Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-20 / 140. szám

2 ELKÉSZÜLT A NAGY MUNKA: Ferencz fózsef unitárius püspök éledéről és koráról, mosd belejezedd mii véről nyiladkozik iír. Gál Eleiemen Ar. uni^úriufok nagy piispöUéneL jelentőségéi méltatja a kitűnő egyház­történet! munka. — Háromnegyedszázad történetét foglalja össze a könyv MIT IR A ROMÁN SAJTÓ TMitferszortmok Adóbon —1 Vasutasok CURENTUL: Junius 22*én a török tenger­szorosok ügyében nemzetközi tanácskozások kezdődnek a svájci Montreuxbnn, ami rend­kívül nagy fontossággal bír román szem­pontból. Tengeri kijáratunk attól függ, mit fognak határozni a tanácskozásokon. Nehéz feladat hárul ismét Titulescura. Törökor­szág tudvalévőén felmondta a lausannei egyezményt, mely a szorosok szabadságát biztosította. Azt kívánja, hogy maga gya­korolja a Népszövetségre ruházott jogokat. Anglia, Franciaország, Itália, Japán, Jugo­szlávia, Bulgária, ■Görögország, Románia, Törökország és Szovjet-Oroszország, tehát ti/ állam vesz részt a tanácskozásban. A ten­gerszorosok szabadsága megmarad, az ehhez fűzött pontok azonban változni fognak. Ed­dig két főszakasz és húsz mellék pont sza­bályozta a tengerszorosok helyzetét béké­ben. háborúban s Törökország háborúja esetén. Katonamentes zónákat állítottak fel, melyek sorsa fölött most ismét dönteni fog­nak. Valószínű, hogy a Balkán-szövetség ál­lamai már letárgyalták a legfontosabb pon­tokat. Lényegében a béke védelmének és biztonságának szolgálatáról van szó. A sem­leges Svájc is gyarapítja katonai erejét, a kis Balkán-államok pedig összefognak, mi­által nagyhatalomnak erejét képviselik s megakadályozzák, hogy területükön pusztu­lás következzék be. Több napos tanácsko­zásra lesz szükség. Itália valószínűleg együtt lép fel Angliával. Az utóbbi napok jelenté­sei szerint az angol—török ellentét enyhült. Ha igy van, akkor hasznos munkára számít­hatunk. PREZENTUL: 1933-ban a kormány nem tudott eleget tenni a magánosokkal szem­ben fennálló kötelezettségeinek s adóbono­kat bocsátott ki, mely kényelmes mód volt a követelések apasztására. Ezeket a bono­kat aztán adótartozások fizetésére lehetett fordítani. Lényegében tehát beszámításról volt szó, ami mindkét fél érdekét szolgálta. Megtörtént azonban, hogy az állam hitelezői nem voltak egyben adósok s előfordult az is, hogy a két összeg között is különbségek voltak. Miután általában az állami tartozá­sok voltak túlsúlyban, 55 százalékkal esett az adóbonok értéke. Abban reménykedtünk, hogy 1936 január 1-én a bonokat az állam névértékben kamataival beváltja. Közben azonban az állam belső kölcsönhöz folya­modott s megengedte, hogy a jegyzés körül használhassák fel a bonokat. Ezideig hat- milliárd lej belső kölcsönkötvényt bocsátót-' tak ki s még kétmilliárd kibocsátásra lehet számítani. A belső kölcsönkötvények ára 100 lejenként 27 lejre esett. Eddig rendben volna a dolog, az állam ugyanis ki kell meneküljön minden bajból. A hibát akkor követték el, mikor az adóbonokat egy sorspa Ítélték a belső kölcsönpapirokkal, azzal el­lentétben, ami a bonok hátlapjára van nyomtatva. Az adóbonok ára igy 45 lejről a kötvények 27 lejes árfolyamára zuhant. Egyoldalulag sértették meg a szerződést, mely az állam és