Ellenzék, 1936. június (57. évfolyam, 125-148. szám)

1936-06-17 / 137. szám

ELLENIEK ma 19 30 fi/nlu.n / j. PUCCINI \ Bohémé ot, a Tosen, ci Pillangókésasszony «a a többi világhírű opera elbűvölően óla* os, torró melódiáinak szerzője, álmodójct. megteremtője Giacomo Puccini ma reggel fél kilenc és kilenc között megjelent egy piros autóbusz 'belsejében és álmodozóvá lelte az olt utazókat. Egy papot, aki fekete reveren- dájába-n nagyon ünnepélyesnek és komornak l. tszott, egészen Puccini megjelenéséig. Egy 1 a tol diáklányt, aki vaskos könyvbe bujt, amelynek tartalmából valószínűleg vizsgáz­nia keli a napokban s aki csak akkor pillan­tott tel olvasnivalójából, mikor a zörgő ko­csi !»elsejében felcsendült Puccini neve. Egy kővér asszonyt, aki két bokája közé tette le piaci kosarát, amelyben egyelőre csak egy üres zacskó lapult. Egv tirolia.san öltözött vadkockás ruhájú fiatalembert, aki szemüve­ge mögül közönyösen figyeli az eml»ereket. Egy szegény asszonyt, aki csomagot visz. és latszik rajta, hogy most reggel is már olyan táradt, hogy legszívesebben lefeküdne aludni. Ezeket az utasokat, akik szinte belemélyed­nek gondolataik közé, felrázza és érdeklő­dővé teszi Puccini jelenléte. Az autóbuszban ugyanis egy ragyogó, szőke asszony is uta­zik. Piros-fehér ruhában, mosolyogva. Mires opera énekesnő. A pappal beszélget. Kézéiben a Nyugat lánya partitúrája. A pap a kezelve veszi, kinyitja. Puccini fényképe van benne s Puccini sajátkezű aláírása. — Puccini — mondja a feketereve rendás ember és ujja végéig simítja a lapokat. Igen — feleli az énekesnő — ez a7 5 irása. Most minden szem odatapad a sötétkötésii könyv­re, amelybe a nagy zeneköltő Iveiéirta egyszer a nevét. Mindenkinek felcsillan a szeme. A pap, a fiatal lány, a tiroli vadkockás fin hal­latlan érdeklődéssel mered a bűvös könyv­re. Gsak a szegény asszonyt nem érdekli semmi — túl fáradt hozzá. S egy pillanatra, a zakatoló, szaladó kocsi belsejében, mintha a halott Puccini lelke, zenéje ömlene szét a figyelő szemek mögött. (M. L.) Gonosztevők Mr. Edgar Hoover, az Egyesült-Államok szövetségi rendőrségének főnöke most telte közzé azt a bűnügyi statisztikát, a gyilkos­ságnak és e rablásnak ezt az egyévi mérlegét, amely már nem ivs jelentés és nem is adatsor, hanem az amerikai polgár rémült segélj’- kiáltása. Szörnyű vádirat az 126 milliós or­szág gonosztevői ellen. Vádirat az amerikai­nak nevezett szellem ellen is, amely a pony­varegén yeken és számos filmen keresztül a banditizmus csábítását szórja szerte-széjjcl a világba. Kár erről a jelentésről elmélkedni. A számsorok ékesebben beszélnek minden er­kölcsi tanulságnál. * Minden tízezredik ember gyilkosság áldo­zata. Egy év alatt az Egyesült-Államokban 12.000 gyilkosságot követtek el. Más szóval: minden tízezredik ember meghalt 1935-ben, gyilkos kéz által. Az aggkori gyengeséghez, a tuberkulózishoz, a szívbajhoz és a sok más betegséghez tehát egy hatalmas uj halálok járult: az akasztófavirágok rémuralma. * Minden századik ember — gazember, ösz- szesen másfél millió bűntényt követtek el 1935-ben. Ha az utcán kiszámol az ember száz járókelőt, bizonyos, bogy egy