik, mert olyan finom szempontokat ismer meg, melyekre a szoros értelemben vett ,,szakember“ nem is gondol. Kevesen tudják például, hogy Valéry* egyik főérdeklődése a magasabb geometria és hogy Kerékjártó szegedi professzorral élénk levelezést folytat mértani kérdésekről. Már előre tervbe vette, hogy személyesen folytatja a levélben megkezdett eszmecserét. Valéry* világfi is, nagyon mondain, minden társaságban ott van, úgy hogy egyéniségével alaposan meghazudtolja a „szürke tudós“ fogalmát. Madariaga, a latin — És Madariaga? — Salvador di Madariaga a Népszövetség egyik legismertebb tagja. Sok időt töltött külföldön, az utóbbi években szinte többet, mint hazájában, ő igazán „európai“ szellemének minden porcikájában. A Paul Valéry és Madariaga között észlelhető különbség bizonyítja legjobban, hogy ennek a szellemi társaságnak kebelében milyen érdekes nemzeti különbségek találhatók. Nemzeti különbség és nem ellentét! Ez megint megmutatja, mennyire nem szükséges a nemzeti tulajdonságokat elválasztó tényezőként felfogni! Valéry jellegzetesen francia: sima, mindig, minden körülmény között csiszolt. Madariaga pedig mindenekelőtt politikus és spanyol. Benne is megvan természetesen a nemzetközi politikus rutinja, de simasága alatt folyton érezhető a szenvedély. Sokkal kitö- rőbb, mint Valéry. majdnem azt mondtam: „latinabb“, amint sokan azt vallják, hogy a déli népek latinabbak a franciáknál. Emellett Madariaga szoros lelki kapcsolatban áll az angolokkal, miután felesége angol és talán ez adta meg számára a lehetőséget, hogy remek könyvét „francais. anglais, espagnols“ megírja, melyben olyan mesterien jellemzi a francia, az angol és a spanyol nép tulajdonságait. ő régen egyetemi tanár volt, erős szociális érzéke van és hazáját már évek óta képviseli a Népszövetségnél. Azt képzelem, hogy az utóbbi évek változó politikai eseményei közepette a mindenkori spanyol kormány örömmel veszi, ha egy ilyen kiváló ész, aki a népszövetségi szellem minden belső zeg-zugát ismeri, képviseli érdekeit Géniben. Hiszem, hogy Madariaga olyan jó hazafi. a szó európai, tág értelmében, hogy bármilyen politikai áramlat mellett Spanyolország érdekei fontosak számára, azokat képviseli és védi. Madame Vacarescu. aki „gyűjti“ a hires embereket Teleki Pál előveszi a bejelentett vendégek névsorát és átfutja: Ez íjtfKzáil ele só! Remach: A művészei his tükre 72 fejes propaganda k§adásban E könyv a művészetek általános ismeretéhez vezet! 558 ábrával, hófehér, fényes papíron! Csak néhány példány kapható még az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Később csak 198 lejes bolti áron kapható. — Thomas Mannt, a kiváló német irót, igazán nem kell ismertetni, hiszen a legtöbb könyve magyarul is megjelent és ö maga is itt volt két év előtt, amikor Wagnerről tartott előadást. Karl Capek, a hires cseh iró is eljön, akinek érdekes, modern darabját a Vígszínházban adták. Madame Vacarescu érdekes egyéniség és ha ezt a jelzőt legtöbbször elcsépeltnek is tartják, az ö esetében tökéletesen fedi a valóságot. Román Írónő, aki Párisban él. A háború előtt nagy szerepet játszott Románia udvari életében, most pedig Paris szellemi miliőjének egyik legmarkánsabb típusa. .Szalonjában a szellemi élet legkiválóbbjai jönnek össze és ő, ellentétben sokakkal, akik otthonukban hírességeket „gyűjtenek“, tudatosan válogatja össze vendégeit, (Kintosan tudja, kit kivel akar összehozni, egyszóval befolyást gyakorol körére. Madame Vacarescu nem passzívan, mintegy válogatás nélkül gyűjti a hírességeket, hanem társadalmi életének célja, fonala és logikus felépítése van. Kivételesen szellemes és mulatságos