Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-19 / 139. szám

Szerkesztőség és kjadóhivatelí Cluj, Gale® Maciloc 4 Fiókkiadóhivatal és könjrvosztálya Piaţa Unirii 9 szám- — TeMonszám: roy. — Leveleim: Cluj, postatiók 8oa MAGYAR POLITIKAI NAPILAP, ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS "Előfizetési ának t havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, éventa 840 lej4 — Magyarországra: negyedévre xo, félévre 20, évente 40 oeneő ' A többi külföldi államokba esik a portókülönbözettel több * O • ____ _ ■ -m.,n . . -■ .■■■■rím—1—i- -ir-rrrrrTf nrriT,~’~re^,-"YT“Trvr^Tf*ltTV,T,''^'11 jLVJl. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM. PÉNTEK 1936 JUNIUS 19. A postatakaré pénztár Olaszország lesszinia betiebelezésénels elismerését is hiuanja a Hépszöuetségtől Hagy érdeklődéssel várták Baldwin és Eden mai alsó­házi beszédeit. ■». As angol domíniumok is helyeslik a szankciós politika föladását. — Déíairika aggályai Schacht dr.gazdasági alapon kereste az együtt­működést Belgrádiban És Szófiáiban A londoni alsóházban áss angol kormány ma jelenti be álláspontváltoztatását az Olaszország elleni szankciók kérdésében. Ez az elhatározás, melyet az angol kormány i szócsövei ma már mint magátólértetődőt tüntetnek föl, nyilvánvalóan nagy erőfeszíté­sekbe került Anglia vezető köreinek. Napok óta egymást érik a minásztertanácsok és London politikai köreiben még mindig nem tadják biztosan, hogy a szankciós politiká­tól való teljes visszavonulását milyen eljárással fogja megvalósítani a kormány. A kér­dés ugyanis nem tisztán csak Anglia kérdése, hanem a brit birodalomé is, melynek autonom tagjai, a domíniumok jelentős hozzászólási jog fölött rendelkeznek. Eden teg­nap tárgyalt is a domíniumok főbiztosával. Hivatalos jelentés szerint a domíniumok hozzájárn ak a szankciók felfüggesztésének politikájához. Beavatottak azonban úgy tud­ják, hogy amig Kanada és Ausztrália egyenesen kívánják a szankciók felfüggesztését, Dél- Afrikának, mely közvetlenül érdekeltiek érzi magát az afrikai eseményekkel szemben, komoly aggodalmai vannak a sznnkciuk íufüggesztéséve! kapcsolatban is. Mindamellett nem is szenved kétséget, hogy úgy Eden, mint Baldwin a megtoclási politika föladását fogják ma az alsóházban bejelenteni. Kérdéses azonban, hogy a szankcióknak angol részről való egyszerű elejtése a vál­ság mai állapotában mego2dhatja-e a helyzetet. Párisi jelentések szerint az olaszok töb­bet kívánnak ennél. Nem elégednek meg Anglia lemondásával a megtorló rendszabályok­ról, hanem követelik Abesszínia Olaszország által való bekebelezésének elismerését is. Ceruţii párisi olasz nagykövet állítólag közölte Delbos külügyminiszterrel, hogy Olasz­ország csak akkor vehet tevékeny részt a genfi munkában, ha a Népszövetség viszont „lemond az Abesszínia bekebelezése által teremtett befejezett tény el nem ismeréséről“. Ez a kifejezés diplomáciai nyakatekertsége mellett is az olasz politika fokozatos lehe­tőségeit foglalja magában. Amig a szankciók fenntartása esetére a Népszövetségből való kilépést helyezte Róma kilátásba, addig a bekebelezés elismerésének késése esetére csak a tevékeny együttműködés megszüntetéséről beszél, ami Páris felé mindenesetre szintén fenyegetést jelent, mert egyértelmű a strézai front felújítására való remények teljes elvá­gásával és Olaszországnak a franciáktól való eltávolodásával. London pedig nem igen mutat nagy hajlandóságot a bekebelezés gyors és formális elismerésével való újabb derékbeadásra. Eden tegnap egyik munkáspárti képviselő kérdésére kijelentette, hogy a kormány semmiféle határozatot nem hozott arra nézve, hogy az olasz király abesszin császári címét elismeri-e. Olasz résziről viszont újra fölujuít a London és Páris felé irányuló nyomás, mely Olaszország és Németország együttműködési lehetőségének hangoztatásában áll. Musso­lini állítólag megegyezett a római német nagykövettel, hogy a népszövetségi alapokmány módosításának kérdésében teljesen egy vonalon fognak haladni és hogy Olaszország erre vonatkozólag Genfben képviselni fogja a németek álláspontját is. Ez az álláspont pedig a szankciós lehetőségek teljes törlését kívánja mindenekelőtt a népszövetségi alapok­mányból. Angliában a történtek után megvolna a hajlandóság a szankciós lehetőségek erős