hitelezői közötti viszonyt szabályozta. A kormány nem tett eleget kö­telességének. TARA NOASTRA: Az utóbbi napokban történt események élénk fényt vetnek a vasútnál uralkodó állapotokra. Rámutattunk arra, hogyan dolgoznak a kommunista ügy­nökök a vasutasok között. A ,,CFR Federa­ţia“ kongresszust tartott Bucuresti-ben. Lát­tuk, hogyan próbálják a nemzetközi munka­ügyi hivatal gyámsága alá helyezni a szö­vetséget s hallottuk az állambiztonsági hiva­tal által nyilvántartott vezetőket. Moszkva kezét vettük észre, mely pénzt áldoz, hogy előkészítse a forradalmat. Kellő időben kejl fellépni ez ellen. Az antifasizmus köpenye alatt népszerűsítik a kommunizmust s láza­dásra késztetik a vasúti munkásokat. Nem biztos, hogy a kísérletezés eredménnyel jár. A fiatal vasúti mérnökök ugyanis összefog­tak nemzeti alapon. ,,Reactiunea‘c név alatt tömörülnek, lapot is indítottak, melyet be­tiltás után ismét kiadnak. Azt akarják, hogy leleplezzék a kommunistákat. Forradalom esetén a vasút a legfontosabb, mely után a technikai üzemek következnek. Állami ér­dekből is felügyelet alá kell helyezni a vas­utas mozgalmakat. PÁRISI DIVAT NAGY NYÁRI SZÁMA 20 — LEJ Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divatos fehér­neműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modellek. Legdivatosabb strandpizsamák. 12 oldal kézi­munka melléklet, ingyen kézimunka Ívvel. Ba­rátságos. meleg otthon. Kipróbált ízletes tojás­ételek. Gombiás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- varrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 25.— lej pénz, vagy postabélyeg beküldése ellenében száhitja az Ellenzék könyvosztálya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 120,—, egész éyre 240.— lej. > - ^ GIAJJ (junius hó). A vallás a lelkekben éledő, fejlődő, szerveződő hatalom. Bár lát­hatatlan és megfoghatatlan s talán felfog­hatatlan ugyanakkor, erősebb minden földi hatalomnál, nagyobb szervező minden párt- erőnél s amit megépített, kőnél szilárdabb és márványnál maradandóbban áll. A vallás és az ember együtt él. A válságok közé riasztott lélek pajzsa, mióta ember él, a hit. A hit a Csodában, az Alkotóban, Teremtő­ben, a Láthatatlan Urban, a Gondviselésben, Mindenhatóban: Istenben, akit senki meg nem érthet s aki mégis mindenki menedé­ke. A vallás a lélek megtisztulása, vágyódá­sa, harca és szenvedése . . . S a lélek meg­nyilatkozásai érdekesebbek minden testi ténynél. Ezért nyugodtan merjük mondani: mindenféle történelem között bizonyára a vallástörténet az, melynek vonzóereje leg­nagyobb. Mindezt pedig azért mondottuk itt, mert vallástörténeti irodalom uj értékéről aka­runk beszélni; felbecsülhetetlen értékű, be­cses miiről, amely egy egészbe foglalja ösz- sze az unitárius egyház utolsó háromnegyed­századnyi életét. A könyv cime és alcíme, amely kijelöli a mii vitán felül értékes lé­nyegét: ..Kilyéni Ferencz József püspök élete és kora'1 — Háromnegyedszázad az unitárius egyház történelméből — Szerzője is illusztris férfiú: Gál Kelemen dr., a hely­beli unitárius kollégium nyugalomba vonult igazgatója. Ez a cikk nem kíván az eseményeknek elébevágni. Csak jelentőségéhez mérten akar foglalkozni Gál Kelemen dr. egyháztörténeti müvével, amely