Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-24 / 143. szám
4 BLLBNZßK 1936 J u ni u H 24. Ery uncia arany, három hordó bor és bőséges ostyasütője, pecsenyeszállító ja, sl 1j. Mifudezekért <i jelképes állásokért ma is élénk versengés fo'yik, mert viselőik a király kör- i:yezetél*1 n állhatnak a koronázási szertartás alatt. A koronázás lefolyását a titkos tanács jegyzője örökíti meg. j dióm VIII. Eclwardnak a koronázási szertartásokra való kioktatásáért l.-ONtDON, junius hó. A hivatalos !ap légii jnhb száma ékes középkori nyelvezetű királyi proklamádót közöl, melyben az uralkodó tudatja hii és szeretett aJattvalóival, hogy minekután«! elhatározta, hogy ősi szokás szerint megkoronáz latja magát, koronázási igénybiróságot (Court of Claims) á'lít lel «innak eldöntésére, hogy kiket i Hétnek hagyomány szerű jogok és kötelességek, hogy n koronázás alkalmánál származásuknál ixigy méltóságuknál fogna bizonyos szertartásos szolgálatokat teljesítsenek és ezért jelképes jutalmat kapjanak. A bíróság elnöke Ramsay MacDonald, a titkos tanács elnöke, tagjai a királyi hercegek, az egyházi, állami és udvari föméltóságok, az ország első főrendjei, számos miniszter, a egföbb bíróságok elnökei és az. összes politikai pártok vezetői. A bíróság öttagú tanácsokban a titkos tanács üléstermében fog tárgyalni. A- igénybiróság hét évszázados intézmény. Először III. Henrik állította fel 1236-ban és azóta minden koronázás előtt megújítják. Az igénylők közt vannak Anglia vezető föméltóságai és légc ső főnemesi családjainak fejei. Az igénylők a leghíresebb ügyvédekkel és jogtudósokkal képviseltetik magukat a bíróság előtt, mely döntés e'őtt meghallgatja a lordkan- ceilár, a külügyminiszter és a koronaügyész véleményét, megvizsgálja a beterjesztett családfákat, származási és nemesi leveleket és a régi szertartási könyvek, kiváltságok és királyi pátensek a’apján határoz. Igénylők Az első számú igényt Canterbury érseke emeli, aki mint egész Anglia prímása, a király fejére teszi a birodalom koronáját. Ezt az igényt soha nem vonták kétségbe, de az érsek akadályoztatása esetén a helyettesítés- i ért a yorki érsek és London püspöke szokott ' versengeni. Fontosság dolgában második helyen á.’l a főudvarmester igénye, ki a koronázás napján személyesen vezeti az udvartartást, amiért 40 yard bíbor bársonyt és azt az ágyat kapja a kárpitokkal és függönyökkel együtt, melyben a király a koronázás előtti éjszakán aludt. A Wesiminster-apátság dékánja és káptalanja oktatja ki a királyt a koronázási szertartás rész'eteire és ezért egy uncia aranyat, három hordó bort és bőséges lakomához elegendő halat kapnak. A főtárnokmester a koronázás alatt alamizsnát oszt egy ezüst medencéből és a medencét ajándékul kapja. Ez a mindenkori Exeter márki tisztje szokott lenni. Az „öt kikötő“ bárói a király feje fölött tartják a bibor mennyezetet, melyet a koronázás után emlékül kapnak. Newcastle herceg és Shewsbury gróf szokott versengeni azért a tisztségért, bogy a király jobb kezét feltámasszák, mialatt a király baljában a jogart tartja. A mindenkori Huntingdon lord szokta a király előtt a birodalom kardját vinni és ezért bibor bársonyhüvelyes diszkardot kap az uralkodótok Ugyancsak a legelső főrendek viszik az egyházi és o világi igazságszolgáltatás kardjait és az „irgalom