Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)
1936-06-20 / 140. szám
2 ELKÉSZÜLT A NAGY MUNKA: Ferencz fózsef unitárius püspök éledéről és koráról, mosd belejezedd mii véről nyiladkozik iír. Gál Eleiemen Ar. uni^úriufok nagy piispöUéneL jelentőségéi méltatja a kitűnő egyháztörténet! munka. — Háromnegyedszázad történetét foglalja össze a könyv MIT IR A ROMÁN SAJTÓ TMitferszortmok Adóbon —1 Vasutasok CURENTUL: Junius 22*én a török tengerszorosok ügyében nemzetközi tanácskozások kezdődnek a svájci Montreuxbnn, ami rendkívül nagy fontossággal bír román szempontból. Tengeri kijáratunk attól függ, mit fognak határozni a tanácskozásokon. Nehéz feladat hárul ismét Titulescura. Törökország tudvalévőén felmondta a lausannei egyezményt, mely a szorosok szabadságát biztosította. Azt kívánja, hogy maga gyakorolja a Népszövetségre ruházott jogokat. Anglia, Franciaország, Itália, Japán, Jugoszlávia, Bulgária, ■Görögország, Románia, Törökország és Szovjet-Oroszország, tehát ti/ állam vesz részt a tanácskozásban. A tengerszorosok szabadsága megmarad, az ehhez fűzött pontok azonban változni fognak. Eddig két főszakasz és húsz mellék pont szabályozta a tengerszorosok helyzetét békében. háborúban s Törökország háborúja esetén. Katonamentes zónákat állítottak fel, melyek sorsa fölött most ismét dönteni fognak. Valószínű, hogy a Balkán-szövetség államai már letárgyalták a legfontosabb pontokat. Lényegében a béke védelmének és biztonságának szolgálatáról van szó. A semleges Svájc is gyarapítja katonai erejét, a kis Balkán-államok pedig összefognak, miáltal nagyhatalomnak erejét képviselik s megakadályozzák, hogy területükön pusztulás következzék be. Több napos tanácskozásra lesz szükség. Itália valószínűleg együtt lép fel Angliával. Az utóbbi napok jelentései szerint az angol—török ellentét enyhült. Ha igy van, akkor hasznos munkára számíthatunk. PREZENTUL: 1933-ban a kormány nem tudott eleget tenni a magánosokkal szemben fennálló kötelezettségeinek s adóbonokat bocsátott ki, mely kényelmes mód volt a követelések apasztására. Ezeket a bonokat aztán adótartozások fizetésére lehetett fordítani. Lényegében tehát beszámításról volt szó, ami mindkét fél érdekét szolgálta. Megtörtént azonban, hogy az állam hitelezői nem voltak egyben adósok s előfordult az is, hogy a két összeg között is különbségek voltak. Miután általában az állami tartozások voltak túlsúlyban, 55 százalékkal esett az adóbonok értéke. Abban reménykedtünk, hogy 1936 január 1-én a bonokat az állam névértékben kamataival beváltja. Közben azonban az állam belső kölcsönhöz folyamodott s megengedte, hogy a jegyzés körül használhassák fel a bonokat. Ezideig hat- milliárd lej belső kölcsönkötvényt bocsátót-' tak ki s még kétmilliárd kibocsátásra lehet számítani. A belső kölcsönkötvények ára 100 lejenként 27 lejre esett. Eddig rendben volna a dolog, az állam ugyanis ki kell meneküljön minden bajból. A hibát akkor követték el, mikor az adóbonokat egy sorspa Ítélték a belső kölcsönpapirokkal, azzal ellentétben, ami a bonok hátlapjára van nyomtatva. Az adóbonok ára igy 45 lejről a kötvények 27 lejes árfolyamára zuhant. Egyoldalulag sértették meg a szerződést, mely az állam és hitelezői közötti viszonyt szabályozta. A kormány nem tett eleget kötelességének. TARA NOASTRA: Az utóbbi napokban történt események élénk fényt vetnek a vasútnál uralkodó állapotokra. Rámutattunk arra, hogyan dolgoznak a kommunista ügynökök a vasutasok között. A ,,CFR Federaţia“ kongresszust tartott Bucuresti-ben. Láttuk, hogyan próbálják a nemzetközi munkaügyi hivatal gyámsága alá helyezni a szövetséget s hallottuk az állambiztonsági hivatal által nyilvántartott vezetőket. Moszkva kezét vettük észre, mely pénzt áldoz, hogy előkészítse a forradalmat. Kellő időben kejl fellépni ez ellen. Az antifasizmus köpenye alatt népszerűsítik a kommunizmust s lázadásra késztetik a vasúti munkásokat. Nem biztos, hogy a kísérletezés eredménnyel jár. A fiatal vasúti mérnökök ugyanis összefogtak nemzeti alapon. ,,Reactiunea‘c név alatt tömörülnek, lapot is indítottak, melyet betiltás után ismét kiadnak. Azt akarják, hogy leleplezzék a kommunistákat. Forradalom esetén a vasút a legfontosabb, mely után a technikai üzemek következnek. Állami érdekből is felügyelet alá kell helyezni a vasutas mozgalmakat. PÁRISI DIVAT NAGY NYÁRI SZÁMA 20 — LEJ Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divatos fehérneműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modellek. Legdivatosabb strandpizsamák. 