asszony, akit az egész világon mindenült ismernek. Számtalan közös barátunk és ismerősünk van, mert anyám görög lévén, a partlakó nemzetek elszoródottsága folytán minden föld - közitengeri városban, legyen az Athén vagy Marseille, vannak rokonaim és barátaim, csak úgy mint neki is. Unokabuga, aki egyszersmind titkárnője is, kiséri el Madame Vacarescut Budapestre. Pestre jön még a Népszövetség és a párisi Comité néhány ve- zetőegyénisége, igy például Monsieur Bonnet, aki tulajdonképen az egésznek szellemi megszervezője. Követi rangban van és vele közösen határoztuk meg, hogy a rendes tagokon kívül kiket hívunk még meg. Gróf Teleki Pál elgondolkozik: — Tanácskozásainknál mindig újra eszembe jut az a kijelentés, melyet Angliában a domíniumok vezető államférfiainak tanácskozása után az egyik politikus mondott: „Határozatot nem hoztunk, de örvendetesen megállapítottuk, hogy a birodalom ügyeiről egyformán gondolkozunk!“ Mi is, akik igy évente összejövünk, ugyanezt mondhatjuk: határozatot nem hozunk, nem is hozhatunk, mert nem dönthetjük el. például, hogy mi lesz az európai szellem jövője . . . De összejövünk, mint európaiak, hogy egy-egy átfogó, általános európai témáról beszéljünk. Hiába csóválják sokan hitetlenül a fejüket. Általános európai téma igenis van! B. D. L. ICNItJS 4-ÉM csütörtök estc9-kor a cluji zsidókórházegyesület javára GOLDMARK FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG SZIMFONIKUS KONCERTJE! Mozart, Lattuada, Debussy, Goldmark Szólista : — K. MOLNÁR IRMA Dirigens — BOSKOVíCS Sándor JEGY-ELŐJEGYZÉS EK : TELEFONSZÁM : 4-62 ÉS MAGYAR SZÍNHÁZ Bhal fcenggElország sorsát intézib Történelmi liiil$ejéE)?n pompázik isméi a varsói Brüh'-palota VARSÓ, június hó. Varsó legszebb pontján, ti P'rlsudski József-téren, az ismeretlen katona sírján lobogó őrtűz tőszomszédságában áll az egykori Brühl-palota, «mely most a lengyel külügyminisztériumnak székhelye. A rokokó vasrácsos kerítés mögötti hatalmas díszudvart három oldalról veszi körül Varsónak egyik legpompásabb műemléke, amelyből most az európai diplomáciának egyik legismertebb férfia. Beck külügyminiszter, a legújabb nagyhatalom világpolitikáját irányit ja. Kevés épülete van a világnak, amely any- nyira kivette volna részét egy ország változatos történelmi fordulataiból, mint ez a nevezetes palota. Két évszáizad viharai között volt királyi székhely, bérház, börtön, kórház és távírdahivatal. Ormát ma is gróf Brühl HnerLknek, Erős Ágost nagyhatalmú miniszterelnökiének címere disziti. A nagymuitu épület, amely valamikor több gazdag lengyel four tulajdona volt, majdnem kétszáz évvel ezelőtt, 1750-ben San- guszko hercegtől vásárolta meg gróf Briihl Henrik. A szász államférfin Németországból' hívott építészekkel, három évi munkává] teljesen a szász rokokó stílusában alakította át a palotát. A szász király hatalmának letiin- tévet. a Brühl-palota fénye is bosszú időre leáldozott. A miniszterelnök utódai 1775-ben eladták az oroszbarát gróf Poniinskinak. Hányatott esztendők után, 1788-ban árverésen az állam vásárolta meg. Ettől «z időtől kezdve a Brühl-palota valóságos tükre lett a dicsőséges és szomorú lengyel történelemnek. A függő helyzetbe került lengyel királyságban itt lakott Stackel- berg, a nagyhatalmú orosz követ. Kiköltözése után közönséges bérlők vonultak be az előkelő kastélyba. 