kardját“, melynek begye a kegyelem jeléül le van törve, A főkamurás- mester szokta :iz oranysarkunytyuval, a lovagiasság jelképével a király sarkait megérinteni. London lordmajorjának az a kiváltsága, hogy a kristály-jogart viszi a király előtt a koronázási menetben. Egyéb méltóságok Ezenkívül még számos jelképes méltóságot töltenek be származás, vagy állás alapján a koronázás tartamára, mint például a király kesztyüszálütója (kesztyűt húz az uralkodó jobb kezére, mielőtt Canterbury érseke az ország rubintos gyűrűjét huzza a király negyedik ujjára), a király borkóstolója (régi szokás a mérgezés elleni védekezésül), főillatszerésze (illatos füveket szór a király elé), fosolymásza, az ezii.stnemiiek és asztatnemüek őre, a király szabója, pékje. Londonból jelentik: M. Marcus feltaláló a legközelebbi szélcsendes napon Doverből Cakiisba akar a La Manche-csatornán át gyalogolni, az általa készített ,,tengeri vándoröltözetben“, mely nyakig vízmentesen záró gumiruha, parafa mellénnyel, ólomtalpu csizmákkal. , A feltaláló Sauthend tengeri fürdőben mutatta be találmányát. Noha a tenger oly nyugtalan volt, hogy az evezőscsónakok alig tudták kisérni, Marcus minden erőfeszités nélkül több kilométerre kisétált a tengerre és teljesen függőleges helyzetben, csak derékig merülve a vízbe, lábcdval olyan mozdulatokat végzett, mintha szárazföldön járna. SIBIU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hatalmas népgyülést rendezett a román front városunkban, melyen mintegy húszezer ember vett részt az ország különböző részeiből. A gyűlés nagyszabású tüntetés voit a front erejének bizonyítására s arra a külföldi sajtót is meghívták, melynek képviseletében a Havas, Reuter, Ştefani, Pat, (lengyel), Sud-Est- ügynökségek, valamint a Daily Mail, Kölnische Zeitung, Lavoro Fascista és La Vo- lonté szerkesztői jelentek meg. Az ONEF sporttelepén megtartott gyűlés Tilea volt államtitkár beszédével kezdődött, ki Vaidát a román nemzeti mozgalom meg- a’apitójánek nevezi s a mozgalom célját a vallás és nemzeti gyűlölettől mentes igazi románság megerősítésében látja. A román front programját a következőképen jelöli meg: A földműves osztály felemelése sze le- mileg és anyagilag. Ruházkodás jelenkorivá tétele. A képviselők számának ötven százalékkal való csökkentése. A ha'álbüntetés bevezetése. Az ország felfegyverkezése. Támadja a kommunistákat s a jövő egyetlen lehetőségét a nemzeti államban (stat totalitar national) látja. Hangsúlyozza, hogy amint a Ami elavult A proklamáció vegén kijelenti az uralkodó, hogy eltekint a koronázási szertartás azon részétől, mely a Westm-ioster-csarnok- ban szokott lefolyni. Ez a Westminster-csar- nokhan tartott koronázási lakomára vonatkozik, melyet utoljára IV. György koronázása alkalmával 1821-ben tartottak. A lakoma során a király bajnoka teljes fegyverzetben és páncélban, kezében az ország lobogójával, csatainénjén a csarnokba ugratott és kesztyűjét a földre dobva, élet-halál baj- vívásra hivott ki mindenkit, aki kétségbe merészelné vonni a király jogát koronájához. Ez a szertartás már évszázadok óla elavult, de a „király bajnoka“ méltóságra ezentúl is akad igénylő a nemes Dy in ok -nemzetség jelenlegi feje személyében, ki azt állítja, hogy családja évszázadokon át a király bajnoka volt a koronázás