12 oldal kézimunka melléklet, ingyen kézimunka Ívvel. Barátságos. meleg otthon. Kipróbált ízletes tojásételek. Gombiás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- varrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 25.— lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében száhitja az Ellenzék könyvosztálya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 120,—, egész éyre 240.— lej. > - ^ GIAJJ (junius hó). A vallás a lelkekben éledő, fejlődő, szerveződő hatalom. Bár láthatatlan és megfoghatatlan s talán felfoghatatlan ugyanakkor, erősebb minden földi hatalomnál, nagyobb szervező minden párt- erőnél s amit megépített, kőnél szilárdabb és márványnál maradandóbban áll. A vallás és az ember együtt él. A válságok közé riasztott lélek pajzsa, mióta ember él, a hit. A hit a Csodában, az Alkotóban, Teremtőben, a Láthatatlan Urban, a Gondviselésben, Mindenhatóban: Istenben, akit senki meg nem érthet s aki mégis mindenki menedéke. A vallás a lélek megtisztulása, vágyódása, harca és szenvedése . . . S a lélek megnyilatkozásai érdekesebbek minden testi ténynél. Ezért nyugodtan merjük mondani: mindenféle történelem között bizonyára a vallástörténet az, melynek vonzóereje legnagyobb. Mindezt pedig azért mondottuk itt, mert vallástörténeti irodalom uj értékéről akarunk beszélni; felbecsülhetetlen értékű, becses miiről, amely egy egészbe foglalja ösz- sze az unitárius egyház utolsó háromnegyedszázadnyi életét. A könyv cime és alcíme, amely kijelöli a mii vitán felül értékes lényegét: ..Kilyéni Ferencz József püspök élete és kora'1 — Háromnegyedszázad az unitárius egyház történelméből — Szerzője is illusztris férfiú: Gál Kelemen dr., a helybeli unitárius kollégium nyugalomba vonult igazgatója. Ez a cikk nem kíván az eseményeknek elébevágni. Csak jelentőségéhez mérten akar foglalkozni Gál Kelemen dr. egyháztörténeti müvével, amely rövidesen a nyilvánosság elé kerül. * Ferencz József püspök nevét a közös sors, egycélu harc, az egyéniségének és munkájának kijáró elismerő tisztelet eggyéforrasz- totla az unitárius egyház történelmével. Több mint félévszázadon keresztül, 1876-tól 1 1928-ig volt egyházának tisztalelkü és tisz- j tánlátó, fáradhatatlan hitü főpásztora és ez alatt az idő alatt a küzdelmekben sosem ! lankadó, eredményekben gazdag, alkotó munka — bár bizonyára nem volt célja ez — fölépítette nagyszerű egyéniségének láthatatlan mauzóleumát, amely elé hódolva I járnak emlékét nem feledő hívei. Csak a kivételes nagy emberek érdemét őrzi ilyen büszke emlék. De Ferencz Józsefnek kivételes jelentőségét senki sem vitatja. Olyan időben élt, amely egész embert és egészséges erőt kívánt, de benne megvolt mind e kettő. Egész volt és erős az unitárius vallási szabadelvüség sikeréért vívott harcai közepette és szilárdnak tudott maradni akkor, I mikor fellángolt a világ, majd az emberiség felett eliramodó vész üszkös nyomában tudott építeni, mint kevesen. De mindez részlet s egy egészbe olvad az unitárius egyház történelmével. Szétválasztani őket nem lehet s talán nem is szabad. Csak úgy szabad foglalkozni vele, mint ahogy azt Gál Kelemen ; teszi: „élete és kora“, egyéni élet és történelem, mert sorsközösség fűzte össze őket s egycélu harc tüzében forrtak egybe. * A szerző: Gál Kelemen dr., az unitárius kollégium nagytudásu, nyugalombavonult igazgatója, az utolsó két esztendő alatt talán tevékenyebb volt, mint munkás életében bármikor azelőtt. 