rövidesen a nyilvánosság elé kerül. * Ferencz József püspök nevét a közös sors, egycélu harc, az egyéniségének és munká­jának kijáró elismerő tisztelet eggyéforrasz- totla az unitárius egyház történelmével. Több mint félévszázadon keresztül, 1876-tól 1 1928-ig volt egyházának tisztalelkü és tisz- j tánlátó, fáradhatatlan hitü főpásztora és ez alatt az idő alatt a küzdelmekben sosem ! lankadó, eredményekben gazdag, alkotó munka — bár bizonyára nem volt célja ez — fölépítette nagyszerű egyéniségének lát­hatatlan mauzóleumát, amely elé hódolva I járnak emlékét nem feledő hívei. Csak a kivételes nagy emberek érdemét őrzi ilyen büszke emlék. De Ferencz Józsefnek kivéte­les jelentőségét senki sem vitatja. Olyan időben élt, amely egész embert és egészsé­ges erőt kívánt, de benne megvolt mind e kettő. Egész volt és erős az unitárius vallási szabadelvüség sikeréért vívott harcai köze­pette és szilárdnak tudott maradni akkor, I mikor fellángolt a világ, majd az emberiség felett eliramodó vész üszkös nyomában tu­dott építeni, mint kevesen. De mindez rész­let s egy egészbe olvad az unitárius egyház történelmével. Szétválasztani őket nem lehet s talán nem is szabad. Csak úgy szabad fog­lalkozni vele, mint ahogy azt Gál Kelemen ; teszi: „élete és kora“, egyéni élet és törté­nelem, mert sorsközösség fűzte össze őket s egycélu harc tüzében forrtak egybe. * A szerző: Gál Kelemen dr., az unitárius kollégium nagytudásu, nyugalombavonult igazgatója, az utolsó két esztendő alatt talán tevékenyebb volt, mint munkás életében bár­mikor azelőtt. 1935 év elején végezte be és adta ki két hatalmas kötelet betöltő müvét, amely „Az Unitárius kollégium történelme“ címen felöleli a kollégium históriáját és ez­zel párhuzamosan az unitárius egyház életé­ben beállott eseményeket, harcokat, ered­ményeket az 1568. évi Turda-i zsinattól egé­szen az 1900-ik évig. Az ebben a két vaskos kötetben feldogozott hatalmas anyag rend- szerbefüzése során természetszerűleg foglal­kozott Ferencz József püspök korának első felével is. 1935 elejétől aztán teljesen a nagy unitárius püspök korának és életének szen­telte kutatásait és elkészítette azt a 28—30 ivre terjedő müvet, amely rövid időn belül, előreláthatólag már julius végén, a közön­ség kezébe jut. őszinte várakozással tekintünk Gál Kele­men dr. könyvének megjelenése elé. Nem­csak a tudós kitartó és minden elismerésre érdemes munkájának érett gyümölcsét vár­juk a készülő műben, hanem mint ennél fontosabbat, a romániai unitárius egyház legújabb történelmi idejének eddig nélkü­lözött, értékes összefoglalását. • — Mert ez a könyv nemcsak Ferencz József életével és jelentőségével foglalko­zik. Az unitárius egyház utolsó háromne­gyedszázadának történelmét is tartalmazza — mondja Gál Kelemen. És valóban, hogy Ferencz József püspök jelentőségét teljes nagyságában felbecsülhessük, ismernünk kell az unitárius egyháznak mellette kitelje­sedő fejezetét. Ezt magyarázza Gál Kele­men dr.: — A kor legjellemzőbb egyházi jellegű mozgalma volt a vallási szabadelvüségért folytatott küzdelem. Ferencz József ennek a mozgalomnak volt törhetetlen hive s harcosa szószéken, tanári katedrán és az irodalom­ban egyaránt. — Vallási szabadelvüség? Tulajdonképen