1794-ben, «z első nagy forradalom alatt a szabadságharcosok feldúlták, igy akarván bosszút állni egykorú tula jdánosain, az áruló lengyel főuxakon. A felkelést az oroszok elkeseredett harcok után, vérbefojtották. Egy évvel később, 1795-ben, a történelem kerekének forgása közben a porosz kormányzó vonult be a Brühl-pai’otába, amelynek az ezt követő időben neves hivatalnoka volt. Hoffmanin. E. T. A., a nagy meseiró, mint királyi porosz kamaratörvényszéki tanácsos tedjesiiett ott szolgálatot. Azokban az években vezették be Varsóban a bérkocsikat, amelyeket még ma sem tudott végleg kiszorítani a lengyel főváros utcáiról az újkor gépkocsija. A jenei csata után Lengyelország Napoleon kegyelméből hercegség lett és a varsói Brühl-palotában Bonaparte Jerome ütött tanyát. A franciák kegyetlenül szedték az adót a felszabadított országban, de csak «ddig, amíg Mosz_kva égése után 1812-ben fagyott tagokkal, lerongyolódva, kiéhezve Varsóból is kivonultak a „Grande Armee“ katonái. A bécsi kongresszus után, amely feldarabolta Lengyelországot, Konstantin nagyherceg kormányzott a palotából. Ezek után élte a nagymuitu ház életének legszürkébb, de legváltozatosabb esztendeit. Az 1830. és 1863. évi forradalmak is alaposan megviselték. Az oroszok sorra különféle hatóságokat és hivatalokat telepitettek belé. A 'forradalmak idején lengyel hazafiakat börtönöztek be falai közé. Egy ideig kórház volt. Szépségeit akis or tették egészen tönkre, amikor a 80-as években oda telepítették a főtávirdahivatalt. A rengeteg vezeték és (ma már) régimódi Morse-gép sehogyan sem illik a nemes rokokóstílus vonalaihoz. A feltámadt Lengyelország nem hagyta veszni az egykori szépséget. Drezdában kerestette meg az 1756-ban végzett átépítési terveket és azok nyomán ismét a régi külsőt kapta vissza a Brühl- palota. A belső berendezésében azonban a legkorszerűbb elvek érvényesülnek. Az egykori beosztást az előkerült tervek nem tüntetik fel. A belső átépítésben csak részben alkalmazkodtak a pompás stílushoz, ott az első szempont a munka gyors üteme, amelynek nem szabad a lengyel „hagyományokon“ megakadnia. A külügyminisztérium íróasztalai arról nevezetesek, hogy hehe te tienné teszik a hanyagságot, mert egy ötletes találmány folytán nem lehet hosszabb időre elsülyeszteni egy ügyiratot a fiókok mélyén. FaJbarejtett csőposta viszi egyik szobából a másikba az iratokat. A Brühl-palota történelmi homlokzata mögött ma a technika vívmányainak eleven vérkeringése lüktet. .(—). 7 9.'? 0 / u n I u s 4. mmmmmmmmmmuammamnrnmáammmmmnm /v i'l it A ROMAN SAITÓ UNIVERSUL: Örülünk, mikor látjuk, milyen gyorsan halad a nyugati fejlődén utján fővárosunk, mégsem esik jól, nekünk, midőn j szemünk előtt veszti el a román erődítés i jellegét. Nyilvánvaló a străin és kisebbségi beözönlés célja meg akarják hódítani a fővárosi maguknak. Különösen ijesztő a magyarok áramlása. Az utcán, lokálban, villamoson, Iái sasgépkocsin, mindenütt ott vannak s tüntetőén Árpád nyelvét használják. Olyan utcákat árasztottak el, melyekben sohasem leheteti ezelőtt magyart látni s jobban élnek, mint az őslakók. Ki ad pénzt számukra? Ha a telefon éjjeli ügyeletesét kérjük, vagy a Bazaltin útépítő társasággal beszélünk, érthetetlen román nyelven szóló magyar mérnökök válaszolnak. Ugyanilyen nyelven beszél az Északi-pályaudvar is, ha a pontos időt kérdjük. Ugyanez a helyzet a legmagasabb állami hivatalokban. Posta, vasul, telefon, közigazgatás telve van velük. Nem hallgathajuk el azt sem, hogy ilyen a helyzet az ipari és kereskedelmi vállalatoknál s bankokban is. Nem arról van szó, hogy másodrendű helyzetbe kerülnek az öslakók, de egész állami berendezkedésünk bizonytalanságáról. Mig Genf s a népek összetartása nem volt veszélyeztetve, el lehetett nézni az ilyesmit, ma azonban, midőn háborús fellegek tornyosulnak a láthatáron, nincs megengedve, hogy fegyvertelenül pihentessük karjainkat. Rendet kell teremtenünk