börtön­töltelék van köztük. Egy év alatt minden ti­zenhatodik családot megkárosítottak. Ebben a számban a csecsemők és a gyermekek is bennfoglaltatnak. Valójában tehát a járóke­lők közül csaknem minden harmadik gaz­ember vagy áldozat. * Napi 40 millió dollár a gangsztereknek. Egy év alatt 15 milliárd dollárt zsaroltak ki az amerikai polgárból a rabi ók. Kétszerany- nyit, mint amennyi az állam összes kiadása, többet, mint az Egyesült-Államok sokszor emlegetett 11 milliárd értékű aranykészlete. Egyharmadrésze az államadósságnak, ame­lyet talán csak három ‘nemzedék tud majd visszafizetni. Egy lakos évi átlagban 120 dol­lárt fizetett ki a gangsztereknek. Egy nap­ra 41 millió dollár jut a banditáknak, órán­ként 1.7 millió, másodpercenként 47 dollár. Nincs a világon egyetlen becsületei foglalko­zás sem, amely ennyit jövedelmezne. * Kímélet — de csak gyilkosokkal szemben. Egy gyilkosságra átlag 4 évi fogházbüntetés esik. Ha köz épen rőpü mértékkel legalább 15 évet veszünk alapul, úgy egy év alatt 180.000 évi börtön járna Amerika gonosztevőinek. Mától visszafelé számítva, ez a mammuíok és a diluvium korának felel meg a Föld geo­lógiai történelmében. Minden ezer ember közül egy — hivatásos gyilkos. Százezer olyan ember szaladgál «za­bádon. akinek emlierölé.s terlK'U a lelkiisme­retűt (ha vaui.) Ilii leszámítjuk az asszonyo­kat, a gyermekeket, biztosak lehetünk benne, hogy minden .színházban. mozllxui, mindem gyorsvonaton együtt ülünk egypár emberrel, aki ölt. Egv év alatt csaknem annyi az ösz- szes halálesetek száma, mint az eleven gyil­kosé. l)c úgy látszik — nem a gyilkosok halnak meg. * .4 zsivány bee süketet három gonosztevő kö­zül csirk kettő ismeri. Ennek a világraszóló zsivámyparadicsomnak az elvetemültségét leg­jobban az bizonyítja, hogy a becsületszóra 12.000 veszélyes gengsztert helyezlek sza­badlábra. I óbb, mint háromezer rögtön kere­ket oldott. Három közül tehát csak kettőnek volt zjsíványliecsiiJete. Polgári lieosülele egy­nek sem. Mr. Hoover szerint a politikai és közéleti előkelőségek «lágyrésze börtön viselt, vagy körözés alatt áll. Szóval: a példa vonz. Az amerikai polgár erkölcsi felfogásának puritán szigorúsága közismert. Éppen ezért van valami nagy igazságtalanság abban, hogy az amerikai bűn hangosabb, mint az amerikai erkölcs. Ha Mr. Hoovemek sikere lesz a banditák elleni hadjáratban, .százhuszonhat­millió ember úgy fog beszélni róla, mint megváltóról. Százötvenezer kivételével . . . (—uJ mám ,A nőnek mindig, a férfinak csak néha van esze“ PÁ'RJS. június hó. Vagy tizenöt esztendővel ezelőtt különös könyv jelent meg Ameriká­ban. Címe: A nők védelmében, szerzője Mencken H. L. esviyista és kritikus, az uj vi­lág egyik legérdekesebb és legkülönösebb szelleme. Az utóbbi időben ugyancsak szép számot elért „mökönyvek“ köpött — értve ezalatt olyan munkákat, melyek a nőkérdés­sel foglalkoznak — kétségtelenül ez a legfur­csább. Amerikában feltűnést keltett, átjutott Európába is. Mencken jól kezdi. „A férfit női környeze­te — bármily tisztelettel mutasson is érde­mei és tekintélye iránt külsőleg — titokban mindig szamárnak tekinti és pedig oly érzés­sel, amely