mit fejez ki ez? — Az 1638. évi Dej-i zsinat a konfesszió- kat (hitelveket) valósággal ráparancsolta az unitárius egyház híveire. Elrendelte Jézus Krisztusnak istenként való tisztelését. És a rendeletnek megfelelően, vallottuk ezt, de nem tudtuk hinni. Ez a lelkiismereti kény­szer tartott évszázadokon át. Tartott még azután is, hogy az 1848 : XX. törvénycikk az unitárius vallást törvényesen elismert val­lássá tette az egyesült Magyarországon. Ez ellen az állapot ellen indult a szabadelvű vallásos mozgalom, amelynek élenjáró har­cosa volt Ferencz József püspök. Ennek a küzdelemnek első eredménye az, hogy az 1868. évi Turda-i zsinat a többi egyházak rokonszenve birtokában ünnepelhette a val­lási szabadelvüség és a lelkiismereti szabad­ság kimondásának 300-ik évfordulóját. Ez tehát egészen rövidre fogva a könyv eszmei tartalma, amely a nagy püspök sze­mélyével szervesen összefügg. Mint egyház­történelmi munka, három irányt ölel fel: az Az ország legsze­rencsésebb sorsjegy FŐELÁRUS17 ÓJA: BANCA ROMÂNA DE COMERŢ BUCUREŞTI HELYI KÉPVISELET: ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYA! A junius hó 15-iki húzáson az alábbi főnyereményeket nyerték a tőlünk vásárolt sorsjegyek: 6,000.000 lejt 18.409 szám, 1,000.000 lejt 204.027 szám (mellék-sorsjegy), 400.030 lejt 27.864 szám, 400.000 lejt 53.844 szám, — 200.000 lejt 39.056 szám, 100.000 lejt nyert a 39.075 szám Ezenkívül rengeteg 70.000, 30.000, 20.000, 10 000 és 7.000 lejes nyeremény ke­rült kiűzetésre! — Jól je­gyezze meg ! ! Sorsjegyet csakis nálunk vegyen ! ! ! HÚZÁS : JULIUS HÚ 15-ÉN iskolai, gazdasági é.% pénzügyekkel foglal­kozik kimerítői» én rávilágítva a dolgok legrejtettebb lényegére. * A bevezető sorok után, első fejezetében Ferencz József életével foglalkozik Gál Ke- lemen dr. müve. A következő fejezet Kriza és Ferencz József“ cim alatt visszaidézi a nagy unitárius püspök és elődje közötti vi­szonyt. A „Jakab Elek és Ferencz József“ címet viselő fejezet a városunk neves mo- nográfusu és Dávid Ferenc életrajza Írója és a püspök között fennálló meleg kapcso­latokkal foglalkozik. A „Tanár és tankönyv­iró“ cim alatt Ferencz József irodalmi mun­kásságát ismerteti. Megemlékezik az Unitá­rius Kátéról, Unitárius Kistükörről, a Hit­tanról, az Egyházi szertartási dolgozatokról és a püspöknek halála után kéziratban meg­maradt teológiai-akadémiai előadásairól. A „Reíonnegylet“-ről a szerző ezeket mondja: — A szabadelvű irányzat felvetette egy reformegylet ötletét. Ferencz József hozsán- názva fogadta a javaslatot. Hosszas viták viharzottak a terv körül, végezetül azonban — talán azért, mert Ferencz József túlsá­gosan reformálni akart és Szász Domokos református püspök emiatt szembehelyezke­dett vele — az unitáriusok kimaradtak a reformegyletböl s ugyanigy jártak később a Protestáns Irodalmi Társasággal is, amelyet egyébként külön fejezetben tárgyal a könyv^ ■Hosszabb fejezet ismerteti Ferencz József­nek fáradtságot nem kímélő tevékenységét, amelyet Dávid Ferenc emlékének feltámasz­tásáért kifejtett. Ugyanitt, időbeli sorrend­ben foglalkozik az 1868. évi Turda-i zsinat­tal; tárgyalja a Ferencz József kezdeménye­zésére gyűjtött «Dávid Ferenc-alap történetét, majd ismerteti