alkalmával. (—y) Keze teljesen szabadon maradt, útközben szivarra gyújtott, majd visszafordulva, a fáradság legcsekélyebb jele né kü|. a partra sétált. A találmány szakértők állítása szerint 100 százalékig biztossá teszi a tengeri utazást. A csatornái kísérlet elé érdeklődéssel tekintenek. IDEGES EMBEREK GYOMOR- ÉS BÉLBAJA- NÁL naponta reggelizés előtt egy félpohár természetes „FERENC JÓZSEF“ kererüviz kissé felmelegitve régesrégóta bevált háziszer, amely a székvrtétet és -z anyagcserét még megrögzött esetekben i? igen kellemesen szabályozza. Az orvosok ajánlják. románok nem avatkoznak a többi államok beliigyeibe, ugyanúgy elvárják ezt minden külföldi hatalomtól. Majd kitér a szovjettel való viszonyra s leszögezi, hogy Vaida volt az első, ki az oroszokkal való jó szomszédi viszony szükségességét hangoztatta, de csak ezt és semmiféle szövetséget, mely esetleg a szovjethadsereg román területen velő átvonulását is engedélyezi. Egyebekben — mondotta — a meglévő szövetségeket kell ápo’- ni, de még a külpolitikában is nemzeti külpolitikát kell folytatni Románia nem támadó és békés érdekeinek szem előtt tartásával. VAIDA BESZÉDE Ti'ea után Vaida emelkedett szólásra. Történeti visszapillantással kezdi s Sibiut a román mozgalmak erődítésének nevezi. Köszönetét mond Tileanak s a gyűlés rendezőinek, kiemeli a nők érdeklődésének fontosságát és elmondja, hogyan született meg a román front gondr'ata. Hangoztatja, hogy 44 éve dolgozik a román nemzet szolgálatában mindig bíztak benne, mert soha sem árulta el nemzetét. Támadja „utánzóit“, kik megvárták az ő zász’óbontását s ma ugyanazokat a jelszavakat szeretnék kisajátítani. A nemzeti-pa- rasztpártról azt állítja, hogy külföldi és belföldi nagyipar pénzével dolgoznak, melynek visszafizetését kormányrakerülés esetén eszközölnek. Elitéli a Lupu—Mihalache akciót, mely a külföld támogatását kéri és annak segitségével szerelne hatalomra jutni. Kéri Maniul, hogy tegye magáévá a tiszta nemzeti álláspontot s váljon el Luputól és Mihalachetól, mely esetben közöttük semmi elleniét nem volna. Erélyesen visszautasítja a külföldi beavatkozást. Támadja a kormányt, mert a német és olasz sajtótermékek terjesztését akadályozza s ugyanakkor a szovjet hivatalos lapja mindenütt kapható. —- Ha egy i’yen orientáció és a nemzet között kell választani — mondotta Vaida — úgy csak heil Hitlerl-t, heil MussolinÜ-t kiálthatok! Románia szövetségese csak erős és szervezett állam ’ehet. Belpolitikánkban úgy kell dolgoznunk, mint Hitler teszi. Nagy súlyt kell helyezni az ifjúság nevelésére. E tekintetben már legfe'sőbb helyről megtörtént a kezdeményezés s mivel az irányítás is onnan történik, minden garanciánk megvan erős nemzeti szellemű, vallásos, jövőt biztositó if júság nevelésére. A gyűlés után a Fiatalerdőben volt társas ebéd a pártvezetőség, a külföldi újságírók s a párt számos tagjának részvéte1 ével. (sz.) De Régnier Henri bölcs mondásai Még el se gyászolhatta jóformán a francia akadémia Henri-Robertet, máris újabb halottat veszített, de Régnier Henrit, akiről az Illustration ezt írja: „Olyan időben ment el, amely nem tudta töblx* elviselni sem a gondolatot, sem a fórum arisztokratikusságát“. A nagy irodalmi hetilap, a Les Nouve'les Littéraires, egész számot szentel «le Régnier emlékének. A szimbólizmus egyik