az állami élet minden megnyilvánulásában. ORDINEA: Több terv bukkant fel már a mezőgazdaság fel segítésére. Nem tagadjuk i illetékes tényezőink jóhiszeműségét, ez azon- ] ban nem jelenti, hogy az eredménytelenség j fölött szemet hunyjunk. Nem lehet átmeneti « és részleges megoldásokkal a mezőgazdasági válság ügyét elintézni akkor sem, ha pillanatnyilag eredmény mutatkozik. Hosszú időre szóló programot kell kidolgozni, legalább tiz évre. A program tehát több egymásután következő kormány által kerülne megvalósitásra. A mai pártharcok között lehet-e ilyesmiről beszélni? Sajnos, nem lehet erre a kérdésre kielégítő választ adni. Gazdasági Korona-tanácsot kellene összehívni, melyben résztvennének a pártok vezetői. Csupán igy lehetne közös programot kidolgozni. Gazdáink sokkal súlyosabb hetyzetbe kerültek, mint 1920-ban. midőn a kisajátítást végrehajtották. Minden kormány ígérte, hogy segíteni fog s egyik sem tartotta be Ígéretét. Helytelen kisajátítással egy millió kisbirtokost teremtettek, kiknek nem volt megfelelő eszközük a föld megművelésére és kihasználására. Elrendeztük a tartozásokat, ugyanakkor azonban az ipar részére biztosítottuk a legfőbb kedvezményeket. Ennyit jelent a húszéves gazdasági politika. Nem csalhatjuk meg sajátmagunkat. Nem akarunk senkit bírálni, vagy gyanúsítani, csupán hangoztatni akarjuk, hogy általános összefogásra volna szükség a mezőgazdaság érdekeinek szolgálatában. TARA NO ASTRA: A bolsevizmus jelenlegi taktikája nem tiszta és nem követ egyenes vonalat. Tévedésbe ejt, nem úgy harcol, mint feltűnésének első pillanatában, midőn nyíltan támadt a proletárokkal. Nem vált be a forradalom szitása, változtattak tehát taktikájukon s kompromisszumos alapon igyekeznek eredményeket elérni. A nyílt forradalomból átvágtak a fokozatosan érkező forradalomba, melyet a népfront valósit meg számukra. A front egy lépést jelent a forradalom felé. Nem cél, hanem eszköz a forradalom szolgálatában. Kommunisták adják a körvonalat. A szocialisták és demokraták nem helyeslik a kommunizmust, megoldást kerestek tehát, hogy összefoghassanak. Franciaország bebizon5*itotta, milyen célt követnek. Felhasználták a radikális pártot céljaikra. aztán a párt elvesztette jelentőségét s egyedül a front maradt. A második lépés: proletár-kormány alakítása, melynek segítségével a kommunisták nyugodtan megszervezhetik soraikat. Végül a kommunista párt a maga számára fogja követelni a hatalmat. PREZENTUL: Az Ur 1936. esztendejében Kánaánban élhetnénk, senki sem volna nálunk boldogabb. Nagy hiba, ha az ember saját országát támadja, de még nagyobb bűn, ha a hibákat eltitkolja. Az ország mindennel meg van áldva, a nép mégis csak türelmével marad. Minden szomszédos nép jobban táplálkozik s be kell vallanunk, hogy legrosszabbul a román földműves van táplálva. Nézzünk körül a fővárosban s szegény faluinkban. Ezerszámra vannak, akik éheznek, ezt a sok palota el nem takarja. Se kenyér, se mamaliga, ami aztán tízmillió- számra teszi tönkre a férfikarokat. Fényűzésről ne beszéljünk. Nagy ritkaság például a szappan. Hollandiában 25, Amerikában 22, Dániában 21. Belgiumban 20. Angliában 18. Franciaországban 18, Németországban 15, Ausztriában 10. Szovjet-Oroszországban 7, Lengyelországban 3, Jugoszláviában 2, Kínában másfél kilogram szappanfogyasztás esig átlag évente egy főre s Romániában ezzel szemben a szám fejenként 800 gramra csökken. Foh'tassuk ennek a tragédiának elbeszélését? Bölcseink azt felelik, hogy a mosakodást, táplálkozást, világítást senki sem akadályozza. Barbár kifogás. Földműveseink és munkásaink a civilizáció utján nagy i utat kell még bejárjanak,