a részvéttel rokon“. Nem lehet azt mondani, hogy ennek a nézetnek nem volna semmi alapja. A férfi azt hiszi — mondja Mencken —, hogy ő intelligensebb, mint a felesége, mert ő pontosabban tud számoszlo­pokat összeadni és mert érti a részvénypiac zsargonját. Ez voina az igazi intelligencia? Ugyan, kérem. Ezek felületes ügyességek csu­pán, ugyanolyanok, mint a csimpánz „művé­szete“, amely egy odadobott pénzdarabot el­kap. A férfi büszke, hogy olyan képességei vannak, amelyekkel a nő nem rendelkezik. Valóban nem rendelkezik? Szó sincs róla. Csak átlátja, hogy mindez mennyire üres és hiábavaló. Nem is akar versenyezni a fér­fival. A férfi büszke a foglalkozására, a hivatá­sára; a nö fellázad az unalmas, mehamikus fogások és trükkök ellen, amelyekből a tár­sadalom jelenlegi szervezete által reájuk kényszeritett foglalkozások állnak. Ez a fel­lázadás legerősebb bizonyíték a nő maga- sabbrendü intelligenciája mellett. Ha élveznék ezeket a teendőket, sőt még büszkék is len­nének reájuk, egészen egy színvonalra ke­rülnének oly férfiakkal, mint a főpincérek, nöiszabók vagy kárpitosok és még örülnének is neki. Minden férfi azza] a balzsammal mentegeti magát, hogy ő minden (nőnek — különösen a feleségének — magasan felette áll. De hát akkor miért kér minden fontosabb dologban mégis taná­csot a nőtől? Azt mondják: azért, mert a «nő­nek nagyszerű „intuíciója“ van. Intuíció — jót hangzó szó. A valóságban nem jelent mást, mint, hogy a nőnek — van esze. Egy pillantásra meglátja, amit a legtöbb férfi fák­lya mellett sem képes észrevenni. De ne le­gyünk igazságtalanok, mondja Mencken. Fér­fiaknak is van néha eszük. De igen ritka az a férfi, aki époly állandó egészséges itéletii, a látszat által époly kevéssé félrevezethető, mint az átlag nő 48 éves korában. Férfiolvasóinkat kérem, ne csapják föld­höz a lapot. Várják meg a dolog végét. Az nevet, aki utoljára nevet. Házasság Már maga az a puszta tény, hogy házassá­gok egyáltalán köttetnek, azt bizonyítja, hogy a nők higgadtabbak, mint a férfiak. Mert az egészen nyilvánvaló, hogy a férfi érdeke a házasságot soká kerülni, ameddig csak lehet. Viszont a nőé: minél korábban előnyös há­zasságot kötni. A két nem törekvése tehát az élet egyik legfontosabb vonatkozásában hom­lokegyenest ellenkező irányt mutat. Melyik kerekedik felül? A tények beszélnek. A házassággal egyébként is baj van. Nem lehet olyan vak egy férfi, hogy ne lássa: a házasság olyan ügylet, amelyben ő jár rosz- szabbul, akkor is, ha egyik-másik részlet-, kérdésben előny háramlik reá. ő például háziasszonyt akar, aki a holmiját gondozza, de a fürdőszobát egyedül szeretné használni, az otthoni főzés pedig egyenesen megmér­gezi az életét, vagy gyermek után vágyako­zik, de irtózik a rokonoknak puszta közele­désére. Vagy társaságot óhajt és nem bizal­masságot; esetleg bizalmasságot és mem tár­saságot. Szakácsnőt és nem üzlettársat, vagy üzlettársat és nem szakácsnőt. Hogy azonban megkapja azt, amit akar, egész tömeg olyas­mit kell elfogadnia, ami ellen legszíveseb­ben kézzel-lábbal kapálódzni szeretne. A férfigyülölő nő képzeleti alak. Az iro­dalomban gyakran találkozunk