főképviselője, kissé melankólikus, kissé érzelmes, de mindig mély, aki pesszimizmusát finom, kecses formák mögé rejti. A művészetek, a régiségek szeretete egyfelől, az é'et uj ritmusainak és az ifjúságnak megértése másfelől, egyként teszi a klasszikus mult és a modern jelen képviselőjévé. Nosztalgiája ellen a mult idők emlékeiben, a művészetekben, pesszimizmusa ellen az ifjúság iránti szerété tőben keres menedéket. Az igazi francia szellemet és iróniát tükröző maximáiból, adomáiból bemutatunk néhányat: * Egy asszony nem csupán azért néz a tükörbe, hogy lássa magát, hanem azért is, hogy lássa, milyennek látják. * Egy férfitől minden lehetséges; egy asz- szonytól minden valószínű, * Egy asszony ezt mondta nekem: „Nem arra vagyunk teremtve, hogy kellemesek, hanem arra, hogy szeretetlek legyünk“. * Szeretni a nőket feltételezi, hogy többre becsüljük a gyönyörűségeket, melyeket szereznek nekünk, az általuk okozott kellemetlenségeknél. * A férfi mondja a nőnek: Öh, ne tegyél boldoggá, csak hagyd, hogy boldog legyek!“ * A férfiak zárkózottak, az asszonyok titokzatosak, a lányok titkok. * Az ember nem tud szeretni, csak abban a korban, mikor már nincs esélye, hogy szeressék. * Az asszonyokban van valami türhetet'en, ami miatt nem tudunk tőlük megszabadulni. * Az ember egy asszonyban gyakran szereti egy szerelem emlékét. amely szerelmet az asszony sohasem inspirált. * Találkoztam T. festővel. Ebédelni ment J. ko’legájával s kezét elégedetten dörzsölve mondta nekem: — Kegyetlen voltam. — Mit mondott neki? — Egész együttlétünk alatt egy másik festőről beszéltem neki. * A . . ,-ról mondta Rénier: „Nem várja meg, amit mondanak neki, a vágy miatt, hogy azt hallja, amit mondani fognak“. * Mallarmé mondta Hugóról: „Mi yen nagy költő lett volna, ha lett volna valami mondanivalója!“ * Nem az életünket sajnáljuk, amikor hal- doklunk, hanem az életet. * Talán semmit se tudunk az asszonyokról. * X . . „akinek szemére hányták, hogy bár már nem fiatal, mégis túlságosan szereti az asszonyokat, ezt felelte: „Mit akar, kedvesem, az ember csak egyszer öreg!“ * Saint Simon müveiben több állat szerepe’, mint La Fontaine meséiben, csak az előbbiekben embereknek nevezik őket. ________________________________(-Q Ifolyzsák a ruhák legbiiiosa^b nyári megőrzője Vigyázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon. 5 évi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai ellen. Háromféle nagyságban készült, 35, 50, 65 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden további darabnál 5 lej küldendő portóra. Az ország legszerencsésebb sorsjegy FÖELÁRUSH ÓJA: BANCA ROMÂNĂ DE COMERŢ BUCUREŞTI HELYI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA A junius hó 15-iki húzáson az alábbi főnyereményeket nyerték a tőlünk vásárolt sorsjegyek 6,000.000 lejt 18.409 szám, 1,000.000 lejt 204.027 szám (mellék-sorsjegy), 400.000 lejt 27.864 szám, 400.000 lejt 53.844 szám, — 200.000 lejt 39.056 szám, 100.000 lejt nyert a 39.075 szám Ezenkívül rengeteg 70.000, 30.000, 20.000, 10.000 és 7.000 lejes nyeremény került kifizetésre! — Jól jegyezze meg ! ! Sorsjegyet csakis nálunk vegyin ! ! ! Ţ'1 \ > ^4 HSJZÁS ! JULIUS HÓ------------------- —MBB—1 Aki átgyalogoí a La Manche-csatornán Vaida Maniui pártjába invitálja Tiltakozás a külföldi beavatkozás ellen