az 1879. évi zsinatot, amely Cristur-on ünnepelte meg Dávid Ferenc ha­lálának 3(XMk évfordulóját. (Jakab Elek erre a zsinatra készítette el hatalmas Dávid Ferenc-életrajzát.) Ezután a Dávid Ferenc- egyletnek a 80-as évek derekán történt meg­alakulásának históriája következik. Az egy­letnek előbb titkára, később elnöke dr. Boros György jelenlegi unitárius püspök. Végül foglalkozik ez a fejezet az 1910-ben váro­sunkban és Deva-n megtartott zsinattal, mely Dávid Ferenc születésének 400-ik évforduló­ját ünnepelte. Az „Iskolai ügyek“ cim alatt, egyebek között az uj kollégium megteremtését is­merteti. Gál Kelemennek mult évben meg­jelent hatalmas müve csak 1900-ig tárgyal­ta a kollégium történetét; az uj, negyedik kollégiumra már nem terjedt ki. 1901 őszén nyilt meg ez az intézet, amelynek fejleszté­sében oroszlánrész esett a püspök erejére. Ferencz József energiáját tette próbára a teológia fejlesztésének kitartást követelő munkája is. A gazdasági és pénzügyekkel külön fejezet foglalkozik. Az „Egyházszervezés“ ismerteti a Kriza idejében, a 70-es években megkezdődött szervező munkát, amely bár mostanáig tar­tott, még befejezetlen. A Ferencz József szellemi alkatával és jelentőségével foglal­kozó fejezet valóságos szellemi fényképet ad Ferencz Józsefről és ugyanakkor méltó módon regisztrálja az értékes és tevékeny püspöknek az unitárius egyház történelmé­ben és az unitárius püspökök sorában való jelentőségét. Püspökségét három tény jel­lemzi: Alatta lett az unitárius vallás a val­lási liberálizmus megtestesülése. Alatta lett az unitárius egyház, amely addig jóformán csak hitközségeiben és ezeknek adományai­ból élt, erős szervezetű központi egyházzá. Nem alatta kezdődött, de alatta mind mele­gebbé és meghittebbé vált az erdélyi unitá­riusoknak az angol és amerikai unitáriusok­hoz való hittestvéri viszonya. * Félig-meddig már bucsuzás közben, mint megkapó kis törénetet mondja el Gál Kele­men dr., hogy 1869-ben, mikor Budapesten az első unitárius istentiszteletet Ferencz József lelkész tartotta meg, a szertartáson jelen volt Török Péter református püspök is, aki az istentisztelet befejezése után meg- hatottan megölelte és megcsókolta az akkor fiatal papot: a későbbi nagy püspököt... * Még élénken emlékezetünkben él a nagy unitárius püspök tiszteletet parancsoló alak­ja. Nagy időket élt át és méltó tanúja volt a történelem viharainak. Bizonyos, hogy tanulságos életének gyönyörű regénye min­den magyar embert érdekelni fog, mert olyan könyv lesz, amely az egyházi élet egyik legkimagaslóbb és törhetetlen ma- gvarságu egyéniségének munkásságát örö­kíti meg a jövő nemzedék számára, (h. j.) T 0 3 0 Június 20. FÉLOLDALI HÜDÉSBEN FEKVŐ BETE­GEKNÉL reggelienként egy kis pohár természe­tes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz a beleket fájdalom nélkül alaposan kitisztítja', az anyagcse­rét biztosan felfrissíti és igy nagy megkönnyebbü­lést szerez. Az orvosok ajánlják. Felhőszakadás pusztított Bucovina-ban. Bucuresti-ből jelentik: Cernauti-megyén bor­zalmas vihar vonult végig, jégeső kíséreté­ben. A vihar a termés nagyrészét elpusztí­totta. Boain községben a villám Ilié iMihal- cescu gazdát agyonsujfotta.

Next

/
Thumbnails
Contents