korlátozására, az olasz és német párhuzamos követelés azonban már azért sem nagyon tetszik Londonnak, mert Németország továbbra is feltűnően késik a válaszadás­sal a Berlinben átnyújtott angol kérdőpontokra. Hir szerint Eden beszédében hivat­kozni is fog „erre a nyugtalanító momentumra“, amiből újabb érveket készül levonni az angol fegyverkezés teljes erővel való továbbfolytatása érdekében. Ugyanezzel állhat kapcsolatban az angol kormányba visszalépett Sir Sámuel Hoare tengerészeti miniszteri minőségében tett első parlamenti kijelenése is. Hoare megcáfolta a hirt, hogy Anglia lemondani készülne máltai flottaközpontjáról. Az angol tengerészeti hatóságoknak — mondta Sir Sámuel — nem áll szándékában megszüntetni földközitengeri flottájuk ezt az erődített főhadiszállását. Schacht dr. Szófiából tegnap Budapestre érkezett. Á szintén tervbevett athéni nt tehát egyelőre elmardt. A belgrádi és szófiai úttal kapcsolatban a hivatalos német táv­irati ügynökség hangoztatja, hogy Németország ezekkel az államokkal való viszonyát nem katonai paktumokra, hanem gazdasági alapra akarja fektetni, amire tisztán gaz­dasági szempontból igen kedvező kilátások nyílnak. Schacht dr. előreláthatólag két napot fog Budapesten is eltölteni. Fia liffii le az angol belpolitikai illa vezérigazgatójának tegnap ismertetett előadá­sához és a vallach-mozgcdom fővezérének, a volt miniszterelnöknek a beszédéhez néháng megjegyzést szeretnénk f űzni. Ha igaz, hogy vármegyénk az állami pénzintézet életében a betételhelyezések dolgába utolsó, a kölcsönök felvételében ehö helyen áll, ez nemcsak a szegénység, nemcsak az egyik irányban a bi- zalmatlanség, a másik irányban a pártfo- goltság vagy élelmesség bizonyítéka, hanem az áhal'áruos bankpolitikának is kővetkezmé- nye. A konverziót megelőző és a konverziói követő események, de a világ pénzpolitikájú­ban szerzett tapasztalatok is bizalmat lanságra késztetik a kisembert. Mindegy, állami vagy magán intézmény is ez a bank. A bizalmi válság javarésze, igen sok helyt a világon és még ma is főiieg a tömeg körében, mindeaiek- előtt a pénzintézet ellen irányul. Hogy a pos­tatakarékpénztárak is okozhatnak bizalmat­lanságot, crnnak egyik okára és lehetőségére önkéntelen céloz az előadó, amikor jelentette, hogy a régi magyar postatakarékpénztári be­tétek elismerése és kifizetése éppen most tár­gyalási magva, éppen most a háború utáni a 18. évben. Mert ilyen hosszú odisszeája lehet az államnál elhelyezett betétnek. Most pedig a levegő megint feszült a háborús félelemtől... És 18 esztendő sem bírja feledtetni az em­berrel, hogy régi jó pénznemek meggyöngülV beinek, sőt értéktelenné válhatnak. Hogy be­tétek úgyszólván semmivé foszlanak. A le­győzött államok nem tudják a hadik&tcsönö- ket se kifizetni, a pénzintézetek inaszakndtig elzárkóznak a revalorizáció még e lehető formájától. Igaz, az állam segíteni próbál uj bankszellem létesítésével, de aki egyszer megégette a száját, nem szívesen nyúl forró ételhez. Még Amerikában sem heverték ki az 1933-as óriás pénzintézeti nagytakarítást. Franciaországban 30—45 milliárdra becsülik az elrejtett készpénzt. Ami most már városunkban a numerus- valtachikus szárnyán a hatalomra repülés percét váró volt miniszterelnök nyilatkoza­tait illeti, elégtétellel állapítjuk meg, hogy őszintén előállt az okokkal, kiderült: a tőke- gyüjtés lehetőségét és a tőkebehelyezés óha­ját, az országrészünkre nehezedő pénzügyi és gazdasági politika is akadályozza. Való­ban a gazdasági élet itt mesterséges gátlá­sokba ütközik. A kenyérkereset egyre keve­sebb; országrészünk és megyénk munkanél­külije és nincstelenje az ókirályságba és fő­városba tódul, ahol a keresetét elkölti. Ille­tékes román száj mondta meg, hogy itt az adózás sokkal súlyosabb, mint a hegyeken túl s a behajtás módja egyenetlenségeket lé­tesít helyek és vidékek szerint. A középpon- tositás, a gazdasági kihasználás, az arányta­lanul súlyos adóteher, a munkáskéz elvándo- roltatása egyre inkább népteleniti és szegé­nyül országrészünket és az ebben talán leg­inkább terméketlen meggét, amely székhely- városával az élén a beruházásokból csak morzsákat kap. Nagyon helyes volt, amit a postatakarékpénztár vezérigazgatója mondott, mert reményt ébreszt, hogy ezt az intézményt kellőkép fölkeresik majd a tőkegyűjtésre megnyerhető takarékos elemek, de éppen úgy nagyon helyes volt éhokogni a bajokat, ami­ben az országrésznek és megyének balsorsa láthatóan tükröződik. Szegezzük le ezt a té­telt: a földeszek itt az ókirályság clerék gazdászxnval szemben hold és nem hektár szerint fizetik az adót, már pedig a hold csak fele & hektárnak. :A bölcsnek elég ennyi! Közel 300.000 munkás sztrájkol Belgium­ban. -Brüsszelből jelentik: A bányavidéken 120 ezer bányász és 155 ezer fémmunkás sztráj­kol. -Ha a sztrájk tényleg általános jelleget ölt, legalább 1 millió munkás szünteti be a mun­kák ^ '*• LONDON. (Rador.)’ Angol parlamenti kö­rök állítása szerint Edém külügyminiszter ki fogja jelenteni az alsóházban, hogy ha a Népszövetség a szankciók felfüggesztése mellett foglal állást, úgy az angol kormány is támogatni fogja ezt a javaslatot. Egyelőre nem tudni, milyen eljárást fognak követni e célból. Azt hiszik, hogy a kormány bizottsá­got fog 'kiküldeni, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Eden legfőbb érvei e tekintetben a kővetkezők: A kollektiv biztonság megszer­vezése szükséges Európában a német fegy­verkezés veszélyes mértékű növekedése 9 a nemzetközi jövő bizonytalansága miatt. Nyugtalanító, hogy Németország még mindig nem válaszolt az angol kérdésekre. Parla­menti körökben^ az a hir is elterjedt, hogy az angol kormány kérni fogja a népszövet­ségi alapokmány megtorlásokra vonatkozó szakaszainak a törlését. Valószínű azonban, hogy ezek az értesülé­sek még tulkoraiak és nem is felelnek meg a kormány szándékainak. Hivatalos körök­ben hangoztatják, hogy még semmiféle vég- ' leges tervet nem dolgoztak ki a népszövet­ségi alapokmány módosítására vonatkozólag. Az angol államférfiak alapelve állítólag a szankciók alkalmazásának körülhatárolt földrajzi területeken való fokozása lenne a támadóval szemben. E megtorlások egész a katonai rendszabá­lyokig folytatódnának egyes áll am csoportok - nál, igy a locamnoi csoport esetében. Másik felfogás szerint a szankciók csak gazdasági jellegűek lennének az összes államcsoporto- k<at magába foglaló általános rendszerben. ,A Daily Telegraph szerint Baldwin ás Edén az alsóház mai ütésén jelentik, hogy a szánk- aiókat fel kell függeszteni. Mindketten rá fog­nak mutatni, milyen indokok késztették a kormányt erre a határozatra. Eden ki fogja jelenteni, hogy nincsen többé semmi!year tör­vényes indok a szankciók fenntartása mellett és ez nem szolgáli többé semmilyen hasznos célt, mert ha igazán hathatós szankciókat akarnának, úgy addig kellene azokat folytat­ni, amig háborúra nem vezetnek. Eden ez­után azokat a súlyos kétségeket fogja ismer­tetni, melyek a német kormány politikája folytán felmerültek. A lap szerint a képvise­lők többsége egy véleményen van a kor­mánnyal. LONDON. (.Rador.)' A brit birodalmi unió Baldwin tudomására hozta, hogy tagjai egyj hangulag a szankciók felfüggesztése mellett foglaltak állást. A domíniumok véleménye LONDON. (Rador.) Eden tegnap az alsó- házban fogadta a domíniumok főbizottait, akik kormányaik véleményét tudatták vele a szankciók ügyében. Azt hiszik, hogy Ausz­trália, Uj-Zéland és Kanada nem ellenkez­nek sem a szankciók felfüggesztésével, sem az alapokmány módosításává!', viszont a dél­afrikai unió a szankciók fenntartása mellett foglalt állást. Schacht Budapestre érkezett BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.)’ Dr. Schacht repülőgépjén a magyar fővárosba ér­kezett. A repülőtéren tegnap Imrédi, a ma­gyar Nemzeti Bank kormányzója fogadta. BERLIN. (Rador.) A DNB jelenti: Dr. Schacht délkeleteurópai utjával kapcsolat­ban, hogy Németország az ottani államokkal nem katonai paktumokra akarja alapítani együttműködését, hanem gazdasági alapokra akarja fektetni. Európa e részében igen ked­vező perspektívák nyílnak, de csők a tartós érdekkompenzáció utján lehet ezt megvalósí­tani a politikai érdekek által keltett kölcsö­nös bizalmatlanságnak, valamint a politikai intrikáknak megszüntetésével. Nem csökkenti a frank éftékát as ui francia kormány PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.V Vincent Auriol francia pénzügyminiszter nyilatkozatot adott az újságíróknak a kormány pénzügyi terveiről. Nyilatkozatában a pénzügyminisz­ter hangoztatta, hogy ellene van a frank érték- csökkentésének,

Next

/
Thumbnails
Contents