vele, de az életben? . . . Hiszen igaz; vannak nők, akik a férfiakat ócsárolják, de ennek mindig meg­van a maga oka. Rendesen az, hogy mindent elkövettek, hogy férjet szerezzenek és ez se­hogyan sem sikerült nekik. Indítvány Menckcnnek van egy igen kedélyes indít­ványa. Tiltsák el törvényben az érzelmi há­zasságot. Ennek a tervének, mondja, bármi­lyen forradalminak lássák is, több előnye volna. Egyrészt megtisztítaná a házasság ko- moly ügyletét azoktól a regényes cafrangok­tól, amelyek mostanában megzavarják. Más­részt pedig manapság a házasulás szempont­jából épp a legértékesebb férfiak esnek ki és igy az apaság terhe a selejtesebbekre hárul, ami viszont az utókor szempontjából erősen kifogásolható. Régen elcsépelt megállapítás, hogy mindig a nő a kezdeményező fél. Ameddig pedig a nő válogatott rafinériájának felsorakoztatá­sával csalogatni fogja a férfit, addig a férfi követi is a nőt. Ha a csalogató játék abba­maradna: az egész szerelmi história befeje­ződnék, hiszen igazán kevés férfi veszi ész­re a nőt — saját elhatározásából. Tiz közül kilenc férfi, ha egyszer megszokta a nyugal­mat, valószínűleg nagyon boldog lenne, ha a nők nem volnának a világon. A gyakorlat­ban úgyis akkor a legboldogabb a férfi, ha olyan időtöltésre kerül sor (vadászat, üzlet), ahol nem kell folyton nőbe botlania. De hát — a vadászok jól tudják — a nyu! addig ke­ring a kutya körül, amig ez észre nem veszi. A házasság jövőjéről és a kialakuló uj korszakról különös pers­pektívát vet papirra Mencken, amint az az elmondottak után egészen természetesnek lát­szik. Lehet aláírni egyes megállapításait —• valamennyit aligha —, lehet szembeszállni velük. De meghallgatni mindenesetre érde­mes őket. Nőknek, férfiaknak egyaránt. Egyikükkel sem bánik kesztyűs kézzel az iró. Ez azonban nem baj: A páros olda7a- kon a férfiolvasók örülnek, a páratlanokon a nők. A nagy probléma mindössze ez: A végén ki fog nevetni? A férfi? A nő? Mind a kettő? Avagy pedig egyesegyedül az egyéb­ként igen tiszteletreméltó Mencken ur? . . . Utóircrt Mindezekhez a feljegyzésekhez utóirat­ként idekívánkozik az az újsághír, amely jó­val Mencken könyvének megjelenése után látott napvilágot a lapokban. A hir igy szól: Mencken H. L. Amerika brilliáns filozó­fusa, az amerikai intellektuellek vezére most rettenetes csalódást keltett hivei körében. Mencken elárulta elveit: ötvenéves korára elhatározta, hogy megnősül; elvesz egy fia­tal hölgyet, aki Mencken lapjának, az Ame­rican Mercury-nak tehetséges munkatársa. íme: az elmélet és a gyakorlat. (—t.) Tii hónapi börtönre Ítélték a szélhámos íil-ftalugert TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudó­sítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy Zsigmond Ferenc papi reverendát öltött s különböző szélhámosságokat köve­tett el. Zsigmond Ferenc, mint római katolikus szerzetes kezdte pályafutását, a szigorú rendből azonban csakhamar kizárták magaviseleté miatt. Az elbocsá­tott szerzetest elfogja a gyűlölet egyháza és faja iránt es 1935-ben elhagyta vallását és áttért a görög keleti orto­dox vallásra. Nemsokára aztán, mint kaluger jelent meg és nyomtatott