1935 év elején végezte be és adta ki két hatalmas kötelet betöltő müvét, amely „Az Unitárius kollégium történelme“ címen felöleli a kollégium históriáját és ezzel párhuzamosan az unitárius egyház életében beállott eseményeket, harcokat, eredményeket az 1568. évi Turda-i zsinattól egészen az 1900-ik évig. Az ebben a két vaskos kötetben feldogozott hatalmas anyag rend- szerbefüzése során természetszerűleg foglalkozott Ferencz József püspök korának első felével is. 1935 elejétől aztán teljesen a nagy unitárius püspök korának és életének szentelte kutatásait és elkészítette azt a 28—30 ivre terjedő müvet, amely rövid időn belül, előreláthatólag már julius végén, a közönség kezébe jut. őszinte várakozással tekintünk Gál Kelemen dr. könyvének megjelenése elé. Nemcsak a tudós kitartó és minden elismerésre érdemes munkájának érett gyümölcsét várjuk a készülő műben, hanem mint ennél fontosabbat, a romániai unitárius egyház legújabb történelmi idejének eddig nélkülözött, értékes összefoglalását. • — Mert ez a könyv nemcsak Ferencz József életével és jelentőségével foglalkozik. Az unitárius egyház utolsó háromnegyedszázadának történelmét is tartalmazza — mondja Gál Kelemen. És valóban, hogy Ferencz József püspök jelentőségét teljes nagyságában felbecsülhessük, ismernünk kell az unitárius egyháznak mellette kiteljesedő fejezetét. Ezt magyarázza Gál Kelemen dr.: — A kor legjellemzőbb egyházi jellegű mozgalma volt a vallási szabadelvüségért folytatott küzdelem. Ferencz József ennek a mozgalomnak volt törhetetlen hive s harcosa szószéken, tanári katedrán és az irodalomban egyaránt. — Vallási szabadelvüség? Tulajdonképen mit fejez ki ez? — Az 1638. évi Dej-i zsinat a konfesszió- kat (hitelveket) valósággal ráparancsolta az unitárius egyház híveire. Elrendelte Jézus Krisztusnak istenként való tisztelését. És a rendeletnek megfelelően, vallottuk ezt, de nem tudtuk hinni. Ez a lelkiismereti kényszer tartott évszázadokon át. Tartott még azután is, hogy az 1848 : XX. törvénycikk az unitárius vallást törvényesen elismert vallássá tette az egyesült Magyarországon. Ez ellen az állapot ellen indult a szabadelvű vallásos mozgalom, amelynek élenjáró harcosa volt Ferencz József püspök. Ennek a küzdelemnek első eredménye az, hogy az 1868. évi Turda-i zsinat a többi egyházak rokonszenve birtokában ünnepelhette a vallási szabadelvüség és a lelkiismereti szabadság kimondásának 300-ik évfordulóját. Ez tehát egészen rövidre fogva a könyv eszmei tartalma, amely a nagy püspök személyével szervesen összefügg. Mint egyháztörténelmi munka, három irányt ölel fel: az Az ország legszerencsésebb sorsjegy FŐELÁRUS17 ÓJA: BANCA ROMÂNA DE COMERŢ BUCUREŞTI HELYI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA! A junius hó 15-iki húzáson az alábbi főnyereményeket nyerték a tőlünk vásárolt sorsjegyek: 6,000.000 lejt 18.409 szám, 1,000.000 lejt 204.027 szám (mellék-sorsjegy), 400.030 lejt 27.864 szám, 400.000 lejt 53.844 szám, — 200.000 lejt 39.056 szám, 100.000 lejt nyert a 39.075 szám Ezenkívül rengeteg 70.000, 30.000, 20.000, 10 000 és 7.000 lejes nyeremény került kiűzetésre! — Jól jegyezze meg ! ! Sorsjegyet csakis nálunk vegyen ! ! ! HÚZÁS : JULIUS HÚ 15-ÉN iskolai, gazdasági é.% pénzügyekkel foglalkozik kimerítői» én rávilágítva a dolgok legrejtettebb lényegére. * A bevezető sorok után, első fejezetében Ferencz József életével foglalkozik Gál Ke- lemen dr. müve. A következő fejezet Kriza és Ferencz József“ cim alatt visszaidézi a nagy unitárius püspök és elődje közötti viszonyt. A „Jakab Elek és Ferencz József“ címet viselő fejezet a városunk neves mo- nográfusu és Dávid Ferenc életrajza Írója és a püspök között fennálló meleg kapcsolatokkal foglalkozik. A „Tanár és tankönyviró“ cim alatt Ferencz József irodalmi munkásságát ismerteti. Megemlékezik az Unitárius Kátéról, Unitárius Kistükörről, a Hittanról, az Egyházi szertartási dolgozatokról és a püspöknek halála után kéziratban megmaradt teológiai-akadémiai előadásairól. A „Reíonnegylet“-ről a szerző ezeket mondja: — A szabadelvű irányzat felvetette egy reformegylet ötletét. Ferencz József hozsán- názva fogadta a javaslatot. Hosszas viták viharzottak a terv körül, végezetül azonban — talán azért, mert Ferencz József túlságosan reformálni akart és Szász Domokos református püspök emiatt szembehelyezkedett vele — az unitáriusok kimaradtak a reformegyletböl s ugyanigy jártak később a Protestáns Irodalmi Társasággal is, amelyet egyébként külön fejezetben tárgyal a könyv^ ■Hosszabb fejezet ismerteti Ferencz Józsefnek fáradtságot nem kímélő tevékenységét, amelyet Dávid Ferenc emlékének feltámasztásáért kifejtett. Ugyanitt, időbeli sorrendben foglalkozik az 1868. évi Turda-i zsinattal; tárgyalja a Ferencz József kezdeményezésére gyűjtött «Dávid Ferenc-alap történetét, majd ismerteti az 1879. évi zsinatot, amely Cristur-on ünnepelte meg Dávid Ferenc halálának 3(XMk évfordulóját. (Jakab Elek erre a zsinatra készítette el hatalmas Dávid Ferenc-életrajzát.) Ezután a Dávid Ferenc- egyletnek a 80-as évek derekán történt megalakulásának históriája következik. Az egyletnek előbb titkára, később elnöke dr. Boros György jelenlegi unitárius püspök. Végül foglalkozik ez a fejezet az 1910-ben városunkban és Deva-n megtartott zsinattal, mely Dávid Ferenc születésének 400-ik évfordulóját ünnepelte. Az „Iskolai ügyek“ cim alatt, egyebek között az uj kollégium megteremtését ismerteti. Gál Kelemennek mult évben megjelent hatalmas müve csak 1900-ig tárgyalta a kollégium történetét; az uj, negyedik kollégiumra már nem terjedt ki. 1901 őszén nyilt meg ez az intézet, amelynek fejlesztésében oroszlánrész esett a püspök erejére. Ferencz József energiáját tette próbára a teológia fejlesztésének kitartást követelő munkája is. A gazdasági és pénzügyekkel külön fejezet foglalkozik. Az „Egyházszervezés“ ismerteti a Kriza idejében, a 70-es években megkezdődött szervező munkát, amely bár mostanáig tartott, még befejezetlen. A Ferencz József szellemi alkatával és jelentőségével foglalkozó fejezet valóságos szellemi fényképet ad Ferencz Józsefről és ugyanakkor méltó módon regisztrálja az értékes és tevékeny püspöknek az unitárius egyház történelmében és az unitárius püspökök sorában való jelentőségét. Püspökségét három tény jellemzi: Alatta lett az unitárius vallás a vallási liberálizmus megtestesülése. Alatta lett az unitárius egyház, amely addig jóformán csak hitközségeiben és ezeknek adományaiból élt, erős szervezetű központi egyházzá. Nem alatta kezdődött, de alatta mind melegebbé és meghittebbé vált az erdélyi unitáriusoknak az angol és amerikai unitáriusokhoz való hittestvéri viszonya. * Félig-meddig már bucsuzás közben, mint megkapó kis törénetet mondja el Gál Kelemen dr., hogy 1869-ben, mikor Budapesten az első unitárius istentiszteletet Ferencz József lelkész tartotta meg, a szertartáson jelen volt Török Péter református püspök is, aki az istentisztelet befejezése után meg- hatottan megölelte és megcsókolta az akkor fiatal papot: a későbbi nagy püspököt... * Még élénken emlékezetünkben él a nagy unitárius püspök tiszteletet parancsoló alakja. Nagy időket élt át és méltó tanúja volt a történelem viharainak. Bizonyos, hogy tanulságos életének gyönyörű regénye minden magyar embert érdekelni fog, mert olyan könyv lesz, amely az egyházi élet egyik legkimagaslóbb és törhetetlen ma- gvarságu egyéniségének munkásságát örökíti meg a jövő nemzedék számára, (h. j.) T 0 3 0 Június 20. FÉLOLDALI HÜDÉSBEN FEKVŐ BETEGEKNÉL reggelienként egy kis pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz a beleket fájdalom nélkül alaposan kitisztítja', az anyagcserét biztosan felfrissíti és igy nagy megkönnyebbülést szerez. Az orvosok ajánlják. Felhőszakadás pusztított Bucovina-ban. Bucuresti-ből jelentik: Cernauti-megyén borzalmas vihar vonult végig, jégeső kíséretében. A vihar a termés nagyrészét elpusztította. Boain községben a villám Ilié iMihal- cescu gazdát agyonsujfotta.