névje­gyére doktori címet, „Dr. Francisc Sigismund‘‘ az ország több városában követett el szélhámosságokat. így tűnt fel Tárgu-Muresen is. A vonaton megismerkedett Lukács Ignác iparisko­lai tanulóval, kitől az álkaluger azzal vett el ezer lejt, hogy Chisineuba utazik és ott állást szerez neki. A helyi orth. Nőszövetségtől pedig azzal vett fel 300 lejt, hogy Brasov-ba kell utaznia okmá­nyok szerzése végett. Elpanaszolta, hogy a római katolikusok rettenetesen üldö­zik. Tárgu-Muresről — a felszedett pénzeken — Cljra utazott és ott konferen­ciákat tartott, majd éleshangu cikkeket irt a magyarság ellen az egyik Bucu- resti-i lapba. Nem sokáig tartott a dicsőség. Cluj-on ugyanis csakhamar utolérte a Tárgu- Mures-i rendőrség körözőlevele, s „dr. Francisc Sigismund/“, mint a rendőrség foglya tért vissza városunkba. A sors különös játékot rendezett a Tárgu-Mures-i rendőrségen. Amikor az ál-kaluger, rendőröktől kisérve belépett a hivatali szobába, a kályha mellől top- rongyos csavargó ugrott fel meglepet­ten. Később elmesélte, hogy zsebmetszé­sért ült a Brasov-i fogházban, mikor az ál-kaluger, mint prédikátor megláto­gatta őket és kenetteljes szavakkal arra kérte, hogy térjen magába és javuljon meg. Az ügyészség okirathamisitás, csalás és szélhámosság miatt emelt vádat Francisc Sigismund volt szabólegény ellen, s a törvényszék 10 hónapi börtön- büntetésre Ítélte. Az Ítélőtábla most helybenhagyta az ítéletet. IZÜLETI CSUZNÁL ÉS ISCHIÁSNÁL, neu­ralgikus és arthiritskus fájdalmaknál egy pohár természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz. reggel éhgyomorra' bevéve, gyorsam előmozdítja a gyomor és a belek működését s igen könnyű, lágy székleté­tet, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosk. Orvosi vélemények egyöntetűen dicsérik a FERENC JÓZSEF víz rendkívül enyhe és jóltevő határát vese-, hólyag., prostata- és végbélbajoknál. továbbá sérvben szenvedőknél is. PÁMS! DÍVÁT NAGYKYÁRI SZÁMA Tartalma: Könnyű nyári ruhák. Divaton fehér­neműk. Blúzok, gallérok, és kézelő-modelíek. Legdivattorabb straindpazsamák. 12 oldal kézi­munka melléklet, ingyen kézimunka Ívvel. Ba­rátságos. meleg otthon. Kipróbált ízletes tojás­ételek. Gombás ételek. Hogyan állítsam össze kelengyémet? Modern szépségápolás. Szabjunk- varrjunk. Egyes szám ára 20.— lej, vdékre 25.— lej pénz, vagy postahely eg beküldése ellenében szállítja az Ellenzék könyvorztálya. Cluj, Piaţa Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60.—, félévre 120.—, egész évre 240.— lej. Az ..4URORA“ . Állami Oszíálysofsfáték Főeláru- sitó Cluj, Piafa Unirii 20, szám Kereskedelmi R, T. jelenti, hogy a f. hó 15-i főhuzáson szerencsés já­tékosai a következő nagy nyereményeket nyerték : Lei LOOO.OCO-— a 249690 számú Lei 10D.COO'— a 249510 számú Lei 200.000'— a 59165 számú Lei 103.003'— a 12756 számú Lei 100.000 — a 17707 számú Lei 103.000'— a 40166 számú Lei 7o.o:o-— a 11036 számú Lei 70.0C0-— a 17792 számú Lei 70.030'— a 21745 számú Lei 70.000‘— a 27512 számú Lei 70.000*— a 68133 számú Szerencsés sorsppli 3z ttj játék 1 .upenin Diciosanmartin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents